Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-04-15 / 16. szám
1922 április 15. TOLNAMEQYEl ÚJSÁG A fiatal hercegnek ez az emelkedett gondolkozásra valló rendelkezése, alkalmazottai politikai szabadságának ilyetén megbecsülése méítán találhat elismerésre. A herceg csak e napokban töltötte be életének 21-ik évét s a bécsi kereskedelmi akadémia elvégzése után. már mint joghallgató készül az ő jövendőbeli működésére, — tehát ma még teljesen távol kivánja tartani magát a pártpolitikai küzdelmektől,« a politikai élet téves útvesztőitől. Az alkalmazottaihoz intézett ren- delet mindenesetre fényes bizonyitéka a fiatal herceg kiváló egyéniségének, akit/1 még sok szépet s nagyot várhat nemzete és kinek megértő megnyilatkozását fejezi ki az a mindenkori áldozatkészség is, mellyel minden nemzeti értékű kulturális és tudományos mozgalmat — vagyoni viszonyaihoz mérten — máris fejedel- mileg támogat. A szekszárdi református Msük emléktábláié Nagypénteken délelőtt leplezték le a város egész közönségének a részvételével a szekszárdi református hősöknek a templom falába illesztett márvány emléktábláját, amelynek -szövege eképen szól: >A szekszárdi ref. egyháznak az 1914— 1918. évi világháborúban a hazáért elhunyt hősei: Ábró Lajos 26 éves, Bonnyai Ferenc 24 éves, Bonnyai Sándor 31 éves, Búzás István 25 éves, Csath György 44 éves, Csath István 26 éves, Csötönyi György 30 éves, Csőlönyi Sándor 31 éves, Oebreczeni István 28 éves, Debreczeni Pál 20 éves. Décsházi István 41 éves^ Domonyai lános 48 éves, Domonyai Péter 43 éves, Erdős Gábor 23 éves, Grüner }ózsef 36 éves, Halász Ferenc 43 éves, Hess István 31 éves, Hess János 34 éves, Horváth József 38 éves, Horváth József 36 éves, Kalmár István 20 éves, Kalmár János 42 éves, Kocza István 20 éves, Koc2a józseí 38 éves, Kocza József 31 éves, Kocza Pál 28 éves, Kocsis lózsei 23 éves, Kovács Ferenc 34 éves, Kovács Ferenc 20 éves, Kovács László 28 éves, László Lajos 20 éves, Madaras Dániel 21 éves, Mészáros Antal 38 éves, Mészáros Ferenc 41 éves, Mészáros György 37 éves, Mészáros György 21 éves, Mészáros István 19 éves, Mészáros Lajos 28 éves, Mészáros László 27 éves, Mészáros Sándor 35 éves, Mohai Sándor 29 éves, Nagy Lajos 29 éves; Nagy' Sándor 28 éves, Nagy Sándor 26 éves, Nemes István 40 éves. Ohn János 22 éves, Ónódi János 28 éves, Ozsváth Sándor 23 éves, Pál János 20 éves, Ranga György 30 éves, Ranga Péter 35 éves, Sárközi György 31 éves, Sárközi Sándor 31 éves, Sörös Sándor 26 éves, Szabó István 32 éves, Szászi József 21 éves, Székeli János 20 éves, Szili János 42 éves, Szikszai János 39 éves, Taba Benő 32 éves, Tóth Sándor 50 éves, Török Ferenc 20 éves, Török József 38 éves, Töt- tős György 35 éves. Emléketek szent, drága lesz előttünk, Míg szivünk érez, mig szivünk dobog. Ti álmodozzatok boldog hazáról 1 S váljék valóra édes álmotok l< A leleplezési ünnepélyt a gyülekezeti közének nyitotta meg, majd Gödé Lajos ref. lelkész mondott gyönyörű emlékbeszédet, amelyből a következő részleteket közöljük: A hősök emlékét nem ez a márványlap őrzi meg- Ez csak tiszteletadás mi részünkről Ő nekik. Az élők részéről azoknak, akik a mi életünkért az ő életüket áldozták fel. Ez. emléklapot ott helyeztük el, ahol legtöbbször láthatjuk. Mikor zug a harang, úgy érezzük, hogy ezek a nevek is beszélnek. De az ő emléküket mégsem ez a kő tartja meg igazán, hanem a mi szivünknek soha meg nem szűnő, hálás kegyelete. Mi tudjuk azt, mit tettek ők értünk. Mi tudjuk azt, mit adtak ők nékünk. És tudjuk, mivel tartozunk nekik és azoknak, akik az ő nevüket és az ő arcuknak vonásait viselik. Az a letörleszthetetlen adósság állandóan ő feléjük irányítja