Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-12-01 / 49. szám
Ara 10 korona. lV?ei^|ya^), _________ Szekszárd, 1022 december 1. 49. szám. ÜMrkeut Öség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teieionszám 85 és 102. Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 80 korona. Egyes szám ára: 10 korona. Szerkesztfi: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. HlrdnHel arai > A iigklMW otrd.Ms dl). SO korona. A nirdet«, agy SO aollimSlet izéi« h.tébor allimétef ioronkéni 5 koront. Vállalati, köz* gyűlési alb. hirdetések 10 korona Állást keresőknek 80 százalék enged* meny. A blrroa.tbaB elb.ly.zeti reklamtni, eljegyzési hír, családi klr, valamint a nyllttér soronként 50 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek -Magyarország feltámadásában. Ámen. A „Horthy-inségakció“ a vámügyében. A Kormányzó Ur Őfőméltósága kezdeményezése folytán meginditott Országos Inségenyhitő Mozgalom cél jaira Tolnavármegye területén fel« ajánlott adományok legnagyobb része összegyűjt ve lévén, elérkezett az ideje a szüks gmunkak felvételének, ame lyek keretében a munkanélküli insé ges-knek mód nyujtatife a december— január—február—márciusi hónapokra szükséges mindennapi kenyerük meg 8zerezhetésebez. Forster Zoltán főispán, mint a vármegyei inségakeió vezetője, a mnn kákra vonatkozó vezérelveket már közölte is a törvényhatósággal A főispán szerint e szükségmunkák keretében elsősorban a különösebb sz-kképzettséget nem igénylő utépitő földmunkák veendők tekintetbe, mert a háború kitörése óta a vármegye területén levő ntakon a tartós használat nyomán keletkezett hiányokat nem pótolták. A köz érdekét szolgálja tehát az intézkedés, amelynek célja ezen utaknak a szükségmunka igény- bevételével történő jó karba helyezése. A főispán kiadott rendeletében figyelmezteti a törvényhatóságot arra, hogy minden egyes'helység területén van olyan állami, törvényhatósági, községi útszakasz, vagy vannak egyes t utcák, amelyek javításra szorulnak: megvan tehát a lehetősége annak, hogy az egyes községekben összeirt szükségmunkát vállalók ott helyben nyerjenek foglalkoztatást. Hogy azouban az egyes községek területén felmerülő közmunkák ne ötletszerűen végeztessenek, hanem tényleg a közérdeket szolgálják, kell, hogy azok szakközeg által k llőkép irányittassanak. Evégből a főispán az államépitészeti hivatal közreműködését tartja kívánatosnak és pedig oly módon, hogy a községek által javasolt munkálatokat a hivatal saját Bzervei által vezesse és ellenőrizze, v Azok a községek, amelyekben szükségmnnkára vállalkozók össze- irattak, a munkára vállalkozók számának megjelölése mellett a következők: Dombóvári járás: Csibrák, Dombóvár, Gyulaj, Mucsi, Nak, Szakos, Yárong. Dunafölvári járás: Dunaszent- györgy, Kajdacs, Németkór. Központi járás: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Gindli- család, Harcz, őcsény, Tolna. Simontornyai járás: Diósberóny, Görbő, Gyönk, Hőgyész, Pálfa, Sár- szentlőrincz, Simontornya, Tolna- némedi. Tamásii járás; Koppányszántó, Nagykónyi, Ozora, Pinczehely, Szabály, Tamási, Tengőd. Völgységi járás /Konyhád és Bőrí zsöny, Czikó, Grábócz, Mórágy, Mő- I csény, Palatincza, Szarka. A szükségmnukák célja az is lévén, hogy azok révén a családfő az eltartásra szoruló (munka teljesítésére akár koránál, akár egészségi allapotá nál, akár p^dig más körülménynél fogva képtelen) családtagok lisztszük Bégletét is előteremthesse, a szükség munkát vállalókat a főispm utasítása szerint akként kell fuglalkoztatni, hogy a munkás (akár családfő, akár családtag) a sajat részére november— március