Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-12 / 19. szám
i 923 május 12. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Mi fáj az ellenségnek ? Hogyha vannak ellenségeink Európában, akkor azoknak nem a mi beszédeink fájnak, nem az fáj, hogy itt-ott hallani lelkes irredenta szónoklatokat I Ez a szövőszék fáj legjobban nekik. Az fáj, hogy Európához nem fordulhatnak panaszaikkal, hogy izgága nép a magyar, létjogosultsága nincs Európában. Mert Európa tudomást szerez arról, hogy a magyar asszonyok dolgoznak, iparkodnak hazájuk és nemzetük létét szegénységében is biztosítani. És hogy milyen óriási jelentősége van ennek az érdemes munkának, melyet a szekszárdi hazafas asszonyok kezükbe vettek s amelynek nyomán, például a selyemkóc feldolgozásában is, milyen eredményeket értek el, engedjék meg, hogy csak pár adatra hivatkozzam. A nők munkája. Szinte, jelentéktelennek látszó gazdasági akció ez. Gyermekek, leányok, asszonyok dolgoznak, tehát olyan munkaerők, amelyeket a gazdasági ágazatoknál nélkülözni lehet. Ezeknek a munkájával Csonka-Magyarország csodákat produkál. A gyógynövények gyűjtése azelőtt el volt hanyagolva nálunk, behozatalra szorultunk. Amióta felkarolták a gyógynövények gyűjtését, már a múlt esztendőben mi tudtunk 16 millió értéküt kivinni, azon felül, hogy saját szükségletünket elláttuk. így haladunk a szövőipar térén is. 17 textilgyár épül, több már működésben van, a magyar szövőipar fellendült, a defenzívát helyesen fogtuk meg. öyapjutermésünk legnagyobb részét fel tudtuk dolgozni s nagy örömmel látjuk, hogy a hazai iparnak tudjuk átadni és nem kell külföldre ktfldeni. Így kapcsolódik bele a magyar aszonyok munkája. Vannak kishitüek minden akciónál, akik azt mondják, hogy az idén még konjunktúra ez a munka. Én azonban azt mondom, hogy évek múlva lesz igazán konjunktúra. A múlt esztendőben, amikor a magyar asszonyok nemzeti szövetsége még nem karolta fel a háziipart, a földmivelésügyi minisztériumnak 16 szövőszék áíloti rendelkezésére. Ma 600 működik. Jó néhány ezer asszony és leány yan kiképezve. Az egész országban 140 szövőtanfolyam van és ezek mindegyikében doU goznak, hogy egy hatalmas defenzívával megvédjék a magyar érdekeket. Méltóztassanak elképzelni, hány méter szövet, vászon, gyapjú, nyersselyem készül, mennyi milliót fogunk megtakarítani szegénységünkben. A kezdeményezők. Ezt köszönjük — s itt kénytelen vagyok minden elismerést elhárítani magunktól — a magyar asszonyoknak, a szövetségnek, amely meg bírta a magyar asszonyokat szervezni. Tormay Cecilnek, Horthy Miklósnénak, de köszönjük azoknak a vidéki szervezeteknek i|, amelyek a munkát kézbe .vették, Fejősné Őnagyságának és a többi hölgyeknek itt. Hálás köszöpet a magyar királyi korniány nevében azért, hogy minket támogatnak. A A kormányzatnak nem lehet a feladata, hogy Üzemeket, vállalatokat állítson fel. A helyes álláspont az, hogy támogatja, hogy támogat mindent, amit a társadalom helyes irányban kifejt. A történelmi példa. A Kormányzóné azt mondotta, hogy egy ókori történelmi jelenetre emlékezik vissza, ^ikor Kartagó védelmében minden fegyver elfogyott, az asszonyok és a leányok hajfonataikat vágták le és abból készítették a nyilakhoz való köteleket. Talán a magyar férfiakban egy kis visszaesés, kishitűség mutatkozik már s akkor a magyar asszonyok a maguk kitartásával talpraállanak, odaálla- nak a szövőszékekhez és régi magyar erkölccsel bebizonyítják, hogy lesz, a magyar életpek jövője, mert ez az ut vezet a jövőhöz. Á Mansz-nak ki kell emelni azt a kiválóságát, hogy lankadatlan, fokozódó erővel dolgozik tovább, azért mert benne meg van az összetartásra való törekvés, iparkodik minden igaz magyar erőt összefogni. Ebben az összefogásban látom a ‘ magyar étetben- maradás, feltámadás csiráját. 