emlékezésünket. Ezt nem felejthetjük el soha. Aki ezt elfelejti, az a magyar jövendőnek legfőbb feltételét semmisiti meg. A jövő fájának csak akkor lehet koronája, ha annak gyökere a halhatatlan hősök tiszteletének földjéből veszi a táplálékot*! A hősök emlékét azonban nem ez adja át az utókornak. Az ő emlékük apáról-fiura száll szent ereklyeképen. Arról szól az arató nótája, langyos alkonyaikor. A fonó lányok dala a guzsalyok mellett. A nagyapák meséje hosszú téli estéken. Ha majd beszélnek a kötelességről, amelyet megtagadni nem lehet, mert nem szabad, ha majd beszélnek a legtisztább földi erényről, a hazának szeretedről, amelynek háttérbe kell szorilania minden más szenvedélyt: akkor majd felhangzik újra a mi hőseink neve. S ha majd szól a mese egy szép hazáról — óh váljék e mese minél hamarabb boldog valósággá t — egy szép hazáról, amely a Lajtától a Havasalföldig, a mármarosi havasoktól a stíriai hegyekig terjedt; s ha szól majd a mese a Kárpátokról, kincses Erdélyről és Bánátról, mely mindig magyar volt s amelynek magyarrá kell ismét lennie: megcsendül majd újra a mi hőseink neve ! Biztatón, lelkesítőn. — Ne mondjatok le róluk soha 1 Ne hagyjátok I Azoknak földjére is a mi hőseink vére hullott 1 Azért van ez az emlék, hogy akkor jöjjön ide a templom mellé a gyermek és az unoka és boldog biiszkeséggal olvassa itt a hősi neveket és boruljon le öntudatot, hitet és erőt merítve az itt virrasztó emlékek előtt! És ha majd eljön az az idő — múljanak el addig az évezredeknek százai! — ha eljön az idő, mikor az utolsó magyar szív is utolsót dobban, akkor elporlad a kő és elporlad a templom, mert meghalt Magyarország. De a hősök akkor is élni fognak. Az ő nevük beíratott lángoló betűkkel az élet könyvébe (Jel. 20. 12) és azok a betűk nem homályosodnak el soha. Tanuljatok tőlük kötelességtudást, honszerelmet, hitet mindhalálig! Ez a márványemlék, melyet a nagypénteki nap mosolyogva'köszönt, töltse be hivatását 1 Zápor le ne mossa! Moha be ne nőjje L Villám le ne sújtsa! Ember el ne felejtse! Mig magyar ember él, őrizze emléketeket, ti hősök, ti dicsők, akiket imé átadunk a jövőnek! A mélyen megható szép beszéd után a református dalárda elénekelte a Szózatot, majd Vetidl István polgármester mondotta az alábbi emlék- beazédet: A keserűség, a fájdalom uralja telkemet, amidőn a világháborúban a hazáért dicső halált halt hős bajtársaim, városom volt lakói emléktáblája lelepzésén szólok hozzátok. A keserűség tombol a lelkemben, mert az O tántoríthatatlan hazaszeretetük részben a jeltelen idegen sirokban, részben a honi szent rög alatt szunnyadoz Velük s nem dübörög fel a kegyetlen, szomorúan sivár jelenbe, hogy megtisztítsa ennek a rut egyéni önzéstől áthatott egészségtelen levegőjét, — mert magyar telkeiknek egykoron rózsás orcáikon áttetsző kristálytiszta fénye nem világit bele az egymásra ismerni nem akaró sötét telkekbe. A fájdalom metszi át szivemet, mert rombadőlt magyar Hazámban a meg- dicsőült azon hősök emlékét ünnepelem, akiknek a hazát védő magasztos tudatát nem tudta elhomályosítani a négy éves világháború minden keserve, akiknek a családi tűzhelyet szétduló, ádáz ellenségre vitézül rontó akaratát nem tudta megtörni a harcmezőkön az acélt szóró millió és millió ellenséges fegyver. A magyar nemzet tragikus történelmének nagy férliai közé sorakoztok hősi. halálotokkal ;a rendíthetetlen hit, remény lettetek a Haza feltámadásában, örök példáivá váltatok a legszebb, a legmagasztosabb erénynek, a a hazaszereretetnek. Kedves Testvéreim 1 A nagypénteki komor hangulatba teljesen beleülő ez a mai emléktábla felavatás. Minden igazunk dacára ki-, fosztottak, keresztre feszítettek