hónapokra 53 kg., eltartásra szoruló minden egyes családtagja részére ped'g ugyanezen időre 40 kg. gabonát, ami havonként a munkás nál 8 kg., a családtagnál pedig 6 kg. lisztnek felel meg, -—megkereshessen. A főispán egyúttal arra is figyel meztette a végrehajtó szerveket, hogy egyrészt a rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátoltságára tekintettel, másrészt és kiváltképen pedig azon óknál -fogva, hogy a munkanélküli segélyezésnek még a látszata is kerül- tessék, a szükségmunkára vállalkozó családfő azon családtagjai, akik 15 ik életévüket betöltötték, csak az eset ben bírnak igénnyel arra, hogy a családfő biztosítsa számukra a téli hónapokra lisztszükségletüket, ha betegség, avagy testi fogyatkozás miatt munkát vállalni képtelenek. Egyébként rászoritaodók, hogy szűk segletükről közmunka vállalása utján maguk gondoskodjanak. Számbaveve a mozgalom eredményezte s a vármegye területén felajánlott adományokat, a főispán kijelentette, hogy a szükségmnnkára vállalkozó egyének a mozgalom terhére csak addig az ideig alkalmaz hatók, ameddig a magák, illetve eltartásra szoruló családtagjaik téli gabonaszükségletét megkeresi«. Egy ebben a tárgyban tartott értekezlet egy munkás napi keresményét legfeljebb 4 kg. gabonában állapította meg, tehát a családjában eltartásra szorulók számára való tekintettel is minden munkás abban a helyzetben lesz, hogy legfeljebb 35 munkanap alatt megkeresheti a maga és családja téli gabonaszükségletét. A főispán felkérte az alispánt, hogy a szükségmunkák megkezdését a fentebb felsorolt községekben foganatba vétesse és utasítsa az érdekelt elöljáróságokat, hogy az általuk jónak tartott ntjavitási munkálatokra vonatkozó tervet haladéktalanul készítsék el és matassák be az államépitészeti hivatalhoz, amely azután azt felülvizsgálja s ennek megtörténte után küldi közegét a helyszíni közmunka felvétele végett. A munkabéreket a hét utolsó napján, vasárnap gabonában fizetik ki az elöljáróságok nyugta ellenében. A kifizetés módja az lesz, hogy az elöljáróság minden keddi napon táviratilag jelenti a főispánnak, hogy azon a héten hány munkás állott munkába s azoknak arra a hétre napi 4 kg.-al i számítva mennyit tesz ki a mnoka- I b-re gabonában A községi jelentés kézhezvétele után a szükséges ellátmányt a főispán azonnal utalványozni fogja éa pedig elsősorban a köz-ég ben tárolt készletből, vagy ha ilyen nem volna eleg-ndő mennyiségben, úgy a legközelebbi községbő'. Eset leg megfelelő pénzt utal ki. amelyen az elöljáróság a szükséges gabonát meg fótija vasaro ni A szükség munkálatok befejeztével az elöljáróságok az általuk kiadott gabonáról okmányolt elszámolást kö telesek a főispánhoz felterjeszteni. Mivel a megindítandó szükség munkálatoknál csak az összeírt mun kára vállalkozó egyének, il etve azok hozzáta>tozói nyerhetnek alkalmizást, a főispán felkérte az alispánt, hogy az elöljáróságokhoz intézendő rendelkezésében erre figyelemmel legyen Megmozdulnak a szőlősgazdák. Szőlősgazdának lenni ma nem irigy Jendő dolog. Rettenetes költséggel lehet csak fentartani a szőlőket, a rézgálic kilogrammja 400 K, a műtrágyáé 30—40 K, a hordó hektója 4000— 5000 korona, a szállítási költségek óriásiak, a bort nem lehet értékesíteni és ennek nem csak a kereskedők pénztelensége az oka, hanem főként az, hogy a. külföld nem keresi borainkat. Nincs kivitelünk, mert boraink versenyképtelenek lettek a magas beviteli vámok és a vasúti fuvarok miatt Ebben a szomorú helyzetükben megmozdultak az egész országban a szőlősgazdák és felkérték a Szőlősgazdák Orszá gos Egyesületének vezetőségét, hogy