Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-02-04 / 6. szám
TPfeNAMIŰYEl ÚJSÁG 19-22 február 4. HRIDEKKER 1ÄN0S mindsnnemü köz- és magánépületet, villákat, gazdasági épületeket, hidakat, m J utakat, gazdasági vasutat; végez leesapolóst, városi,csatornázást stb. Építkezések és átalakítások betontéglákkal, vasfeetOMZerkezetekkel; Emeletráépítés. Kftzvetitl: birtokok, szőlők, telkek, házak, kereskedelmi- vagy iparüzemmel kapcsolatos ingatlanok adás-vételét, illetve bérletét, az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélye és az általa megállapított feltételek alapján és ezzel kapcsolatban. Parcellázásokat, íeltfléréseket eszk Szakvéleményadds. okleveles mérnök tarvazési, ingatlanforgalmi és parcallázó irodája SZEKSZÁRD. APÁT-UTCA i Költséfivetésl, leszámolási tervek és statikai számítások készítése. — Sértegette a bírósági eljárást. Kenyeres Istvánná szekszárdi lakos, még az ősz folyamán panaszt emelt a városi kihágási bíróságnál, bogy felügyelet nélkül legelő marhák a határban levő földjén összegyűjtött knkoricaszárát megétték. E feljelentés ulapján több gazda ellen megindult az eljárás, de csupán N. J. szekszárdi lakos ellen sikerült megdönthetetlen bizonyítékokat szerezni, hogy marhái részesek voltak a károkozásban. Ezért a városi kihágási bíróság öt 200 korona büntetésre, 100 korona kártérítésre és a tárgya lás alatt tanúsított tiszteletlen és sértő magaviseletéért 500 korona rendbírságra ítélte. Az ítélet jogerős, mert terhelt kijelentette, hogy ő azt meg nem felebbezi, de tőle egy fillért sem fognak bevasalni. — A gyámpénztári kamatláb meg állapítása. A vármegyei árvaszék a gyámoltak és gondnokaltaknak a gyámpénztárban kezelt tőkepénzei után fizetendő kamatlábat 1922. év I. felére 2 (kettő) százalékban álla pitotta meg. — Jutalmat kapnak a legszorgalmasabb mezőőrök. A város képviselő testületé még a múlt év elején 10000 korona jutalmat szavazott meg azon városi mező- és hegyőröknek, akik a legjobban meg tudták őrizni a határt a kártól és a legtöbb kárt okozót tudtak a hatóság kezére adni. A város a jutalmakat a városi mezőgazdasági bizottság véleménye alapján e hónapban fogja az arra érdemeseknek* kiosztani. — Tízévi fegyházbél egy Havi fogház. Turcsik Mihály, Sztics József és Ranga István a kommün aleát Agárdon összevesztek a vöröskatonákkal és mert féltek az összeveszés következményeitől, bujdosásra adták a fejüket. Bevették magnkat a ge- menei és keselyüsi erdőbe, ahonnan néha-néha belátogattak a községükbe is élelemért. Ilyen alkalommal egy- izben levágtak egy eltörött lábn és a földön fetrengő tehenet is, amely Törő József műbútorasztalos Szekszárdi Telefen: 93. Részit művészi berendezésektől a legegyszerűbbig, mélyen leszállított árak mellett. — Kész fenyőfa festett bátorok kaphatók. — Megvételre keres: finom antik bútorokat. — Azonnal beléphet 4 középiskolát végzett fiú tanulónak. Zsoldostanintézet Budapest, VII., Qohány-ii. 84. Telefen 124-47 ■ legjobban készít el6 magánvizsgákra. Vidékieknek levelező oktatás speciális, magánhasználatra Irt tankttnyvsk alapién. a bátaszéki bérgazdaság tulajdona volt. A vörösök akkor elfogták őket és behozták a szekszárdi fogházba. A forradalmi törvényszék előtt különféle betöréses lopásokkal, magánlaksértésekkel és lopásokkal vádol ták őket és el is ítélték 10 évi fegy- házra. A kommün bnkása után szabadiádra kerültek ugyan, de az eljárás mégis folyt ellenük. A napokban tárgyalta az ügyüket a szekszárdi törvényszék, amely egyenként 1—1 havi fogházra ítélte őket és ezt a büntetést a kommün alatti letar tóz tatással^ kitöltöttek vette. — Disznóölés emberhalállal. A szekszárdi kórház sebészeti osztályán e hó 30-án meghalt Féglein Antal mözsi lakos, aki disznóölés alkalmával