Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-05-26 / 21. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 május 26 nagy átérzéesel és hatalmas lendület­tel szavalta. Éri Emil, a cserkészek fáradhatatlan és lelkes parancsnoka emlékezett a tiz év munkájáról, ismer­tette a cserkészek parancsolatait, tá­borozásukat. A közönség lelkesen tüntetett a parancsnok mellett. Faragó Ede rövid, de igen szép beszédben üdvözölte a jubiláló csa­patot. Karének után Molnár József cser­késztiszt mély érzésekkel tele be­szédben emlékezett a cserkész csapat­nak a világháborúban elesett két hősi halottjáról: Abay Bála és Kayos Ká­rolyról, akiknek arcképét átadta. — Orbán Ferenc vette át az arcképe­ket és fogadalmat tett a csapat ne­vében, hogy a dicső elődök emlékét kegyelettel őrzik és nyomdokukon fognak járni. Wallacher György rajvezető mon­dotta el költői lendületű, igen szépen megirt, nagy hatással előadott „Cser­kész álmá“-t. Ismét karének követ kezett, utána pedig Radványi: „Em­ber küzdj és bizva bízzál“ drámai jelenetét adták elő a csapat tagjai nagy hatással. Nemcsak az alakítás volt kitűnő, de egyesek, mint Winkler Lucifer, Fejős a magyar, Simon Ilonka Éva és Hoff Ferenc Adám szerepei­ben is igen jól megállották helyüket. Az esti ünnepséget a kar a Hymnus éneklésével fejezte be Az énekek precíz betanításának érdeme Klieber Gizella énektanárnőé. A d. u. 4 órakor kezdődött tábori ünnepély a vásártéren folyt le. A csapat tábort épített, majd elvonulva a közönség előtt, a zászló körül állott fel. Ezután Faragó Ede országos fő • titkár kezébe megújította fogadalmát. Ugyanekkor tett - fogadalmat a dél­előtt folyamán megalakult véncser­készcsapat is. ‘Karének és gúlák után krumpli-szedés következett, amelyben a kiscserkészek versenyeztek ; győz­tes lett a III. őrs. Utána megjelent ■ egy őrs és előadta a Vadcserkészek cimü jelenetet. A vadcserkészt Hor­váth Ferenc alakította nagy sikerrel. Igen szép küzdelmet eredményezett az 1. és 2. raj válogatóit jainak hands- ball-mérkőzése, amelyet a fiatalabb 2. raj nyert meg 2 : 1 ai’ányban. Ének után rövid szünet következett, amely alatt a 3. raj cserkészei ita lókkal és ételekkel szolgáltak a kö zönségnek. Ezalatt a 2. és 4. raj cserkészei humoros versenyeket ren­deztek : zsákbafutást, iker és vadász versenyt, Mátyás kiráJy lovai felvonul­tak. Majd az 1. raj és a 3. raj A és B csapata állott fel a 4X100 m. es stafétához, amit heves küzdelem után az 1, raj nyert meg. A 2. raj és 4. raj 4X40 m. es stafétában vettek részt s győztes lett a 2. rajból a IV. őrs, a 4. rajból (kiscserkészek) a III. kisőrs. Ezalatt felkészültek Nett Olivér barátai s a közönség harsogó kacagása között megalakították minta­csapatukat. Végül került a sor a kosárlabda­játékra, amit nagy küzdelem után az 1. raj nyert meg a 3. kai szemben. Utána elvonulás s a takarodóval véget ért az ünnepély. Itt említjük meg, hogy Bajó Emil és Kaszás Endre, mint bohócok, igen sok derűs percet szereztek a közönségnek. Felülfizettek: N. N. 1000, Vendl István, Dobos László 850, Forster Zoltán 800, Schmidek János 750, Orbán István, dr. Éri MártOD, Éri László, Angster Oszkár 600, dr. Resch Aurél 500, Eisler Imréné, N. N. 400, László Mihály 380, dr. Kelemen Imre, | Bálintné Lőrincy Ida,ifj.PöndörJános, | N. N. 350, Virág Ferenc, Kiss Ernő 300, dr. Leopold Kornél 280, ifj. Káldi Gyula 220, Fejős Imre, Nádor Imre, N. N. 200, Gödé Lajos, Bajó János, Havranek János, Nemes Géza, Kecs­keméti Sándor 100 K-val. Jegyeiket megváltották: dr. Igaz Béla 5000, Mechwarth Ernő 3000, Fehér Lőrinc, Wéber János, ifj. Kovács-Sebestény Endre 1000, gróf Széchenyi Domokos, Bajó Pál 500,. N. N. 200 K. Mind ezeknek a csapat ezúton mond leg- hálásabb köseönetot. