Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-12-16 / 51. szám
IV. évfolyam. 51. szám Ara 10 korona. Szekszárd, 1922 december 16 ftairfcesztdség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Teleionszóm 85 és 102. Egyes szám ára: 10 korosa. Előfizetési dij a jövő évnegyedre 120 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik, minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. i Hirdetések arai: A legíiMtib blrdiíés dt|* $0 korosa. - A htrdctd» e£7 60 tollhnéler tztle* lustboii inlltraéicr, aoroskéni 5 korosa. Vállalati, töt* gyűlési s(b. hirdetések 10 korosa. Alfáit keresőknek SO százalék engedmény* A hírrovatban elhelyezett rekiémbtr, eljegyzési hír, családi Mr, valamin! a ayllttér soronként 50 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Misnek Magyarország feltámadásában, Amen. Hem ezt váriak. Igen komoly külpolitikai kérdések . kisértenek éB várnak megoldásra. Eltekintve a gazdasági vérkeringésünket szabályozó külföldi szerződésektől, rohamlépésekben közeledik felénk a jóvátétel kérdése, amelynek megoldásától fögg ennek a csonka ország minden polgárának vagyona, ettől, hogy rabszolgái leszünk e győzőknek, avagy megelégszenek azzal, amit már eddig elraboltak tőlünk, meghagyják rongyainkat és nem bnzzák ki fejünk alól utolsó párnánkat is. As ebben a komoly órákban mit látunk. Könnyelmű gyanúsításoktól, ezt követő müfelháborodások tói, országból kiszökött és a külföldön a magyar nemzet érdeke ellen dolgozók éltetésétől hangos, mozgalmas ennek a szerencsétlen nemzetnek a gytlésterme. Tiltakoznak a hazaárulás vádja ellen színpadi páthosszal és a tiltakozóval egyetértő pártok éltetik a hazaérni ókat, követelik ordító kórusban a miniszterelnök fejét. Ott voltam, láttam azt a jelenetet, amely első pillanatban megdöbbentett, aztán féktelen haragra lobbantott és végül végtelen keserűséggel töltötte el szivemet. Hát ez a magyar nemzetgyűlés ? Amikor arról van szó, hogy koldussá tegyék ennek a megmaradt kis országnak minden polgárát, vazallusává ** győző kis- és nagyantantnak, akkor nem az egyetértő tiltakozás, az összefogó elientállás hangjaitól zúg a magyar nemzetgyűlés terme, hanem az egymásgyalázás korcsmái durvaságaitól, nem az a legszentebb cél, hogy megmentsük az országot és népét a nyomortól, hanem az egyedüli törekvés, hogy elgáncsoljuk ezekben a kritikus órákban a kormányt, legalább könnyebb lesz ellenségeink helyzete, megint ölükbe ball a könnyű győzelem gyümölcse, mint 1918 decemberében. A választópolgárok milliói, akiknek bőrére, életére megy ez a játék, nem ezt a magatartást vártuk és várjuk azoktól, akiket a nemzetgyűlésbe küldöttünk, hogy országunk kátyúba jutott szekerét kiemeljék. Mi elítéljük az oktalan gyanúsításokat, de undorral látjuk azt a diadalban való kéjelgést, amelyet Rássayék űznek és a legnagyobb hazafias megbotránkozással azt a tendenciát, hogy ezekben a nehéz órákban kormánybukta- tási kísérletekkel akarják a hatalmat kezükbe ragadni. Bethlen István higgadtan, nyugodtan állja a harcot, gavallériával és nyíltsággal. És az egységes párt megingathatatlanul, egy emberként áll a vezér mögött, aki a mai idők* 'ben egyedüli, aki méltó a vezéri pálca viselésére. A hatalom a botrányok dacára nem cserél, nem cseréiket gazdát, de az a tragikus komédiázás, amely leköti a kormány és a nem- zetgyülés erejét, a jóvátétel nehéz óráiban ellenségeink helyzetén köny- nyit. Pedig a magyar nemzetgyűlés bármely pártárnyalatától nem ezt várjuk, mert ha az ellenséggel szemben áll- ván, nem arra törekszenek, hogy egységes legyen a front, hanem