Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-10-14 / 42. szám

1922 október 14.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

2*

HAIDEKKER JÁNOS oki. mérnök ingatlanforgalmi és parcellázó Irodája SZEKSZÁRD.

Irodai órák: 9—12-ig. Engedély O. F. B. 2016/921. sz. a. Apát-és Séd-utca sarok.

■ %

Ploiln* Kicsi ház Szekszárd (Újváros). Nagyobbak belvárosban. — Föld ■ÍÖWÖÖ1P • és szőlő 800, illetve 700 □ öl Szekszárd. — Szőlő Szekszárdon 3. 5 és 7 holdas. Tanya. — Vízimalom: Tolnamegye. Föld és lakással. — Ház vendéglővel: Tolnamegyében. — Szőlő, urilakkal, gazd. épületekkel Tolna m. 65 millió. — Konyhakertészet 27 hold Pest m. bérbeadó. — Erdő és kőbánya 110 holdon Esztergom m. 4 millió. — Birtokok: Tolna és Baranyában. Bérlet: Pest m. Cséplőgép alig használt 1 millió korona. Válaszbélyeg

Élő és holt felszerelés, gabona stb. értékesítése vétel v. bérlet esetén. Cséplőgarnitúrát, egyedülálló gőz , szivógáz- és benzinlokomobilokat, cséplőszekrényeket, lehetőleg fiatalabb évjáratút, jókarban, fűkaszáló-, arató- és kévekötőgépet (használt állapotban) veszek, melléklendő 1

a szekszárdi Báli Lajos zenekara reggelig húzta a fiatalság számára a szép Komlősi kúriában a talp alá valót.

*

.... Lezajlott az agárdi, hazafias érzéseket újra élesztő szép ünnepség s úgy éreztük, hogy ott az őszi szélben lobogó zászlós vitézi telken az áldozatos hazaszeretetőek egy uj őrtüze gyuladt s a magyarság sorsán vívódó lelkűnkkel messze tekintve úgy tetszett, hogy itt is, ott is a távoli székely nérceken, a Tátra ormán és lent a panaszos Bácska róna- ságán is égnek a mi elszakított véreinknél ily biztató lángok, lángok, amik ha egyszer összefognak, máglya lesz belőlük, ahol elolvadnak a ránk rakott idegen bilincsek s egy erőteljes szittya kéz felrajzolja a most oly borús magyar égre a mindnyájunk által sóvárogva vágyott Nagy- Magyarország félelmetes, büszke, de most porig alázott szent nevét. — Ma ez még — álom, amelynek örö mét is megrontja az a tudat, hogy itt, a mi vármegyénkben is oly ke vés ily őrtűz ég és oly kevés a vitézi telek, hogy — s itt pirulva kell kiejtenem a szót — Tolnavármegye a vitézi telekfelajánlások sorában az utolsó helyen szégyenkezik!

A Hezőgazdasági-Rereske- Helml részvénytársaság közgyűlése.

Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a Mezőgazdasági Kereskedelmi rt. dr. Leopold Kornél elnöklete alatt rendes évi közgyűlését, amelyen az igazgatóság a társaság ötödik évi üzleti működéséről számolt be. A közgyűlésen 34 részvényes 10435 részvény képviseletében volt jelen. A jegyzőkönyvet dr. Horuát Jenő vezette, a hitelesítésre dr. Végess Ferenc és Antal Pál részvényesek választattak meg. Az igazgatóság jelentését Schneider János vezér- igazgató olvasta fel. A jelentés nem csak részletesen beszámolt az 1921— 1922. év működéséről és eredményé ről, de igen érdekesen és szakszerűen mutatta be borpiacunk múlt évi helyzetét és körvonalozta az ez évi kilátásokat is. Kimutatta a jelentés, bogy a magyar bor áralakulásában nem a kereslet kedvező hatása volt észlelhető a múlt évben, hanem tisztán valutánk hanyatlása idézte elő az áremelkedést, úgy, hogy aki novemberben értékesítette 3000 koronás ár mellett borait, jobban járt, mint aki augusztusban 6000 koronás árban, mert akkor már pénzünk a világpiacon több, mint felényivel ért kevesebbet, mint novemberben. Az érdekes igazgatói jelentés alapján a közgyűlés az 1921—22. évi mérleget, valamint a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot elfogadta, Vendl István által felolvasott felügyelőbizottsági jelentés után a közgyűlés a felmentést úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak megadta. A részvényesek nevében dr. 'Végess Ferenc táblabiró mondott köszönetét Schneider János vezér

igazgatónak, az igazgatóságnak és tisztikarnak a társaság eredményes vezetéséért. Az 1921—22. évre járó osztalékot a közgyűlés részvényenkint 35 koronában állapította meg. A részvénytőke emelés szükségességét Schneider János indokolta meg. A közgyűlés a tőkeemelési javaslatot egyhangúlag elfogadta és kimondotta, hogy a társaság alaptőkéjét 6800 drb uj í'észvény kibocsájtásával 3,240.000 koronáról 4,600.000 koronára emeli fel. Az uj kibocsájtással a' társaság saját tőkéi a tíz millió koronát meg haladják. Az alapszabályok módosítására vonatkozó javaslat egyhangúlag elfogadtatott. A felügyelőbizottság tagjai sorába beválasztattak: Bodnár István szőlőbirtokos és Gur- gély Lhjos, a Palugyay J. és Fiai országos hirü bornagykereskedő cég főtisztviselője.