ellenségeink bennünket, sőt bűnös kezekkel turkálják továbbre is ezer sebtől borított testünket és mindent elkövetnek örök sirbatételünkre. Ám amint az örök Igazságon nem tudott erőt venni az elmúlás és igy a nagypénteki halál már magában hordta a dicső feltárna- . dást, éppen úgy az elesett hősök fölötti fájdalmas érzés magával hozza a szétdarabolt édes haza régi hatalmát, nagyságát és a jelenben az ellenséges gyilkos kezekkel szorongatott nemzeti létünknek újabb, boldogabb ezer esztendejét. Ilyenkor eltűnik a keserűség, a fájdalom, és helyébe lép a hála, a kegyelet hősi emléketek iránt a kötelességtudás magasztos munkátok folytatásában és azért, amit Veletek, Velünk tettek, a — kérlelhetetlen leszámolás? Pihenjetek tehát nyugodtan édes magyar Testvéreink 1 Vagyunk még elegen, akik még nem feledtek és nem tudnak feledni soha sem — akik a bűn, a gonoszság kiirtásával megtisztítják a magyar becsületet és valóra váltják édes álmotokat: az eiköleseiben megtisztult, faji érzéseiben sziklaszilárdan összetartó nemzet által lakott boldog magyar Hazát 1 Ti meg kedves szülők, hitvesek, testvé- rek, gyermekek — bár tudom, hogy a hősi halált halt hozzátok tartozók emléke a legjobban sajog kebletekben — vigasztalódjatok. Dísze, büszkesége nemcsak a nemzetnek,^ a családnak is mindenkor az elesett A földi rövid egy pár évtizedes életét pedig hatványozottan meghosszabbítja az elesett hős családja iránti tisztelet, becsület, a soha el nem múló kegyeletes emlék. És mi magyar. Testvéreim, tekintsünk mindig áhítattal az Isten templomának bejáratánál levő homlokzatra, ahol a hősök névsora márványba vésve van. Neveik aranyos betűinek csillogása hassa át lelkünket azokkal a nemes tulajdonságokkal, amelyekkel az övék rendelkezett. Legyen részint e tábla egy folyton intő jel, hogy a Häza iránti szeretetlen a hősöket — ha kell — követni tartozunk, másrészt egy örök felirat, »Gyáva népnek nincs hazája \( Amidőn városom lakói nevében emléketeknek hálás kegyelettel adózom, Veletek — akik immár a menyben vagytok — imádkozom. — Jóságos Isten ! Vallásos magyar néped mindig áldotta szent nevedet; hitt kegyelmedben és végtelen bölcs intézkedéseidben! Tudta mindig, hogy a verejtékkel szerzett kenyeret is Te adod neki és bűneiben is érezte sokszor megbocsájtásodat. Kérünk, isteni hatalmaddal irtsd ki lelkűnkből az egymás iránti gyűlölködés gonosz átkát, bátoríts szenvedédeinkben és add, hogy a miénk legyen ismét az édes magyar Haza 1 A polgármester beszéde után felcsendült a ref. dalárda Hymnusza, majd Nagy Ádám, a szekszárdi ref. egyház gondnoka vette át az emlékművet, ígérve, hogy a gyülekezet minden időkig megőrzi e szent ereklyét A gyönyörű ünnepélyt a gyülekezeti közének fejezte be. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Magányos hajó . . Magányos hajó úszik a Dunán . . Felhő kavarog a hajó után . . Búbánat-felhö, tölgyfa levele, Ezeréves föld bús üdvözlete. ... Börtön e hajó.. s bár lámpája nincs S ajtója, fala kormos, szürke vas, — Átragyogja az orzott drága kincs: Egy fehér galamb s egy királyi sas. Magányos hajó fut a tengeren ... Körülte bosszú s gyűlölet terem; Éhes hullámok állnak sorfalat, Nyomában cápa, tőr s gyilok halad. Oe bár zúg, harsog a vész felette S ölelgeti öt vad hullámmoraj, Siró sirályként mindig követte Egy messziről jött... egy magyar sóhaj. Magányos sziget... messze óceán ... ... Ott áll a galamb árván, egymagán. Temetödombon egy gyertya lobog. .,. Valahány magyar, szive feldobog l. .. ... S ott látjuk im’ a ködös öröklét Kék kőszikláit.. mind.. mind oly magas ... Megúnva láncát, folytatva röptét Ott leng fölöttük a királyi sas ... ... Magányos hajó majd