Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-10-28 / 44. szám

IV. évfolyam Ára 10 korona. » _____________________ Szekszárd, 1922 október 28. 44. szám. TO LNAHEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. V Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. EISfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 80 korona. Egyes szám ára: 10 korona. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl]s 50 korosa A hirdetés as utolsó oldalon agy 60 mlllmeier szélet hasábon mlllméter toronként 4 korona- a növegoldalon 5 korona. Vállalati, közgyűlési stb. hirdetések 10 korona Allét! keresfiknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett rtkj lém hír, eljegyzést hír, valamint a nyllttér soronként 50 körönébe keiül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Őszi ködben. Éppen ilyen gyalázatos idő volt, mint mostanában. Halkan szitált az eső. Tompa köd bornlt rá a tájakra, mint szürke szemfedél. A szántáson tócsákban állt a viz; az utak kátyu- sak, a rétek durván nedvesek, bor­zongásán csillagtalanok az éjszakák, a nappalok látóhatár nélküliek vol­tak. A képzelet tiszta távlatai ki­csinyekké zsugorodtak össze, a vég­telen mindenség sugárzásai nem üdí­tették az emberi kedélyt. Nem volt mérhetetlen, csak mi magunkra vol­tunk utalva. Ebben az elszigetelt állapotunkban született meg a föld torz-szülöttje. Sár, eső, köd és beteg lélek együtt termette meg. Négy évvel ezelőtt nézett bele az esőcseppes lombhulla- tásba. Vadul, gyilkosán, szánnivalóan, kórosan. Ez volt a forradalom: tra­gédiája a magyarnak. Két színpadja volt. Az egyik a front, a másik Budapest. Az első borzalmas. Szemtől szembe láttam. Úgy hozták az orosz fogságból szaba­dult embereink. Független, önálló, minden polgári beavatkozástól men­ten fejlődött és erősödött. Rendszert, szabályt nem ismert. Az emberek elkezdtek nem enge­delmeskedni. „Az Est“ volt a szent- irásuk. Abból idéztek, annak szavait lesték, szellemét szívták. Úgy üdvö­zölték, mint a kenyeret, mint egy édes anyát, aki messze útról ajándé­kot hoz ... Ködöt hozott, csípős, ól­mos, tanácstalan, szórnom ködöt. A gondolatra szürkén borult rá ... Az engedelmességet, kötelességtudást, hű­séget megrothasztotta. Az emberek elkezdtek egy ördögi, vérszomjas szenvedély szerint igazodni. Kedves olvasóm! Láttam, mint állottak kitörésre ké­szen a gát közé szorított habok. A viz felülete szép, sima, csendes volt. Sem jobbra, sem balra nem mozdult, csak egyre fel. Mennél feljebb, men­nél mozdulatlanabbal emelkedett, annál erősebb lett bennem a bizony­ság, hogy a mélységre szörnyű suiy nehezedik. Úgy volt. Alig volt időm odább menni. Csodálatos erővel törte át a gátat alnl a viznyomás. Ott, ahol a legszélesebb volt, ott kezdte ki, ott csinált üreget, ott tört át alattomosan. A gát felszíne milyen tehetetlenül mállott szét és sodródott bele az örvénylésbe! Ezt láttam a Tisza vizének áradá­sakor. Ezt láttam a front összeomlásánál is. Az olaszok offenzivája állott javá­ban. Akkor tört ki, néhány nappal a pesti őszirózsás forradalom előtt, j Abban nyilvánult, hogy a menetszá- I zadok visszafordultak: haza, A har­coló kötelékek felkerekedtek: haza. Ézt a kedvezd pillanatot ragadta meg a támadó olasz és teljes erejével rájuk esett. Sietett győzni, sietett hőssé lenni. Megtörtént, hogy a ma gukat megadó tömegek közé dobálta a kézigránátot. . ­Ködben. SároB, piszkos őszi köd­ben futott az önmaga által ekként megvert hadsereg. Összegabalyodott, tört, rombolt, pusztított. Halálos kétségbeeséssel néztem 4 napig. Ordítva, lövöldözve ömlött szét először a horvátok