Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-07-14 / 28. szám

V. évfolyam, 28. szám. Ära 80 korona. Szekszárd, 1923 julius 14 turkeszMség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. Egyes szám ára: 80 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 900 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai t á itgkl.tbb btrd.tés dl)a 600 korona. A hirdetés agy 60 mlHmétar széles hasábon mttlméter soronként 50 korona. Közgyűlési réss- vény társasági stb. hirdetések 150 korona. Aliást keresőknek 50 százalék en­gedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhlt, eljegyzést hír, családi hbr, valamint a nyllttér soronként 400 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Aratnak. Irta: Dr. Magyarász Ferenc. Aratnak! Egy röpke szóban mennyi öröm, mennyi,, reménység, mennyi hálaadás 1 Aratnak! Zenévé válik a kasza pengése, dallá lesz a halló rendek ritmusa. A régiek regéje a szférák zenéjéről szólt; mi ezt a titokzatos, füllel meg nem hallható, csak érző szívvel sejthető dalt nem a fellegek fölött, hanem a hullámzó kalászten­gerben keressük. Ez a mindenség dala, ez az élet éneke az Alkotó dicséretére. Aratnak! A nap első sugarai még nem keltették föl álmukból a dalos madarakat s nem verődnek még vissza a virágok kelyhóről, máris talpon vannak az emberek és mennek ki a második buzaszentelő körmenetre, amikor a kéz nem imára knlcsolódik, hanem munkában serénykedik, ami­kor az ajknak hangos könyörgését a szívnek néma, de őszinte hálája váltja fői, amikor ugyanaz a derék, mely kérve hajolt meg a Teremtő előtt, most görnyedve gyűjti össze a meg­hallgatott imádság áldott gyümölcseit. S ha leszáll az éj, sötét fátyólával az törli le a verejtéket a fáradt em­bereknek homlokáról. Aratnak a magyar földön. Ezt az áldott munkát még néhány esztendő­vel ezelőtt a világháború véres zaja zavarta és az alig nekiserdült gyerme­keknek, az újra megfiatalodott aggas­tyánoknak és a férfiúvá erősödött asszonyoknak hősi serege végezte. Ebbe a főn séges munkába négy év­vel ezelőtt Szamuelly halálvonata, a Lenin-fiuk orditozása és a kivégzett 590 magyarnak halálhörgése vegyí­tett bele olyan disszonáns hangokat, melyeket sohasem szabad felejtenünk, bármennyire égesse is a lelkünket emlékezésének fájdalma és szégyene. Aratnak a magyar földön. Azon a magyar földön is, mely megmarad magyarnak, ha idegen zsarnok ural­kodik is most fölötte. A föld soha­sem hütelen, sohasem áruló. Csak az emberek között akadnak Júdások, az arany kalász hű marad a földhöz, melyből eredett. És ól bennünk a reménység, hogy a Bácska és a Bán­ság rónáin, a Királyhágónak mindkét lejtőjén, Erdélynek rejtett völgyeiben s a szeszélyesen kanyargó Vágnak mindkét pariján nem hal ki a magyar aratók ajkáról a magyar dal, amig el nem jő a véres magvetésnek várva- yárt arató ünnepe. Aratnak 1 E szó a kenyérnek vissz­hangját kelti föl sok százezer ember­nek már-már elfásult és kétségbeesett szivében. Aratnak l E szóra újra éled annak a szegény hadiözvegynek a lelke, aki nem tud kenyeret adni éhező kicsikéinek. Aratnak! Az a tisztviselő, akinek értelmiségi mun­kája éppoly szükséges az országnak, akár az aratás, emennek eredményé hői meríti bizodalmát, hogy ö sem dolgozik hiába, a haza nem marad adósa. Aratnak! A haza jövendő reménye, a tanuló ifjúság, tudja, hogy ha szinte lehetetlen áldozatok és nélkü­lözések árán is, de tovább lehet ta­nulnia, hisz mig az országban arat­nak, addig kultúra is lesz. Aratnak! És ti, kiket learatott már a nagy kaszás, ti megtört szivü