Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-10-21 / 43. szám
1922 október 21. 5 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG — Eladó egy ebédlő, hálószoba, szalon és egyéb bútorzat, nemkülönben számos berendezési tárgy. A nyilvános árverés f. hó 22-én vasárnapon d. u. fél 3 órakor Széchenyi-u. 1080. sz. alatt a posta szomszédságában tartatik meg. Mindennemű felvilágosítással szolgál ez ügyben: Törő József müasztalos Szekszárd, báró Augusz Imre- utca 624. Telefon: 93. — Keresztény politika. A keresztény politikai és tudományos életnek eseményszámba menő jelensége van. Uj havi folyóirat jelent meg 5 Ívnyi terjedelemben, „Keresztény Politika“ címen, mely feltétlen hézagpótló szerepet tölt be. A keresztény politikai, közgazdasági, társadalmi és irodalmi éiet vezető gondolatait, aktuális problémáit közük benne a politikai, társadalmi és tudományos élet vezéregyéniségei. A most megjelent szám tartalma a következő: Ernszt Sándor: A jelen élet órái. Bleyer Jakab : A német nép válsága, Európa jövője. Vass József dr.: A magyar állam alapjai. Szekfü Gyula: A liberális pártalakulás társadalmi alapjai. Túri Béla : Van e történelmi értelme az októberi forradalomnak. Korányi Frigyes báró: Hozzászólás az inflációs törekvések kérdéseihez. Huszár Károly : A szociáldemokrácia a magyar politikában. Frühwirth Mátyás: Po litikai küzdelem a fővárosért. Szín* •vonalon álló közlemények vannak benne az európai államok politikai helyzetéről, továbbá irodalmi, neveléstörténeti s egyéb társadalmi és szociális kérdésről. A folyóirat elő •fizetési ára negyedévre 250 korona, egy példány ára 100 korona. Megrendelhető a Keresztény Politika ki adóhivatalánál Budapest, IV., Fe- renciek-tere 7. III. lépcső, II. em. 9. — Janusek mérleggyár Szekszárdi Pásztor-utca 506. sz. Telefons 95. sz. Irodalom. Valaki. A szomorú ébrenlét folytatása- képen furcsa álmom volt a minap. Arra a sokszor felvetett kérdésre, hogy Szekszárdon — ahol a müveit osztály zöme tisztviselő és szabad pályán működő diplomás ember — miért olyan renyhe a kulturális élet, álmomban kaptam meg a választ. Álmomban ugyanis megjelent előttem egy földöntúli lény, nevezzük angyalnak vagy ördögnek s bizalmasan mintha nagy titkot árulna el vele, de ugyanekkor egyúttal a hírhedt dodonai jóslat módjára azt súgta a fülembe: Szekszárdon mindaddig nem lesz kultúrának talaja, mig a Garay szobor piszkos lesz, környéke pedig olyan kopár s kietlen, mint amilyen tényleg. Erre én, mint aki Szekszárd város kultúráját szivemen viselem, elkezdtem álmomban a szobrot vizes szivaccsal mosni s annyira iparkodtam munkámban, hogy a nagy erőlködéstől felébredtem. Ezt a tisztítási műveletet szándékozom én most ébren folytatni, de nem a szobron s nem a szivaccsal, hanem korholó szóval a szekszárdi közvéleményen, mely igen gyakran nem vesz tudomást oly dologról vagy esetről, mely mellett elsiklania nem szabadna, viszont sokszor karol fel ős pártol olyan dolgot, melyet jobb lett volna figyelmen kívül hagynia. Közel 2 hónapja a szekszárdi könyvpiacon (?) a Molnár féle nyomdai müintézet r.-t. kiadásában könyv jelent meg, melynek címlapján a következő olvasható : „Egység, nagyon szomorú, részben szatirikus, prózával vegyes drámai költemény, egy szelíd előjáték és tizenöt képben (de ne tessék félni, mégsem nagyon hosszú és nem mindig unalmas!) irta Valaki, kinek ősei nem keletről lóháton és fegyveresen Árpáddal jöttek az országba, hanem Nyugatról valami kulturáramlat sodorta őket ide.