Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-12-16 / 51. szám

1922 december 16.

TOLNAMEGVEi ÚJSÁG

3

! HAIDEKKER JÁNOS oki. mérgük, vállalkozó Irodája SZERSZÁRI».

s; Irodai órák: 9—12-ig.

_________________________Engedély O. F. B. 2016/921. az. a. __________________Apát- és Séd-otoaaarofc.

La

kó- és gazdasági épületek,! Beton- és vasbetonépitkezés. Csatornázások. I Port lan dcemeat és egyéb malmok, hidak tervezése és építése. | Parcellázás, tagosítás, felmérés. I éPitósi anyag°k eladása,

I Telefon intenirban: 121. VálaszbilyeQ melléklendő!

ka! felfegyverkezve keresztül járják <00 megvizsgálják és a netalán nyo* inakban akadó csavargó zsi vány okát minden mód béfogni iparkodjanak.

Tud ml adatván többnyire: Hogy jelentés szerint a nagyszékely! ha- tárban tanyázó zsiványok béfogátá- fu&ra a korul fekvő helyiségekben hajtás rendeltetett. Többnyire a történtekről jelentést tegyenek.“

Fördős István szoigabirónak Uzdon ISO? febr. 19 én kelt körrendeleté pedig így hangzik:

, „Isten velünk! A Sobri bandája * dombon járásban mutatkozván kö- siili'ük a katonaság által egy agyon- íőveíett, kettő pedig eifogattatván: foogy tehát a simontornyai járásba be ne jöhessenek, vagy ha valamiképpen beszökvén meg ne állapod- ihassanak, meghagyaúk a simoutor- ®yai járásbáli bíráknak, hogy a hely- «ögeiket és batárjokban tévő gyanús helyeket több bátor férjfiakból álló és tel fegyverkezve lévő őrcsapatok- ksl éjjel-nappal vigyáztassák és a gyanús személyeket feltartóztatván báíogják. Ezen rendelést pontosan és lei-elet terhe mellett mindaddig folytatva ieljesitendik, inig az vissza x-tiiiB parancsoltatik. Különösen pedig Hőgyész a szabályi és regölyi hidak körül és Diizs, Csibrák pedig a. tatárjukban a Kapos folyón netalán levő hidakon erős őrökre tartván viijyáztassanak. A dúzsi és esibráki, határokban lévő kaposi hidakat az vadalomnak tudtával fel is szedetheti*

Legközelebb Sobri Jóska és cim- bórái személyének és gaztetteinek pontos leírása következik.

Színészet.

Múlt heti számunkban megírtuk, hegy a színtársulat egyik kiválóbb j tagja: Pusztayné, Török Karolina anyaszinésznő és komika Szekszárdon lógja megünnepelni színészed pályájának 25 éves jubileumát. A tervezett ünneplés azonban végleg elmaradt, mert Pusztayné és kisebb szerepekben bevált férje, Pusztay Bála apa- ssdnéaz megunván a sok nélkülözést és éhezést, mindketten ittbagyták a társulatot és Kolozsvárra utaztak, ahol Pusztay banktisztviselői állást nyert. Ennek dacára az elmúlt héten a műsorra kitűzött darabok szerep- kiosztásánál zavarok nem voltak és é:& a közönség is nagyobb érdeklődést mutatott az előadások iránt. Különösen feltűnően nagyszámú közönséget vonzott I hétfőn bemutatott „Szibill“, amelyben Tárnái Krémer Tériké lépettfel a címszerepben. A fiatal művésznő kissé rekedt volt és az első felvonásban olykor elfogta a lámpaláz, de ettől eltekintve hangja kellemes és meleg, játéka pedig finom és disztingváit. A közönség többiz- ben megtapsolta és örömmel vette az utolsó felvonás előtt közölt azon jelentést, hogy Tárnái K. Tériké pénteken ismét fellép a „ Szerencse - tánc“ cimü operettben. Sok tapsot kapott F. Peéry IIus is, aki a szokott jókedvvel játszott. Elismerés illeti Szőke Gizi zongorajátékát. Nagy mértékben hózzájáruit ahhoz, hogy a színházba járó közönségnek ezalka- 1 ómmal igazán maga3 értékű művészi előadásban volt része.

Kedden nem volt előadás.