híres nada: a Zeleni Káder. Ez a szökevényekből alakult rablóbanda. Amit lophatott, lopott, amit gyújthatott, felgyújtott. Rövid tragédiák, kirabolt pénztárak, orgyilkosságok, állati részegség, be­vert kirakatok, céltalan lövések ősz- szevisszasága elevenedik meg emlé­kezetemben. Ez volt a nyitány. A folytatás elmondhatatlan. Abba már a gépfegyver is belebeszélt. Abban nincs egy kicsinyke fény . .. Köd ... Köd minden. A borzalmak köde, mely nem felettünk hömpölyög e), hanem amelyben mi forgunk tehetet­lenül ... így értünk Pestre. Ott várt ránk a halottak virága: az őszirózsa. És még valami! Egy készülő koporsó — egy haldokló ha­zának. Ha csak tízezer magyar összefog és megáll, meg bír áliani a határon, akkor a magyar történelmet nem igy imák! Eh, mit! Elég lett volna ötezer! Kétezer. Elég lett volna egy ezer is! Ha mögötte tiszta eszü kormány áü. Az az egyezer visz- i szasodort volna százezreket. Hogy miért mondom én ezeket el egy komoly lap hasábjain? Azért, hogy ne felejtsük el. A rossznak is legyen emléke bennünk. Azért, hogy belőle tanuljunk. Tanuljuk meg először is felismerni Isten azon rendelkezését, hogy min­ket ilyen nagy megpróbáltatás á tál akar megtisztítani, nemzetté, ma­gyarrá tenni. Onkezünkkel veret meg, hogy önkezünk szerezzen gyógyulást Tanuljuk meg továbbá, hogy nein a zabolátlan, fékezetlen erők oltal­mazzak meg a hazat, hanem a rend és fegyelem. Az egészben az egé­szért: ez a hon polgári állapot k átéja, Teljes erőnket odaállítani az egye temes cél szolgálatába; fár adózni munkálkodni az összesség J hatalmas tömegében a haza szivdobt; >anásának ütemére; közember és vez ^r egy lűz­től hevítve, egy ideállal eltöltve __ ez ek az őszi köd nyor Pásztó erejét elűző napsugarak. Végül tanuljuk me >g( hogy életünk a hazáé, a haza * A mienk ^ hogy amint a haza nem tud mególni, vi­rulni a mi közös öa8zetartó életünk nélkül, mi som tndunk megélni egy, szent, sértettel ^ haza nélkül. Jánosi György. A földadó buzavaluta alapján valá fizetésének előnye. A magyar kormány, mint az már széles körben ismeretes, a földadó befizetése terén azt a könnyítést biz­tosította az adófizetők részére, hogy amennyiben október hó 31 ig befize­tik az 1922—23. évre kivetett föld­adójukat, tekintélyes kedvezményben részesülnek. Mindenki, aki október hó 31 ig eleget tesz adófizetési köte­lezettségének, 5°/o os adóengedményt nyer évi adóösszege után és a száza­lékban kifejezett engedmény a kisebb birtokosoknál növekedik. Az a mező­gazda, akinek a földadó kataszteri tiszta jövedelme 5—200 koronáig terjed, ha egész évi földadóját októ­ber hó 31-ig előre kifizeti, 20°/o os adókedvezményben részesül, akinek viszont a földadó kataszteri tiszta jövedelme 0—1 fillértől 50 koronáig terjed, ha egész évi földadóját ezen időpontig lefizeti, 30°/o os adókedvez­ményben részesül. A 20 és 30 száza- lékos kedvezmény megilleti a mező­gazdákat akkor is, ha évi földadóik felét okt. 31 ig, a másik felét márc. 31-ig előre két részletben kifizetik. Előnye a búzamennyiségben kive­tett földadónak továbbá az is, hogy az ntán általános jövedelmi és országos betegápolási pótadókat bivetni nem lehet, a földadó készpénzben a búzá­nak tényleges kivetési idejére meg­állapított értéke szerint fizetendő. A búzamennyiség átszámítását a pénz­ügyi tanács határozza meg, amely jelenleg 1922 december 31-ig kilón­ként 80 koronában állapította meg a földadó egységet. Mindezen ked­vezményben természetesen csak az az adózó részesül, aki évi földadóját október 31-ig előre, egész vagy fél­évi részletekben kifizeti. A törvény­ben megállapított ezen kedvezményes