0r. Őrffy Imre érdemei. „ Hálás köszönet testi-lelki jóbarátomnak, Őrffy Imrének, aki nagy munkabírásával, tudásával, tehetségével annyit tett ez ügyért. Tüdőm, hogy hónapokon keresztül mennyit volt nálunk és minden alkalommal figyelmeztetett bennünket arra. hogy Szekszárd- nak ebből az akcióból kimaradni nem szabad. Ma már, amikor a forradalmi idők borzalmas hatásainak visszahatásaként kezdünk lehiggadni, — ennek nem szabad feledésbe menni — vissza kell emlékezni arra, hogy a régi jó magyar erkölcsök tarthatják fenn az országot. Hogy egy ország kormányzásában elsősorban a szakértelemnek, higgadt-« ságnak kell érvényesülni. Nem mondom, hogy elvektől yaló eltérés legyen ez, de tovább keíl menni abban az irányban, amelyet a zászlóra irt jelsző jelez, keresztény erkölcs és nemzeti szellem. Két ige ez, amitől eltérni nem szabad. Ebben az irányban haladunk és dokumentálni fogjuk, hogy ennek a nemzetnek élni kell, s hogy nemcsak a múlt. századokban volt a nyugati civilizáció bástyája a kelet ellen, hanem reá szükség lesz a jövőben is. Bizalom a jövőben. Európa kezdi már ezt belátni. Én Önöket csak arra kérem, hogy ebben az irányban, a magyar bizalom irányában tartsanak ki és a férfiakat arra hivom fel, hogy mondjanak ^köszönetét, támogassák ezeket a lelkes magyar nőket abban az irányban dolgozni, hogy a magyar szegény háziipart fellendítik, lelket kitartást öntenek ebbe az országba. Rövid idő múlva már akkor ezek a magyar asszonyok ott tündöklenek, ahol a magyar történelem a glóriát osztja. Még egyszer hálás köszönetemet nyilvánítom a királyi kormány, különösen a földmivelésügyi kormányzat nevében és a magam részéről is azt a kijelentést tehetem, hogy ebben az irányban teljes erővel fogjuk támogatni önöket. Schandl áliamlitkár nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadott beszéde után a Mansz nevében a következő- képen szólt ' Gregersen Lujza. A Mansz nevében én is hálás köszönetét mondok Fejősnének, Sárossynénak, Sárossy Gizinek, Ujsághynénak, a sok neves és névtelen, biztosan, rendületlenül dolgozó magyar asszonynak, leánynak, akik felébredtek, akik tudják mi a kötelesség. Remélem, hogy példájuk a többi asszonynak is buzdításul log szolgálni. Nem az a fontos, hogy ki vezet, hanem, hogy dolgozzunk, ha utolsó szerény katonák vagyunk is. Születni és szeretni, a magyar nőnek kevés. Amikor a szövőszékeket kiadjuk, tudjuk, hogy minden levágott vég vászon aranyat jelent, nemzeti kincsünket gazdagítja. Azok a szövőszékek lelkűnkben a szeretet szálait,, a magyar trikolort szövögetik, amely beborítja majd az egész országot a Kárpátoktól az Adriáig. Ha ezt mind hiszik, ez lesz az erős fegyver, ez teszi a keresztény magyarságot újból naggyá, hatalmassá, amelyben a most élő öregek is gyönyörködni fognak, nemcsak a fiatalok. Utolsónak, szólalt fel dr. Őrffy Imre, sjki a következőket mondotta: Egy társadalmi szervezésnek se lehet ma tisztán karitatív, politikai vagy egyéb magas erkölcsi feladata, hanem az is, hogy a rétegeket, amelyek hozzátartoznak, gazdaságilag is megerősítse. Ez a magyarázata annak, hogy miért támogatom, szeretem a Mansz-ot. A magyar állam testében a legnehezebb helyzetű értelmi középosztálynak nagyon fontos eszköz arra, hogy életküzdelmét megkönnyítse. Ha egyéb szempont nem, éhező, nyomorgó középosztálybeli testvéreim helyzete is kötelességemmé t§szi — mint a kerület képviselőjének — a támogatást. Mint a kerület képviselője, aki a teremben a legszélesebb rétegeket képviseli, hálás köszönetét mondok mindazoknak, akik Budapestről lejöttek, hogy a szövőszékek utra- bocsátását nevezetessé tegyék. Schandl államtitkár urnák, képviselő barátaimnak. Az igazi köszönet Önöknek szól, akik az ernyedetlen munkát a személyi törtetés szándéka nélkül, csendesen, szívósan végezték. Itt, ebben a gyülekezetben erkölcsi táplálékra nincs szükség. Minden erőmmel azon leszek, hogy az erkölcsi erőt anyagi