azt minden áron szétrobbantani akarják, ez egy az öngyilkossággal, azonos a hazaárulással. $. Szőlészeti és borászati nagygyűlés. Az egész ország szőlősgazdái nagy reményekkel néztek a f. hó 10-én Budapesten megtartott nagygyűlés elé és teljes joggal várják a gyülé sen elhangzottak alapján helyzetük jobbulását. A nagygyűlésen a megyénkből részivettek dr. Órffy Imre és dr. Pesthy Pál nemzetgyűlési képviselők, br. Fiáth Tibor a g. egyesü let elnöke, gróf Széchenyi Domonkos nagybirtokos, Vendl István polgármester, Schneider János vezér- igazgató, Szabó János városi főmérnök, Uj Ferenc, Gömbös János, Wolf Arnold, ifj. Komlósy János szőlőnagybirtóUosok, továbbá Szék* szárdról még Steiner György és Kol- deisz József. Bálaszékről Thész Lőrinc, Mihélyi Mihály, Klosz Tamás, Wahl Sebestyén, Hohman Antal, Scbmiedt Nándor, Göbelt Mihály, Herman Bálint, Gerner Bálint, Mól nár József, Schuster Fér. ne és Bohr József. Alsónyékről L. Kováts János és Papp János, ócsényből Ne- vendős István. A gyűlésen képviseltette magát a földművelésügyi, a kereskedelmi és pénzügyminisztérium és képviselőik a részletes tárgyalás előtt kijelentették, hogy a minisztériumokban megvan a legjobb indulat a szőlősgazdák iránt és minden lehetőt el fognak követni, bogy huzai szőlőtermelésünk katasztrofális helyzetén könnyítsenek. A nagygyűlés célját dr. Drucker Jenő a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatója ismertette Ugyancsak ő terjesztette elő a határozati javaslatot is, amelyhez többek között dr. örffy Imre nemzetgyűlési képviselőnk is hozzászólt és az előadói javaslathoz néhány pótlást indítványozott, amelyet a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. Képviselőnk szakszerű felszólalása a gazda és szakkörökben igen nagy tetszést ért el, a nagygyűlés összessége pedig pillanato&ig tüntetett mellette amikor férfias nyíltsággal kijelentette, hogy ő és képviselőtársai a leghatározottabban kérni és követelni fogják a kormánytól, hogy a nagygyűlés határozatainak megfele- lőleg a szőlősgazdák bajain sürgősén segittessék. Amint értesültünk, a pénzügy- miniszter a deviza és termelési adó ügyében jelentékeny könnyítéseket tesz, a kereskedelmi miniszter tarifa engedményt fog adni, a földmi velés- ügyi miniszter pedig a rézgálic és szénkéneg nehézségek elhárítása ügyében sürgős intézkedéseket tesz. Sajnos, a borkiviteli kérdés nem kormányunktól függ, bár ezen a téren is mindent el fognak követni a külkereskedelmi szerződések kötésénél. Ez a kérdés az egyes államok valutájának javulásával (Német, Len gyelország és Ausztria) és a beviteli lehetőségekkel van Bzoros kapcsolatban. A legnagyobb baj, hogy az egész világ bortermése kedvező volt, különösen pedig azon a helyeken, ahova mi eddig borunkat kivittük. Reméljük azonban, hogy a kormány komoly törekvése mégis könnyebbséget hoz és igy nem hiába való volt azon mozgalom, amelynek megindításában a mi agilis képviselőnknek is igen jelentős része van. A szekszárdi tanuióifjusáí ünnepélyei. December hó 8 án és 9-én a főgimnázium és a polgári leányiskola két ifjúsági egyesülete lépett a nyilvánosság elé. A gyermekek örökké vidám, pajkos, játszi lélekvilága feltárult a nézők előtt. Ideig óráig feledni tudtuk a sivár jelent s a jövő, a biz tató, szebb jövő távlataiban kalandoztunk el: I. F. hó 8 án a szekszárdi áll. főgimnázium Mária Kongregációja a reg geii diákmise keretén belül ünnepé lyes tagfelvételt tartott. Az uj kon- gregániatákhoz a felvételi szertartást végző Virág Ferenc belvárosi plébános intézett emelkedett hangú buzdító beszédet. A tagfelvétel