fizetésre jogosított időpont letelte ntán az adózók nemcsak hogy minden kedvezménytől elesnek, de negyed­évenként 2 százalékos adópótlékkal terheltet,nek meg, továbbá elesnek a 80 koronás buzavaluta átszámítás előnyétől is, amennyiben igen köny- nyen lehetővé válik, hogy a jelen­legi busavalnta állandó emelkedése folytán a későbbi adókulcs megállapí­tásakor nem 80, de 100—150 ko ronás adóegységben fogja a pénzügyi tanács meghatározni a buzavaluta adóatszámitását. A pénzügyi tanács jelenlegi ren­delkezése, amellyel 80 koronában állapította meg a földadó átszámí­tási kulcsát, igen előnyös különösen akkor, amikor a búza mai ára 112— 115 koroua körül van a valóságban. Amint a vagyonváltság alkalmával a késedelmes adózók rövidséget szen­vedtek, azonképen a földadó kése­delmes azófizetői is ilyenformán el­esnek az összes kedvezményektől. Tekintettel arra a körülményre, hogy a pénzügyminiszter előreláthatólag nem fogja & kedvezményes adófizetés­nek okt. 31 ig engedélyezett termi­nnBát prolongálni, igen ajánlatos, hogy az adófizetők már csak azért is ele­get tegyenek a közeli napokban fize­tési kötelezettségeiknek, mert igen valószínű, hogy a legutolsó napok folyamán az adóhivatalok nem tud­ják majd lebonyolítani a megsokszo­rozott mnnkát. Támogassuk a színtársulatot. Harminc magyar vidéki színtársu­lat, amelynek nagyfontossága poli­tikai és kulturális hivatása kétség­telen, teljes összeomlás előtt ál. Hiva­talos anyagi támogatás nélkül, a kö­zönség nemtörődömségével küzdve, a vándor színtársulatok anyagilag any- nyira tönkrementek, hogy értékes felszereléseik elzálogositásával és el­kótyavetyélésével sem voltak képe­sek horribilis kiadásaikat fedezni, tagjaik pedig teljesen lerongyolódva, a legrettenetesebb megélhetési viszo­nyok között végezték nap nap ntán nemes hivatásukat. Végre, a vallás és közoktatásügyi miniszter adott ki rendeletet a szí­nészet megmentésére. A városok é3 községek közönségéhez küldött fel­hívásában melegen emlékezik meg nemes knlíuráíis és hazafias munká­jukról, rámutat rettenetes helyzetükre és közli azokat a kedvezményeket, amelyet az állam a vidéki színészet érdekében tett. Mig ugyanis az ál­lam vasúti szállítások, különféle adók és dijak mérséklése révén igyekszik enyhíteni terheiben, a városok és köz­ségek a helyiségek díjtalan, vagy nagyon mérsékelt dij mellett való átengedése, a villanyvilágításnak in­gyen, vagy méltányos alacsony ösz- szegben való rendelkezésre bocsátása által hivatottak ebbeli hazafias köte­lességüknek eleget tenni. A miniszter felhívását Szekszárd is tárgyalni fogja és reméljük, hogy a képviselőtestület Fehér Vilmos szintársnlatát jelentős kedvezmények­ben fogja részesíteni. Felkérjük a közönséget a teljesen újjászervezett színtársulat fokozott mértékben való támogatására, hogy ne kelljen nekik az idei szini idény alatt is nélkü­lözve, teijes lelki és testi depresszió hatása alatt szórakoztatni kulturális értékű és hazafias irányú színdara­bokkal a hallgatóságot. Jellemző vármegyéok megértő szel­lemére, hogy Loós Károly bonyhádi főjegyző még a miniszteri rendelet megjelenése előtt elsőnek sietett az ott működő színtársulat segítségére. Eltekintve attól, hogy több színész- családot díjtalan lakáshoz juttatott,, a rendőri szolgálati dijat előadáson­ként 100 kbronában állapította meg és közbenjárására a Villamvilágitási Rt. az áramot hektowattóránként 2' koronáért adta. A színészek azon­kívül a vigalmi adó fizetése alól is felmentettek és a termet díjtalanul I kapták. Hisszük, hogy Szekszárd is követi I a bonyhádi példát.

Next

/
Thumbnails
Contents