erő is támogassa. Sok szerencsét, sikert 1 £ nagyhatású beszéddel a szép ünnepély véget ért. A kisgazdák gyűlésén. A szövőtanfolyamról az államtitkár és kísérete a városházára ment át, hogy részt vegyen és beszédet mondjon a Szekszárdi Kisgazdák Egyesületének a gyűlésén. A városházán, ahol Yendl polgármester' üdvözölte Schandl államtitkárt, olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a közönség nem fért el a nagyteremben. Az egybegyűltek kénytelenek voltak tehát lemenni a városháza tágas udvarára, ahol előbb Neiner József, a Szék szárdi Kisgazdák Egyesületének az elnöke üdvözölte a földmivelésügyi miniszter képviselőjét, majd Vendl polgármester tudatta a kisgazdákkal, hogy Schandl államtitkár közgazdaság! kérdésekben kíván az aktuális ügyekről, leginkább a mezőgazdasággal foglalkozó kisgazdatársadalom érdekeiről nyilatkozni. Utána |dr. Őrffy Imre m. kir. kormányfőtanácsos, nemzetgyűlési képviselő az alábbiakat jelentette ki: Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár ur Öméltósága és a kiséretében lévő nemzetgyűlési képviselő urak megtiszteltek engem és a szekszárdi választókerületet azzal, hogy Szekszárdot meglátogatták avégből, hogy mint a keresztény és kisgazda eszmék régi harcosai, a keresztény és kisgazdapart lelkes hívei beigazolják és megjelenésükkel is bizonyítsák, hogy a szekszárdi kerületben lezajlott képviselőválasztás az ő szivük szerint való győzelemmel végződött. Amikor a valódi, a régi, a hamisítatlan keresztény és kisgazdapárt tagjai ide lejöttek, láthatják, hogy Szekszárd és környéke, amelynek főjövedelmi forrása a bor, a legszörnyübb gazdasági krízis rémségeit nyögi. Láthatják a polgárság megélhetésének nehézségeit, amelyek alkalmasak arra, hogy lelkiismeretlen izgatók meggondolatlan tettekre bujto- gassák őket. űt esztendővel ezelőtt volt itt miniszter- és képviselőjárás. Itt volt gróf Batthyány Tivadar gróf Károlyi Mihállyal és egypár elvtárssal, akik közül a későbbi vörösök között is láthattunk néhányat és a háború által agyonsanyargatott, a nélkülözésekben már- már megingott nép előtt a féleszű Károlyi forradalmat kiabált. Itt, a polgári olvasókörben jelentette ki az ország elvesztője, hogy nem sajnál se fáradtságot, se pénzt arra, hogy forradalmat csináljon. Mindezt pedig azok az urak a negyvennyolcas cégér, a negyvennyolcas eszmék leple alatt hirdették. Végzetes volt ez a szólam, amelyről most már tudjuk, hogy titokban kommunista szólam volt Most nem olyan képviselők jöttek ide Önökhöz és hozzám, akik valaha is izgattak volna. Ahogy magam sem izgattam soha, úgy a velem jött társaim is mind olyanok, akik nem a cifra, üres szólamoknak, hanem a súlyos, a töprengő, a mindennapi munka emberei, akik az erejüknek a végsőkig való 'megfeszítésével szeretnék ezt a szerencsétlen országot ebből a keserves útvesztőből kivezetni. Ezek olyan képviselők, akik bár az egész országnak osztálykülönbség nélkül való boldogulását kívánják, mégis azt tartják, hogy ezt az országot csak a földmives és kisgazda osztály kellő megerősitével lehet talpraállítani. Ezek a képviselők, akik egyaránt résztvettek úgy az első, mint a második nemzetgyűlés országos jelentőségű feladatainak a megoldásában, útmutatók és példaadók arra, hogy miként kell szolgálni a hazát, ha segíteni akarunk rajta. Kérem, hallgassák meg őket, köztük elsősorban Schandl Károly államtitkár ur Öméltóságát figyelemmel. Kerületünk nemzetgyűlési képviselője után az államtitkár állott a közönség elé és a következő beszédet mondotta: Schandl államtitkár a kisgazdákhoz. Tisztelt Barátaim ! A nemzetgyűlés legutolsó ülése után, amikor vezérünkkel, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter úrral hivatalos ügyeinket tárgyaltuk, őnagy- méltósága megkért arra, hogy az ő legmelegebb üdvözletét adjam át Önöknek. Ugyanakkor sok szó esett köztünk a mostani