Szerdán a budapesti Belvárosi Színház újdonsága, a „Kékszakáll nyolcadik felesége“ ment, gyér ház mellett. Bár a szereplők jó összjátékukkal igyekeztek a tartalmatlan darabból valamit csinálni, ez nem igen sikerült. Mint aféle díszletekre és egy menye- zetes ágyban lefolyó ízléstelen jelenetre bazirozott darab, vidéki színpadon nem érvényesülhet. A szereplők igyekeztek a kínos jelenetet letompi- tani. Jók voltak Rakonszky, Kemény és Gábor, igen jó Déry.

Pénteken a „Szerencsetánc“ ot ad- ják Tárnái Krémer Tériké második vendégfelléptével. — Szombaton R. Kapossy Anikó és Radó Imre tartja jutalomjátékát a „Lili bárónődben. Mindketten igen értékes és sokoldalú tagjai a társulatnak, hisszük, hogy jutalomjátékuk nagy közönséget fog a színházba vonzani. — Vasárnap d. u. a „Hollandi mennyecske“, este a „Cigánygrófoó“ megy.

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország.

Szülőhazánk!

Amerikai magyar verse.*

Fáj a szivünk, hogyha reád gondolunk, Bánatunkban csak úgy sirunk. zokogunk. Zokogásunk talán meg sem hallanád, Langyos szellő, ha nem vinné oda át.

Csonka tested fájdalommal elnézzük,

Ezer bajod magunk közt elbeszéljük, Ápolgatni akarunk mi fiaid,

Gyógyírt küldünk, hogy szűnjenek kínjaid.

A* rád rakott terhet hordd hát békével,

A jövőbe bizalmadat ne vesszd el,

Jó az Isten, tehet Ő még nagy csodát, Hátha egyszer jó hirt hallasz innen át.

Kérni fogjuk a magyarok Istenét,

Könnyítse a szenvedések keresztjét,

De hát néha Te is gondolj ide ránk,

Hogy Teérted itt kell sírnunk szép hazánk.

* Ezt a költeményt a Szekszárdról az amerikai Bedfordba szakadt C s e 1 e n k o Józset polgártársunk irta és küldte nekünk. Közzétesszük, hadd okuljanak az Itthoniak is a benne visszatükröződő nemes és hazafias gondolatokon.

— A vármegyei közigazgatási bizottság Ülése, A vármegyei közigazgatási bizottság f. bó 13-án tartotta rendes havi ülését, amelyen Forster Zoltán főispán elnöklete alatt dr. Éri Márton alispán, Szévald Oszkár vm. főjegyző, Steinfeld Béla vm. árvaszéki elnök, dr. Őrffy Gyula vm. tiszti főügyész, dr. Drágíts Imre vm. t. főorvos. Tóth Henrik kir. műszaki főtanácsos, Lantos Ferens kir. pénz- ügyigazgató helyettes, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, dr. Kozacsek József kir. ügyészségi elnök, Jtmg Miklós kir. s. tanfelügyelő, br. Schell József, dr. Pesthy Pál, Fekete Ágoston, br. Fiáth Tibor, Wéber János és Schneider János bizottsági tagok vettek részt. A főispán az ülés megnyitása után bejelentette, hogy Si- gora Lajos in. kir. állategészségügyi főfelügyelő, aki a közig, bizottságnak évek hosszú sora óta tagja volt, elhunyt. Hosszú hivatali működése alatt iránta úgy a közigazgatási bizottság, mint a gazdaközönség legszélesebb rétegei mindenkor a legteljesebb elismeréssel adóztak, miért is elhunyta felett a bizottság mély részvétét' fejezi ki. Az alispán indítványára a bizottság elhatározta, hogy Sigora Lajos érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti s özvegyéhez részvétiratot intéz. A bizottság ezután elintézte a napirendre tűzött közigazgatási ügyeket s meghallgatta az egyes közigazgatási ágak főnökeinek havi jelentéseit. A pénzügyigazgatói jelentés kapcsán Lantos Ferenc min. taná esős, b. pénzügyigazgató nyugalomba vonulása alkalmából a bizottságtól elbúcsúzott. A bizottság az alispán javaslatára a tényleges szolgálatából távozó kiváló pénzügyi főtisztviselő bucBUzását sajnálkozással vette tudomásul és készséges szolgálataiért őszinte köszönetét jegyzőkönyvbe iktatta. A teljes ülés után még a gaz dasági albizottság és a gyámügyi felebbviteli küldöttség ülésezett.