és szemű hősök, kik az édes magyar földnek magyar voltáért és szabad­ságáért ontottátok véreteket: alud­jatok nyugodtan a Kárpátok lejtőin, a doherdói fönsikon, a Lovcsen tövé­ben, a Macsva erdőiben, a rokitnói mocsarak között, Szibéria hideg föld­A közélelmezésügyi miniszter e hó 10 én az alábbi felhívást intézte a gazdaközönséghez: A jövő évi gabonaellátás céljaira szükséges búzamennyiséget lehetőleg közvetlenül a gazdaközönségnél és azonnal az aratás után óhajtanám biztosítani. Biztosijani szándékozom pedig ezt a gabonamennyiséget ak­ként, hogy az a termelőre nézve nem hátránnyal, hanem megfelelő előny­nyel legyen egybekötve és amellett mód nyujtassék a gazdaközönségnek arra is, hogy a buzaértékben fize tendő földadót megfelelő búza ren­delkezésre hocsájtásával lefizethesse, sőt élvezhesse azt a kedvezményt 'is, melyet az 1922. évi XXI. te. 4. § a nyújt annak a termelőnek, ki egész évi földadóját október hó 31 ig tel-' jes egészében előre befizeti. Felhatalmaztam tehát egyidejűleg a „Futura“ Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rászvényiár saságát, hogy'minden termelőnek, ki buzafelesleget, illetve «ennek egy sa­játmaga által meghatározott részét az állam részére rendes tőzsdei áron le köti, illetve’kötelezettséget vállal arra nézve, hogy az igy lekötött búza­mennyiségnek legalább 1/4 részét szeptember hó 15-ig, bM részét no vember hó végéig, részét jövő évi január hó végéig Ó3 végül */4 részét április végéig leszállítja, vagononkint 1000000 K előleget adjon a mindenkori jegyintézeti kamatok felszámítása mellett s az eladó szabad választása szerint fizethesse vagy a mindenkori szállítás napján érvényes piaci árat, vagy pedig az egyes részletmennyi­ségek leszállítására megállapított ha­táridő utolsó hónapjának átlagos pi­aci árát. Ha tehát az eladó például a szeptember hóban leszállítandó 1/a rész mennyiség egy részét már augusz­tus hé 15 én szállítja le, kívánhatja vagy az augusztus, hó 15 iki piaci ár megtérítését, vagy az augusztus | hó 15 én ez iránt teendő nyilat­kozata szerint a szeptember havi I átlagárat. jéhen. Mi mindnyájatoknak sirja fölé egy keresztet teszünk. Egy buza- keresztet. A halál zsákmánya fölé az élet szimbólumát. Szálljon le síro­tok mélyébe az a boldog megnyug­vás, hogy íme élet kél a sírból ; ti éheztetek, de gyermekeiteknek van már betevő falatjuk, ti nem vérez- tetek hiába, mi nem verejtékezünk hiába. Fehér nyirfakereszt, arany huzakereszt — ha amaz el is kor­hadt, emezt megadta az Úristen ke­gyelme. . . . Aratnak! S ahogy csűreink megtelnek az aratás áldásával, úgy telik meg a mi szivünk is hálával a jó Isten iránt, s a kéz szorgalma a szív áhítatával együtt zengi el a leg- I szebb földi Tedeumot: a kenyérnek I áldását 1 Kívánatos, hogy a lekötött gabona- mennyiség minél előbb kerüljön az állam birtokába s ezért gondoskodni kívánok arról, hogy az a termelő, ki a lekötött gabonáját ezeknél a határ­időknél korábban, esetleg akár az egész mennyiséget már augusztus, szeptember havában heszolgáltatja, ne veszítse el azt a jogát, hogy az elszámolási ár megállapítását úgy kérhesse, mintha a leszállítást csak a fenti határidőkben eszközölte volna, vagyis azért épugy igényelheti Va rész után a szeptember havi, V4 rész után a november havi, 1U rész után a január havi és V4 rész után az április havi átlagos piaci ár megtérí­tését. Ugyancsak feljogosítja a termelő a „Falura“ Magyar Szövetkezeti Áru­forgalmi Részvénytársaságot, hogy az általa már leszállított- és elszámolt gabonamennyiség ellenértékéből