Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-04-21 / 16. szám

V* évfolyam. Ara 30 korona. Szekszárd, 1923 április 21 16. szám. TOLNAHEGY KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP ÚJSÁG IterkesziÖség ás klaaúhiv&ís!: Szekszárdi Népbank épületében. Telefocszásn 85 ék 102. Egyes szám árá: 30 korona, Előfizetési díj egy évnegyedre. 300 korona. Szérkésztfi: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik mindén szombaton. Előfizetési dijak és hirdetésék, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrd«t6s«k árai: A legkisebb bird.téf dl). 100 koromba hirdetés egy 60 mtllmélsr széles hasábon mlllméler soroakénl 20 korosé; VílliUO, köí- gyllésl stb. hirdetések 40 korona. Alléit keresőknek 50 százalék enged­mény. A hírrovatban elhelyezett reklámbli, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyilHér soronként 200 koronába kerül. hiszek egy istenbeiwhiszek egy hazában, Hiszek égy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország féltámadásábán, . . • -___________Amea, jegyzetek. A földmurikások ügy© van a fó­rumon. Arra volna szükség e törvényja­vaslat tárgyalásánál, hogy a gazda­sági lehetőségek és a szociális átér- zések alapján a birtokos és a mun­kás jogviszöhyá higgadt bölcsesség- gél, erős igazságérzéssél szabályoz- tassék. És mit látunk! A szociál­demokraták napról napra botrányba fullasztják a tárgyalást, és tevékeny­ségük néin arra irányul, hogy becsü­letes szociális gondolatot vigyenek a javaslatba, httnéín, hogy á föld munkások nincstelen tömegét is az ő szervezetük cUktáíori hatalmi körébe csábítsák, hecceljék és a végén hajt­sák. Azok a leghangosabbak, akik soha sem verejtékeztek se kapa, se kasza, még az eke szarva mellett sem, akik saját mesterségüket is ott­hagyták, mert a munkánál könnyebb a politikai agitáció és a szakszerve­zeti kónyszerfizetésekből jobban lehet élni, mint a szedővinkli és más be­csületes ipari munkából. Ez az irányzat politikai tőkét igyek­szik gyűjteni mindenből, mit törődik ő azzal, hogy magatartásával hátrál­tatja sürgős és égető megoldását e kérdésnek, még kisebb gondjaj hogy a földmunkások tömegének lelkiisme­retlen izgatása minő következmények­kel jártat a termelés szempontjából. Tájékozatlan és hazug kozbeszólásoktól hemzseg Proppér Sándorok; és Drozdy UyőzŐk szfefepleié és nein tudja az ember, högjr káéagjon-e Avagy ökölbe szoritsa-e a kezét, amikor á szákszerve­zeti kitartott, vagy a többszörös buda­pesti háziúrrá átvedlétt fővárosi extani- tó, krokodilkönnyeit látja hullani a par­lament díszes palotájában á szegény, becsületesen dolgozó földmunkásokért. Hiábá az ékverési kísérlet, az a bir­tokos osztály, ámely 1848-ban fel szabadította jobbágyait, ma is meg tticlja érteni és érezni munkásainak jogos kívánalmait 5 a kisgazdatársa­dalommal együtt nemcsak munkát, de becsüleiés megélhetést is biztosit dolgozó embertársainak. Aki nincs áthatva ezektől á gon­dolatoktól, aki a gazdásági lehetősé gékén belől nem telSí még imber- társaival szembeni kötelességét, ázzál szemben a tÖfyéhjr biáíosii méltÖf- lást, de viázöÜt aki dolog déTÜÜij kötelesség Slvágöésé nélkül élőédi akar lébtii, annak blues helye ébBén az országbab; itt hazafiasán érzőkre -és gondolkozókra, beesülétéséh dol­gozókra tán szükség. * Ä közigazgatási rátörni ügyében fotjrnák az ahkéiézesek. Cseh határ­őrök próbálkoznak provokálni napon­ként az összetűzést, hogy jogot sze: rézheséének a [magyarok ezeréves birtokából az eddiginél még nagyobb területek elrablásához. A parlamenti bötfáhyok igazolják; íiögjr mity ele­méknek sikerült az általános és fo­ként a titkos választójoggal az or­szág szekerét igazgató nómzetgyti- lésbé bekerülniök. A