Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-26 / 21. szám
V. évfolyam. Szekszárd, 1923 május 26. 21. szám. Inrkesztöség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épttletében. Teleionszám 85 és 102. Egyes szám ára: 50 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 300 korona. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. • A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai s A legkl.ebb hirdeti« dl]« 200 korona. A hirdeti« egy SO mlllmlter széle» hasábon mlHmlter soronként 20 korona. Vállalati, közgyűlési stb. hirdetések 50 korona. Állást keresőknek 50 százalék enged* meny. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyíl ttár soronként 200 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Bethlen miniszterelnök p^fisi, londoni és római Htjával újabb megbecsülést szerzett ennek a nyomorult országnak és elérte, hogy ott, ahol a dolgainkat intézik megértőbben foglalkoznak Magyarország sorsdöntő kérdéseivel. A miniszterelnök hazaérkezésével egyidőben jön a hir Páriából, hogy a jóvátételi bizottság Magyarország bizonyos jövedelmeire szóló zálogjogok ideiglenes felfüggesztésére, valamint a kölcsön garanciájára vonatkozó magyar kívánságot nem fogja ellenezni, továbbá, hogy haladéktalanul missziót küld hozzánk, amely az ország pénzügyi és gazdasági helyzetét fogja megvizsgálni. Lesz tehát külföldi kölcsönünk és lesznek eszközeink arra, hogy pénzünk értékét állandósítsuk. Mert erre bizony gazdasági életünknek mérhetetlen szüksége van. Éléskamráink üresek, tagjaink meztelenek, iparunk — a gyáripart kivéve — a teljes megsemmisülés felé rohan. Kereskedelmünk, a fogyasztók csökkenése folytán kötéltáncos módjára ingva, kétségbeesetten vergődik. Egész gazdasági életünk a bizonytalanságban sínylődik. Sem a búza, sem az arany nem biztos értékmérő többé, mert hazárdjátékosok szeszélyeitől függ az érték vál tozásuk. Búzánk, amelyet kemény munkánk termel, van. És kenyerünk drágább az aranynál. Állataink is vannak és bust, zsirt drágábban kell vennünk, mint az aranyat. Az élet ilyen szörnyű és következetlen hazugságait csak a külföldi kölcsön segitségével szüntethetjük meg. A miniszterelnök, illetve a kormány előtt ott a másik sürgős probléma is: a tisztviselőkérdés megoldása is, amely most már nem tűr halasztást. Tagadhatatlan, hogy a pénzügyminiszterek a tisztviselők bőrén akarták megmenteni az államot és elszédttltek azoktól az összegektől, amelyeket a jog és a méltányosság szerint a tisztviselőknek ki kellett volna fizetniök. Folyton töröltek a fizetések számsorában, úgy, hogy ma már a legelemibb szükségletek kielégítésére sincs a tisztviselőnek jövedelme. — Mindez azért történt, hogy a deficitet pár miliárddal lefaraghassák. Most azonban már feltétlenül kell tenni valamit, hacsak a kormápy a katonai összeomlásért áldozatul oda nem akarja dobni a nemzet legértékesebb és legkulturáltabb rétegét: a tisztviselőtársadalmat. Véget kell vetni százezer és százezer intelligens magyar ember vergődésének, mert ha ez tovább is így tart: ez a kultúra halálát és a jogrend megdől- tét jelentené. Az osztrákok, úgyszólván, erejükön felül .fizették a tisztviselőket. A németek a márka ugrásszerű leromlásával ugrásszerűen javítják a tisztviselői fizetéseket. Csak nálunk’akarja mindenki a tisztviselők bőrén megmenteni az államot. Tudjuk, hogy a kormány helyzete nehéz és tudjuk azt is, hogy a kül földi kölcsönt nem admÍDÍsztracionális Lapunk korábbi számaiban több ízben említést tettünk arról, hogy az Országos Faluszövetség és az Országos