Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-08-25 / 34. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 augusztus 25. Haidekker János oki. mérnök, építési vállalkozó, intelligenciája ott volt a tárgyalóteremmé átalakított hatalmas iskolaszobában. A csendőrök alig győzték visszaszorítani az embereket, hiszen mindenki be szeretett volna jutni. Természetesen, elsősorban a hozzátartozókat engedték be. Bilincsek között. Kilenc óra előtt pár perccel folyton erősebben hangzó zngás hatolt a tárgyalóterembe. Hozzák a bűnösöket. Szomorú menet. Kalapjukat szemükre húzzák. Szégyenük a zörgő bilincseiket. A csendőrök erélyes szavakkal nyitottak utat az összetorlódó tömeg között. Bizarr látvány : a falu négy tekintélyes gazdája szuronyok közt, összeláneolva egy ágról- szakadt szegény legénnyel. Asszo nyok, leányok — kezükben imakönyveikkel egyformán tolakodtak, lökdösődtek a férfiakkal. Valaki félénken felsóhajt: „hátha felakaszt ják őket“. Egyik vádlott csodálkozva feltekint. Szemmel láthatólag nem hisz az egészben. A vádlottak padján. A teremben leszedték a bilincseket és a terheltek elhelyezkedtek a bírói emelvény előtt levő vádlottak padján. Hátuk mögé négy szuronyos csendőr ült. Elsőrendű terhelt ifj. Szili Mihály 23 éves napszámos. Elmaradott, korcsnövésü, mintha legfeljebb 15 éves lenne. Színtelen hajú, degenerált kinézésű, ö a tettes. Két ízben is gyújtogatott. Teljes egykedvűséggel tekintget szét. Mellette ül Keresztes László, intel ligens kinézésű, magas fiatalember. Szemeit a földre süti. Felbujtással vádolja a kir. ügyész. Bors János a III. rendű vádlott. A falu egyik legtekintélyesebb, köztiszteletben álló virilistájának a veje. Apósa égő arc cal, szinte megdermedten ül a ball gatóság között — őt sajnálják a veje helyett. Bors a legmegilletődöt- tcbb. Szomorúan, merően maga elé néz. A pad szélén idősb és ifj. Kósa Jézsef ülnek. A fiatal Kósa szelíd, sáppadt arca határozottan szimpatikus. Annál kevésbbé a másik, aki derült pillantásokat vet szét, mintha valami mulattató szinielőadásra várakoznék. A bíróság. Közben Dunaföldvárról megérkezik a bíróság és a királyi ügyész. Mikor a teremben a bíróság megjelenik, a terheltek arca sggódóvá válik. A birói emelvényen Fejős Imre kir. törvényszéki tanácselnök mellett dr. Wandl Rudolf, dr. Kalencsik Kálmán szekszárdi kir. törvényszéki, dr. Vigh Sándor dunaföldvári és dr. Vitkovits Sándor paksi kir. járásbirák helyezkednek el. A vádat dr. Szarvas János kir. ügyész képviseli. A védelmet dr. Gulyás József, dr. Dulin Jenő ós dr. Kunczer Jenő szekszárdi ügyvédek látják el. Ifj. Szili Mihály védelmét ügyvéd nem vállalta s így részére a bíróság dr. Bolgár Kálmán törvényszéki titkárt rendelte ki. A vád. A tárgyalás a vád előterjesztésével kezdődik. A kir. ügyész ifj. Szili Mihály mint tettes, a többi terhelt mint felbujtók ellen kétrendbeli gyújtogatás miatt emel vádat, mert Bölcske határában julius 15 én, majd iuüus 29-én felgyújtottak egy szérűt. Első esetben a tüzet idejében eloltották, a második esetben azonban 13—14 millió korona értékű szalma elégett. A felbujtók Szilinek a gyújtogatásért 6 mázsa búzát ígértek. A tett tnlaj- donképeni indokát az képezte, bogy a felbujtók, akik valamennyien cséplőgéptulajdonosok, haragudtak Szuttner paksi géptulajdonosra, mert az Bölcs- kére jött és ezzel nekik koukurren- ciát csinált. A kihallgatás. Vádlottak közül Szili Mihály töredelmes, beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy az első gyújtásra ifj. Kósa József biztatta s az adta neki a gyujtózsinórt. A második gyújtásra Bors és ifj. Kósa vette rá. Előzőleg Tóthék korcsmájában teljesen lerésze- gitették, majd Bors átadta neki a botját s egy skatulya gyufát és kény- szeritette a szalma felgyujtására. — Véde'mére