politikái élet boszorkánykonyhájában lázas munka folyik, hogy ki kerüljön hátálomra, mert má az egyéni érvényesülés a mindenek előtti. Ha összeomlik is ez a csonka kis ország, az nem fontos, a lényeg, a fütő, hevitő, munkát adó gondolat, hogy ki legyen félül. A gazdasági élet lehetetlen hely­zetben van, duskálkodó jólét és nyo­morgó szegénység rikító elíéntéte egymással szemben. A becsületes munkk kopott ruhát, lyukas cipőt, szátáz kenyeret nyújt, a lelkiibmeret- len spekuláció, a dolognélküli hazárd játék tivornyát, autót, fényes öltözé­ket és jól tápláltságot. Az égész ország beteg, erős orvosra, kíméletlen gyógyszerre volna szük­ség és ehelyett azt látjuk, hogy ebben a bizonytalan, lázas időben éppen azt az intézményt akarják megboly­gatni, demokratizálódás, egyöntetűvé [ tétel, központi irányítás stb. jelsza­vával, amely intézmény egyedül állta meg helyét a világháború ezer teen- dőinék elvégzésében, amelynek pas­siv . rezisztenciáján annyiszor bu­kott meg minden nemzetietlen tö­rekvés. A vármegye mai összetéte­lében egy hatalmat jelent, amely ha­talom fölfelé és lefelé egyaránt tudta ezer esztendőn keresztül éreztetni ere­jét. Lehettek kiséhh kinövései, de a végcél mindig a nemzet féntartása és jögainák megvédése volt. Miért kell ezt a nagy romhalmazban még erősén álló tölgyét is kivágni. Építés, erősí­tés az, ha ahelyett, hogy á hiányzó vakölátokat felraknánk, á fundamen­tumokat lazítjuk, gyengítjük még ? Helyesen mondta a belügyminiszter ur egyik legutóbbi ankétén; fontos dologban ném lébet jelszavak után indulni.“ Csak ankétezzenek a közigazgatás reformjáról, de ha már építkezni akarnak, akkor ne döntsék össze, ne gyengítsék meg a vármegye ezeréves, sok vihart es szenvedést I látott ősi intézményét. A kormányzó látogatása Tolnavármmn. E hó 27 én másodszor éri áz a szerencse Tolriávármegyét, hogy Horthy Miklós kormányzó hivatalos látogatás keretében jön a várinegye területére. A kormányzó ugyanis kü­szöbön álló dunántúli és bácskai kör­útja közben ki fog séállani Tolnán és ott körülbelül 3 óra hosszat főj* tartózkodni. A Túrán vonat egjreÜkönÜ reggel 5 órakor étkezik Szekszárd állomásra, ahol 8 Öra 44 {fércig fbg tartóz­kodón Á szekszárdi vasútállomásra ki fóghák vonulni a helybeli ÚSíŐiiágök, hivatalok és testületek tisztelgő khl* döttségei, továbbá az iskoláit ifjú­sága és a cserkészek. A kormányzót Szekszárd város közönségé és á kül­döttségek nevében Vénül István pol­gármester fogja üdvözölni. Ez a fo­gadtatás 8 óra SÓ perckor lesz. A vonat azután 8 óra 44 petekor indul a feldiszitett tolnamözsi vasútállo­másra. I i t ik t* . A tolnai fo^aatitáérá alakúit bizott­ság már megállapította a végleges ptogrammot is, Amely a következő- képen fog lefolyni. A vonatból való kiszállás után a kormányzó a katonai parancsnokság; valamint Havranek őrnagy várme­gyei csendőrparancsnok és Bájó Pál központi járási főszolgabiró jelentke­zését fogadja. A jelentkezések után őfőméltósága szárnysegédével ötös fogatú diszhintóba száll és a mözsi malom mellett felállított díszkapun ké­résziül a tolnai községháza elé hajtat. A kormányzó díszkocsija előtt 100 lépésre bandérium fog lovagolni, mig a disáköcsit a kíséret és a fogadta­tásra érkező' előkelőségek kocsijaj követik: A menet a mözsi él á tolnai templomok harangjainak zúgása köz­ben vonul a felzáaziózott és feldiszi- teit útvonalon a tolnai községháza elé, ahoi a kocsikból valamennyien kiszálianak és á kormányzó az elő­kelőségekkel együtt elvonul a köz ségháza előtt felállítandó diszszázad előtt. Ugyanott egy fehérbe öltözött kis­leány ka virágcsokrot nyújt át az állam­főnek, aki a községháza előtt felállí­tott eínelvónyre mégy, ahonnan