Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-11-04 / 45. szám

1922 november 4.

teni és lekötni a törvényhatósági bizottsági tagok érdeklődését. — Sajnos, azonban az egész magyár közigazgatás szerves egységbe kapcsolódó általános reformjára nyugodtabb idők kellenének, s amig azok el nem következnek, addig ne bántsak a magyar géniasznak egy évezred viharaival és a forradalmak hullámaival dacoló nagyszerű alkotását: az ősi vármegyét.

Dr. Őrffy és n mezörend- őrsés államosítása.

Dr. őrffy Imre nemzetgyűlési kép viselő a mezőrendőri kihágások nagy számára való tekintettel a földmive- lésűgyi miniszterhez fordalt, hogy a mezőrendőrség államosítását tegye sürgős megfontolás tárgyává. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter erre vonatkozóan október 25-éii a következő levelet intézte képviselőnkhöz:

„Tisztelt Barátom!

Folyó évi október hó 6 án kelt b. leveleddel kapcsolatban sajnálattal közlöm, hogy a mezőrendőrség államosítása, részben pénzügyi okokból, részben a trianoni békeszerződésben foglaltakra tekintettel, ezidőszerint nem vihető keresztül.

A mai jogállapot szerint ugyanis a mezőőrök részben községi, részben magánalkalmazottak, rendszerint idő sebb, rokkant, sőt többé-kevésbbé munkaképtelen egyének, akik aránylag csekély díjazásért látják el szolgálatukat. Ha most helyükbe állami őrtestület lépne, ezzel olyan terheket rónánk az államra, melyek sajnálatos pénzügyi viszonyainknál fogva elviselhetetlenek lennének, de nem kevésbbé súlyos és jelenleg szinte elhárithatatlan akadályt képez a békeszerződés is, mely szerint a csendőrök, vámőrök, városi és községi őrök, vagy más hasonló alkalmazottak száma nem lehet nagyobb, mint azoknak a száma, kik Csonkama- gyarország megmaradó területén még 1913-ban ilyen minőségben szolgálatot teljesítettek.

Ma már nem vitatható, hogy a nagymérvű mezőgazdasági kártételek a vonatkozó 1894 : XII. te. alapján hatékonyan nem akadályozhatók meg; ezért szükségesnek látszik, hogy ez irányban célszerűbb rendelkezések tétessenek. Épen erre való tekintet tel egy korábbi körrendeletben fel- hivtam már az összes törvényhatóságokat, mezőgazdasági bizottságokat és vármegyei gazdasági egyesületeket, hogy a helyi viszonyok figye lembevételével az említett törvény és. ennek végrehajtása tárgyában kiadott 48.000/1894. számú rendeletnek pót lása, esetleg megváltoztatása iránt sürgősen javaslatot tegyenek. Ezeket a javaslatokat most dolgoztatom fel és mihelyt lehetséges, a bajok orvoslása céljából a közel jövőben kormányzati intézkedést fogok tenni.

Minden esetre örömömre szolgál, hogy ezen nagyfontosságu és gazdaságilag jelentős intézmény után érdeklődni méltóztatsz és arra kérnélek ezzel kapcsnlatban, hogy a mezőőri intézmény körül felmerült esetleges mulasztásokat azoknak kellő orvoslása céljából velem közölni szives kedjél.

Szívélyesen üdvözöl

Szabó.u

— Janusek mér leg gyár Szekszárdi, Pásztor-utca 506. sz. Telefons 95. sz.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

Az Iparosok napia.

Az IparteBtület f. é. október hó 29-én d. e. fél 10 órakor az iparosok közös érdekeinek megbeszélése céljából André István elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. E közgyűlésen megjelent a nagyszámú hallgatóságon kívül dr. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőnk, Vendl István polgármester, továbbá dr. Bodor Lajos, a Falu Orsz. Szövetségének igazgatója, Duka Jenő, Ullmann Jákó, a Szabóiparosok Orsz. Szövetségének elnöke, Kovács János, az Asztalosok Lapjának szerkesztője, Hegedűs László, a cipésziparosok orsz. egyesületének elnöke és többen. André István elnök meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlésen megjelent vendégeket és felkérte dr. Bodor Antalt, a Falu Szövetség igazgatóját, hogy a tervbe vett falufejlesztési kiállítás célját ismertesse.

Dr. Bodor Antal bejelenti, hogy a december utolsó napjaira tervezett kiállítást épen az iparosság jogos kívánsága miatt — junius hó végére halasztották el, hogy azon minél nagyobb számmal vehessenek részt. E művelődési, egészségügyi és gazdasági kiállítást lelkes megértéssel fogadta egész Tolna vármegye kö zönsége és meg van győződve arról, hogy ott az iparosság hasznos isme reteket fog szerezni. Kéri a kiállításon résztvenni óhajtókat, hogy az Ipartestület elnökénél mielőbb jelentkezzenek.