még visszajö, Derű lesz útja, pompa s drágakő! Ünnep várja majd honi partokon, Feltámadt ország s magyar Pantheon! S kék szikláiról a királyi sas Székely ormokra fényben röppen át S hű társával — a székely csillag az! — Világítja a magyar éjszakát... BERZE NAGY 1ÁN0S. — A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartotta rendes havi ülését, amelyen Forster Zoltán főispán elnöklete alatt dr. Éri Márton alispán, Steinfeld Béla árvaszéki elnök, dr. órffy Gyű1» vm. tiszti főügyész, dr. Drágíts Imre vm. tiszti főorvos, Kaminszky János miniszteri tanácsos, pénziigyigazgató, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő, Legény Oszkár kir. gazd. felügyelő, . Tóth Henrik kir. műszaki főtanácsos, Fekete Ágoston, báró Schell József, Kátai Endre bizottsági tagok és För- dős Miháy vm. másodfőjegyző vett részt. Az ülést ünnepies színezetűvé avatta a főispán megnyitó beszéde, amelyben Őfelsége a Király elhuny- tárói a következő módon emlékezett meg: A magyarok fenkölt lelkű királya, kinek fejét Szent István koronája ékesítette, — meghalt. Csüggedten állunk messze idegenben levő sir- halmánál. A nemzetek életében egy ezer éves ország királya volt, a a harcok harca közepette lépett trónra, — a békét kereste, — s a győztelek önkényéből idegenbe száműzve — hontalanul halt meg. Könnyek között vezeklünk sirhalmánál gyöngeségünk miatt, mert nem volt erőnk az egységben. Amíg a honalapító őseinkhez hi ven egységesek, hűek nem leszünk, rabszolgaságunkban idegenek fognak uralmi bennünket. Nagy- Magyarország csak úgy lesz, ha az önfegyelem és a mindenek felett álló hazaszeretet vesz erőt lelkűnkön. E reménybe vetett hitünk és bizalmunk adjon erőt nemzetünknek az újra építés és megújhodás nehéz küzdői delmeire! A főispán kegyeletes rész vét bejelentését Kátai Endre és dr Éri Márton felszólalásai után a köz igazgatási bizottság egyhangúlag ma gáévá tette. Ezután a bizottság elin tézte még a napirendre tüzö.t ügye két, meghallgatta és tudomásul vette az egyes közigazgatási ügyágazatok vezetőinek szokásos havi jelentéseit, s ezzel a teljes ülés véget ért. Utána még az egyes albizottságok üléseitek. A választói névjegyzékek elkészítése. A központi választmány f. bó 9-én dr. Eri Márton alispán elnöklete alatt tartott ülésén felül- vizsgáltnak nyilvánították a vármegye összes községeiből beérkezett képviselői névjegyzéktervezeteket és egyúttal intézkedés történt az ideiglenes névjegyzékeknek a községekbe való kiküldése és közszemlére tétele iránt. 12-én már mindenütt ott volt a névjegyzék és a választók betekinthették valamennyi községben. — Gyászünnepóly a király emlékére Értényben. IV. Károly király elhunyta alkalmával folyó hó 4 éu Értény község kath. templomában Dióssy József plébános gyászmisét mondott. Az ünnepélyes istentiszteleten megjelent a községi elöljáróság teljes számban, az összes hivatalok és egyesületek képviselői, a tanulóifjúság a tanítók vezetése alatt és nagyszámú közönség. A templom hajójában tavaszi virágokkal feléke- sitett díszes katafalk volt felállítva, amely mellett diszruhás rendőrök álltak diszőrséget és az elöljáróság tagjai fáklyát tartottak. Pintér István kántortanitó művészi ének és orgonajátékával emelte az áhítatot: A szentmise befejeztével a. jelenvolt elöljáróság a községházára vonult, ahol Bertics Pál főjegyző megható szavakkal emlékezett meg a felejthetetlen királyról, buzdítva az elöljáróságot az igazi magyar összetartásra s királyhtiségre, mert enélkül nem magyar a magyar, az integritás csak szemfényvesztés s enélkül a | magyar korona C3ak antik tárgy. MOLNÁR ruhákat vegyileg fest es tisztit SZBkSZárd, Kossuth Luios-utca * szétküldés.1*