részegségét hozta fel. Előadta, hogy Keresztes Lászlót a csendőrök előtt tett vallomásában ártatlanul keverte bele az ügybe. A többi vádlott a bűnösségét teljesen tagadta. A bizonyítás. ügy az ügyészség, mint a védelem rengeteg tanút vonultatott fel igazának bizonyítására. Tudvalevő, hogy a statáriális tárgyalást formaszerü jegyzőkönyvekbe foglalt vizsgálat nem előzi meg. A bíróság semmi előaktát nem kap éa igy a szó teljes értelmében a tárgyaláson felmerült bizonyítékok alapján ítél. Ez a magyárázata annak a heves harcnak, amely a két napig tartó bizonyitásfelvétel alatt a vád és védelem, de inkább az egyes védők között a tanuk megesketése kérdésében folyt. A viharok. A tárgyaláson kiderült, hogy az egyes vádlottak hozzátartozói formálisan hamis tanuzásra kértek fel egye seket. Kiderült az is, hogy a fiatal Kósa és Szili, az idősb Kósa letartóztatása idején még szabadok voltak és egész baditervet eszeltek ki arra, hogy megmeneküljenek. Az egyik tanú a csendőrök előtt már meg is tette valótlan tanúvallomását, a bíróság előtt azonban megtörve, bűnbánóan visszavonta, kijelentvén, hogy hamis vallomást tett, de a lelkiismerete nem engedi nyugodni. Eanek a tanúnak a vallomása folyamán a védők szenvedélyesen összeütköztek egymással. A bíróság hosszabb tanácskozás után a tanút megeskette. Ilyen és más hasonló esetetek a bíróság helyzetét nagyon megnehezítették. Visszavont vallomás. Kiderült, hogy ifj. Kósa József ifj. Szili Mihálynak búzát ígért, ha az egészet egyedül Borsra fogja, sőt őt vádolja meg magával a felgyujtással is. Ezt Szili megtette, de ezt a vallomását később visszavonta. A tanuk számtalan apró -— többnyire elszólásokból álló — jelenetet igazoltak, amelyek együttes képe a bűnösséget kétségtelenné tette. Id. Kósa Józsefre és Keresztes Lászlóra semmi terhelő körülmény fel nem merült, úgy, hogy felmentésük előre látható volt. Az ügyész halálbüntetést kér. A bizonyítás eljárás után dr. Szarvas János kir. ügyész tartotta meg széles készültségre valló nagy koncepciójú vádbeszédjét. Rámutatott a gyújtogatás veszélyére és arra, hogy falvainkban — sajnos — elég gyakran okoznak tüzet bűnös kezek. Szükség van a biróság teljes szigorára, ezért mind az öt terhelt ellen halálbüntetés kiszabását kérte. A védők harca. Úgy a vádlottak, mint a hallgatóság csak most ébredtek a helyzet való komolyságára. A védők tehetségük és tudásuk legjavát adták. A vádlottak arcára ismét kitilt a bizalom. A terem kétszáz főre menő hallgatósága lélegzetfojtva, izgalomtól remegve figyelte a védők küzdelmét, amelyet emberek életéért folytattak. A vád éa a védelem csaknem hat órás harca felejthetetlen emléket hagyott a hallgatóságban. A zsúfolt teremben egy szem sem maradt szárazon. A beBzédharc elején a bátor viselkedésű vádlottakon kiütött a halál- félelem. Tekintetük rémülettel figyelt védőjükre, majd a kir. ügyészre s végül az égő gyertyák között levő feszületen állapodott meg. Hétfőn este 8 órakor az elnök a tárgyalást berekesztette s az ítélethirdetést másnap délelőtt 11 órára tűzte ki. Az Ítélethirdetés. Tizenegy órakor az iskola környékét stirü tömegek lepték el és valósággal ostromolták az őrséget. Boldog volt aki az iskola udvarába beo kerülhetett. A kir. ügyész és védők elfoglalók helyeiket. Az izgalom percről-percre nő. A vádlottak szótlanul tördelik a kezeiket. Nyílik az ajtó és a bii'óság kísértetiesen néma csendben bevonul. A tanács elhelyezkedik s a következő pillanatban Fejős tanácselnök — akinek egyébként is komoly arca, mintha egy árnyalattal komolyabbra sötétülne — olvasni kezdi az Ítéletet: „ifj- Szili Mihály és ifj. Kósa József 2 rendbeli, Bors János egy rendbeli gyújtogatás bűntettében bűnösek és ezért a rögtönitélő biróság mindhármukat kötél általi halálra Ítéli. — Keresztes Lászlót és id. Kósa Józsefet a vád és követkéz- ' méngei alól felmenti.