Majd a hallgatóság általános érdeklődése és figyelme mellett dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra, aki bevezető beszédében hálásan köszöni meg a szekszárdi ipartestületnek, hogy alkalmat adott neki e helyen felszólalni, ahol nem óhajt pártpolitikáról beszélni, csak elmondani azt, ami a szivén fekszik. összehasonlítást tesz a kézműipar és a szociális érzéket nem mutató gyáripar között, amely utóbbit előtérbe óhajtanak egyesek tolni és ezáltal a kisipart tönkre tenni. Ezért kötelessége a kisiparosságnak véglegesen megszervezkednie, mert ma Csonkamagyarországon 300.000 kisiparos áll szervezetlenül. Ezeknek egynek kell lennie gazdasági életfeltételeik megteremtésében. E megszervezés érdekében, mint szive mé lyén keresztény politikus, küzd a politika színterén. Programmja tehát: az iparostörvény, annak okos végrehajtása és a szervezeti reform alkotása. Az inasoktatást helyes alapokra kell fektetni. Szükségét látja, hogy mielőbb felállittassók a kézműves kamara, hogy helyes iparpolitikai irányítás, ellenőrzés és felügyelet le- gyen. *

Dr. Őrffy Imre képviselőnek mindvégig élénk tetszéssel és helyesléssel kisért beszéde után a közgyűlés el határozta, hogy a kereskedelemügyi miniszterhez feliratot intéz a kéz műves kamarának sürgős felállítása érdekében.

Majd Ullmann Jákó, a Szabóiparosok Orsz. Szövetségének elnöke az ipari oktatás felkarolása érdeké ben szólal fel. Reámutat arra, hogy mig a Kisgazdák Orsz. Hitelszövetkezete több millió korona állami támogatást kap, az Iparosok Orsz. Központi Hitelszövetkezetének még az alapszabályai sincsenek jóváhagyva. Bejelenti, hogy az Örsz. Iparegyesület Zámbó János géplakatost és Hahn Ferenc asztalost az iparoktatás terén kifejtett 30 évi önzetlen munkásságukért ezüst éremmel, Hörich Ferdiaánd kéményseprőt és Koch Ernő asztalost díszoklevéllel tüntette ki.

A közgyűlés a kitüntetésben részesült iparosok .érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti és őket az estére tervezett közös vacsorára vendégül látja.

Ezek után Vendl István polgár- mester számolt be arról, hogy a város a helyi iparosság érdekeit mily mértékben képviseli. Felhívja őket, hogy vegyenek részt minél számosabban az uj pénzügyi palotának végzendő lakatos, mázoló és üveges munkákra hirdetendő pályázaton. — Végül Hegedűs László, a cipésziparosok orsz. egyesületének elnöke szólt az iparosság tömörülésének érdekében, mire a közgyűlés a déli órák ban véget ért.

A közgyűlés befejezése után az asztaloBÍparosok, d. u. 3 órakor pedig a cipésziparosok tartottak közös értekezletet.

Este 8 órakor pedig lakoma volt a budapesti kiküldöttek és dr. őrffy Imre képviselő tiszteletére a Polgári Olvasókörben, amelynek nagytermét 8zinültig megtöltötték a szekszárdi iparosok és az iparfigy iránt érdeklődő honoratiorok. A vacsorán az első felköszöntőt André István ipar- testületi elnök mondotta a kormányzóra, majd Vendl István polgármes tér emelkedett szólásra és a kisipar fontosságát fejtegetve biztosította az iparosságot arról, hogy a városi tanács az ő érdekeiket mindig szem előtt fogja tartani. Hegedűs László, a Budapesti Cipész Ipartársulat elnöke dr. őrffy Imre képviselőre emelte a poharát és gratulált a szekszárdi iparosoknak ahhoz, hogy olyan képviselőt küldöttek a nemzetgyűlésbe, aki az ipari érdekeket olyan alaposan ismeri és oly lelkiismeretesen a Bzivén viseli. Duka Imre budapesti ipartestületi jegyző a tanonc- oktatás fontosságára hívta fel a mes terek figyelmét és kérte őket, hogy maguk is törődjenek a tanoncok hazafias nevelésével, mert csak akkor remélhetjük a normális viszonyok helyreállását, ha egy hazafias szel lemben nevelt uj generációt tudunk a nemzetköziséggel szembeállítani.

