Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-27 / 4. szám

2 1923 január 27 Petőfi ünnepélyek. Lieber György máza szászvári pálya- felvigyázó még az éjjel összeverbuvált munkásaival, Czakó István kárász- köblényi pályafelvigyázó pedig a saját állomása felől igyekezett a vo­natot szabaddá tenni. A megrekedt segélyvonat. A vonat utasai közt volt Droszt Ede felügyelő, a pécsi vasúti üzlet­vezetőség forgalmi osztályának főnök- helyettese, valamint Kertész Endre mérnök-felügyelő, akik távirati ren­deletet adtak, hogy Ujdombóvárról küldjenek a hóba szorult vonat segít­ségére két mozdonyt és két hóekét. Ez a pár óra múlva érkezett segít­ség is belefulladt azonban a hóba, ahonnan a környékbeli falvakból ki­rendelt közerő ásta csak ki. A vo­natot nagynehezen bevontatták Máza- Szászvár állomásra, ahol az utasok­nak a vasúti kocsikban kellett ma- radniok, mert a közelben falu, vagy vendéglő nem volt. Bodnár állomás­főnök és Binder Raoul malomigaz gató segítettek az ott rekedt szeren­csétleneken, akik legalább annak örülhettek, hogy az állomáson felhal­mozott szászvári szén segítségével állandóan fűteni lehetett a vasúti kocsikat. A munkások ezrei napokig dolgoztak Szászvár és Kárász- Köblény környékn a rettenetes hó­viharban az óriási, helyenként 7—8 méter vastag hótömeg eltakarításán. A közerőt a vasúti közegek meg­keresésére az összes községek azon­nal kirendelték, csupán a tolnavár­aljai biró vonakodott a törvényes rendelkezésnek eleget tenni. Az ő emberei csak napok múlva, akkor érkeztek oda, amikor már semmi dolog sem volt. Önfeláldozó hazafias példát tanúsítottak a szalatnaki és a kárászi lakosok, akik kijelentették, hogy becsületbeli kötelességüknek tartják a pálya szabaddá tételével járó testi munkát és azt a pénzt, amit a vasút ezért nekik fizetni fog, a vak kato­náknak és a Horthy inségakciónak ajándékozzák. A hóekék. Vasárnap reggel 7 órakor indul­hatott Bátaszék felől egy külön vo­nat munkásokkal, két mozdonnyal és a Budapest—Ferencvárosi fütőháznak Halason és Baján át érkezett hóeké­jével Szászvár felé. Az első akadályt Bonyhád és Czikó közt találták, ahol Mokry Bálint pályafelvigyázó már napok óta fáradhatatlanul igen sokat dolgozott a csapatával. Mivel a hó­akadály előtt több kilóméter szabad ut volt, a mozdonyok gyorsvonati sebességgel szaladhattak a hótömeg­nek, amelyet hamarosan széttörtek. Nagyobb munkát adott a Tolnavár­alja és Máza—Szászvár közt levő hó szétzúzása is. Máza—Szászvár állo­más bejárata szabaddá tétetvén, az utasok hamarosan visszaindulhattak Bátaszékre, ahol szinte megrohanták a vasúti vendéglőt. A nagy munka egyébként csak azután következett. A Szászvár és Kárászköblény közti bevágásban fekvő havat csak úgy lehetett eltávolítani, hogy 4 mozdony 80 kilométer sebességgel tolta maga előtt a hóekét, amelynek a munkája olyan borzalmasan szép látvány volt, amilyent csak ritkán lát az ember a moziban is. A szabadulás. Vasárnap délután 4 órakor végre szabad lett a pálya és a Dombóvár A szekszárdi állami felső kereskedelmi iskola vasárnap délelőtt tartotta Petőfi-ün­nepélyét, amely a Hymnusszal kez­dődött, majd Sándor János igazgató tartott rövid megnyitó beszédet a magyar költők fejedelmének jelentő­ségéről. Utána Pribenszky J. II. o. t. szavalta Petőfi „Jövendölés“ cimü költeményét, majd Nübl J. II. o. t, olvasta fel Petőfi életéről írott dol­gozatát. „A falu végén“ c. költe­ményt Róth F. II. o. t. az „István öcsémhez“ cimüt Blázsik Károly II. o. t. szavalta, majd Molnár József tanár mondott Petőfiről gyönyörű emlékbeszédet, rámutatva, hogy Petőfi lelkének mily hatalmas erőt adott a szeretet, az édesanya és mindnyá­junk közös édes anyja, a haza iránt való szeretet. Havas J. „A halhatat­lan Petőfi“ c. költeményét Németh Zoltán II. o. t. szavalta. Az ünnep­ség a Szózat elénekiésével végződött. A szekszárdi polg. leányiskola. E hó 21 én délután Petőfi ünnepélyt tartott a szekszárdi polgári leány­iskola és a vele kapcsolatban