Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-20 / 3. szám
Ara 20 korona. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. V. évfolyam. ___________________________ Szekszárd, 1923 január 20. 3. szám. fz erkesztttsÉg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Egyes szám ára: 20 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 200 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 50 korona. A hirdetés egy 60 mlllmétar széles hasébon mlllméter soronként 10 korona. Vállalati, kös- gytlésl stb. hirdetések 20 korona. Állást keresőknek 50 százalék enged* mény. A hírrovatban .1 helyezeti reklémhti, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 100 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A farkos és a bárány évezredes meséje megismétlődött. Az oláh farkas már hónapok óta tele üvölti az egész világ sajtóját, hogy a magyar bárány fel akarja őt falni. Először koholt merénylethireket közölt arról, hogy a magyarok miként akarják az oláh királyi családot és az oráh kormányt megölni. Mikor ezekkel előkészítette a külföld érdeklődését, akkor, hazng határincidensekről adott hirt, arról panaszkodva, hogy az nj oláh határ mentén mozgósított és összpontosított magyar katonaság egy osztaga betört' Erdélybe. ~ Bár a magyar kormány nyilatkozata egész Európával megérttette, hogy az oláh tudósítások hazudozó mesterkedések, mégis sikerült az oláh—cseh—szerb kisantatnak beugratni Angliát, Olaszországot és Eranciaországot, hogy budapesti követei utján barátságosan (?) arra figyelmeztesse a magyar kormányt, hogy az irredenta hangú újságcikkek és népgyülések ellenkeznek a békeszerződéssel. Most, amikor Franciaország a béke- szerződés világos határozmányai ellenére egyedül kezd jogtalan akciót Németország ellen, úgy látszik, hogy á kisantántnak is újból megjött az étvágya és az általános európai feszültséget felhasználva, a zavarosban akar halászni, fel akar falni bennünket és indokot keres arra, hogy megmaradt kicsiny országunkba be masírozzon. Indoknak pedig hamarosan előráncigálja azt a kézenfekvő tényt, amely minden magyar szívben lángolón ég, hogy a mostani állapotot nem tartjuk véglegesnek, azzal megbarátkozni nem fogunk és nem tudunk soha. Botor gondolat volna rólunk feltenni, hogy mi, ismerve a mai erőviszonyokat, valamely háborús vállalkozásba bele fogjunk. Tisztán áll ellenségeinknek az a szándéka, hogy rólunk terjesztett ál- hireikkel állandóan mérgezzék az Európai közvéleményt, mert hisz nekik nem az a céljuk, hogy mint- szomszédok, velünk barátságban éljenek, hanem, hogy bennünket anyagilag és erkölcsileg megkárosítsanak és gyöngítsenek. Szinte bizonyos, hogy Oláhország keresi az alkalmat, hogy valamiképen belénk köthessen. Erre valók voltak a rémhírek, a valótlan tudósítások, amelyeket az oláh kormánynak szégyenszemre meg kellett cáfolni. Most már azután az a kérdés, hogy ebben a tekintetben mi a kormány és a nemzet további teendője. Az csak természetes, hogy mi soha sem szüntethetjük meg azt a követelésünket, hogy a békeszerződésnek a nemzetiségi kisebbségekre való ki* kötéseit a kisántánt is respektálni tartozik. Ezt a követelést az egész magyar nemzetnek állandóan hangoztatni kell továbbra is, úgy, mint ahogy eddig tette. A kisántánt természetesen mindent elkövet a jövőben is,'hogy a nagy- ántántot egy mesterségesen előkészi tett müfelháborodással ellenünk megszólaltassa. Azonben nekünk nyu godt lélekkel, hidegvérrel és nyugodt lelkiismerettel