Dr. őrffy Imre képviselő a kisiparosság feladatairól beszélt és a felszólalók által megpendített eszmékre reflektálva Ígéretet tett nemcsak a kerületi, hanem az egyetemes kisipari érdekek mindenkori védelmére is. Rámutatott egyúttal arra is, hogy az iparosság szervezkedése e tiszteletreméltó és tekintélyes osztálynak saját maga iránt való elsőrendű érdeke. — Ullmann Jákó beszélt azután a tanoncoktatás terén mutatkozó teendőkről, majd Tildy József szekszárdi tekintélyes öreg polgár mondott igen formás és talpra esett beszédet dr. örflfyre. Az öreg urnák korát meghazudtoló frisse ség gél és könnyedséggel előadott felköszöntője általános feltűnést keltett és nagy tetszést váltott ki a vendég seregből. Trauber Imre a Bzervez- kedés ügyében kért felvilágosításokat, Hegedűs László pedig ezekre vonat kozóan reflektált. Törő József szék szárdi műbútorasztalos az iparosság közgazdasági jelentőségét méltatta és -rámutatott azokra a politikai nehézségekre, amelyeket a magyar iparnak még el kell hárítani abban a nagy munkában, amelynek a magyar haza minél hatalmasabbá tétele a célja. Schneider János, lapunk felelős szerkesztője Törő szavaira reflektálva és a jövő feladatairól beszélve dr. őrffy képviselő működését ismertette és az I ő további támogatását, mint a kis | iparosok parancsoló érdekét ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe. — Oza- I nics Viktor ipartestületi jegyző a | tanoncok fokozottabb felügyeletére

3

kérte a tanítómestereket, majd Pozsonyi József bognár tett összehasonlítást a hazai és a külföldi kisipari viszonyok között. Végül Kovács János, a budapesti asztalos ipartársulat titkára az iparos sajtó megteremtésére és pártolására hívta fel a figyelmet, mert enélkül a kisipari érdekeket propagálni és a köztudatba bevinni nem lehet.

A társaság Béli Lajos vidám muzsikája és kedélyes poharazás közt a késő éjjeli órákig maradt együtt.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország.

— Gyászünnepóly a hősök sírjánál. F. hó 2 án d. u. 4 órakor az alsóvárosi temetőben nyugvó hősök sírjához hatalmas.emberáradat zarándokolt, hogy méltó módon leróhassa a háborúban hősi halált halt katonák iránti kegyeletét. A megható gyász - ünnepélyt Klieber Gizella énektanárnő vezetésével a polgári fiú- és leányiskola énekkara nyitotta meg a Himnusz eléneklésével, majd vitéz Tihanyi Szilárd százados, Tolnavármegye vitézi székkapitánya mondott mély tartalmú beszédet. Utána dr. Bús Lajos v. főjegyző emlékezett meg szeretett hőseinkről és a város közönsége nevében koszorút tett le az újonnan felhantolt sírokra. Végül Takács József, a főgimn. VIII. oszt. tanulója az ifjúság nevében beszélt, Kovács Dávidné a polgári leányiskola igazgatónője pedig a leányiskola nevében helyezett le gyász- koszorút. A gyönyörű ünnepélyt a polgári fiú- és leányiskola együttes énekkara a „Hiszek egy Istenben0 eléneklésével rekesztette be.

— Reformáció emlékünnepe. A

helybeli református és ág. hitv. evangélikus hívők f. évi október hó 31-én d. e. 10 órakor a helybeli református templomban ünnepelték meg a reformáció emlékünnepét, amely alkalommal Németh Gyula ev. lelkész imát mondott és Gödé Lajos ref. lelkész ismertette a protestáns ünnep jelentőségét. Az ünnnepi istentisztelet után Pataki Dezső kiskunhalasi főgimn. igazgató intézett a tanulóifjúsághoz lelkesitó beszédet.

— Uj munkatárs. Lapunk munkatársainak száma a napokban értékes erővel szaporodott. Dr.Cs. Papp Jenő, Szekszárd város közigazgatási tanácsosa, aki Kolozsvárról menekült hozzánk, ahol a kolozsvári lapoknak volt dolgozótársa, szerkesztőségünkbe belépett, őrömmel köszöntjük tollforgató bajtársunkat, mert tudjuk, hogy az ő lelkiismeretes, értékes munkássága közelebb viszi lapunkat kitűzött céljaihoz.

— Nemes adakozás. A fácánkerti és kajmádi gazdaság konvenciós cselédjei konvenciójukból 10—10 kg. rozsot adtak le önként a „Horthy0- akcióra, ami összesen 21 q 35 kg ot tesz ki. Az egyszerű, de nemesen gondolkozó munkásság ezen tette méltán érdemel elismerést és követendő példaként szolgálhatna a náluk- nál tehetősebbeknek is.

— Rehabilitált vasúti pénztáros.

Még a nyáron történt, hogy a bajai vasúti teherpénztárból egy éjjel eltűnt nyolcszázezer koronánál nagyobb ősz- szeg, amelyet aznap hoztak Pécsről, a vasúti személyzet illetményeinek a kifizetésére. A rendőri nyomozás és a vizsgálat adatai semmi nyomot nem tudtak megállapítani, csak azt, hogy a szakértő szerint a pénzszekrény zárán külsérülés nyomai nem láthatók és hogy a zárat feltétlenül a saját