“ Hogy a szerző miért akart névtelen maradni, nem tudom s igy én sem érzem magamat feljogositva arra, hogy a nevét eláruljam, megjegyezhetem azonban, hogy minden szekszárdi ember, aki a könyvecskét elolvassa, magától is rájön és kitalálja, hogy ki a könyv szerzője, mert sajnos, olyan Valaki, mint a könyv szerzője, kevés, vagy talán egy sem akad még rajta kívül Szekszárd városában. Célom nem az, hogy'e műről kritikát írjak, ezt elvégzik a nálam hivatottabbak. Ellenben fel akarom hívni a közvélemény figyelmét arra,' hogy ez ä mü a — amint azt maga a szerző az olvasóhoz címzett utószavában mondja: „a nemzeti hit mentését, a magyar remény ébrentartását, a megértő szeretet élesztősét célozza“. Minderre pedig nemzeti életünknek e szomorú korszakában égető szükség van, úgy hogy e könyv megjelenését nemcsak öröm mel kell fogadnunk, hanem a benne lefektetett s legnagyobb részben immár történelmi igazságokat megszívlelnünk. Ez a könyv részben költői, részben szatirikus s itt-ott az elkeseredett kitörés formájában tükröt tart elénk, melyben faji sajátságaink jó és rossz oldalát híven megláthatjuk s ésszerűen levonhatjuk a következtetést, miben hibáztunk a múltban, s mikép viselkedjünk s cselekedjünk s jövőben; mi bennünk a sokat emlegetett turáni átok, s mi a magyar faj fennmaradásának és supremáciájá- nak egyedüli biztosítéka. Hogy annak, aki még e müvet nem olvasta, csak egy kis ízelítőt adjak belőle, hogy lássa, mily fen- költ, nemes, gondolat s mily szép formában jelenik meg benne, idézem a XV-dik képnek a magyar jövőt tárgyazó következő sorait, melyekben a magyarok Istene szól fiaihoz: Vegyetek e föld porából éles szablyavéggel, Gyúrjátok meg vérrel-könnyel, munkaverej[tékkel S az egészet türelmesen hevítsétek szépen . Magyar szellem és műveltség lobogó füzében: Részeit e varázs-ötvény majd összeforrasztja S boldogul az egész nemzet ura és parasztja; De a bűvös ládikában ne őrizzetek mást, Csak e két szót: Dolgozzatok I Szeressétek [egymást 1 E két utolsó mondat pedig ma a magyar ember evangéliumát képezi. Ilyen és ezzel tartalomban s formában vetekedő gondolatokban s igazságokban gazdag ez a könyv, úgy, hogy bízvást megérdemli, hogy minden jó magyar ember elolvassa s okuljon belőle; a jó szekszárdiak pedig annyival is inkább, mert fa szerző, — mintha csak sejtette volna földijei könyv-iszonyát, — a szelíd hangú előjátékban immár történelmi családi emlékeknek is áldozott s a világhírű szekszárdi vörösborról sem feledkezett meg s ez tudvalevőleg olyan téma, mely minden szekszárdi embert érdekel. Az 1000 példányban kiadott könyvből — melynek bolti ára 100 kor. — vidéken igen jelentős számú fogyott el, Szekszárdon azonban a tiszteletpéldányokon kívül kevés. Nyilttér.* A szekszárdi kir. törvényszéktől 1922. B. II. 1156—3. A Magyar Állam Nevében! A szekszárdi kir. törvényszék mint uzsora- biróság, árdrágító visszaélés vétsége miatt Knoch Henrik ellen a kir. ügyészségnek 1509—k. u. 1922. számú vádiratában foglalt vád felett Salamon Iván kir. törvényszéki tanácselnök mint elnök, dr. Végess Ferenc kir. törvényszéki bíró, Boross Zoltán ülnök, valamint dr. Kalencsik Kálmán kir. törvény- széki titkár, mint jegyzőkönyvvezető részvételével Páti Nagy Sándor kir. ügyésznek mint közvádlónak és a szabadlábon levő vádlottnak jelenlétében Szekszárdon 1922 április 22. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő ítéletét: Knoch Henrik vádlott 49 éves, reform, vallásu, nagyszékelyi születésű és lakos, magyar állampolgár, nős. 2 gyermek atyja, németül irni-olvasni tudó, vagyonos, földműves, bűnös az 1920. évi Xv. te. 1. § 2. pontjában ütköző árdrágító visszaélés vétségében. amelyet úgy követett el, hogy Pin- czehely községben 1920 december hó 6-án körtének, mint közszükségleti cikknak darabjáért 20 és 30 koronát, tehát oly árat követelt, mely tekrntettel a termelési és egyéb költségekre, különösen a gazdasági élet viszonyéira 100°/o meghaladó jogtalan nyereséget foglalt magában. A kir. törvényszék ezért: Knoch Henrik vádlottat az 1920. XV. te, 1. § 2.'bek. alapján a Btk. 92. § alkalmazásával kétezer (2000) korona pénzbüntetésre mint főbüntetésre, ezenfelül egyezer (1000) korona pénzbüntetésre, toyábbá 1 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére mint mellékbüntetésre Ítéli, egyben az 1920. évi XXVI. te. 7. §-a alapján elrendeli, hogy