viszonyokról, az ország mai állapotáról és az én miniszterem keservesen panaszkodott nekem, hogy olyan órákat, olyan napokat és heteket él át, amelyek a legvégsőkig próbára teszik fiz erejét, az egészségét é$ az idegeit. Helyén kefl azonban az ország érdekében maradnia, minden közkedveltségét, minden népszerűségét áldozatul kell dobnia, mert ezekben a válságos órákban, amelyekről Önök pem is tudják, hogy milyen válságosak: Ott kell állani és ott keli dolgozni a kormány rudjánál. Dolgozni kell pedig a magyar népért, a magyar me* zőgazdaságért, mert ami ebből az országból megmaradt, az egyedül csakis a mezőgazdaság révén boldogulhat. A nehéz helyzet, Amilyen a mi vejsejrijknek, a miniszternek a helyzete, ugyanolyan a miénk is. Könnyebb \vpina nekünk cifra, üres szólamokkal Önök elé lépni, mint a kötelességünket lelki- ismeretesen és őszintén, még a népszerűségünk árán is teljesíteni. Világos szókkal, minden szépitgetés nélkül igyekszem Önök előtt a helyzetet ecsetelni ás megmagyarázni azt, hogy a jóakarata munkálkodásunk elé mennyi akadály gördül. A legjobb szándék, a legjobb terv is sokszor kivihetetlen, mert hiszen köztudomású, hogy ma mennyire körül vagyunk véve ellenségekkel. Nem festek ábrándképeket, hanem a száraz valóságot igyekszem Önök elé tárni. A magyar embernek megvan az a szokása, hogy nem hisz el úgy szipe-szóra mindent, hanem keresi és - kutatja az események előidéző okait és levonja azoknak a tanulságait. Arra kérem Önöket, hogy ha álpróféták, népboldogitók jönnek ide, ne higyjék el nekik a nagy Ígérgetéseiket, hanem gondolkozzanak mindig a mondottak fölött és a saját egészséges gondolataik szerint igazodjanak. Nézzük csak mi is a múlt eseményeit és vonjuk le annak a tanulságait. A forradalom tanulságai. A világháború végén gróf Károlyi Mihály azt hirdette, hogy független, önálló és szabad lesz Magyarország, ha kitör a forradalom. A kommunizmus bukása után megtalálták Károlyi feljegyzéseit, amelyekből látható, hogy tulajdonképen ki is volt ez az ember. Mindenki tudja, hogy a forradalom kitörésekor a nép maga nem valami nagyon rajongott az uj uralomért és pár hét múlva már félő volt, hogy a vidék a köztársaságot hirdető pesti őszirózsások ellen vonul. Földet kell ígérni a parasztnak, írja Károlyi a feljegyzéseiben, akkor azután majd velünk tart. ö maga szinleg belement a földosztásba épen a saját birtokán, azonban az volt a terve, hogy összehivatja a parlamentet és ezzel majd visszacsinaltatja a földosztásra vonatkozó ígéretet. Ez azonban a szocialisták akadékoskodásán hajótörést szenvedett. Rázuditotta tehát az országra a kommunizmust. A bajok oka. Tudjuk, hogy Diaz tábornagy, az olasz fővezér olyan fegyverszüneti szerződést kötött az osztrák-magyar hadsereg parancsnokságával, amely érintetlenül biztosította Magyarország határait. Károlyiéknak azonban nem tetszett ez a szerződés. Lementek Belgrádba és onnan hozták a mai nyomorúságot: Csonkám agyar országot. Országunknak, népünknek minden gazdasági baja ez a megcsonkítás. Hogy egyebet ne mondjak, elvették erdeink kilenctizedrészét és most a tüzelőt drága szokolért vagy leiért kell megvásárolnunk. Vas- bányánk nincs, szénbányáink alig maradtak, iparunk számára a nyersanyagokat drága pénzen külföldről kell behoznunk. Minden gazdasági bajunknak a főoka a forradalom, mert ha a forradalom alatt a zsidógyerekek nem mentek volna ki a frontokra és nem forradalmositják a hadsereget, akkor a magyar katona nem dobta volna cl a fegyverét és ide ugyan egy cseh, egy oláh, egy szerb se tette volna he a lábát. Meg volna az egész Magyarország és nem volna ez a rettenetes drágaság. A miniszterelnök kölföldi tárgyalásai. Azonban, ha már igy vagyunk, azt kell néznünk, hogy mi a teendőnk, hogyan segíthetünk a népen. Az orHAUTNERGYULA loamfltemie SZEKSZÁRD, SzBksznnl-szffllá mellett. Telelőn: 1071