a termelő fö dadóját — természetesen az Országos Pénzügyi Tanács által e tekintetben megállapított búzaár alap­ján — a termelő által megjelölt helyen és részletekben befizethesse, ha pedig a termelő október 31-ig olyan meny- nyiségü búzát szállított le, amelynek a fentiek szerint járó és elszámolási árából a termelő egész évi földadója kifizethető, az erre az esetre biz­tosított kedvezményt részére kiesz­közölje. Nem kétlem, hogy a gazdaközön­ség örömmel fogja megragadni az alkalmat, hogy egyrészt adóját igy minden utánjárás nélkü> búzatermése feleslegének előnyös értékesítése utján leróhassa, másrészt pedig megszaba­duljon a gabona tárolásának gondjai­tól és veszteségei ől anélkül, hogy az esetleges időközi áremelkedés előnyé­től elesnék. Minthogy ezáltal a köz­hatósági ellátásban részesülők céljaira az állam által beszerzendő búza­mennyiség célszerű módon való be­szerzését is lehetővé teszi és ezáltal hazafias célt szolgál, bízvást remélem, hogy a gazdaközönség megértéssel fogja fogadni ezt az intézkedést. Dr. Pesthy Púi beszámolnia. A gyönki kerület képviselője és a nemzetgyűlés uj alelnöke dr. Pesthy Pál julius 22 én Schaudl Károly íöldmivelésügyi államtitkárral és 10 képviselőtársa kíséretében Gyönkre érkezik, hogy az egész kerület egy- begyült közönsége előtt beszámolót tartson. A nap programmját a következő- kép tervezik: Délelőtt fél 11 érakor kis fogadás Keszőhidegkut—Gyönk állomáson. 11 órakor szükkörü villásreggeli a pályaudvar közelében levő, regényes fekvésű gerenyási malomban, a mely egyszersmind vendéglő és fürdő is. A feldíszített kerti pavillonban terí­tenek, az Iparoskor által felkért négy legszebb iparosleány virágcsokrot nyújt át az államtitkárnak és a kép­viselőnek, azután — az asztal virág­díszének mintegy kiegészitésekép — a felszolgálásnál segédkeznek. Az ünnepélynek ezt az intim, kedves részét Nagy Barnabás szolgabiró ter­vezte és rendezi. 1 órakor a malomudvarban gyü­lekeznek a kalaznói „Lovasnemzet“, valamint Gyönk, Keszőhidegkut és Szárazd községek bandériumai és a gyönki kocsik. Fél kettőkor nagy fogadás a Gyönk község kijáratánál felállított diadal­kapunál. Itt Rack János híré üdvözli a vendégeket és a Gazdakör által kiválasztott 4 legszebb földtnives leány bokrétákat ad át. Azután a Mestyán Rezső által szerzett és ze­nekarával fuvéhangszereken ját­szandó „Pesthy-induló“ hangjai mellett felvonulnak a Kossuth Lajos térre, hol időközben a köze i községek választói tömegesen, a távolabbiak- nak pedig a küldöttségei összegyüle­keznek. A népgyülést Várkonyi Imre fő­jegyző nyitja meg, azután dr. Pesthy Pál taríj a beszámolóját, melyet Schandl Károly államtitkár beszéde követ. Következik egy képviselő né­met szónoklata, majd a többek be­szédei. Négy órakor a képviselők látoga­tást tesznek dr. Keck László kér. pártelnök házánál, kinek irodájában dr. Pesthy Pál az ügyes-bajos vá­lasztókat fogadja. Utána ötórai tea lesz Reich Osz­kár főszolgabírónál, 6 órakor pedig közebéd a kaszinóban, melyhez Mestyán Rezső zenekara vonóshang­szerekkel muzsikál. Tíz órakor a vendégek ugyanazon kocsikon lemeQDek az állomásra és a délelőtt lekapcsolt kupékban le- feküsznek, az éjjeli személyvonat pedig visszaviszi őket Budapestre. Az ünnepség rendkívül díszesnek ígérkezik, különösen impozásnak ter­vezik az egyesült bandériumot, mely - lyel dr. Pesthynek egy a lótenyész tés terén kivívott nagy kedvezményt akarnak meghálálni. Hasonló ünnep mostanában csak a Bteyer minisz­Adófizetési kedvezmény a gazdáknak.

Next

/
Thumbnails
Contents