kolbásztöltő zsineggel megsebesítette az egyik ujját. A seb elgennyedt és mert Főglein nem vett orvosi segítséget igénybe, a balkarja úgy feldagadt, hogy kórházba kellett szállítani. Bár megoperálták, nem lehetet rajta segíteni, mert a vérmérgezés az egész szervezetre átterjedt és megölte. — Életunt aggastyán. A szekszárdi KisbÖdőben levő lakásán felakasztotta magát Hackpold Konrád 72 éves főldmives. Mire tettét észrevették, már halott volt. — Az almatolvaj halála« Antal József gyönki polgár észrevette, hogy a gyümölcsösét éjjelenként megdézsmálják. Ezért elhatározta, hogy az egyik éjjelt kint tölti az udvarában, a gyümölcsfái között. Jó későre járt az idő, amikor az időközben elaludt gazda arra ébredt, hogy néhányan átmásztak a kerítésen és nagy zajfal lopják a portájáról az almáját. Dühbe gurulva oda szaladt hozzájuk és somfa fütykösével jól közéjük ütött. Az éjjeli látogatók egyikét, Jakob Henriket fejbe is vágta. Jakob fejsérülése elgenye KOBOZVEHYt Jelentkezzen egy olyan vevő, aki még nem győződött meg arról, hogy a VILÁGAruházban BUDAPEST VII.» RÁKÓCZI-!!! 42. (Nemzeti Színházzal szemben), lehet a leeiobb árut a leeiutányosabban beszerezni! ' WJJW sedett és mert nem törődött vele, bele is h*Jt. A szekszárdi törvényszék Antalt emiatt 4 havi fogházra ítélte. — Lugköoldatot ivott. Piszter Már tonné szekszárdi lakos vasárnap lúg kőoldatot ivott. Súlyos belső sérttlé seivel beszállították a kórházba. Meg ható levelekben búcsúzott el rokonaitól. Gazdasági építészet. Irta: Groffits Gábor gazd. akad. tanár, műegyetemi magántanár. Kiadja a földmivelésügyi m. kir. minisztérium támogatásával az OMGE könyvkiadóvállalata. Budapest, 1922. 356 oldal 356 ábrával. Ára 242 korona. A háború alatti és utáni nehéz idők meggátolták az építkezések végzését mert a szükséges anyagok igen megdrágultak vagy rendelkezésre sem állottak, Az építkezések hiánya a többtermelés megvalósítását igen közeiről érinti, mert a gazdák nem tudják a belterjesség fokozásához elengedhetetlenül szükséges gazdasági épületeket felépíteni. Groffits Gábor tehát igen nagy szolgálatot tett a gazdatársadalomnak a könyvpiacon most megjelenő könyvével, mert a II. kiadásban azokat az építési módokat is bőven tárgyalja, amelyek úgy az építés költségekben, mint az építmények által igé nyelt tüzelőanyagfogyasztásban nagy megta karitást biztosítanak. A szerző minden sorá val a termelő gazdák érdekeit és a többtermelés megvalósítását szolgálja. Tekintettel a munkabérek magas voltára s arra, hogy a a gazdák a kisebb előforduló munkákat házilag elvégezhessék, a kiváló szerző ezekkel a kérdésekkel bővebben foglalkozik. A könyv két főrészre oszlik. Az első rész az épületek anyagát és szerkezeti részeit tárgyalja. A második főrész a gazdasági épületek leírásával foglalkozik. A könyv szövege Icöny- nyen érthetően van megírva. A mai nehéz viszonyok között igen értékes és teljes tájékozódást nyújtó kiváló szakköayvet a gazdatársadalom különös figyelmébe ejánjuk. Megrendelhető a »Pátria« r.-t. könyvkereskedésétől Budapest, IX., Üllői-ut 25. Kiadó: »Tolnamegyei Újság« hírlapkiadó rt. Cipész-üzletemet áthelyeztem Wosinszky Mór-utca 497. számú ház sarok-üzlethelyiségébe (Muzeum és izr. templom közelébe). Elvállalok: szakmámba vágó mindennemű munkákat. Uri-, női , gyermek- és erős strapa cipők, valamint csizmák készítését, továbbá javításokat. Kérem a nagyérdemű közönség becses pártfogását. Simon Gábor cipész. Felejthetetlen Béla fiam elhunyta alkalmából mindazon jó barátok és ismerősök, kik őszinte részvétükkel mély fájdalmunkban osztoztak és a végtisztességen megjelentek, — fogadják hálás köszönetünket. Szekszárd, 1922 jan. 31. Dr. Török Ottó és családja. Jobb nillCS már ma, mint a terpentines Pyram cipőkrém.
