Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-04-01 / 14. szám
ÍV. évfolyam. Szekszárdi 1922 április 1. 14. szám. * |zf*Xtszt8ség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. El$0&stéslár: Helyben és vidéken: egész évre 120 K, félévre 65 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 4 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A iip megjelelik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető Közlemények a szerkesztőséghez küldendők. HlnMHek árai t A IsgUssto hirdetés dija 30 koron. A htrtatés « Matat oldsten SKT 60 Bilim ét tr szélű hasábon műim éter soronként 1 koroot», ■ unvcroldslon 3 korona, a hírrovatban dhslyezStt rekléahlr vateanteii a nfüttár soronként 30 komáéba kerül. Családi hírek ás vétWet hirdetések kotta árszabás szsrtat. Hítoek egy lotenbeti, hiszek egy háziban, H$ózefc egy isteni örök igazsigbao, Hitiek Magyarország feltámadásában. Ámen. Jegyzetek. Á múlt vasárnap Bethlen István HócKnaezővásárhelyen hatalmas szózatot intézett nemcsak a viszálykodó és pártoskodó magyar néphez, hanem a győzelemtől még mindig mámoros ic teáihoz, .... egész Európához. Nem szavakkal játszó, színes és szónoki hatásra törekvő beszéd volt ez, hanem a magyar féríiléleknek felsíró jajja, komoly, elszánt, férfias inteiem a magyarsághoz és egy vég- von&glásban szenvedő nemzetnek a kétségbeesett kiálltása az elnyomókhoz, a legázolókhoz és azokhoz a művelt semleges nemzetekhez, akik a kelet barbarizmusával a nyugati kultúra ezeréves védelmezőjének, a tizenhatmilliós magyar népnek, kegyetlen megalázását és kínzását érzé ketten, közönnyel nézik. Az ország háromnegyed részét koncul dobták az árulóknak. A területünkre betört román és szerb megszálló hordák elvitték milliárdokat érő gépeinket, gazdasági és ipari felszerelésünket, állatállományunkat és éttől az arculvert, megélhetési léhetö- ségétől már is megfosztott, kirabolt országtól el akarják- venni az utolsó falatokat is, a győzőnek hamisán beállított jogánál fogva. A vészni induló nemzet ezer átka és érzéketlen közönye ül mégis rajtunk. A politika ádáz fegyvereivel törünk egymásra, cifra jelszavak köntösében társadalmi osztályok versenyeznek egymás gyűlöletében és az egyes ember lázas igyekezettel rohan, nem törődik másik embertársa éhségével, födélnélküliségével, betegségben való vergődésével, nem az állammal} a nemzettel, a köz érdekével és ezek iránti kötelességeivel, csak élborult szemekkel, csillapíthatatlan vággyal nyúl a vagyon, a kincs, a .pénz után. Azt hiszi elkábult agyával, hogy csak az a minden, csak az a boldogság. Nem hallja meg Erdély, a Felvidék, az egykori Kánaánnak, Bánátnak kiállását, nem akarja megérteni, hogy mi az rabnak lenni és 'nem élet az az élet, amely a gyáva meghuny ászkodásból, a nemzeti önérzet megtagadásából alamizsnaként megmarad. Mit ér a munka, ha annak gyümölcse nem a munkáskézé, mii ér a termés, ha azt más részére kell learatni, mit ér az összehalmozott vagyon, ha az ellenségeink, legázo- lÓink szabad prédája, az ő jólétüknek, kényelmüknek, élvezeteiknek kutforrása. Bethlen, a magyar nép rettenetes óráiban a leghivatottabb vezér, Hódmezővásárhelyen hatalmas vonásokban odarajzolta ezt a képet vérei elé. •Ott megértették, de vájjon el tud-e ;hatni ennek.a csonka országnak minden szögletébe ez a jajkiáltás és megnyilnak-e a megértésre a magyar szivek, a magyar elmék, hogy az utolsó pillanatban „minden becsületes magyar ember Összefogjon“. . És megértették e legázolóink, hogy él még ezerek, százezerek, milliók szivében a belgrádi zászlótartó Dugó nits Titusz nejnes emléke. Ha ennek a nemzetnek