Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-11-25 / 48. szám

Ara 10 korona. IV. évfolyam. Szekszárd, 1922 november 25 48. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ‘«zerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ér: Helyben és vidéken negyedévre 80 korona. Egyes szám ára: 10 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés díj« 50 korona. A hirdetés egy 60 mlllaéter széles hasábon mlllméter soronként 5 korona. Vállalati, köz* gyllétl stb. hirdetések 10 korona. Alléét keresőknek 50 százalék enged* mény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, csalédl hír, valamint a nyilttér soronként 50 körönébe kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Az orszáSiövSIe csak akkor biztosítható, ha úgy a múlt, mint a jelen tanulságait megfontoltan, bátran es józanul mérlegeljük. Ezt tette vasárnap gróf Bethlen István miniszterelnök is, áki mint Hódmező­vásárhely képviselője beszámoló be* szédében az egész országhoz szólott. A hódmezővásárhelyi szózat nemcsak államférfim megnyilatkozás volt, ha­nem a keresztény kormány miniszter­elnökének józanul megfontolt bátor cselekedete is. Mikor a nemzeti gon­dolat, belső ellenségei szervezett had­járattal igyekeznek elgáncsolni a nemzeti politikát, Bethlen nyílt és őszinte vallomást tett a keresztény ós nemzeti irányzat mellett, amelyet a magyar nép milliói a nemzeti egy­ség, a Jelki kézfogás hatalmas ereje vei támogatnak. A nagy koncepciójú államférfik széles vonásokban ismer­tette a jobb jövő megalapozásához szükséges teendőket és hangoztatta, hogy a békebeli állapotokat úgy a szabadságjogok, mint a gazdasági szabadság terén is helyre kell állí­tani és pedig fokozatosan olyan ütem ben, mint ahogy azt a viszonyok megengedik. Amint az állam a há­ború alatt szükségessé vált maximá­lást és rekvirálást megszüntette, az általános szükségleteket is úgy kell ki­elégíteni, hogy a kormány a köz­munkák kiírásának a segitségével minél több munkaalkalmat teremt és maradandó létesítményekre fordítja azt a pénzt, amit közellátás címén fizetne. Biztató jövője csak annak az országnak van, amelynek a lakosai nem látnak szükséget, ahol van kellő munkaalkalom és ahol mindenki meg kapja munkájának azt az ellenérté­két, amely a maga és a családja megélhetését és gondtalan ijövőjét biztosítja. Ez azonban minálunk ezidő szerint lehetetlen, mert a drágaság olyan erővel szőrit bennünket, hogy a normális viszonyok még sokáig nem állhatnak helyre. A drágaság főoka nálunk a korona külföldi ér­tékének a rettenetes sülyedése. Meg­állapította a miniszterelnök, hogy az ez utón előállott drágaság, amelynek terhe alatt mindenki nyög, leginkább a középosztályt és a napszámbérből élő mezőgazdasági munkásokat sújtja. Az ipari munkásság — bár maga is szenved a drágaságtól — az előbbiek­kel szemben kedvezőbb helyzetben van, mert munkabéremelés révén a drágaság egy részét a munkaadóra és a fogyasztóra is át tudja hárítani. Éb mikor mindezeket megállapítja a miniszterelnök, rögtön megmutatja a boldogulás utján is eképen: Egy le­győzött ország csak akkor boldogul-, hat, ha többet dolgozik, ha keveseb­bet fogyaszt és több adót fizet. Gróf Bethlen István e tömör mondata egy egész programm, amelyet az ország I minden rendű és rangú lakosának az elméjébe és a szivébe kell vésnie, ha az ország szebb jövője lebeg a szemei előtt. Be kell látnunk a haza mindepek előtt való érdekében, hogy ha nem tudnak is bennünket eléggé megfizetni, mégis sokkal, de sokkal többet kell dolgoznunk, mint a béke éveiben dolgoztunk, mert C3ak ezzel a többletmunkával