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Mikor Petőfi Tolnában járt... Víg társaságban, szép holdfényes éjen Ment, ment a költő négy ökrös szekéren. Körülte ének, pajzán tréfa, lyány, Az ö lelkében álmok és magány. A négy ökör míg ballagdál előre, Múzsák lován ő száll csillagmezőkre, Hol vár reá nem földi társaság, És bús szivét sem gyötri árvaság. Az égben jár, felejtve a világot, Isten kertjében tépdes dal virágot, Amelyből hír és diadal fakad. S míg így mulat magában, hallgatag, A hold dicsfénnyel övezi alakját S egy lyány megkoszorúzza a kalapját. Szamolányi Gyula. — Kitüntetés. A kormányzó Ur Őfőméltósága Wéber János földbir tokost, volt nemzetgyűlési képviselőt, a mezőgazdaság fejlesztése körül szer­zett érdemei elismeréséül gazdasági főtanácsossá kinevezte. Wéber János az 1895. évben szerzett oklevelet a keszthelyi gazdasági akadémián, áHon* nan kikerülve hercegFestetich Tasziló keszthelyi uradalmában praktizált. Az 1900. év óta Tolnamegyében (slőbb Farkasvölgyön és Szentgálon, most pedig Tengelicen) gazdálkodik. Kü­lönösen kitűnt bonyhádi tájfajta tehén- tenyésztésével és ennek a kisemberek közt való propagálásával. Ezen ön­zetlen munkájával különösen a kör­nyékbeli kisgazdák körében vált ked- veltté és népszerűvé, úgy, hogy a kis­gazdatársadalom ragaszkodó szeretető a politika mezejére szólította. A bony­hádi kerület az 1906. évben kép­viselővé választotta és a kerületet két cikluson keresztül képviselte az országgyűlésen. Kiváló érdeme, hogy a kerület színtiszta németajkú polgár­ságát mindig hazafias irányban vezette és semmiféle nemzetiségi törekvések­nek helyet nem engedett. Wéber Já­nos a világháborút mint tartalékos főhadnagy küzdötte végig és a harc­téren több kitüntetést szerzett. Erős hazafias érzése a tanácsköztársaság idején az ellenforradalmi mozgalmakba sodorta, úgy, hogy a kommunisták elől Tengelicről Szegedre kellett me­nekülnie, A Szegeden alakult kor­mány kinevezte Tolnavármegye kor mánybiztosává. A tanácsköztársaság bukása után a bonyhádi kerület har- madizben is megtisztelte bizalmával és képviselővé választotta. A nemzet­gyűlésen a szélsőségektől mentes kis­gazdaeszmék bátor szóvivője volt és tevékeny részt vett a megyei politikai életben is. Az ő érdeme a megyei kisgazdapárt megalakítása is Tagja Tolnavármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának. és ezen minőségében sok hasznos szolgálatot tett a köznek. Közgazdasági szerep j lése is kiváló figyelmet érdemel. Töb­bek közt az ő nevéhez fűződik a Paksi Közgazdasági Bank alapítása is. — A közigazgatási bizottság ülése A vármegyei közigazgatási bizottság folyó hó 12 én tartotta rendes havi ülését, amelyen Forster Zoltán elnök­lete alatt dr. Éri Márton alispán, Száváid Oszkár vármegyei főjegyző, dr. Haypál Sándor vm. árvaszéki h. elnök, dr. Drágíts Imre vm. tiszti fő­orvos, dr. örffy Gyula vm. tiszti fő ügyész, Jakab László kir. pénzügy igazgatóhelyettes, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Tóth Henrik kir. műszaki főtsnácsos, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő, dr. Kozacaek József kir. ügyészségi elnök, Elekes Imre kir. gazdasági felügyelő, dr. Kardosa Kálmán, Kátai Eadre, dr. Pesthy Pál bizottsági tagok vettek részt. A bizottság elintézte a folyó ügyeket, többek között Kurdon kézi gyógyszertárat engedélyezett s azután meghallgatta az egyes közigazgatási ágazatok főnökeinek szokásos havi jelentését. Itt a tiszti főorvos jelen­tésével kapcsolatban dr. Pesthy Pál, dr. Éri Márton és Kátai Endre fel­szólalásai után elhatározta, hogy a kultuszminiszterhez a görbői iskolai épület és tanítói lakás sürgős fel­építése érdekébeu feliratot intéz. A teljes ülés után az egyes albizottsá­gok üléseztek. — A tiszti főorvos kitüntetése, A kormányzó ur Őfőméltósága dr. Drá­gíts Imre vármegyei tiszti főorvost, a közegészségügy terén szerzett érdemei i elismeréséül, kinevezte egészségügyi főtanácsossá. Dr. Drágíts több mint egy évtizede áll a vármegye köz- egészségügyének az élén és a világ látott, müveit ember európai nívójú orvosi tudásával, gazdag tapasztala­taival kiváló szolgálatot tett az ország hamupipőkéjének: az egészségkultú­rának. Az ő kitüntetése egyben meg­becsülése annak a munkának is, ame­lyet a vármegye orvosi kara az ő vezetése mellett, a mostoha viszonyok dacára is, oly önfeláldozó önzetlen­séggel végez Drágíts Öméltósága az 1879. óvben szerezte meg orvosi ok­levelét és az 1883. év végéig kör­orvos