— Oltáregyleti közgyűlés. A szekszárdi Oltáregylet vasárnap, december 17-én d. u. Vs4 érakor tartja X-ik rendes évi közgyűlését a róm. kath. kör dísztermében, melyre a m. t. tagokat és az összes katholikus híveket ez utón is meghívja az Elnökség, A közgyűlésen az ünnepi beszédet Virág Ferenc plébános Oltáregyleti igazgató fogja tartani,

— Pártalakulás. Bátaszéken e bó 24-én, vasárnap alakul meg impozáns külsőségek közepette a Keresztény Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt. A nagy megalakuló gyűlésen részt- vesz dr. Őrffy Imre, a kerület nemzet- gyülóki képviselője is,

— Címadományozás. A Kormányzó Ur Őfőméltósága Áldor Ödönnek, a

szekszárdi kir. törvényszék nyug. tanácselnökének a kúriai birői címet adományozta.

— Esködszóki ellökök. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. te. 2. § a alapján a szekszárdi törvényszéknél szervezett es- küdtbirósághoz kijelölte elnökül Fejős Imre kir. törvényszéki tanácselnököt, helyettes elnökül dr. Végess Ferenc ítélőtáblái bírói címmel felruházott kir. törvényszéki bírót.

— Nyugdíjazás. Jeéb Imrét, a szekszárdi kir. törvényszék vizsgálóbíróját az igazságügyminiszter saját kérelmére nyugdíjazta.

— Igazságügyi kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke dr. Straieher Benő bonyhádi lakost a szekszárdi kirí törvényszékhez jeggyakornokká kinevezte.

— A vármegyei szőlősgazdák gyű» lése, amelynek feladataival mult számunk vezércikkében foglalkoztunk. e hó 8-án délelőtt fél 11 érakor folyt le a szekszárdi városháza nagytermében. Az ülésteremben ott láttuk nemcsak a szükebb szekszárdi borvidóki, hanem a vármegye távolabbi részéről való szőlősgazdákat is, akik jelenlétükkel is dokumentálták, hogy a bortermelés válsággal küzd. Vendl István polgármester elnökölt a gyűlésen és megnyitó beszédében vázolta a szőlőgazdaság nehéz helyzetét, majd felkérte dr. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőt, hogy a földmivelési és pénzügyminisztériummal és egyéb bortermelő vidékek képviseleteivel folytatott tárgyalásairól tájékoztassa az egybegyült érdekelteket. Dr. őrffy a bortermelési válság egész anyagára kiterjedő hatalmas beszédében mutatott reá a teendőkre és hangoztatta, hogy menynyire fontos az itteni szőlőtermelésre a borlepárlás megengedése. A kormánykörök az engedély megtagadását azzal indokolják, hogy védeni kell a virágzó magyar szeszgyártást, amely burgonyából és tengeriből állítja elő a szeszt. Ezzel a felfogással szemben dr. őrffy rámutatott arra, hogy nem a felhizott gyáripart, hanem a kis bortermelő exieztenei- ákat kell védeni, mert ezek tönkremenetele beláthatatlan veszélyt jelent. Viszont a burgonyát és tengerit, amelyből oly kevés van, inkább élelmezési és sertéshizlalási célra kell felhasználni. A gyűlés ezután helyes- lőleg vette tudomásul és elfogadta dr. őrffy határozati javaslatát, amely szerint biztosítani kell a borkivitel lehetőségét, a gazdáknak olcsó jegyintézeti kölcsönt kell adni, meg kell engedni a borlepárlást, állami szén- kéneg és rézgálic gyárat, valamint állami szőlőtelepeket kell létesíteni,

A

A

Gazdasási

75 esztendeje tanítja a magyar gazdaközönséget okszerű gazdálkodásra és többtermelésre.

Gazdasági Lapok-at, mely a politikától teljesen távol áll, az ország legkiválóbb szakemberei és legelső gyakorlati gazdái írják.

Előfizetési ára: félévre 800 korona, negyedévre 400 korona.

Gazdasági Lapok kiadóhivatala BUDAPEST, VIII, József-utca 15. s.z