megünneplésére ugyanaznap délutánján a kath. kör helyi ségébeh kongregáción műsoros est és szinieiőadást volt. A műsoron szereplő Wallacher György és Berze Nagy Janos VII. o. tanulók kifogástalanul előadott szavalataikkal tűntek ki, Szilágyi Ernő VII. o. tanuló pedig egy magyar szimfónia jó technikájú előadásával vonta magára a figyelmet. Az est központja és kiemelkedő eseménye dr. Vertessy Frigyes főgimn. hittanárnak, az egész ünnepély fáradhatatlan rendezőjének ünnepi beszéde volt. A modern hitetlenség csődjéről nagy vonásokban beszélt s arra az eredményre jutott, hogy az ingadozó, állhatatlan, megzavart telkekbe derűt, harmóniát csak az Istenbe vetett erős hjt tad varázsolni. Majd az ókori és njkori bölcselők gondolataiba merült el és merész szárnyalással költői magasságokba emelte a hallgatóságot. A mélyenjáró, tartalmas és mégis költői lendülettel előadott beszéd a hallgatóságra láthatóan nagy hatást gyakorolt. Az est második részét Radványi Kálmán, Gelencei féoyjelek című színdarabjának sikerült előadása töltötte be. A szereplők egytől-egyig jól állották mag a helyet a színpadon s a közösség lelkesen ünnepelte őket. A darabban Ujsághy Pál, Tenk Béla, Wallacher György, Taksonyi József, Gesztesi Károly, Eördögh Tibor, Fejős Károly, Antal László, Gedeon Béla, Éri István, Winkler Pál és Orbán Ferenc gimnazisták, valamint Biázsik Károly kereskedelmi iskolai tanuló nagyon jól játszottak. Különösen kitűntek Éri István, Wallaober György, Ujsághy Pál és Orbán Ferenc jól átgondolt alakításukkal,- Gedeon Béla természetes beszédjével, Taksonyi József és Fejős Károly pompás előadó és szavaló készségükkel, valamint Winkler Pál nem csekély színpadi rutinra való játékával. Ez az erkölcsileg és anyagilag egyaránt fényesen sikerült ünnepély az ő positiv vallásos és hazafias célzatával csak megnyugtatóig hathatott az előadáson megjelent szülőkre és érdeklődőkre. A tanulók szorosan vett iskolai teendőik mellett az önképzésnek egy olyan területét mivelik, amelyen a vallásos érzelem mélyítése, hazánk iránti kötelesség öregbítése a főcél. Ezek az események párosulva komoly tudással és tennivágyással alkotják majd a jövő nemzedék jellemét. Hiszen ily tényezők alkotta jellemek nélkül „jövőnkben nines remáDy. “ Dr. R. II. „Mennyi szépet lehet teremteni hamar, ha egy asszony valamit igazából akar!“ Ezt láttuk f. hó 9 én délután a (eánycserkészcsapat előadásán. Mintha Szék szárd közönsége előre tudta volna, hogy az ördögkiráiy fent idézett, Bálinlnéhoz intézett szavainak igazságát fogja az előadáson tapasztalni, nagy számban jelent meg a kicsinek bizonyult Szebszárd- Szálló nagytermében. Az előkelőségek közt ott láttuk Forster Zoltánt és r nejét, dr. Eri Mártont és nejét, akinél «a gyermekek szeretete legyőzte a lábak gyengeségét, Virág Ferenc t. pápai kamarást, Vendl Istvánt és nejét és sok mást városunk gyermek- barátai közül. Nagy örömet okozott Szek*z<$rd szeretett képviselőjének, dr. Orffy Imrének a megjelenése. Megkezdődik az előadás. Bejön 24 huncut ördög. Szép avédtorna gyakorlatokat mutatnak be zenére; kezükben bot helyett félbenmaradt seprűk, jelezve azt, hogy ők „amolyan“, még nem egész ördögök. A torna csak elő-erőgyakoriat a fő munkára : az üdvözlésekre és humoros megiec- kéztetésekre. Az üdvözlések a nóta- bilitásoknak szólnak frissen, kedvesen csengő versikékben. Jóság, tudás, szigor, mind alkalmas téma a köszöntő versekre. Már már azt hiszik a polgáristák, hogy ördögeiknek más dolga sincs, mint dicsérni, mikor végre az ördögök kimutatják a foguk fehérét: belestek ők minden osztály b a