indítson országos mozgalmat a sző ő és borgazdaság fontos életbe vágó érdekeinek védelmére és december hó első felére nagygyűlést hívjon össze. A rézgálic, szónkéneg, műtrágya beszerzésének kérdése, borpárlat, bortermelési és jövedelmi adó, a bortörvény revíziója, a külföldi államokkal kötendő kereskedelmi szerződés, a borexport ügye, szállítási, ezzel kapcsolatos tarifa ügyek kerülnek megvitatás alá a folyó hó 9-ére ösz- szehivott nagygyűlésen. A szőlősgazdák ügyével a nemzetgyűlési képviselők is erősen foglalkoznak. Több bortermelő vidéknek képviselői, többek között dr. örffy Imre, dr. Pesthy Pál és dr. Erdélyi Aladár is igen élénk tevékenységet fej ■ tettek ki az egységes párt kebelében. Ennek a mozgalomnak eredménye volt, hogy kedden délután 5 órakor az egységes párt közgazdasági és föld miveiésügyi bizottsága foglalkozott már a szőlősgazdák válságos helyzeté vei és egy albizottság is küldetett ki, amelyben a megyebeli képviselőink közül dr. Pesthy Pál foglal helyet. Városunkban a Mezőgazdasági kereskedelmi részvénytársaság indított mozgalmat ebben a fontos ügyben j és felkérte V-ndl I-iván poi^ármee tért, hogy f >lyó hó 8-ara hívja össze a sző ősgazdákat értekezletre, amit a polgármester készségg-I meg is té t Ezen az ülésen megvitatna alá- kerü nek a szőlősgazdán at érdeklő fontos kérdések es dr. őiffy Imre határozati javaslatot terjeszt az értekezlet elé, »meiyet Budapesten 9-éu tartandó nagygyűlésén, mint a szekszárdi szőlősgazdák kívánságait fogja előterjeszteni. A szekszárdi kerület nemzetgyűlési képviselője dr. örffy Imre igen behatóan foglalkozik a szőlősgazdák nehéz helyzetével és bírjuk Ígéretét, hogy a kormánynál ismert nagy befolyását érvényesíteni is fogja. A magyar bortermelés sajnos igen válságos helyzetbe jutott, a kormánynak sürgős kötelessége ezzel a kérdéssel igen behatóan foglalkozni, azért anyagi áldozatot is hozni, mert ba csonka országunknak ez a fontos és legnagyobb exportot jelentő gazdasági ága is megbénittatik, ellenségeink mesterkedései és kormány- hatalmunk engedékenysége vagy kÖ4 zonyÖ8sége miatt, ngy fel fog bilj leni az a gazdasági konszolidációi amely felé pedig az utóbbi időben szépen h-l-dtank. Gyűjtés az „uraRnok és i Hsztulsélöknek“. A szegények napján tartott gyűjtés 1922. évi november hó 30-áq befejeződött s végleges elszámolása most van folyamatban. Az a nehány hasáb fa, amely összegyűlt, kétszeresen fogja melegíteni a fázók szerény ot.honát, a bab, a liszt, a burgonya kétszeresen fogja táplálni az elaggott munkaképtelen, erőtlen testeket, mert jósaivü emberek adták,1 önfeláldozó nők, szolgálatra kész diákok gyűjtötték össze. A jeges novemberi szól fájdalmasan csípte a szegényekért kérők arcát és kezét, de a testi fájdalom semmi sem volt ahhoz képest, amit az önző szivte- lenség, rideg visszantasitás, sértő, sokszor gyalázó meggyannsitás ejtett leikükön. Házról-házra járva igen sok helyen kellett a gyűjtőknek ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket hallani: „Nem adunk, mert úgy sem rászorultak kapjákf<! „Az uraknak, a tisztviselőknek gyűjtenek, nem adunk semmitBezárultak a gyűjtők előtt a kapuk és az önző, szívtelen embereknek hiába magyarázták, hogy a gyűjtésből sem az urak, sem a tisztviselők nem kapnak, hanem csak a munkaképtelen, elaggott, tehetetlen öregek és sok gyermekes, kezük munkájából élő özvegyek részesülnek belőle. Az emberi érzés legmélyebb eldurvulására vall az is, hogy számos tehetős ^ polgár az önzetlenül fáradozó gyűjtő hölgyekkel szemben becsület- sértő kifejezéseket is használt. Tudomásunk van olyan jómódú polgárról