az Ítélet a Szekszárdon megjelenő »Tolnamegyei Újság« című hetilapban az elitéit költségére egy ízben közzététessék. Egyéb mellékbüntetés alkalmazását a most id. § alapján mellőzi. A pénzbüntetést behajthatatlanság esetére az 1921. évi XXVII. te. II. 5. §-ának 2-ik bekezdése alapján és pedig a főbüntetést tiz (10) napi, a mellékbüntetést pedig öt (5) napi fogházra kell átváltoztatni, melyet a foganatba vételtől kell számítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a szekszárdi kir. ügyészségnél megfizetni s hovaforditására nézve az 1920. évi XV. te. 5. §-ának utolsó bekezdése irányadó. Vádlott a Bp. 480 §-a értelmében köteles az eddig felmerült bűnügyi költség fejében 1168 koronát és az ezután felmerült bűnügyi költséget az államkincstárnak meg- téi iteni. Végül kötelezi a vádlottat, hogy az ítéletnek a hírlapi közzétételét igazoló lappéldányt a különbeni jogkövetkezmények terhe mellett 15 nap alatt a kir. törvényszéknél mutassa be. Indokolás. Vádlott tagadásával szemben a kihallgatott Valkó István és Kritschker Gyula érdektelen tanuknak esküvel megerősített egybehangzó vallomásával a rendelkező részben leirt tényállás beigazolást nyert. Minthogy ez a tényállás az 1920: XV. te. 1. § 2. pontjába ütköző árdrágító visszaélés vétségének tényálladékát kimenti, vádlottat bűnösnek kimondani és megbüntetni kellett. * E lovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. — 1 áá a Magyar Szövetkezeti Köz- fsabaa««il •• pontok Áruforgalmi R.-Társ. jZBKSZDiU TOLNA VÁRMEGYEI Telefon: 20. szta. ___ = KIRENDELTSÉGE = Táv. cím: Futura. I V esz és elad mindenféle mezőgazdasági terméket és | | szállítja az összes mezőgazdasághoz szükséges cikkeket, | I olajokat, benzint, zsákokat, rézgálicot stb. I A büntetés kiszabásánál a vádlott büntetlen előélete, alacsony műveltsége, az árusított cikkek jelentéktelen mennyisége s hogy azok egyébként sem vonhatók a szoros értelemben vett elsőrendű életszükségleti tárgyak körébe, oly nyomatékos enyhítő körülményekül vétettek számba, hogy azok mérlegelésével a Btk. 92 §-ának alkalmazása és a büntetés megfelelő enyhítése indokoltnak mutatkozott. Az ítéletet egyebekben a rendelkező részben hivatkozott töivényszakaszok okadatolják. Szekszárd, 1922 április 22. Dr. Végess s. k., Salamon s. k., kir. tszéki bíró. elnök. A kiadmány hiteléül: Ozánics, irodatiszt. Ezen Ítélet jogerős és végrehajtható. Kovács, h. elnök. Kiadó a »Tolnamegyei Újság« hírlapkiadó rt E$y mázsa búzáért négy mázsa portlandcement kapható Szék száráról. — Cím a kiadóhivatalban. Értesítés. Mindenszentek! koszorú és slrcsokor -rendeléseket mérsékelt áron elfogadok. özv. Varga iózsefné mükertész Szekszárd. Simontornyai járás főszolgabirája. 5991—1922. sz. Pályázati hirdetmény. Tolnavármegye simontornyai járásához tartozó Simontornya községben újonnan szervezett 2 irnoki állásra pályázatot hirdetek. Az állások javadalma egyenkint évi 1400 kor. fizetés és 600—600 kor. lakbér, továbbá az állam által adandó segélyek. Felhívom mindazokat, kik ezen állásokat elnyerni óhajtják, hogy kérvényüket az 1883. évi I. te,, illetve az 1900. évi XX. tc.-ben előirt képesítésüket igazoló okmányaikkal felszerelve hozzám f. évi november 9-ig okvetlenül nyújtsák be, mert a később érkezetteket figyelembe venni nem fogom. A választást később fogom kitűzni. Gyönk, 1922 október *13. Reich, főszolgabíró. Lesmososflim árban rólunk mübecsü festményeket, antique bútort, porcellánt s minden más régiséget. Meghívásra személyesen jövünk. Pap J. és i. Budapest IV, Régíposta-u. 5. Telefon 166—56. Elsőrendű AX POROSZ* háztartási, ipari és mező- gazdasági célokra a felsősziléziai Hohenlohebányák Max, Georg, Oheim, Fanny stb. tárnáiból azonnal a legolcsóbb árban szállít bármely vidéki állomásra is WINTER HERMÁIM :: szénnagykereskedő, :: a porosz Hohenlohe-bányák egyedüli vezérképviselője Budapest V, Llpőt - Körút 16. Telefon: 25-62, 112-69, 195-80.
