Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-03-18 / 12. szám

9 gyár. aratást csak ngy remélhetünk, ha minden ember megérti az idők »savát, félretéve minden más gon­dolatot, félretéve minden párt és önérdeket, félre téve az ő apró szen­vedéseit, meglátja azt a tátongó sebet, mely a magyar haza testén vérzik b önzetlen, önfeláldozó és mindenre késs hazaszeretetével odaáll azok mellé, kik szent kötelességüknek ismerik megmenteni a sir szélén álló magyar hazát. Midőn én főispáni székemet elfog­laltam, egyrészt megértő, megbecsülő önfeláldozó hazaszeretettől áthatott munkára kértem fel mindenkit, ma is csak azon kéréssel tudok fordulni a .törvényhatóság minden egyes tag­jához, hogy úgy engem, mint a kormányt, melynek bizalmából itt ülök, ezen nagy munkámban támo­gatni szíveskedjenek. A tárgysorozat. A törvényhatóság a főispán meg­nyitója után áttért a tárgysorozat tárgyalására. Legelsőbben is tudo­másul vették az alispán időszaki je­lentését, majd a törvényhatósági bi­zottság féléves jelentését és a számon - kérő székről felvett jegyzőkönyvet. Ez után áttértek a Forster Zoltán­nak főispánná történt kinevezésével megüresedett alispáni szék betöltésére. Az alispánválasztás. A főispán kinevezte a kijelölő vá­lasztmányt, amelynek br. Schell Jó­zsef, Dőry Hugó, dr. Fent Ferenc, id. Bernrieder József, Tóth Henrik és Haypál István lettek a tagjai. A választmány munkáját elvégezve je­lentette, hogy az alispáni állásra dr. Éri Márton vármegyei főjegyzőt je­lölte. A jelölés kihirdetése után a törvényhatósági bizottság nagy lel­kesedéssel, közfelkiáltással alispánná választotta dr. Érit. Midőn a főispán a választást enun- citálta, átadta neki a vármegye nagy pecsétjét és néhány- meleg szó kísé­retében könnyes szemmel köszönte meg az nj alispánnak azt a szorgal­mas tevékenységet és-az odaadó mun­kát, amellyel a vármegyét három év­tizeden keresztül szolgálta. Or. Eri alispán beszéde. Tek. Törvényhatósági Bizottság! •; Életemnek ezen igazán, gyönyörű és felemelő pillanatában lelkem mély­séges meghal ottságában nem találok méltó szavakat egész valómat átható érzelmeim kellő kifejezésre, egyfelől azért, hogy mint a népnek egy egy- szjerü szerény fia, becsületes, önzet­len, mindig csak a köz javáért foly- . tafot't munkásságom révén ér engem, a mindig pártfogoló Gondviselés jó­akarata kegyelméből, az állások egyik legszebbikét, az alispáni széket - el­nyerhettem. másfelől azért a soha meg néki hálálható osztatlan bizalomért, mellyel érdememen felül a tekintetes ■Törvényhatósági Bizottság megaján­dékozni kedves volt. Az elődök. A szereteten és megbecsülésen alapuló bizalom ezen felemelően szép maniiesztáiásnak lelki súlya alatt Bzinte megrendül igazságosan érző lelkem, hogy ezen bizalomra valóban érdemes vagyok-e; hogy azt a vára­kozást, melyet szerény egyéniségem­hez fűznek ki tudom-e elégíteni, — hogy ezen kiváló és történelmi’ neve­zete s.ségü s nagy tehetségű elődeim­nek, akikre a vármegye közönsége TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1922 március IS-------#------------------------­mindenkor büs zkeséggel gondolhat, — nyomdokaiba tudok-e lépni. Az önbizalom. És mikor ezen jogos aggodalmak feltámadnak lelkemben, egy pillanatra elfog a kétség, hogy különösen édes hazánk mai nehéz helyzetében reám váró hatalmas feladatokkal vájjon meg tud e küzdeni ? Képességeim s erőm vájjon elégségesek-e ahhoz, hogy exponált állásommal kapcsolatos komoly teendőknek mindenkit ki­elégítő módon képes leszek-e meg­felelni ? A másik pillanatban azon­ban visszatér önbizalmam, mert mint hivő lélek, oly sokszor és komoly helyzetben éreztem az isteni Gond­viselés jótékony kegyelmét, hogy meggyőződésem, Tekintetes Törvény­hatósági Bizottság, hogy bizakodó lelkem ezúttal is eloyerendi azt a felsőbb támogatást, mely nélkül a gyenge és halandó ember igazi ered­ményt alig remélhet. A főispán és a tisztviselő- társak támogatása. E mellett számítva főispán ur Öméltóságának annyiszor