Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-20 / 3. szám

1923 január 20. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 HAIDEKKER JÁNOS oki. mérnök, Manforjaimi és portelUizú Irodája SZEKSZÁRD. Irodai érák: 8—l-ig. _______ Engedély O F. B. 2016/921. sz. a. Apát és Séd-utca sarok. II B alatoni villák és szállodák eladók a somogyi parton háromtól húsz millióig (szőlővel). — Szállodák bérbe adók azonnal. Telefon interurban: 121. Válaszbélyeg melléklendő 1 Az adó lerovása. Kötelesek az alkalmazottak adóját —• melyért szavatolnak — az esedé­kesség idején: minden héten, fél- kérőnként vagy havonként levonni és a hé 15-éig a községnél illetmény- jegyzék mellett befizetni. Büntető határozatok. A munkaadók ebbeli mulasztá­saikért & százalék birsággal, esetleg az adó ötszörösével sutjhatók. Sza­bálytalanságért minden adózó 50.000 K-ig terjedhető pénzbírsággal sújt­ható. Pó'dául, aki a könyvvezetés kötelezettségét megszegi és könyvet mz rezet, a helyszíni és könyvvizs­gálatot meghiúsítja stb. Az adócsalás is biintettetik. Adó­csalás, ha valaki a kincstár meg­károsítására irányuló szándékkal oly cselekményt követ el, amely az adó megrövidítésére alkalmas. Tehát, ha jövedelmi forrást elhallgat, hamis adatokat jelent, az alkalmazottaitól levont adót be nem szolgáltatja stb. Válságban a Szekszárdi Anyá­ét Csecsemővédő Intézet. Köretem Tolnavármegye közönségéhez A Szekszárdi Anya- és Csecsemő védő Intézet közel egy esztendeje működik és máris igen sok azoknak az anyáknak és csecsemőknek száma, akik az intézetnek nagyon sokat köszönhetnek. ' Működésűnk azonban, sajnos, a társadalom részéről a legnagyobb rászvétlenséggel találkozik. Pedig so kauern volt annyira szükség a segít­ségre, mint épen ma. Raktárunk üres ég mi a lerongyolódott, éhező ^myá kát és sokszor majdnem egészen meztelen csecsemőiket üres kezekkel vagyunk kénytelenek elbocsátani. Ugyanezen lap hasábjain már egy usr felhívtuk a megyo közönségének figyelmét mindezen körülményekre, de kérelmünkre a legcsekélyebb ér­deklődés sem nyilvánult meg. És mi még sem veszítjük el az emberek jószívűségébe vetett hitünket. Tudjuk •agyon jól, hogy a mai nehéz idők­ben mindenki ezerféle bajjal küzd, tudjuk, hogy a társadalom, különö se® annak adakozó része, milyen sok •Idáiról van igénybe véve. De tudjuk azt is, hogy ebből az agyonnyomoritott szegény kis Ma­gyarországból csak ngy lehet ismét zagy, hatalmas, virágzó ország, ha azt a generációt, amely most éli csecsemőkorát, nem hagyjuk nyomo uhui elpusztutai. Kérve kérjük ezért vármegyénk hazafias közönségét, hogy intézmé­nyünk javára akár pénzbeli, akár természetbeni adományokat adni szí­veskedjék, nehogy a mai történelmi időkben nagy fontosságú működésűn­ket beszüntetni legyünk kénytelenek. A Szekszárdi Auya- és Csecsemő* véuö Intézet vezetője. A Szekszárdi Anya és Csecsemő védő Intézetet, amely a Béri Balogh Ádám-utcai óvoda 3 termében van elhelyezve, Pedlow kapitány. Szék- saárd r. t. város díszpolgárának köz­beojárására az Amerikai Vöröskereszt és az Országos Stefánia-Szövetség létesítette. E több millió korona ér- i tékti intézmény dr. órffy Lajos vá- ' rosi tiszti főorvos szakszerű vezetése alatt igen sok szegénysorsa anyát látott el lebetegedése előtt értékes babakelengyével, ruházattal és orvos­sággal, az intézet kebelében működő védőnők pedig állandóan figyelemmel kisérik a esecsemők fejlődését. Ma az anya és csecsemőintézet válság előtt áll! Raktára teljesen kiürült s igy működésének zavartalan folyta tása érdekében kénytelen Tolnavár- megye nemesen érző és gondolkodó hazafias közönségéhez fordulni segít­ségért, amely lehet pénzbeli, vagy természetbeni és pedig: használt ruha, fehérnemű, pelenka, fLnell, cérna, vászon és _ szövet maradék, cukor, rizs és