Stefánia Szövetség, Tolna vármegye és Szekszárd város közintéz ményei és egyosületei bevonásával Szekszárdon, a Polgári fiúiskola épületében junius bó 24 tői 29 éig falu fejlesztési kiállítást rendez, amely népegészségügyi, gazdasági és müve lődési célokat óhajt szolgálni. A kiállítás vezetőinek fáradságot nem ismerő munkája és a kiállításon részt venni szándékozók nagy száma teljes garanciát Dyujt arra, hogy e kiállítás a legszebb erkölcsi és anyagi sikerrel fog járni. Az akciónak érdekességet fog adni az, hogy a kiállításra kitett tárgyak legnagyobb része eladásra kerül és ezzel pangó ipari és gazdasági'életünk fellendülése is várható. A Faluszövetség és a Stefánia Szövetség elnökségeinek széleskörű propagandája mellett a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének szék szárdi fiókja fejt ki a kiállítás sikere érdekében nagyobb arányú akciót. A Falufejlesztési kiállítás védnöke Forster Zoltán főispán, elnöke dr. Éri Márton alispán, tb. elnökök : br. Fiáth Tibor vm. gazdasági egyesületi elnök, Vendl Istyán po'gármeater és ifj. Leopold Lajos földbirtokos, igaz^ gatója: de. Cs. mPapp Jenő városi tanácsos, titkára : dr. Jeszenszky Árpád selyemtenyésztési főfelügyelő. Az intézőbizottság tagjai: Mentz János tanár, Síkos Gyula építész és Haypál Benő tanár. A kiállításra kerülő tárgyak kilenc csoportban he lyeztetbek el és az egyes szakcsopor tok vezetőinél már igen szép számmal jelentkeztek részt venni szándékozók. I. Kulturális csoport. Vezetője: Kouách Aladár vm. főlevéltárnok. A csoport keretén belül a megyebeli kulturális alkotások és emlékek ke rülnek bemutatásra. Tekintettel arra, hogy Tolna vármegyének kulturális fejlődéséről évtizedeken át gyűjtött és felhalmozott anyaga van a helybeli múzeumban, a kiállítás tartama alatt a múzeumban elhelyezett tárgyak is megtekinthetők. II. Háziipari és kézimunka csoport. Vezetője: Sárossy Károlyné polg. isk. igazató neje. Az eddigi bejelentések szerint e csoport rendkívül gazdag és értékes lesz. E csoport magában foglalja a M&nsz szekszárdi csoportjának teljes üzemét, a Sárkpz falvainak háziipari produkköltségekre, hanem gazdasági be- ■ ruházásokra kell fordítani. Azonban ezt a beruházási programmot úgy kell végrehajtani, hogy az uj munka- alkalmak megteremtésével hatalmasakká legyenek az adóalanyok is, amelyek eleget tudnak tenni azoknak a követelményeknek, amelyek nélkül egy kulturáltam el sem kép | zelkető. tumait, az iskolák kézimunka és rajz- kiállitását és a magánosok által bejelentett kézimunkákat, úgy háziipari, mint iparművészeti termékeket. III. Építkezési csoport. Vezetője: Síkos Gyula építész. Bemutatásra kerülnek házépítési tervezetek, valamint különféle építési anyagok és gyártmányok. IV. Mezőgazdaság, erdészet és vadászat. Vezetője: John Sándor vm. gazd. egyleti titkár és Pigniczky Ferenc igazgató. Tolna vármegye gazdasági fejlettségéről fognak tanns kodni mindazok a gazdasági termények, nemesített magvak, gazdasági eszközök stb., amelyeket úgy az uradalmak, mint a kisgazdaságok kiállítanak. V. Borászati csoport. Vezetője: Hayt Ferenc m. kir. ‘ szőlészeti és borászati felügyelő. Á kiállítás vezetősége oda fog hatni, hogy Szekszárd és környékének büszkeségét, a szőlő termelést, illetve a borgazdaságát olyan kiállítási anyaggal képviselje, amely nemcsak az ország, hanem a külföld érdeklődését is jogosan magára vonhatja. A helybeli és vidéki termelők oly számosán jelentkeznek, hogy nagyobb arányú borvásárlásra is leket Bzámiiani. VI. Ipari csoport. Vezetője: André István ipartestületi