tudjuk azután idővel a háború és a megszállás által tönkretett szellemi és dologi javakat és értékeket, kulturális emberbaráti és egyéb intézményeket pótolni és fenntartani. Ezeknek a fenntartására és fejlesztésére pedig feltétlenül szűk ségünk van, hacsak kulturfölényün- ket és a népek családjában eddig kivívott helyünket elveszíteni nem akarjuk. Természetes, hogy igényein­ket az egész vonalon le kell szállí­tanunk, mert a normális viszonyokat annál hamarább fogjuk elérhetni, minél szükebbre korlátozhatjuk a belső fogyasztást. Hogy ez a korlá­tozás nem lehetetlenség, arra példa a középosztály és a munkásság, amely a maga és családja igényeit, fogyasz­tását máris a legnagyobb mértékben korlátozta. Most már azután arra kell törekedni az államhatalomnak, hogy Tormay Cecil | vármegyeházán tartott közgyűlésen és az azt követő estélyen tájékoztatta Szekszárd kö zönsógét a MANSZ. keletkezéséről; szervezetéről és programmjáról, amely magában -foglalja a Kárpátok övezte Egész Magyarországot. A programra, hogy visszaszerezzük Bákőczy meg­gyalázott sírját, hogy ismét ihassunk Borszék, Élőpatak, Málnás gyöngyöző vizéből, hogy ismét euyhet találhas­sunk Pöstyén, Herkulesfürdő és Cirkvenica gyógyító habjaiban, hogy hallgathassuk a Hargita fenyveseinek panaszos, titokzatos búgását és hogy a mi gyermekeink ezután már ne azt tanuljak a sóról, vasról, szénről, aranyról, ezüstről, hogy ez mind a miénk volt, de most már nincs be­lőle semmink .... Mi, akik meghallgattuk, megtap­soltuk Tormay Cecil beszédeit, akik merítettünk az ő áldozatos, cselekvő hazaszeretetének végtelenségéből, kell, hogy teljes erőnkből odahassunk, hogy a MANSZ. programmja meg­valósuljon, hogy hazánkban a tör­vényhozás, közigazgatás, a politikai, társadalmi, emberbaráti és kulturális tevékenység a nők közreműködésé­vel ismét keresztény és nemzeti irá­nyú legyen. Ez azért szükséges, hogy országos központ jellegével biró olyan női szervezet legyen, mely magában fog­lalná az összes eddig létező és jövő­ben létesítendő magyar nőegyleteket, társulatokat és egyéb alakulatokat, | közöttük a kapcsolatot, az érintke- zést, összhangot és az összetartás 1 érzését megteremteni és fejleszteni I ezeknek az osztályoknak a jóléte a sok lemondás után fokozatosan emel­tessék, nehogy elvesszenek a bennük rejlő, szinte pótolhatatlan erkölcsi, szellemi és anyagi értékek. A minisz terelnök mondatának a vége pedig arra figyelmeztet, hogy több adót kell fizetni. Talán sokan vannak, akik ezt az intelmet bizonyos keserűség­gel veszik tudomásul. Nem szabad azonban elfeledni, bogy amint ebben a/- országban a háború kitörése óta majdnem mindenki nagy áldozatokat hozott, Ugyanúgy áldozni kell azok­nak is, akiknek a jövedelme szerint ezt jogosan meg lehet követelni. Minden közszükségleti cikk ára sok százszorosára emelkedett, csak az adó volt a legutóbbi időkig nevetsé­gesen csekély összegű. Hogy lehes­sen az államot, az ország rendjét, kultúráját fenntartani és fejleszteni, ha nincs jövedelme, ha a lakosai nem adóznak ? A bankóprés csak drágaságot okoz. Az okszerű éá jo­gos adózás az, amely a több mun­kával és az igények mérséklésével I együtt hivatva van a drágaság letö- I résére, a normális viszonyok helyre- | állítására és e lerombolt, tönkretett I ország jövőjének a megalapozására, b. nemcsak hivatva, de képes is legyen. A magyar haza integritása, a keresz­tény világnézet diadala, közéletünk nemzeti alapokra való felépítése, a kor szabta szociális reformoknak az egész vonalon való érvényesítése olyan programm, mely közös mind­azoknak a