lévő továbbképző intézet. A hymnus után Kovácsáé Nagy Lujza igazgató mon­dott gyönyörű és a költő egész éle­tét és munkásságát méltató nagy hatású ünnepi beszédet, majd a Magyar Hiszekegyet énekelték a növendékek. Prohászka Ottokár püspök Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulójára irt imáját elmondotta Eördög Rózsi. Petőfi „Honfi dal“-át énekelték a növen­dékek. Tábori Piroskának Petőfihez irt költeményét szavalta László Pi- . roska, majd két Petőfi költeményt szavaltak Benke Jolán és Hegedűs Erzsébet. Breicha Magda és Albers Ilona magyar táncokat zongoráztak. Sugh Margit és Mirth Zsuzsanna pedig Petőfi költeményeket adtak elő. A szavalatok után ismét ének következett. A „virágnak megtiltani nem lehet“ cimü Petőfi dalt adták elő a növendékek. Farkas Ilona sza­valata után Szilágyi Mariska magyar ábrándokat zongorázott. Weisz Ér- zsébet Petőfi költeményt adott elő, majd Gaskó Márta „Ereszkedik le a felhő“ cimü Petőfi dalt énekelte. A Tolnamegyei Takarék és Hitel­bank igazgatósága és felügyelőbizott­sága f. hó 25-én, gróf Széchenyi Domonkos elnöklésével tartott együt­tes ülésében állapította meg múlt évi mérlegét, amely az intézetnek való­ban hatalmas, minden irányban nagy arányokban való fejlődéséről tesz tanúságot. A múlt üzleti év összforgalma 4.399,132.123 koronát tesz ki, tehát csaknem 4 és Va milliárd korona. Betétállománya is igen tekintélyes, 113 millió 044.712 koronát tesz ki s több mint 36 millió koronával emel­kedett. Ugyancsak rendkívüli emel­kedést mutat váltótárcája, amely 74 millió 674.031 korona s a múlt évvel szemben 58 és s/á millió emelkedést ‘mutat. Folyószámlái kihelyezései 76 I millió 347 557 koronát tesznek ki, j szaporulat 22 millió korona. A zinté- I zet adó, személyzeti és dologi ki- i Tóth Sarolta, Janosits Erzsébet, Mol­nár Erzsébet és Gyuris Anna szava­latai után a növendékek énekkara előadta a „Lesz még nagy Magyar- ország“ cimü dalt, majd Flettner Margit zongorakiséretével Stockinger Mária szavalta el a „Petőfi a Horto­bágyon“ cimü melodrámát, amely­nek a végeztével a közönség eléne­kelte a szózatot. A szép ünnepély — bár a műsora kissé hosszúra nyúlt, mindvégig lekötötte a közönség érdek­lődését. A szekszárdi ref. elemi iskola. Meghatóan kedves ünnepély kere­tében adóztak a szekszárdi reformá­tus elemi iskola tanulói Petőfi Sán­dor emlékének f. hó 21 én d. e. 11 órakor a református iskolában. Az ünnepélyt Bálint Ambrus ref. s. lel­kész, helyettes iskolaszéki elnök nyitotta meg, majd az iskola növen­dékei szavalták el Petőfi legszebb költeményeit, amelyek tartalmát és az azokban rejlő mély érzéseket és gondolatokat Schank László tanító ismertette. Az egyes szavalatok kö­zött Petőfi Sándor megzenésített ^köl­teményeit énekelte el az ifjúság, ame­lyeket a nagyszámmal megjelent kö­zönség nagy érdeklődéssel hallgatott. Ezután Bálint Ambrus ref. s. lelkész a nagy költő törhetetlen hazaszere­tetéről beszélt s végül az ifjúság a magyarok Hiszekegyjét énekelte el. Felsőlreg. A felsőiregi református egyház folyó hó 14 én d. u tartotta Petőfi ünnepélyét. A templomba zászlók alatt vonultak fel a község hivatalos és társadalmi testületéi. A Hymnus után Laky Dezső rektor rövid üd­vözlő szóval nyitotta meg az ünne­pélyt, majd a „Hiszek egy“ követ­kezett, amely után Petőfit méltatta Laky Dezső a gyülekezet 43 év óta rektora, majd Petőfi életét mondotta el öt iskolás fiú, amit a gyermekek esküje követett a „Talpra magyar“ éneklése kapcsán. Csanádi Sándor, Havranek Jenő, Eke Aranka szava­latai és egy énekszám után Kájel István lelkész tartotta záró beszédét. A szózat és XC. zsoltár éneklése fe­jezte be az ünnepélyt. adásai 4,657.663 koronára rúgtak az elmúlt évben és közel 3 millióval haladják túl az előző év hasonló ki­adási tételeit. Ennek dacára és jóllehet az inté­zet a tárcájában levő állami pénztár­jegyek és hadikölcsönök leírására 3,466.129 koronát fordított, az elért üzleti eredmény kitűnőnek mondható. A