Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-07-07 / 27. szám

V. évfolyam.

Ara 80 koroaa.

Szekszárdi 1923 Julius 7.

27. szám.

TOLNAHEGYEI ÚJSÁG

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

liarK&azttfsftg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102.

Egyes szám ára: 80 korona,

ElCfizetési dij egy évnegyedre 900 korona.

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetéseit árai: A legkisebb blrdetes d!|a SOS korona. A atrdetés egy 60 mlllmíter «éles UnsáboD mill® Éter soronlíénl 50 korom. KözgyÖlési részvénytársasági stb. hirdetések 150 korona. Allésl keresőknek 50 százalék engedmény. A blrrosilbin elhelyezett reklémhtr, eljegyzési bír, családi hír, valamint a nvllttír soronként 400 koronába kerül.

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában,

Ámen.

Gazdasási háború.

Jól tndjuk és keserveseit érezzük, hog£ nincs vége a nagy világháborúnak. Folyik a h'atc és áz ádáz küzdelem á gonoszság utolsó fegyverével, ördögi eszközzé]’, kegyetlenül, könyörtelenül: gazdasági "téren. Ed a harc a betévő falat, a becsűié tes munka, a termő föld, szóval már szinte Isten ellen szól. Mintha a pokollal szövetkeztek volna ellenségeink, olyan kegyetlen szenvedéllyel ostorozzák sebzett testünkét. Indián tempó, barbár mód az,‘ahogy velünk v szemben állanak.1 Dicstélen és meg- szégyenitő rajok nézve 5 ha volna lelkiismeretűk;1 pirulva éreznék/de szerencse rajok nézve és ránk nézVe is, hogy nincs. így csak hadd folyjon tovább;

Hadd essen a pénzünk, hadd éhezzünk, nélkülözzünk/ nyomorogjunk topább, tovább, egész az utolsó ké serüségig, hogy kiöljenek belőlünk minden kis szimpátiát és megtanuljunk semmit sem felejteni.

Mért nem biszemj hogy volna magyar ember, aki el tudná félejtetíi azt a kint/ azt a gyötrelmet, amely rászakadt e gazdasági háborúval. A szomorúan tengődő tisztviselő a ko- I pottságof, szerettei nélkülözését/'a B: tisztát, adósságot, kétséges jövőt, a kereskedő a csődtől való örökös rettegést, tőkéje elértéktelenedését, a tisztességtelen spekuláció az öüztönétj a valutázást^ hazáid üzletkötést,' !& sokaknak könnyélmüségét, ’ Önzését kaptá tőle és mindnyájan sok sók rósz mindent köszönhetünk neki. Ezt számon és nyilváá 'kéflfáffanunk. " Csák az ostobá* ember okolhatja a a kormányt a drágaságért. Akiknek lelke aggódva virfksáf é vak éjszakában érettünk, akik elűbbv és lünk ^-szenvednek, úgy, taint mi, né bántsa1 azokat soha jóravaló ember.

Csák á Vák ’irigység' mondhatja egyik, "vagy másik osztálynak: „Te vagy a btfnösjté *csihálódmásnak a baj f, hogy jó dolgod légyén.“ Á1 gaz - dásági háború" éléd' nagy követkéz1 ménye a lelki és ányági? köznyomor. [Ettől nem ment meg1 senkit*éemmi a aki azt mohája, hogy ő ma boldog, hogy ekzisZtenciája ' biztosítva Van, az vagy hazudi k* rVagy " * VI gy ázz on, mert eljön áz Ő órájáéi*; Csak a tá jékozatlanság terem théttöazt á beteg felfogást, bögy füttyén jó” a termelőnek, nincs gondja, nincs baja, van mit ennie í Miijreú szerencsés^ akinek földje van, aki1, szánt, vet! De’ még milyen szerencsés jól. a * bortermelő/’ akinek a tavalyi termésé nem fedezi az idei" munkabefektetést s szüretje vagy lesz, vagy nem, vagy pl. az- a gazda, aki hetven féló ~kiadózife^,* el|et i; á^maVádákbóf-ífem öltözet 'ruhái Arénái magának. Csák

a beteg lélek nem érzi, hogy a gazdasági háború ostora változatlanul és személy válogatás nélkül csattog minden magyar vállon s nincs nagyobb vétek, mintha ezért egymást okoljuk és egymást marjuk.