végig­nézi a diszszázad elvonulását. Az emelvény mindkét oldalán egy-eey díszbe öltözött megyei iiiiszár fog álláni. Á diszszázad elvonulása után á közönség elénekli a Himnuszt, majd Förster Zoltán, Tolhaváfmegye fŐis- pánja mond a kormányzóhoz üdvözlő beszédet. Az üdvözlő beszédre Őfő- inélíósága válaszolni fog, mire a ko­csik ismét előállanak és a menet az iskolásgyermekek, különféle egye­sülitek és a közönség sorfala közbtt az új lovassági láktanyába vonul. A lovasbandérium itt is a menet élén hálád és ä laktanya főkapuja előtt feláll. Ezután a kormányzó és köz­vetlen környezete a laktanya főkapu­ján át a gyülekező térre hajtat és lóra száll. Miközben a. polgári elő­kelőségek és a többi kocsik a gya­korlótérre mennek, Őfőméltósága környezetével a gyakorlótérre vágtat, hogy a csapatokat megszemlélje. A csapatszemle után beszédet mond a katonasághoz és a beszéd után a katonák diszmenetre fognak felálláni. Amíg a csapatok a diszmenethez fel fognak állani, Forster Zoltán fő­ispán egyes előhélÓse^eliet bé fog mulatni a kormányzónak. A disz- meaet titán Őfőméltósága az új lo­vassági laktanyába lovagol, a tiszti épületben levő lakosztályba vissza­vonul és átöltöéködik. Eközben a polgári előkelőségék áz üj lovassági laktanya gyülekező helyére hajtat­nak; mért azután következik á kül­döttségek fögadtatääa. FóhizenkettŐkor a kormányzó a laktanya tiszti épülete előtt kocsiba ül és a lovas bandérium vezetésivél az egész menet a pályaudvarra bájtat. A láktauyá főkapujánál lovas tiszték csatlakoznak. Ófőméltóságához és a kocsija mellett lovagolnák egész a tolnamözsi vasúti állomásig, ahol égy diszszázad fog felálláni: A Tufán vonat aztitán B átasz ék felé indul, ahová Öfőmóltóságát Bajó Pál főszolgabiró is ei fogja kisérni. A vonat Bátaszék állomáson 18 óra 10 perctől 13 óra 30 percig időzik és a kormányzó ez alatt az idő alatt fogadja a bátaszékiek küldöttségét. Az üdvözlő beszédét Purt Adolf bátaszéki főjegyző fdgja tartani. Őfőméltósága aztitán tovább utazik Bajára, onnan pedig Káposvárra, ahová 28-án érkezik. A kormányzó dunántúli utazásá­nak első napján, 26 án Pécset fogj a meglátogatni és ekkor megtekinti a kőszénbányákat is. A Mezőgazdasági—Kereskedelmi részvénytársaság tőkeemelése. A Mezőgazdasági Kéreókedelmi rt. Szekszárd újabban erőáén kibő vitette üzletkörét és ez a körülmény szük­ségessé tetté, hogy saját tőkéjét emelje. A társaság veáetősége mielőtt a tőkeemelés mérvévéi és mikéntjé­vé! behatóbbán foglalkozott volna, kérdést intézett nagyobb részvénye­seihez, igényt tartanak e régi részvé­nyeik alapján az uj részvényekre, mily mértékben, avagy nem hélye- selnék-e, ha a társaság egyes üzlet­ágaiból (bor, fa, tömény) külön-kü- lön részvénytársaság alájüttatnék. A beérkezett válaszokban a nagy féöz- vényések a társaság összes üzletágái- nak égyüttartása mellett foglaltak ál­lást és hajlandónak nyilatkozták a kibocsájtandó részvényeknek átvéte­lére. Ennek alapján a társaság Veze­tősége elhatározta, hogy a május hó 6 áfa összehívott közgyűlésnek az alaptőke felemelése tárgyában javas­latot tesz. Úgy értesülünk, hogy az igazgátóság az alaptőke megkétsze­rezésére tesz javaslatot .és így a tár­saság alap- és tartalékalapj ai 24 mil­lió koronát tesznek ki. Nem lehetet­len azonban, mivel igen előkelő he lyekről érdeklődés tapasztalható a minden tekintetben jól fandált és élénken vezetett vállalkozás iránt és uj erkölcsi és anyagi tőkék bekap­csolódásáról folynak illetékesek ré­széről tanácskozások, a tőkeemelés még nagyobb arányú lesz. Az uj részvényeket a régi részvényesek, úgy halljuk 63Ö koronáért, az uj tő­kével bekapcsólóaók 1000 kófonáért fogják kapni:

Next

/
Thumbnails
Contents