végzete, hogy el kell egy dicsőséggel tele évezred után pusztulnia, ez nem fog „ágyban, párnák közt“ megtörténni, & köíykét, a földjét, az otthonát védő ember-állat végső elszántságával állnak ki a milliók, „és a sirt, hol nemzet sülyed el“ Rajongó, megtépett évtizedekre és tán örökre tönkretett népek, nemzetek, az érezni, az érteni nem akaró Európa veszik körül, mert amint Dugonits halálugrása a török zászlóst vitte a mélységbe, a kétségbeesett magyar nemzet utolsó, de hatalmas fellángolása Európát gyújtja lángra, elszánt ugrása, ezt a kalmár világrészt rántja a mélység ismeretlen sötétjébe. * Híre van, hogy Batthyányi Tivadar, aki a forradalom előtt képviselte a szekszárdi kerületet és akit Szék- szárd választói csak nagy erőfeszítéssel és csekély 61 szóval tudták Sárköz és Tolna erős ellenzése mellett Szabó Károllyal, az alsónyékiek papjával szemben megválasztani, — Szék szárára jön, talán azért, hogy saját jelöltsége, vagy valamely elvbarátja jelöltsége érdekében tapoga- tódzon. Csalódni fog a Gróf ur, ha azt hiszi, hogy Szekszárd polgárai ma is úgy rajonganak érte, mint egykoron. Azóta ez a szekszárdi nép is átélte az őszirózsa könnyelmű és bűnös kezekkel előkészített forradalmát és a proletárdiktatúra szenvedéseit. Ezek az emlékek kitörölték, egy-két fana- , tikuait kivéve, az emberek szivéből a hozzá való ragaszkodás tűsét, hiába óhajtja Kossuth Lajos nagy eszméi nek köntösét magára ölteni, ezen nagy eszméknek burka alól is kilátszik az a kéz, amely akár köny- nyeimüségből, akár becsvágyból, akár Tisza iránti féktelen gyűlöletből, de mindenesetre meg nem bocsájtható bűnösséggel az 1918. október 30-ához vezette a magyar népet. Ennek a kornak a vezetői, ennek a veszedelemnek előkészítői ne akar janak.a feledés homályából előbujni, ne nyíljon fel ajkuk bóditó maszlagok hirdetésére, maradjanak magányukban és vezekeljenek ; egy évszázad sem volna elég, hogy le tudják vezekelni bűneiket, nemhogy rövid, de szenvedésekben annál rettenetesebb négy év után már azt higyjék, hogy minden feledve van. Batthyányi Tivadar gróf 1921. év május havában a Tisza gyilkosságának tárgyalásán az elismerés bőséges szavaival vezekelt Tisza István meg- dicsőült emléke előtt, akit, még élt, a legádázabb gyűlölettel támadott Károlyi Mihály barátjával együtt. Ezen a tárgyaláson beismerte azt is, hogy tévedett az 1918. évben a helyzet megítélésében. Aki, elfogadjuk, tévedett, — de oly végzetesen abban a sorsdöntő órában, hogy majdnem az egész magyar nemzet belepusztult, — az ne merészeljen a mostam, ugyancsak komoly órákban, jogosulatlanul Kossuth ellenzéki köntösébe bújva, akadályokat gördíteni most meg Bethlen István kivezető mnnkája elé és ezzel a szándékkal ne jöjjön közénk, ahol nem kisebb ellenszenvéi az emberek szivében iránta, mint egy évtizeddel ezelőtt rajongás. $. Dr. Őrffy Imre Őcsényben és Decsen. A szekszárdi választókerület hivatalos jelöltje vasárnap tartott beszámolót ésprogrammbeszédet őcsényi és decsi választói előtt. Szekszárdi választói kíséretében délelőtt 10 óra után érkezett dr. Őrffy Imre őcsénybe, ahol a községháza udvarán már várta őt a választó polgárok sokasága. A gyűlés hivatalos formalitásainak az elintézése után dr. őrffy szó-' lalt fel és nagyszabású beszédben ismertette úgy az eddigi működését, mint a programmját, amely felölelte az összes aktuális kérdéseket. A választópolgárok és választópolgárnők nagy figyelemmel hallgatták és sokszor megéljenezték dr. Őrffy beszédét, amelynek elejét a Drozdy-párt tiz-tizenöt embere megzavarni igyekezett. A választók zöme azonban elhallgattatta a zajongókat, akik