tapasztalt s ezúttal is érzett kiváló jóindulatára és baráti támogatására a törvény- hatósági bizottságnak hosszú vár­megyei szolgálatom alatt igazán sok­szor nyilvánított kegyes elnézésére s irántam annyi szeretettel kifejezésre juttatott bizalmára; végül támasz­kodva az önzetlen és hűséges barát­ság szétszakithatatlan köteléke által egybefüzött kedves és derék tiszt­viselő társaim együttérzésére és hat­hatós segítségére, merem remélni, hogy tisztemet kielégítő módon be­tölteni s az elém tornyosuló felada­tokat megoldani és a széknek tekin­télyét fenntartani fogom. A programm. A mi már most az én programmo- mat, tehát irányelveimet illeti, az nagyon rövid és egyszerű s kettős pilléren nyugszik. Az.első az igaz­ság feltétlen követelése és minden körülmények között való megval- lása, mert hitem és meggyőződésem, hogy ha az igazság érvényesítése sok esetben talán fájó őrzési vált is ki a telkekből, mégis a megnyugvás jóleső tudata hatja át a jogkereső fél egyéniségét, mert vele szemben nem az elfogultság és részrehajlás, hanem az igazság mindent átható és kiegyenlítő ereje nyert'érvényesülést. A munka. A második, a soha nem szűnő és egy pillanatra sem lankadó becsüle­tes munka. Az a munka, mely ke­nyeret ad; mely nehéz és sokszor kilátástalannak látszó helyzetünkben" a legjobb barátunk és tanácsadónk; mely énünknek erkölcsi tartalmat ad s a lelkeket nemesebbé teszi ; mely a szükségben tevő embertársnak arcá­ról a könnyet letörli; mely a köznek javát szolgálja ; mely egyedül alkal­mas arra, hogy megcsonkított hazánk I jelen kétségbeejtő helyzetéből kisza- , baduljon. A vármegye ősi jogai. E mellett teljes erőmből arra fogok törekedni, hogy vármegyémnek a törvényben és szabályrendeletben biztosított önkormányzati joga min­denki részéről tiszteletben tartassék s ellenkező törekvésekkel szemben, akár felülről, akár. pedig alulról je­lentkezzenek, minden tudásomról és energiámmal ellenállani fogok. A pártatlanság. A vármegye hagyományait, mely' az egészséges kormányzásnak egyik legbiztosabb bázisa, a legmesszebb menőleg mély szeretettel ápolni fo­gom, de e mellett teljes határozott­sággal azt is nyiltan vallom, hogy a pártatlanságot, tekintet nélkül a vallási, társadalmi, vagy politikai szempontokra, mindenkor megtartani legszentebb kötelességemnek isme­rendem. A vármegye érdekei. Általában törekedni fogok arra, hogy vármegyém kulturális, gazda sági, ipari és kereskedelmi érdekei, a lehetőség határain belül, kielégítést nyerjenek. Uraim, ez a program egyszerű és világos, elvben mindazon követelmé­nyek feltalálhatok, melyek egy fele lős állásban levő vezető egyéniségtől joggal megvárható. A politika. Ami pedig politikai magatartáso­mat és hovatartozandóságomat illeti, nekem, tekintetes törvényhatósági bizottság, az a határozott álláspon­tom, hogy részrehajlatian vezetés és pártatlanság csak úgy érhető el, ha a tisztviselő, különösen a vezető tá­vol tartja magát a politikától s meg­őrzi függetlenségét, mert közigazga­tásuk annyiszor megvádolt ^pártatlan­ságát csak úgy lehet biztosítani, hogy egyénileg minő politikai hitvallásban élek, az kizárólag az én magán ügyem. A köszönet. De nem kívánok a Tek. törvény- hatósági bizottság tőreimével tovább visszaélni, fogadja mégegyszer soha nem szűnő hálámat és mélységes kö- szönetemet, hogy nekem ezt a gyö­nyörű, soha nem felejthető, szép napot megszerezte s azon ígéretem kijelentését, hogy minden erőmmel, tehetségemmel és. ambíciómmal arra törekszem, hogy osztatlan bizalmu­kat kiérdemeljem. Az alispán gyönyörű beszédét több szőr félbeszakította a taps és tetszés- zaj. A beszéd végén pedig az egész törvényhatóság, mint egy ember él­jenezte és ünnepelte dr. Éri Mártont, akit az őszinte ovációk szemmel lát­hatóan meghatottak. Az üdvözlések. A törvényhatóság nevében dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplébános üd­vözölte az uj alispánt, akinek vázolta eddigi közéleti múltját, érdemeit és annak a biztos hitének adott