kell állanunk a provokációk pergőtüzét, amely megtörik azon az aljasságon, amellyel azt elő> készitik. Hisz az egész világ előtt tiszán áll, hogy mi szegény, kifosz tott, megnyirbált ország háborút nem akarunk és nem is akarhatunk. Mi tucatszámra küldözdetjük a mi panaszainkat a Népszövetséghez és a nagy ántánthoz az ellen, hogy a kis ántánt mikopen nyomja el a mi véreinket a megszállott területeken. Ezeket az ügyeket sutba dobják es hiába várunk az elintézésre. Szomorú jelenség, hogy ugyanakkor, amikor mi pártatlan védelmet kérünk, a nagy ántánt pártoskodik és szívesen nyújt diplomáciai segítséget a hullarablóknak. Mi most ez ellen nem tehetünk semmit. Azonban a jelek arra valla nak, hogy a nagyhatalmak már kezdenek a mi ügyünkben tiszán látni és reményünk lehet arra, hogy a nagyhatalmaknak irántunk való jóakarata csak növekedhetik, ha lát ják, hogy mi az oláhok ingerkedő politikájával szemben is nyugodtak maradunk. Viszont ha ez tovább is igy folytatódik, nem vezethet másra, mint arra, hogy a kis ántánt elveszti mostani barátainak támogatását. Hiszen Mussolini, az olasz miniszter- elnök máris közölte az oláhok, a Alig múlott egy esztendeje, hogy az Országos Földmives Szövetség megkezdte szervezési munkálatait Tolnavármegyében és máris impozáns méretekben nyilvánul meg a falvak lakóinak s a gazdaközönségnek meg értése és törhetlen hite abban az akcióban, mely a kulturális szervezés eszközeivel igyekszik összhangot teremteni a falvak és a városok között. A döbröközi kerületi nagygyűlés élénk mementó kell, hogy legyen minden község számára, mely öntu dattal, tiszta magyar érzéssel és a szervezés erejébe vetett hittel akar azon munkálkodni, hogy a nagy nemzeti célok szolgálatában erejét és képességeit kifejlessze, elfoglalhassa azt a helyet, amely megilleti. A nagygyűlés előkészületei. A döbröközi nagygyűlés a falvak kulturtörekvéseinek csillogó példáját mutatja s példa kell legyen mindazok , számára is, akik felszínre akarják I hozni a nemzet rejtett erkölcsi kin- i cseit, melyek képessé tették az or- ■ szágot arra, hogy egy évezreden át I esehek és a szerbek protektorával, Franciaországgal, bogy nem helyesli j Németország megfojtására irányuló terveit. A nagy ántánt épülete is recseg. Hidegvérrel kell néznünk az eseményeket. Távol áll tőlünk, hogy az események komolyságát lebecsüljük, vagy hogy behunyjuk a szemünket a bennünket fenyegető veszedelem előtt, mert hiszen hasonló természetű ösz- szetüzésekből már komoly végű bo-. nyodalmak származtak.-A kormánynak tehát szem előtt kell tartania, hogy épen abban rejlik, a politika művészete,- hogy ne engedjük magunkat a konfliktusba belesodortatni, hanem ha az összetűzés már kike rülhetetlen, akkor magunk állapítsuk meg annak az időpontját. Hisszük, hogy gróf Bethlen kormányában megvan az arravalóság, hogy a külpolitikát ilyen irányban vezesse és ne engedje magát a duhaj ellenféltől lépre csalatni. Reméljük, hogy a kormány ebben a nehéz helyzetben minden körülmények közt megőrzi az ország méltóságát és visz- szautasitja a kisántántnak a mi belpolitikai ügyeinkbe való beavatkozását. A mi ellenségeink alkalmat adtak nekünk arra, hogy ebben a vérnélküli harcban győzzünk és megszervezzük a civilizált világ elfogulatlan részének a szimpátiáját. Ragadjuk meg most az alkalmat és ebben a közélet minden tényezője támogassa nyugalommal és kellő önfegyelmezéssel a kormányt, amely csak úgy tudhat sikereket felmutatni, ha maga mögött érzi az egész nem