jó- része a beszéd vegén már maga is éljenezte Őrffyt. A zárszó után a képviselőjelölt még elbeszélgetett a, választókkal, majd kíséretével együtt átment az Olvasókörbe, amelynek a színháztermében közebéd volt. Az ebéden számos felköszöntő hangzott el és Valamennyin átvonult az a gondolat, hogy az országot a mostani nehéz hélyzetből csakis az egységes párt vezetheti ki. Az ebéd után dr. Őrffy a szekszárdiak és őcsényiek kíséretében átment Decsre, ahol 15 órakor vette kezdetét a népgyülés, ugyancsak a községháza udvarán, ahol, a szitáló eső dacára is igen sokan hallgatták dr. Őrffy Imrét, aki beszéde végén összetartásra buzdította híveit, mert csakis a szoros együttmunkálkodás mentheti meg az országot. A képviselőjelölt nagy hatást keltett beszéde után öreg Cseh István mondott köszönetét Örffynek programmja ismertetéséért és a választópolgárságnak a bizalmáról biztosította úgy őt, mint azt a politikai irányt, amelyet képvisel. A gyűlés a jelölt, a miniszterelnök és a kormányzó éltetésével ért véget, a választók azonban sokáig együtt maradtak ínég a községházán Orffyvel. A községházáról dr. őrffy a Rém. Kath. Olvasókörbe, ment, majd kíséretével együtt a Polgári Olvasókört látogatta meg. Mindkét helyen leikés felköszöntőkoen ünnepelték a jelöltet és megértő elismeréssel méltatták nemzetgyűlési működését. A Kath. Olvasókörben dr. Zsigmond Ferenci szekszárdi ügyvéd tartott nagyhatású, beszédet, a Polgári Olvasókörben pedig a választók újból hallani kívánták dr. őrffyt, aki meghatva mondott köszönetét az Őcsénybe® és Decsen tapasztalt meleg és szeretetteljes ragaszkodásért. Programmbeszédek« Dr, Őrffy Imre a szekszárdi kerület képviselőjelöltje vasárnap, ápri lis 2-án d. e. 11 órakor Sárpilisen, délután 3 órakor Alsónyéken tartja programmbeszédjét. Dr. Klein Antal ugyancsak vasárnap d. e. 11 órakor Dunaszent- györgyön, d. u. 4 órakor pedig Tolnán a községház előtti téren. Dr. Klein Antal pirthiveivel kocsival megy Dnnaszentgyörgyről Tolnára. Dr, Pesthy Pál április hó 2*áa tartja programmbeszédjét Kölesdenu Dr. Battlay Dezső a tamási kerület képviselőjelöltje Pincehelyen, Regölyben, Nagyszokolyban és FelsÖ- iregen tartott e héten programúiba - szedet, mindenütt nagy hatást keltvén, Renczes János volt nemzetgyűlési képviselő a kisgazdapárt tolnai kerületének hivatalos képviselőjelöltje, vasárnap tartotta programmbeszédét Zombán. Egy óránál tóvábbtartó beszédét a választók nagy figyelemmel hallgatták. A programmbeszéd «tán a képviselőjelölt támogatására megjelent Kéty, Felsőnána, Kakasd, Be- lacz és Harcz községek számos pol- gára is. Dr. Erdélyi Aladár programm- beszédei. A paksi kerület nemzet- gyűlés* képviselőjelöltje e hó 25 én tartotta Námetkéren programmbeszédét. A választók nagy tömege hallgatta érdekes fejtegetéseit és nagy lelkesedéssel kisérte át Tápéra, ahol ugyancsak megismertette programmját. Vasárnap délelőtt Dánaföldváron, nagy sokaság előtt beszélt dr. Erdélyi, aki mellé nagy lelkesedéssé! állottak a dunaföldváriak. Ügy . ide, mint Bölcskére, ahol vasárnap délután 3 órakor volt a programmbeszéd, a paksiak óriási számban kísérték el a népszerű jelölhet. Spolarits György prográtnm- beszédei, E hó 24-én kiáltotta ki Tóiba kisgazda- földmi vés iparos- és műn- káspolgársága Spolarits György tolnai születésű budapesti nagyiparost a tolnai kerület képviselőjelöltjévé. Spolarits György 25-én d. u. fél 5 órakor tartotta Tolnán a községháza előtt bemutató programmbeszédjét, nagyobb közönség előtt;. Utána dr. Antalffy Zsíros Aladár budapesti ügyvéd, az országos földbirtokren- i dező bizottság tagja beszélt. A