bank a tárcájában levő összes hadikölcsönkötvényeket és pénztár­jegyeket anélkül, hogy ezen célból tartalékjait igénybe kellett volna vennie, 30 koronás árfolyamon vette fel, _ mig a vele érdekközösségben álló társaságok részvényei, úgy­szintén ingatlanai az eredeti beszer­zési értékben szerepelnek mérlegében. Az ezek szerint mutatkozó 2,608.288 korona tiszta nyereségből a múlt évi 32 korona helyett 60 korona osztalék fizetését javasolja az igazgatóság, a tartalékalapokhoz 525:055 koronát csatol, az alkalmazottak drágasági p<$t. lékára 200 000 koronát, jótékony cé- lókra az évközben kiadott 57.140 koronán felül további 50.000 koronát, összesen 107.140 koronát ferdít, a maradvány 132 123 koronát pedig 1923. évre viszi át. A bankkal szorosabb érdekközös­ségben álló összes vállalatok is szolid megalapozottsággal örvendetesen fej. lödnek és kitűnő eredménnyel zár- ták az üzletévet. Az igazgatóság az intézet ezen nagyarányú fejlődésére, ügyfeleinek és üzletkörének folytonos növekedé­sére és a közismert viszonyokra való tekintettel azt az indítványt terjeszti a február hó 11-re egybehívott ren­des közgyűlés elé, hogy a társaság alaptőkéjét 20 millió koronára emelje fel. A régi részvényesek & I kibocsájtandó összes uj részvényekre I elővételi joggal bírnak éspedig 2:31 arányában, 850 koronás kedvezmé­nyes árban, amiben már a költségek, illeték és kamat is bent foglaltatnak. Az uj részvények 1923. évi január hó 1-től kezdve birnak osztalékjog«)- Bultsággal. A tőkeemelés után az intézet alaptőkéje 20 millió, kimuta­tott tartalékjai pedig 16 millió koronát tesznek ki. A Futura szekszárdi kirendeltsége. I Jó szolgálatot vélünk gazdakörön- I Bégünkkel szemben teljesíteni, amidőn I a Fntura Tolnamegyei Kirendelségé-. I nek működéséről a legilletékesebb I helyről nyert értesülésünk alapján az I alábbiakat közöljük. A Futura Tolnamegyei Kirendelt- I ségének pár évi működésével sikerült I a gazdaközönség bizalmát teljes mér­tékben megnyernie, amit fényesen igazol azon körülmény, hogy ma már a vármegyénk területén alig akad gazdaember, aki nemcsak terményei­nek értékesítése alkalmával, de egyéb, I a gazdaságát érintő ügyes-bajos dől- I gaival is ne fordulna a Fut urához, I ahol az előzékeny és figyelmes ki- I szolgáláson kívül nemcsak, hogy az | elérhető legmagasabb árat fizetik I terményéiért, de mindennemű gazda­sági ügyben a legnagyobb készséggel és díjtalanul nyújtanak szakvéleményt. Hogy ezen altruisztikus alapon nyugvé vállalat nem a rideg anyagi hasznot tekinti főcéljául, hanem valóban a gazdaközönség érdekeit igyekszik elő­mozdítani: élénken igazolja azon kö­rülmény, hogy mindazon gazdáknak, I kiktől a múlt évben gyapjút vásárolt, I az ezen üzletágnál elért haszonból az I annak idején teljes összegében kifize- I tett vételáron kívül önszántából, min- I den kötelezettség nélkül, igen jelen- I tékeny összeget folyósított haszon- I részesedés cimén. így pld. a többek I között br. Fiáth Tibornak 60*8 q I gyapjú után 183.000 koronát, Basa I Jánosnak 3‘5 q gyapjú után 15.000 I koronát fizetett ki ezen a címen. Ez a tény, mely a mai anyagias világ? ban, különösen a kereskedelem terén páratlanul áll magában, önmagát dicséri s bizonyára nagyobb hatással lesz józanul gondolkodó gazdaközön' ségére, mint az eget-földet ígérő, de I vajmi keveset nyújtó hangzatos, de I üres reklámok. Itt megemlítjük még, hogy a Fn* I túra kirendeltsége városunk területén I a múlt évben közel félmilliárdos for- I galmat bonyolított le, mely körül« I mény a legeklatánsabbul cáfolja meg I azt a bírt. melvet enrves felelőtlen | MOLHAR textil-, kelme-, fonal-, szőrmefestő és ueggészell rulwflszfflú Ipartelepe SZGkSZtiNl, SS A Tolnunespei Takarék és Hitelbank tőkeemelése. felé igyekvő utasok három és félnapi internálás után végre megszabadultak a hótömegek közül. Itt említjük meg, hogy aközleke- I dés már az erősen behavazott pécs— I bátaszéki vonalon is megindult.

Next

/
Thumbnails
Contents