Tűrjünk tehát' fenkölt és emelkedett létokkel. Lelkünk egyensúlyát ne Veszusük el. Bízunk és bízzunk legyőzhetetlen voltunkban. Ez a magyar föld Szent föld, le nem igázbató, ez a magyar ’ kenyér áldott kenyér, ostrommal meg nem vívható.

Felvesszük a háborút, mert kénytelenek vágyunk azt felvenni. Ám a mi szüntelen becsületes fegyverünk ez: „Imádkozzál és dolgozzál“. A magyar'főid és az áldást* adó szent Isten a mi szövetségesünk. Kihulló verítékünk a babérkoszorú; lent a barázdákon buzaszemmé változik, fent a homlokon nimbusszá magasztosul.

Üvöltseuek bár Zürich nullái, mint a szahárai ’sakál-sereg és táncolják azokat körül cseh, oláh, szerb stb. lelkek néger hordái. Hajrá l'Tegyék !

Ebben ők mesterek ! Gyötörjék csak a magyar könnyet, kínozzák csak a magyar szivet. Boldogulásunk elguruló morzsáit éhes gyermeki szájaktól csak kapkodják el! Erre ők képesek. Mi pedig csókos szájjal, imád ságos szívvel odaborulunk a magyar ég alatt a magyar földre és Istenhez imádkozunk. - ;i

Es nem látnátok ? Az Isten harcol!

Nézzétek ! Óh nézzétek !... Int... s a büszke magyar rónák dicsőséges kalászserege frontba tömörül, közötte hajnali szellőnek és pacsirta dalnak győzelmi himnusza zeng. Suhog a sarló, villan a kasza: harcolunk. Némán, lélekzet fojtva, feszülő izmokkal küzdünk az 0 so gédelmiével, az ő akarata szerint; az Ö vezérlete alatt.

... Ellenségeink tajtékzó, dühöngő gazdasági offenzivájára feleletül mi aratunk. '

Magyar verejték! Magyar szív ! Magyar aratás í Légy áldott! Légy áldás ! Légy szabadulás!

Jánosi GyörgyDr. Pesthy Pál a nemzetgyűlés alelnöke.

Múlt lapszámunkban megírtuk már, hogy az egységes párt a lemondó; Almássy László helyébe dr. Pesthy Pált jelölte a nemzetgyűlés alelpö- kéül. A Ház keddi ülésén ejtették meg a választást és a leadott 91 szavazatból dr. Pesthy Pálra 72 szavazat esett, 15 szavazólap üres volt, a többi néhány szavazat pedig meg oszlott, A nemzetgyűlés lelkes éljenzéssel vette tudomásul az uj alelnök megválasztását, akinek már az ülés folyamán volt alkalma elnökölni is.

Az egységes párt szokásos keddi vacsoráján melég ünneplésben volt része'dr. Pesthy Pálnak, aki az üdvözlésekre a többek közt az alábbiakat mondotta:

»Itt, amikor a helyes irányelveket le akarom szögezni, kénytelen vagyok ' a páritófr,élvdnal- közni, mert az az* állás, á mélynek betöltésére elhivattam, kell, hogy betöltésével a pártok fölé emeljen es a' thagam feladatát ily éh felemelkedett1 álláspontból tekintsem. A főelb, a mely ‘működésemet vezérli,'1* Csak ’ egy lehet, az1, hogy a törvényhozó veléméit§- nyilvánitásáhák szabadságát W biztosságát diztösilsátri. !ÁSáliban nézetem- szerint ennék a szabadságnak vannak határai és korlátái. Határt kell szabni annak, hogy a púsktai ' kurjóngátáóök és pusztai handubahdúzások 'ffl&gf* szűnjenek. A parlament'' ösézés pártjainak erkölcsi érzéúéte hivat-1 közöm és innéh kéreríi * W parVá- niéht vaiamehúyi pátiját, hogy tekintettel a nemzet méltóságától a 'Ház* díszére és híváfásá jgf oly moápfbün és‘oly irányban tbjtsétc' be a törvényhozási hlvátásükat,'

a mely irány eresebb, hatásosabb beavatkozást nem igényel.

Meg vagyok győződve arról is, hogy elköbetkezik áz áz idő, amikor öntudatra ébred a parlament valamennyi pártja és még uugyok győződve ártól is, hogy elkövetkezik az az idő, amikör a magyar parlament büszkén tekinthet Európában arra a megbízatásra, a mellyel ezt' a szegény, elárvult magyar nemzetei képviseli. Adja Isten, hogy úgy legyen!«

Dr. Pe&thyt nagy tetszéssel fogadott beszéde1 után Rakovszky Iván belügyminiszter és Máyér János ny. miniszter köszöntötték!