elnök, előadója: Törő József asztalos. A helybeli és vidéki iparosok közül eddig körülbelül 30 an jelentették be részvételi szándékukat. A jelentkezők közül többen már más kiállításon is nyertek kitüntetéseket. VII. Kertészeti csoport. Vezetője: Pigniczky Ferenc igazgató. Bemutatásra kerülnek Szekszárd és környékbeli kertészetek termelvóuyei, kerti magvak és kertészeti eszközök. Vili. Méhészeti és selyemtenyésztési csoport. Vezetői: Sachsenheim Edgár selyemt. főfelügyelő éa Nemes Győző mébésztanár. Kiállításra kerülnek méhészeti termékek, uj rendszerű vándorkaptárok, anyaterinéke nyitő kemencék, rajfogók stb. Tekin tettel arra, hogy selyemtenyésztésünk Tolna vármegyében a legfejlettebb, a földmivelésügyi miniszter.um selyem tenyésztési felügyelősége oly 'natal- mas és gazdag kollekcióval vesz részt a kiállításon, amely egy termet égé szeh’meg fog tölteni. IX. Közegészségügyi és cserkészen csoport. Vezetői: dr. Orffy I Lajos igazgató tanár és Éri Emil főgimnáziumi tanár. Bemutatásra kerülnek az Országos Stefánia Szövetség népegészségügyi tárgyai, a szekszárdi anya- és csecsemőintézet szemléltető képei éa cserkészeti felszerelések. A kiállítás vezetősége ezúton kéri mindazokat, akii az egyes szakcsoportok keretein belül termelvén} ei- nek, készítményeinek javát kiállítani óhajtják, e szándékukat a csoportok vezetőinél, vagy dr. Cs. Papp Jenő kiállítási igazgatónál (Városháza, 4. számú szoba) mielőbb jelentsék be, hogy megfelelő helyet biztosíthassanak a kiállítási helyiségekben. A tárgyak junius bó 21 én adandók át a polgári fiúiskolában működő bizottságnál. Végül megemlítjük, hogy minden kiállított tárgyat szakcsoporton- kint bárom tagú bizottság fogja megbírálni és döntésük alapján részesíti a központi vezetőség a kiállítókat arany, ezüst vagy bronzérmekben és díszoklevélben. A szekszárdi cserkészek tíz éves Jubileuma. Tiz évvel ezelőtt Szekszárdon néhány lelkes felsőbb osztályú gimnáziumi tanuló megindította a mozgalmat a cserkészet érdekében és annak vezetésére felkérték Budapestről akkor Szekszárdra került tornatanárt, Efay- pál Benőt, aki felismervén a cserkészetnek az ifjúság testi és lelki életére fontos jelentőségét, nemcsak szívesen vállalkozott a vezetésre, hanem bátran szembeszállt az iskolai ellen- zékeskedéssel is és személyes garancia vállalása után megindult a cserkészet nemes működése. A háború a parancsnokot, a nagyobb és kisebb vezetőket egyaránt elszóli- tóttá a cserkészeitől, de azért az nem aludt el, az eszme nemességétől áthatott ifjak a maguk erejével fenn-' tartották és vitték tovább az ügyeket. A háború után Éri Emil tanár vette kezébe a cserkészet ügyét és arra való hivatottsággal és nemes buzgalommal csakhamar hatalmas lendülettel vitte előre. Ez az ifjakra annyira nemesitőleg ható, testileg és lelkileg edző, önállóságra szoktató és jellemfejlesztő intézmény piros pünkösd első és második napján ünnepelte tiz éves működésének fordulóját. Nem vettek tuisokan részt ezen szép ünnepségen, de akik ott voltak, azokat nem konvenciózus kötelezettség, hanem a cserkészet intézményének ügyszeretete vonzotta oda. Az ügyes műsoru est a cserkészek karénekével kezdődött,utána dr. Resch Aurél gimnáziumi igazgató mondotta el tartalmas, a cserkészet nemes törekvéseit-élénken kidomborító megnyitó beszédét. Melegen köszöntötte Forster Zoltán főispánt, dr Éri Márton alispánt és Faragó Edét, az Országos Cserkész Egyesület küldöttjét. Fejős Károly őrsvezető Sik Sándor: Kiáltás Zrínyihez citnü költeményét A „folufejlesztési kiállítás" előkészületei.