kifeje­zést, hogy dr. Éri az alispáni szék­nek a nagynevű elődök által szerzett tekintélyét nemcsak fenntartani, ha­nem növelni is fogja. Haypál István volt nemzetgyűlési képviselő kért ezután szót és hosszabb beszédben adózott azoknak az érdemeknek, ame­lyeket az alispán hosszú közpályája alatt szerzett. A főjegyzőválasztás. Dr. Éri Mártonnak alispánná vá­lasztásával megüresedett a vármegyei főjegyzői állás, amelyre a törvényható­sági bizottság egyhangúlag közfel­kiáltással szén tan drássy Szévald Osz­kárt, a dombóvári járás főszolgabirá- ját választottá meg. A .megválasztás után szólásra emel­kedett az uj főjegyző, aki a törvény hatóság bizalmát a következő szavak­kal köszönte meg: Szévald főjegyző beszéde: _ Mélységes hálával köszönöm * teki ntetes törvényhatósági bizottság osztatlan, bizalmát, hogy a vármegy« főjegyzői állására engem megválasz­tani méltóztatott. Semmi sem oly megnyugtató és oly felemelő reám nézve, mint az, hogy a törvényható­ság a tett szolgálatokat elismeri és jutalmazza. Az én 28 évi szolgálatom ereje ott fakad, ahol a családom tra­díciói már több mint egy évszázada a köznek szentelik tevékenységüket. A szülőföld szeretete, a vármegyéhez való törhetetlen ragaszkodás adta nekem közpályámon a bizalmat és az erőt, amelyet a törvény hatásági bizottság támogatása és szeretete akként hatványozott, hogy semmi akadálytól vissza nem rettenve végez­hettem kötelességemet. Midőn arra gondolok, hogy e díszes állásban, amelyet nagynevű elődök töltöttek be — valóra tudom-e majd váltani a személyemhez fűzött vára­kozásokat : él bennem az Istenbe ve­tett hit, hogy ott, ahol az isteni aján­dékból kevesebb jutott, ott a munka, és szorgalom fogja a hiányt pótolnia A belém helyezett bizalmat újból meg­köszönve kérem a törvényhatóság jó­indulatú támogatását. A nagy szorgalmáról és szerény­ségéről oly közismert főjegyző meleg szeretettel fogadott beszéde után át­tértek a többi állások betöltésére,, A dombóvári főszolgabírói állásra hárman pályáztak és a kijelölő vá­lasztmány első helyen Kenézy Iván árvaszéki elnököt, második helyen Schultheisz Rezsőt, az alispáni hi­vatalhoz berendelt szolgabirót, har­madik helyen pedig dr. Szabó Eleméi >dombóvári szolgabirót. jelölte. A vá­lasztás megejtésére szabályszerűen névszerinti szavazást kértek és a fő­ispán két szavazatszedő bizottságot alakíttatott. A virilisták bizottságait®? br. Schell József, Weber János és ifj. Leopold Lajos, a választott bi«, . zottsági tagokét dr. Fent Ferenc, Schneider János és Frei János al­kották - Az előbbinél Birner István, az utóbbinál Szalay László 1 öltötte be a jegyzői tisztet. A választás meg- ejietvén, Kenézy István 129, Sebül- theisz Rezső 122 és dr. Szabó Eleméi (aki különben pályázatát visszavonta) 1 szavazatot kapott. A főispán az eredmény alapján Kenézy Ivánt dombóvári főszolgabíróvá megválasztottnak jelentette ki. Az megválasztásával megürült és egyéb állások betöltése következett ezután sorra. A főispán felkérte a jelölő vá­lasztmányt a jelölés megejtésére és az időközben eltávozott id. Berarie- der József helyére Kátay Endrét küldte ki a törvényhatóság a vá­lasztmányba. Az ülnöki és jegyzői állások a jelölő választmány ajánlatára egy­hangúlag közfelkiáltással a kővetke­zőkkel töltettek be : árvaszéki ülnök lett Birner István vm. aljegyző, vm. aljegyzők lettek: dr. Kurcz István szolgabiró, Villax József ős Konus István közig, gyakornokok, szolga- biró lett: Szalay László közig, gya­kornok és végül aljegyzővé megvá­lasztották Mósa Péter menekült kó- lozsvármegyei szolgabirót, aki ez idő- . szerint a Gabonagyüjtés Országos Kormánybiztosságának szekszárdi kv GYAPJÚÉRT a legmagasabb árakat fizetjük. Saját érdekében kérje ki aján­latunkat ! — Elővételeket Telefons Szekszárd 20. - Táviratoks Futurs Szekszárd.— a szállítás napi £H is eszközlünk és w w m * magas kamatmentes ervevtyes napiarban előlegeket nyújtunk. F (f T II R A kirendeltsége, Szekszárdi

Next

/
Thumbnails
Contents