zetet. megállja a helyét a nyugati kultúra végvárában és amely megadja a lehetőséget egy újabb dicsőbb évezred nemzeteket emésztő küzdelméhez is. A jelentőségteljes nagygyűlésről, mely 22 község küldöttségének részvételével folyt le, az alábbi tudósításban számolunk be: A megyei érdekeltek. Az Országos Földmives Szövetség döbröközi fiókjának helyiségében e hó 7 én, vasárnap már a kora reggeli órákban élénk készülődés volt észlelhető. A fiók vezetői és elnök ségének tagjai, akikre a rendezés nehéz feladata hárult, tökéletes gonddal és fáradságot nem ismerve tettek meg minden lépést a siker biztosítására. A délelőtti órákban már egymást érték a berobogó szekerek, melyeken a kerülethez tartozó egy egy község küldöttei érkeztek. Ott láttuk a dombóvári, tamási, pincehelyi, gyönki, paksi és központi járás kiküldötteit, akik sebbel-lobbal gyülekeztek a fogadtatáshoz a vasúti állomásnál. Az érkező notabilitások. Déli Val2 órakor berobogott a Budapest felől érkező gyorsvonat, mely az érkező vendégekre valÁ tekintettel Döbrököz állomáson meg- állott. A vasúti kocsikból dr. Erdélyi Aladár nemzgy. képviseli vezetésével az Országos Földmives Szövetség központjának képviseletében a következők szállottak ki: Per- laky György és Renczes János nemzetgyűlési képviselők, dr. Nagy Sándor, a Falu Szövetség főtitkára, Balogh József mözsi esperes-plébános, Balogh Gyula, az Országos Földmives Szövetség főtitkára, dr. Szekeres László, az O. F. Sz. titkára és Jelffy Gyula. A fogadtatás. Az érkező vendégeket Takács Jó zsef községi jegyző üdvözölte. Az üdvözlő beszédre válaszolva dr. Erdélyi Aladár meghatottan köszönte meg azt a szere tét megnyilvánul ást, mellyel a községek lakossága az érkezőket fogadta. Ezután megkezdődött a -bevonulás fehérruhás lányok sorfala között, lovas bandérium és a kisérő kocsisorok közepette. Délben diszebéd volt a vendégek tiszteletére, melyen dr. Erdélyi Aladár nemzgy, képviselő magasszárnyalásu pohár- köszöntőt mondott Magyarország kormányzójára. /' A nagygyűlés. Délután fél 3 órakor vette kezdetét a kerületi nagygyűlés, melyen a megnyitó beszédet Gondos Mihály, a döbröközi fiók elnöke tartotta, ismertetve azt a munkálkodást, melyet az elmúlt esztendőben az Országos Földmives Szövetség kerületi fiókjai kifejtettek. Utána Balogh Gyula főtitkár, az Országos Földmives Szövetség központjának eddigi működését, majd a Szövetség jövendő munkálkodásának irányait ismertette. A képviselők. Dr. Erdélyi Aladár nemzgy. képviselő az okszerű gazdálkodás módszereiről és szükségességéről tartott igen értékes és óriási tetszéssel fogadott értekezést, majd Perlaky György nemzgy. képviselő a kisiparosságról s a falvak munkásságának a szövetségben való elhelyezkedéséről beszélt. Dr. Nagy Sándor, a Falu Szövetség, főtitkára a falu kulturális törekvéseit tárta a lelkes hallgatóság szemei elé, majd Renczes János nemzgy. képviselő a kisgazdák és falusi polgárság szervezkedésének fontosságát ismer tette. Dr. Jakab Lajos dombóvári ügyvéd, a független Magyarország falusi lakosságának kötelességeiről, dr. Szekeres László a Földmives Szövetség és a szövetkezeti eszme intenzív kiépítésének módozatairól tartott előadást a hallgatóság üdvrivalgása közepette. Az üdvözlések. A nagygyűlést Gondos Mihály fiókszövetségi elnök záróbeszéde fejezte be, melynek során az elnök felolvasta a nagygyűlés határozatát, mely szeAz Országos Földmives Szövetség kerületi nagygyűlése Döbröközön. 22 iolnamegyel község kulturünnepe.