volt Faddon. Az év utolsó nap­jaiban lett járáaorvos és 1910. évi április hó 2 án választották meg vár­megyei tiszti főorvossá, mely állásá- sának ügyeit, magas kora dacára is, kiváló lelkiismeretességgel és fiatalos frisseséggel intézi. — A püspök adománya. Gr. Zichy Gyula pécsi püspök a szekszárdi r. kath. óvodának tizpzer koronát ado­mányozott. Az óvodát fentartó egye­sület ezúton is köszöni a püspök nagy lelkű ajándékát. — Harang avatás. Keszőhidegkuton f. hó 13 án lélekemelő ünnepély ke­retében folyt le a harangavatás. A gyülekezet az Isten háza előtt össze­gyülekezett, hol Weil Endre veze­tése mellett a dalárda alkalmi chórált énekelt, Schöll Lajos főesperes az Isten szolgálatára avatta az uj ha­rangokat. Az ünnepély folytatódott a templomban. Sporas Elek szárazdii lelkész oltári szolgálata után Schöll főesp?res tartott vallásos és hazafias érzéstől áthatott beszédet, majd a dalárda hálaadó éneket adott elő gyönyörű precizitással. Perl János keszőhidegkuti lelkész imával és ál­dással fejezte be az istentiszteletet. Utána díszközgyűlés volt, amelyen Perl János lelkész a gyülekezet vi szontagságos történetét vázolva öröm mel konstatálta azt, bogy a gyüle­kezet mindenkor bű volt bitéhez és ! hazájához. A főesperes és belecskai Mechwarth Ernő felügyelő elismerés­sel adóztak az egyházmegye nevében mindenkinek, akinek az uj harangok beszerzésében érdemei vannak. A. harangokat rendkívüli megadóztatás- ból fedezte a gyülekezet és e célra az Amerikába szakadt egyháztagok 95 dollárt küldtak, Gerberich János elöljáró pedig 12 dollárt adományo­zott. — „FUTURA“ a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részv.-Társ. Tolnavármegyei Kirendelt­sége Szekszárd. Telefon: 20. szám. Távirati cim: Futura. Vesz és elad mező- gazdasági termékeket és szállit rézgálicot stb. — Eljegyzések. Báró Schell József tolnamegyei nagybirtokoss neje Sigray Klára grófnő leányát Schell Mysa bárónőt eljegyezte gróf Haller István, gróf Haller György és Bethlen Hona grófnő fia. Káldi Bebét, dr. Ká’di Gyula szekszárdi kir. közjegyző és nejé Li- teráty Ilona leányát pünkösd vasár­napján eljegyezte ifja Wilczek Sán­dor sz. k. v. huszárfőhadnagy, volt repülőfőhadnagy, budapesti lakos, id. Wilczek Sándor tengelici uradalmi intéző és neje Moeclder Gizella fia. Folyó hó 20 án eljegyezte Kanabé Géza állampénztár! tanácsos Buda­pestről Schindler M cikét, Schindler József szálkai főerdészék leányát. (Minden külön értesítés helyett). Sudár József Szekszárd városi nyilvántartó eljegyezte Szabó Blanka vármegyei kezelő hivatalnoknőt. Pogány Lujza és Hodicska László, a Futura főkönyvelője Kaposvár je­gyesek. (Minden külön értesítés he­lyett).— gjg : •­Simon Vilmát eljegyezte Sápszky Gyula. Illés Terikét Szekszárd, eljegyezte Tóth István Erzsébetfalvárói. — A Magyar Néprajzi Társaság máju3 hó 30-án, szerdán délután 6 órakor a Magyar Tudományos Aka­démia kistermében felolvasóülést tart, melyen dr. Berze Nagy János vá­lasztmányi tag, szekszárdi - kir. tan- felügyelő felolvassa Petőfi költésze­tének folklore párhuzamairól Jrt ta­nulmányát. — Bírósági kinevezések. A kor- márryzó ur Őfőméltósága Kovács Ká­roly törvényszéki tanácselnöki cím­mel felruházott szekszárdi kir. tör­vényszéki birót a szekszárdi királyi törvényszékhez tanácsolnökké, dr. Kalenc8Ík Kálmán és dr. Gaál Dezső szekszárdi kir. törvényszéki titká­rokat a szekszárdi kir. törvényszék­hez birákká, dr. Sigora Lajos Attila dombóvári kir. járásbirósági titkárt a pécsi járásbírósághoz járásbiróvá, dr. Kántz Jenő paksi gyakorló ügy­védet a szekszárdi kir. járásbíróság­hoz járásbirákká kinevezte. — Áthelyezés. Az igazságügy­miniszter dr. Takács Gyula kir. tör­vényszéki bírót Szekszárdról Csornára áthelyezte. f Órák, arany, ezüst dublé ékszerek kedvező áron be­szerezhetők Szabó Kál­mán órás, ékszerész és látszerész üzletében Szek­szárd, Széchenyi-utca- Al­in ássy cukrászdával szem­ben. Arany, ezüst, brilliáns vétel legmagasabb napi árban. Szemüvegek orvosi rendelésre is. I HÓIM AB - Ruhákat geayllea fest, turnt • Szekszárd. íssarsa

Next

/
Thumbnails
Contents