dara. Az intézet vezetősége felkéri az adakozókat, hogy adomá nyaikat dr. Cs. P«pp Jenő városi tanácsos eimére (Városháza, I. em. 4. sz. ajtó) küldjék. A szekszárdi kereskedőknél az intézet igazolt meg bizottai fogják az adományokat össze­gyűjteni. V ^.:r:nrr... ....... A szekszárdi ellenforradalom leverésének bttnpere. Mint múlt számunkban előre jelez­tük, ezen a héten kezdődött meg Riblirg József szekszárdi kőmi vés segédnek, a forradalmi törvényszék birájának és az ellenforradalmat le Verő társaság egyik vezető tagjának a bünpere. Ribling a proletárdiktatúra bukásakor jéelőre megérezte az ese ményeket és ha idejekorán át nem szökik a ezerbek által megszállott területre, bizonyára nem a bíróság, hanem a népitélet végzett volna vele. Egy ideig Bátaszéken és Baján volt, majd mikor nagy erővel megindult Bélgrádnak, a szerb fővárosnak az újjáépítése, ő is ott keresett munkát. Mivel útlevele nem volt és mert a belgrádi merénylet óta a kommunista üzelmekben részes egyéneket a szerb rendőrség állandóan zaklatta, vissza­jött Bátaszékr--, ahol félig-meddig biztonságban is érezte magát. Báta' szék felszabadn'ása után p«r hétig még ott rejtőzködött, később azon ban, — félve a sn yosabb köv-tkez ményektől — hazajött Sz^kszárdra és önként jelentkezett az ügyészsé­gen, ahol rögtön letartóztattak. A tárgyalás. Forradalmi törvényszéki bírói mi­nőségben elfeöve ett bűneiért már régebben fejősig re vomak ea a bíró­ság akkor 5 évi fi-gv házra ítélte. Huzamosabb időt igenyelt azonban az ellenforradalom leverésében való részessége minden szálának a kibo­gozása és emiatt csak most kerü t a kommunista ügye ben a gyorsított eljárás szabályai szerint ítélkező ötös birói tanács elé. Az ötös tanács A btinpert a szekszárdi közönség szokatlanul nagy érdeklődése előzte meg es mikor Fejős Imre kir. tőr vényszéki tan»c e nők bíró társaival : dr. Zoványi Györgygyel, Wandl Rudoffii, dr D *ry Istvánnal és dr. Mlinko Vencellel bevonult az esküdt­széki terembe, a padsorok már zsú­folásig telve voltak hallgatósággal. A tanács mellett a jegyzői tisztet dr. Kocsis Árpád tölti be. A vádat dr. Páti M-g)’ ftftndnr kép­viseli. 1 Szekszárdi I I Állami LevüKr | A védelem. A prolfftAl'dlÜlalflWr'fflatt oly ellen­szenves szerepet játszott Ribling vé delmót egy szekszárdi ügyvéd sem vállalta el, úgy hogy a törvényszék nek hivatalból kellett dr. Miklós Sándor ügyvédet, az egy hetet igénybe vevő tárgyalásra védőül kirendelni. A szociáldemokrata párt Búd-pestről leküldte ugyan R'b'ing védőimére dr. Dániel Miklós ügyvédet, é azon­ban látva azt, hogy itt egy óriási méretű bünperről van szó, amelyben a vádlottat minden előzetes tanulmá­nyozás nélkül védeni nem lehet, a tárgyalásnak két napon keresztül való figyelése után visszautazott Budapestre. A gyilkosság. Az ügyész R bling József ellen "elsősorban gyilkosság miatt emelt vádat, mert néhai M-jsai Józsefet, szekszárdi lakost az 1919 évi jnnins 23 án éjjel 12 óra tájban Kövendi Sándorral együtt, előre megfontolt szándékkal megölte. Majsai az emlí­tett időben a tolnai, bogyiszlói és agárdi elleníorradalmárok Tolna felől bevonult csapata előtt a Rákóczi-ut keleti gyalogjáróján haladt a Séd­pataknak úgynevezett hármas hidj-i felé A gyalogjáró másik oldalán a Polgári Olvasókör (akkor Lenin Ott­hon) kapujában élesre töltött Mann­licher fegyverekkel állott Ribling Kövendi Sándorral együtt és ők kb. 30 lépés távolságból rálőttek Máj saira, aki ezeknek a lövéseknek a következtében olyan súlyos sérülése­ket szenvedett, hogy felórán belül meghalt. Vezető a lázadásban­Ribling a vádirat második pontja szerint vezető szerepet töltött I)e abban a lázadásban, amely az elleft- forré.dalom leverésére összeverődött. Az 1919. évi junius hó 23 án a ma­gyar nemzeti szellemben gondolkozó