Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-08-18 / 33. szám
Ara 200 korona. — — éVt°lyam-__________ ____________Szekszárd, 1923 augusztus 18. _______________33 TO LNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kjpdóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelonszám 85 és 102. Egyes szám ára: 200 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁN’OS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 500 korona. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 101 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb- hirdetések 250 korona. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhl'r, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 800 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A drágaság letörése ügyében volt a napokban miniszter közi értekezlet. Keménykedve tekint sok sok millió dolgozó ember eme értekezlet felé és hálával gondol a kopenhágai konferenciára, bogy par lamenti szünet állott be és igy az or.-zág ügyeit vezetőknek maradt egy pár órájuk az ország érdekeivel is törődni és nem merül ki azok elleni védelmi harcban energiájuk, akikre nem az a fontos, hogy százezer gyerek csenevésződik el a tejdrágaság, a kenyérhiány miatt, hogy egy emberöltőn át becsülettel dolgozók nagy tömege gyengül a sir felé, mert hetekig nem kerül hns az asztalára, az sem izgatja őket, hogy éhes, elgyengült, energiátlan lelkű és testű mun kás tömegek lázas szemekkel néznek a közel mnltba vissza, — hogy megfizethetetlen a cipő, a ruha, a fa, a szén és hogy a kánikulai hőség dacára borzongva gondol száz és százezer ember a határozott lépésekkel közeledő télre. A szenvedés, a nélkülözés, az embertömeg, nekik mind csak eszköz, a cél legkevésbé sem az egyetemes országérdek, ceak a hatalom. Tudják jól, hogy minden botrány provokálása óriási károkat jelent, mert itt bent elvonja a vezetőket a munkától, külföldön pedig rontja, sülyeszti úgyis erősen megtámadott erkölcsi és anyagi hitelünket. Láthatják, ha nem vakok, hogy az epedve várt külföldi kölcsön megszerezheté- sének legerősebb segítő eszközei a nagybankok, azért kell azokat támadni, vesztegetéssel vádolni és ezért kell burkolt célzásokkal úgy feltüntetni, hogy a tömeg éhezésének, ru- hátianságának okai a nagybankok. Az ellenzék egy részének fellépése, eljárása és következetes munkája azt a gondolatot kelti fel bennünk, hogy ezek nem akarják, hogy ebben a szerencsétlen országban rend, konszolidáció legyen és ráléphessünk arra az útra, amely a felfordulások és forradalmak idejéből a békés és becsületes munka napjaihoz vezeti nemzetünket. Nem akarhatják, hogy elérjük ezt az időt, mert ez örökre kilátástalanná tenné az ő hatalmi aspirációikat és mert félnek, hogy az öntudatra ébredt, egészséges lelkűvé gyógyult és munkára izmosult karok a felemelt kalapácsosai lesújtanának azokra, akik a tömegek eszméért való lelke sedését, hitét csak arra használhatták fel, hegy az ő értéktelen szemé lyiségüket feltolják és a hatalom pozícióiba becsempésszék. Az ankétozás megkezdődött, de azért az árak percről percre emelkednek. Nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek drógitói nem elégszenek már I meg a hangterjedés gyorsaságával, az áremelkedésben a fényterjedés alapján állanak. És mert vannak eb ben az országban a milliókra menő nélkülözőkön kivül, könnyű vagy semmi munkával élő szerencsések, nincsen ár, amit meg nem adnak és igy a vevők maguk fokozzák az eladók és termelők drágitási iramát. Ha azonban országunk-ügyeinek intézői komolyan akarják, hogy pén zünk stabilizálódjék, az abban való bizalom visszatérjen, akkor ne valorizáljon a pénzügyminiszter, ne emelje minden héten a trafik árát a pénzügy-, a vasutét és postáét a kereskedelmi A szekszárdi kir. törvényszék gyor sitott eljárás szerint működő statári- ális tanácsa e bó 19 én és 20 áo szokatlan környezetben és rendkívüli körülmények között fog tárgyalni. Ismeretes, hogy ifj. Szili Mihály 23 éves bölcskei suhanó junins hó 19 én és julins hó 29-én este Bölcske határában az úgynevezett öreg szigeten felgyújtott egy szérűt. Az első tüzet hamarosan elfojtották, a máso dikat azonban későn vették észre, úgy hogy egy rozaasztagon kivül odaégett körülbelül 12—13 millió korona értékű szalma is. A csendőrök még a tűz éjjelén őrizetbe vették ify Szili Mihályt aki beismerte a gyújtogatást és azt vallotta, hogy erre őt ifj. Kósa József, Keresztes László és Bors József bölcskei gazdák és cséplőgéptulajdonosok biztatták és béreltek fel azért, hogy elégjen a tűzben Sznttner Józser-paksi lakos cséplőgépje is. Szuttnerre ugyanis nagyon haragudtak a bölcskei cséplő- gépiu'ajdonzsok, mert konknrrenciát csinált nekik és eljött a bölcskei határba is csépelni. Éihatározták tehát, hogy felperzselik a szérűt ahol csépel. Akkor odavész a terméssel együtt a gép is és ők megszabadulnak a szomszéd községből odatolakodott kolléga versenyétől. A