női szervezeteknek céljá­val és törekvésével, melyek ezen a téren egyenkint és külön-külön mű­ködnek. Amit pedig mindannyian el akarnak érni, azt közös erővel, egységes irányítással, megfelelő mun- kaíelosztás mellett sokkal könnyeb­ben és biztosabban lehet valóra vál­tani. Szekszárdon a MANSZ. csoportot a Szoc. Missziótársulat, a Move Nő­csoportja és a' Prot. Nőegylet már működő szervezetei alkotják. Tehát ez egyesületek tagjai egyúttal MANSZ. tagok is. De tagnak beléphet olyan nő is, aki a felsorolt egyesületeknek nem tagjaj ha magát a Szövetség céljaival azonosítva, annak érdeké­ben dolgozni kíván. A MANSZ. tagjai felvételénél egy feltételt köt ki: A belépő nő nemzeti alapon álló keresztény legyen. Elveszti tagságát, ha nyilvános és magán életében e feltételnek meg nem felel. Tagságig díj nincs, csak a belépésnél fizetendő egyszer s mindenkorra 30 K belé­pési dij. Becsületbeli kötelessége azonban minden egyes tagnak, hogy az évi tagsági igazolvány átvétele alkalmával anyagi erejéhez képest pénzbeli adománnyal támogassa a csoportot. A tagsági igazolványokat 1923 januárjában kézbesítik a tagoknak. j Tagjeientkezés a MANSZ. irodában (Fejős ház) hétfőn, pénteken d. u. 3—5-ig, szerdán d. e. 9—11-ig. A Szekszárdi és Tolnamegyei Cso­port diszelnökei Szulkovszky Vik­tor né hercegüsszony ós Forster Zol­tánná, ügyvezető elnökei dr. Éri Már­tonná és Fejős Imréné. A Szekszárdi Csoport a következő szakcsoportokra osztva végzi mun­káját : 1. Kulturális bizottság, a) Sajtó osztály : jó újságok propagálása, nép- naptárak, folyóiratok, könyvek ter­jesztés«. Vezető: Vinkovits Ella. b) Ünnepségek, felolvasások, elő­adások rendezése. Az iskolák támo­gatása. Vezető : Kovács Dávidné. 2. Háziipari szakosztály. Főleg a gazdasági háziipari ágak fejleszté­sét tűzte ki feladatául Főmunkaágai : szövés, fonás, kosárfonás. Vezető: Sárossy Károlyné. 3. Jótékonysági bizottság. Anyagi erejéhez mérten támogatja a helybeli jótékony intézményeket és iskolákat. Vezetője: dr. Éri Mártonná. 4 Pártfogó osztály. Erkölcsi jó­tékonykodás, elhagyottak védelme, felvilágosítás, útbaigazítás, szoros ke­resztény kapcsolatok megteremtése, kihasználása. Vezető: Ujsághy Grézáné. 5. Politikai osztály. A községi és országgyűlési képviselőválasztások alkalmával ügyel arra, hogy minden magyar asszony jó keresztény em­berre szavazzon. Pártpolitikával nem foglalkozik. Vezető: Fejős Imréné. 6. Külpolitikai osztály. Külföldi vendégek fogadása, kalauzolása. Ve­zető : Veudl Istvánná. 7. Propaganda osztály. Az or­szág jóérzésü embereinek helyes tá­jékoztatása a szociáldemokrata izga­tás ellen való felvértezése. Vezető : Fejős Imréné. A MANSZ. hivatalos lapja: „A Magyar Asszony. “ Minden sorát ha­zánk iegkiválóbbjai, legjobb magyarjai írják. Megjelenik minden 2 hétben s negyedévenkint divatlapot is ad. Előfizetési dija évi 150 korona. Ez hazánk legolcsóbb lapja. Előfizetők je­lentkezése hivatalos időben a MANSZ. irodában. Magyar asszonyok, leányok 1 Vá­rosunk egyik nagy szülötte azt mondta: Magyar nőnek születni nagy és szép gondolat. Legyünk méltók nevünkre. Dolgozzunk. MANSZ. Vezetősége. A iHdosbonyliáil—Honyhúdl vasul megnyitása. Múlt számunkban már jeleztük, hogy a hidasbonyhád—bonyhádi vas­útvonal elkészült és hogy a mű tan­rendőri bejárást szombaton tartják. A Bonyhád életében oly fontos ese­mény elé nagy várakozással tekin­tett a kis város egész lakossága, amelynek jórósze érthető türelmet­lenséggel várta a kis pályaudvarra befutó első hivatalos vonatot. A hi i A Magyar AsszonyokNemzeti Szövetsége.

Next

/
Thumbnails
Contents