A nemzetgyűlés tisztViselőkara^szer- dán délelőtt fél 10 óra kór Tál mér Kálmán,' elnöki főtanácsos vezetéséver 'tisztelgett dr. Pesthy Pálnál, mint a nemzetgyűlés 'új alelnökónél. Palmer Kálmán üdvözlő beszédében ráúQUÍatoif "a' nemzetgyűlést tisztviselők különleges helyzetére és arra a lé vés megítélésre, ámélyben á’ném- zetgyíiTés tiáztyisélőkarát á viszonyt) kát nem ismerő emberek ‘részesítik. Kérte az alelnök jóindulatát és támogatását. Dr. Pesthy Pál megköszönté az üdvözlést, kijelentette, hogy 25 éves tisztviselői pályája alatt volt -alkalma' megismerni á ‘tisztviselők súlyos' "Helyzefét, tehát meg ís ’ tudja’ őkét éHéni» ’Megígérte, hó'gy teljés erejével' Ós tehetsegével azon lesz! ’ hogy a Ház tisztvisrélŐkarának sorsa* javuljon s igy továbbra is alkalmas le§yeü arra k Bzéretore,amelyre ííi vatVa vad, mint a középosztály egyik legtekintélyesebb része. Au fogadás »r«**» er éji

nemcsak a gyönki választókerület választói üdvözölték nagy számban képviselőjüké^ hanem sokan elhalmozták szerencsekivánataikkal az egész vármegyéből, ahol vezetésre hivatott fényes képessegei régóta nagy tekintélyt biztosítottak a számára.

unne

, az uj

j Alelnökké választása alkalmából

A szekszárdi kiállítás eredménye.

Lapunk legutóbbi számában részben már beszámoltunk a Falu Orsz. Szövetségének és az Orsz. Stefánia Szövetségnek a helyi intézmények és magánosok bevonásával rendezett nagyarányú falufejlesztési kiállításáról, amelyet a vármegye közönsége szokatlanul nagy számban keresett fel, hogy gyönyörködhessen Tolnavármegye fejlett házi- és kézműiparában, gazdasági termelvényeiben és művészi alkotásaiban. E kiállítás a Falu Szövetségnek negyvenkilencedik vándorkiállítása volt, amelyre büszkeséggel tekinthet az egész vármegye közönsége annál is inkább, mert a kiállítás hatalmas anyagának legnagyobb részét a vármegye lelkes, megértő, komoly produktív munkát végző iparosai, birtokosai és asszonyai halmoz iák (jászé.

A kiállítás minden tekintetben sikerült’és tanulságos volta követeli, hogy azt a jövőben minden esztendőben meg ke,11 ismételni. Láttuk, hogy a közönség milyen örömmel kereste fej. a kiállítás helyisegeit, ahol nemcsak tanulni és okulni, h^nem kellemesen elszórakozni is lehetett. A kiállítás évenkénti megismétlését különösen azért történők szükségesnek, mert ebben egyik leghatható- sabb, legbuzditóbb és legtanulságosabb eszközét látjuk a többtermelés nek.

Külön meg kelj említenünk az Országos, Stefánia Szövetség Anya- és Csecsemővédő intéz,étének, óriási tömegű propaganda képeit, amejyek a kiállítás folyosójának a falait, díszítették és amelyek igen tanulságo - sau mutatták, be a csecsemő helyes táplálásának^ stb. előnyeit. A helybeli AAya- és4 Csecsemőyéflő Intézet egy komplett, vándp£k,elepgyé.t.állított ki. amelyet^ vagypnt^janf szjüőa,ők - nek kp,c,sÖQözp.i, szQkjta^..

Üájáa lehet a kiállítás vezetősége az, Országos Spjyepiteny;Ó8ztÓ8Í Fel- ügyelŐpégaeK, ap^ely a legnagyobb, készséggél vett részt a kiállításon és gyönyörű, színes propaganda dia.; posifíyjeit, modelljeit, köpyy é^rőpirat kiadmányait és minta^llekoiótt a

legptagypb]>, k^sz^éggíl epgejj^át, a

kiállítás céljaira. Négy, hatalmas üvegszekrényben gyöpyjJrű gubékfyt, selymeket láttunk, megismerkedtünk, a selyemhernyók helyes táplálásival és betegségeikkel egyaránt. Á stat^taj^. hogy Csonk^M^y Írország vltf megyéi közül épen, á ny. toegyepk terme i a legtöbb selymet.