“ Úgy az elitéltek, mint a hallgatóság némán merednek maguk elé. A jelenlevő anyák, hitvesek remegő, didergő szájjal, szótlanul hallgatnak. Az elnök tovább folytatja az ítélet indokolását. Egy egy pillanatra megáll, hangja meg-megrameg. Még mindig néma csend, nehéz lélegzetvételt lebet csak hallani. Majd elhallgat az elnök, leül és a védők felé néz. Könyörgés az életért. A védők közül lassan felemelkedik dr. Dulin, Bors János védője, szemmel láthatólag küzd. A máskor rutinos szónok most hangját keresi.Végre akadozva, körülbelül a következőket mondja: „Most már nem mint védő állok ide, s nem mint vádlottársak támadója, hanem mint az élet szánandó hajótöröttjeinek, — porba- sujtott magyar testvéreimnek gyönge szavú szószólója. A rögtönitélő- biróság kötelességét teljesítette, — igazságot szolgáltatott. Most már azért is esedezem, hogy jogával is is éljen. Kötelessége az igazság, joga az irgalom. Csak a puszta, fájdalmas életért könyörgöm. Nem boldogságot, nem örömet kérek. Az ő életükben már nincs örömsugár. Itt hagyják a szerető hitvest, eltépik tőlük a gőgicsélö gyermekeket, akik most otthon boldog mosollyal játszanak és várják az apjukat. Ezeknek a kicsinyeknek kérem az életet, ne kelljen nekik, ha öntudatra jönnek, szégyenkezni\ pirulni, hogy apjuk a bitón gondolt rájuk utoljára.(< Az elítéltek és hozzátartozóik megdöbbenése. A kegyelmi előterjesztés a néma csendet szivettépő kirobbanásba vitte át. A vádlottak, akiknek most már egyszerre visszatért az (elzsibbadt öntudatuk, görcsös és fuldokló zokogásban törtek ki. Bars János térdre borul, kezeit az égnek emeli s már nem is emberi hangon kiáltozza : „A kis fiam, jaj a kis fiam! Te Isten, mit tettem, mit tettem I“ Mindenki sir. A fiatal Kósa ráborul felmentett apjára. Együtt zokognak. Összegörnyedve sir Keresztes is, — pedig ő már szabad. Egy asszonyi sikoltás. Szili özvegy anyja rohan a fiához, csókolja, öleli. „Hát el lehet tőlem venni ?“ És Szili ráborul az öregasszony vállára. Csak a görcsös rán- gatódzása látszik. A tsremben mindenki sir. A négy csendőr ül feszesen, de szemeikből a könny csorog. Közben folyik a kegyelmi előterjesztés. Dr. Dulin meg-megcauklik, de beszél tovább. Kér, könyörög, könyörgéséhez asszonyok és férfiak hangos zokogása ad rémes kíséretet. Mikor beszédét az izgatottságtól remegő bangón bevégzi leül, vódőtársai is csatlakoznak a kérelemhez. Szavakkal le nem irható, valóságos őrjöngő jelenetek következtek. A biróság tagjai össze- szoritott ajakkal, sáppadtan visszavonulnak. Utánuk kórusban hangzik az elítéltek kegyelemjajgatása. A siránkozás és jajgatás olyan fokúvá válik, hogy a csendőröknek ki kell üríteni a termet. Csak a vádlottak és a védőik maradnak bent. A paroxizmus most átterjed az utcára, az egész utca jajgat, asszonyok, lángok a kezeiket tördelik. A kegyelmi tanáes döntése. A tanács két perc múlva visszatér és az elítéltek kétségbeesett siránkozása közben csak ennyit mond az elnök: „A bíróságnak nincs semmi közölni valója/* Az elítéltek összerettennek. A védők megkönnyebülnek. A statáriális rendelet szerint ugyanis, ha a rögtönitélő biróság valakit kegyelemre nein ajánl, úgy rögtön átadandó a kir. ügyésznek, aki az ítéletet 2 óra alatt végrehajtatja. Minthogy az ügyésznek az elítéltek át nem adattak, a védők közölték védenceikkel, hogy a biróság kegyelemre ajánlotta őket s amig a Kormányzó nem dönt ügyükben, ami 4—5 hétig is elhuzód- hatik, az ítélet végre nem hajtható. Kegyelem esetén a büntetés életfogytiglani fegyházra, különös kegyelemmel pedig 15 évi fegyházra változtatható át. A hatás. Az elitéltek a védők szavait nem hitték el, azt gondolván, hogy ez Kossuth Lajos-utca. Telefon szám: 26.