csendőrök ifj. Szili Mihály vallomása alapján elfogták ifj. Késa Józsefet, Keresztes Lászlót és Bors Józsefet is és bár tagadásban voltak, beszállították őket a szekszárdi fogházba. Dr. Kozacsek József kir. ügyészségi elnök az ügyet kiosztotta dr. Szarvas János kir. ügyésznek, aki — mivel a gyújtogatásra statárium van hirdetve — soron kivül készítette elő a bünpert, amelynek tárgyalását Fejős Imre kir. törvény széki tanácselnök tanácsa e hó 19 ere tűzte ki. Mivel a bünperben előreláthatóan rengeteg tanút kell kihallgatni, a kir. törvényszék úgy intézkedett, hogy a tárgyalást nem Szekszárdon, miniszter. Ne az legyen eme állami monopóliumoknál és üzemeknél sem az elv, hogy kevés forgalom és nagy haszon, hanem hogy fokozott tevékenység és fogyasztás adják meg az üzemek fentartásához szükséges jövedelmeket. Ha ez a szellem fog uralkodni minden vonalon és nemcsak a kis- exisztenciák elitélésén keresztül óhajtjuk letörni a drágaságot, akkor nem vált ki a jövő egy újabb csalódást azokból, akiknek hatalmas tömege üres gyomorral, lázas szemekkel és remegő izmokkal tekint a miniszterközi értekezlet felé. S. hanem a helyszinén, Bölcskén, az ottani egyik iskola termében fogja megtartani. Ez az intézkedés különösen azért volt szükséges, hogy a védelem a rögtönitélő tanács műkő dósét illuzériussá ne tegye. A statá- riális eljárásról szóló törvény ugyanis akként intézkedik, hogy a rögtönitélő tárgyalást annak megkezdésétől számítva háromszor huszonnégy óra alatt he keli fejezői. Ha ez bármely oknál fogva nem lehetséges, ak tor a statáriális tanács működése automatikusan megszűnik és az ügy a' ren des büntető eljárás szabályai szerint bírái tátik el. Ha tehát a tárgyalást Szekszárdon tartanák, könnyen megtörténhetnék, bogy a védelem nagyszámú olyan tanú beidézósét kérhetné, akik a fent említett terminusra megidézhetők nem volnának és rendes időben nem érhetnének már a törvényszék székhelyére Hogy ez a körülmény nehézségeket ne okozzon és hogy a védelemnek is minden tanúja kihallgatható legyen, úgy határozott a törvényszék, hogy kiszáll a helyszínére, Bölcskére és ott biiálja el az esetet. A bíróság tagjai — minthogy Bölcskén szálloda nincsen — Duna- földvárott fognak megszállani és a tárgyalásra naponta onnan fognak kocsin Bölcskére bejárni. A rögtönitélő tanács nem csupán a szekszárdi kir. törvényszék biráiból van összeállítva. A kir törvényszék, összülése ugyanis a bölcskei ^tárgyalásra egy dunaföldvári és egy paksi járásbirót is delegált, mint ahogy az a rögtön ítélő eljárás szabályai szerint meg is van engedve. Tudvalevő, hogy a gyújtogatásnak statárium idején, hacsak rendkívüli enyhítő körülmények fenn nem forognak : kötél általi halál a büntetése és hogy az iteletet annak meghozatalától számított kétszer huszonnégy óra alatt vegre kell hajtani. Hogy tehát az esetleges halálos ítélet késedelem nélkül végrehajtható legyen, intézkedéz történt arra nézve is, hogy az állami hóhér a tárgyalás tartama alatt segédeivel együtt Bölcskén tartózkodjék és hogy lelkészek is legyenek, akik az esetleg halálra Ítélteknek az utolsó vigaszt megadják. Ha a rögtönitélő bíróság halálos ítéletet hozna, akkor a gyorsított eljárás szabályai után működő tanács azonnal átalakul kegyelmi tanáccsá és elhatározza, hogy az esetleges kegyelmi kérvényeket pártoló távirattal terjeszti-e fel a kormányzóhoz, vagy sem. A tárgyalás iránt Bölcskén és környékén óriási az érdeklődés, mert a felbujtók valamennyien vagyonos emberek és egyiküknek kilencszáz hold földje is van. hírek! Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. MAGYAR MEZŐKÖN. Maiyar mezükön most kacag Bohó pipacs, búzavirág. Nem sejtik: hogy sir a szivünk, Hogy itt milyen bús a világ. Kis tarka lepkék játszanak, Méh döngve munkai s tanít. Nem tudják: a magyar letört, Eljátszta szép játékait. Emitt hullámzik a kalász, Ott már pihennek 'asztagok. Nem értik: koldus a maiyar, Mást várnak a telt asztalok. Vidám pacsirta is dalol, Szárnyalva a kék égre fel. Nem érzi: hogy halott van itt, S mindenki gyászdalt énekel. Egy gólya áll csak komolyan, Sötét palásttal vállarn : Mint pap, aki temetni jött, Temetni büszke álmaink. SZAM0LÁNYI GYULA. Kérelem Tolnavármegye községi és körjegyzőihez. Vármegyénk uj főispánja Jankó Ágoston nr Öméltóságának ünnepélyes beiktatása f. hó 29-én délelőtt fél 9 órakor kezdődő törvényhatósági bizottsági közgyűlés keretében fog megtörténni. A közgyűlés után d. e. 12 órakor őméltósági a hivatalok és testületek és ezek között a Tolnamegyei Községi és Körjegyzők Egyesületének tisztelgését is fog»dja. Felkérem a varmegyei Községi és Körjegyzők Egyeiüleiéaek i. t. tagjait, hogy a tisztelgésen lehetőleg teljes szambán megjelenni szíveskedjenek.' Gyülekezés a vármegyeház nagytermében. Bátaszék, 1923 aug. 13. Kartársi üdvőz lattel: Purtii Adolf főjegyző, egyl. elnök. Statáriális törvényszéki tárgyalás Bölcskén. Kirendelték a hőkért is.