és hazafias irányzata osztály ellen az úgynevezett tanaesköztársasági ura lom további fenntartása érdekében összetoborozta a szekszárdi ifjúmun­kásokat a szekszárdi selyemgyárban és a fegyverfogasban alig jártas if­jak közül 20—25 öt felfegyverzett, őket a Polgári Olvasókörben a fegy verkezeiésre kioktatta és valameny nylöket az eiienforradtímárok ellen vezette. Gyilkosság! kísérlet. Gyilkosság kísérletével vádolja a vádirat harmadik pontja Riblinget, aki az említett napon Takier Józse­fet az arcán puskalövéssel megsebe­sítette. A lövedék azonban — sze rencsére — nem sértett nemesebb részeket. Személyes szabadság megsértése.- Az ügyész végül magánlaksértés és személyes szabadság megsértésének a vétségével vádolja Riblinget, aki az 1919. évi április hó 25 én éjjel több felfegyverzett társával együtt dr. Martin József házába becsönge­tett, ott reá és családtagjaira társai­val együtt fegyvert fogva, arra kény­szeri tette, hogy felöltözzék és elvitte a Lenin-otthonba, ahol átadta Jt Mautbner Gyula kormányzótanácsi biztos helyettesnek. Pár óra múlva azután mint őrségparancsDok a többi' tússzal együtt elkísérte Hőgyészre, ahol személyes szabadságuktól meg­fosztva, 3 napig őrizte őket. Sulyos- bitó körülmény, hogy a túszok sze­mélyes szabadságának a megsértése sanyargatással kapcsolatban történt, mert éjjel, hideg áprilisi időben, ülés nélküli igás kocsikon vitték az ille­tőket a 37 kilométernyire fekvő Hő­gyészre, ahol az aránylag hideg szobákban kellett hálniok, mert Rib­ling a meleg ruháikat és a takarói­kat elszedte tőlük. ^ A kihallgatás. Ribling a vádbeli cselekményekre vonatkozóan kihallgattatván, tagadta, hogy Majsai Józsefet agyonlőtte volna, vagy agyon akarta volna lőni. Ugyan- igy tagadta azt is, hogy Takier Jé* zsef arcát az ő puskájából eredő lö­vés sebesiteüe volna meg. A többi vádra vonatkozóan azt adta elő, hogy ö kényszer hatása alatt, a direktó­rium, különösen pedig a cépitélettel kivégzett Sós, Aranyos és Mauthner parancsára cselekedett. A tanuk. Ribling kihallgatása után az élet­fogytiglani fegytiázra ítélt Kövendi Sándor tettestársnak, mint tanúnak kihallgatása következett volna, őt azonban előállítani nem lehetett, az orosz bolsevikiek hadifogoly ma­gyar tisztekért őt is kicserélték és Moszkvába vitték. £ sőoek Dürr Bélát hallgatták ki, aki ugyancsak az ellenforradalom leveréséért reá ki­szabott 10 évi szabsdságvesztésbttn- tetését most tölti a váci fegyházban. Kihallgatták azonkívül Krucsay Jó­zsefet, Ketskés Győzőt, ifj. Gazsó Istvánt, Gáli Lászlót, dr. Martin Jó­zsefet, Vas Imrét, Andies Gyulát, Baka Jánost, Ulrich Antalt, Schwartz Gyulát, Hintés Jánost, B*de Sándort, Németh Lajost, Prancz Lajost, Baka Istvánt, dr. Kelemen Józsefet, dr. Kramolin Gyulát, Körösztös Feren- eet, Baka István Poil< rmannt, Ráoz József államrendőrségi tanácsost, Ke­serű Jánost, özv. Majsai Józsefné Töttős Évát, Mészárol Ferencet, Gyöngyösi Jánost, GroszbaUrr Bétát, Takier Józsefet, dr. Spányi Leót, dr. Albersz Rezeő', Leicht Lajost, Wolf Arnoldot,, Fisebhof Jukabot, Fent Lászlót, dr. Zugiuond Ferencet, Tóth Károlyt, dr. Mayer Gyulát, Schröder Gesät, dr. Frh-u- Lőriucet, Schneider Jánost, dr. Kozucsek Jó­zsefet, K ein Kálmánt, Borcsök Jó­zsefet, ifj Teleki Láss ót, W«chtér Károlyt, Friedmann Bétát és nejót, Ferger Istvánt, Neawirth Sándort, Nagy Barnabást, Gömbös Jánost és Horváth Jánost. A vallomások A tanuk jórészt mind azt vallottak, amit az 1920, év nyarán t rto.t elad tárgyalás alkalmival mar elmondot­tak. Akkori vallomásától némil g el- . térő voit Körösztös Ferenc korona- | tanú vallomás«, aki együtt volt I MOLNÁR textil-, kelme-, Ionéi-, szőrmefestő es cesyészell ruhatisztító Ipartelepe SzeKSZáfJ, Kossuth Lajo»-utca. Telefon szám: 26.

Next

/
Thumbnails
Contents