A Mezőgazdasági Kereskedelmi részvénytársaság 1917. évben alakult, szolid és előrelátó üzleti tevékenységével nemcsak a szék szárd vidéki boroknak, de magának is igen jó hírnevet szerzett ötévi működése alatt úgy a külföldön, mint a hazai bor kereskedelemben. Tőkeemeléseit mindenkor a legnagyobb sikerrel bonyo litotta le. Jellemző a részvények keresettségére, hogy a júniusi- kibocsáj tás részvényeit mind lejegyezték és a most kibocsájtott részvényekből pár nap alatt, olyanok részéről, akik eddig részvénnyel nem rendelkeztek, félmillió koronát meghaladó előjegyzés történt. A részvénytársaságnak értékes házain kívül több milliós felszerelései is vannak és emellett bel- és külföldi üzleti összeköttetései elsőranguak. V

Életbe lépett az ul földadó

A sok vitára okot szolgáltatott uj földadó törvény a múlt hóban életbe lépvén, közérdekű voltánál fogva annak főbb rendelkezéseit az alábbiakban közöljük:

A földadó kivetése úgy történik, hogy az évenként az 1909. évi V. te. 30. §-ának rendelkezése szerint megállapított földadó minden koronája 5 kilogramm búzával vétetik egyenértékűnek.

A földadó készpénzben fizetendő, a búzának a fizetés idejére megállapított értéke szerint. A búza értéke minden évnegyedben a következő évnegyedre állapittatik meg. Most, vagyis 1922. évi julius hó 1-től december hó 31 éig, tehát az I. és II. negyedre kilogrammonként 80 koronában van megállapítva.

A földadó minden naptári évnegyed első napján válik esedékessé és az évnegyed keretén belül bármikor befizethető. Ha a fizetés az évnegyed eltelte után történik, a hátralékos búzamennyiség után évnegyedenként adópótlék fejében 2°/o búza számittatik fel.

Az az adózó, aki 1922 julius 1-től 1923. évi junius 30 áig járó egész évi földadóját ez év október hó vé géig kifizeti, a kivetett évi földadó 5% a elengedésének kedvezményében részesül.

Az a földbirtokos, kinek mezőgaz daság a főfoglalkozása és összes kataszteri tiszta jövedelme 50 korona 01 fillértől 200 koronáig terjed, ha egész évi földadóját október hó 31-ig élőre kifizeti 20% os, az pedig, akinek kataszteri tiszta jövedelme 01 fillértől 50 koronáig terjed és egész évi földadóját ugyancsak október hó 31-ig előre kifizeti, 30% os adókedvezményben részesül, ugyanezen kedvezmény illeti meg abban az esetben is, ha évi földadójának legalább felét október hó 31-ig, a másik felét pedig 1923. évi március hó 31-ig egyszerre egy összegben befizeti.

Azok a birtokosok, akiknek birtokában művelési ág változás állott be s a változást eddig nem jelentették, 30 napon belül saját jól felfogott érdekükben a bejelentést el ne mulasszák, mert a mulasztás részükre nemcsak hátránnyal jár, hanem még büntetés alá is' esik.

Ajánljuk tehát az adófizető közönségnek, hogy adófizetési kötelezettségének annyival inkább is feleljen meg, ezáltal nemcsak törvényben megszabott kötelességet teljesít, ha nem magának számottevő anyagi előnyt is biztosit.

HÍREK.

Csonka Magyarország n8m ország, Egész Magyarország — mennyország.

— Szekszárd uj plébánosa. Múlt

heti lapunkban csak rövidem emlékezhettünk meg Szekszárd uj plébánosáról, mert a hirt lapunk zártakor vettük. Virág Ferencnek szekszárdi plébánossá történt kinevezése nem lepett meg bennünket. Ez a kérdés már akkor eldőlt, amikor Zichy Gyula püspök felhívta, hogy a megüresedett plébániára pályázatát nyújtsa be. Megyéspüspökünk bölcs intézkedése és Klebeisberg Kunó miniszter döntése Szekszárdon a katholikus híveknél, de a másvallásuaknál is őszinte örömet okozott, mert Virág Ferenc kiváló képzettségű, mély val- lásosságu pap, tele keresztényi sze retettel és gondolkozással. Hitének lelkes hirdetője, de lelkesedésébe sohasem vitte és viszi a türelmetlenséget. A különböző vallásfelekezetek békés, hazafias együttmunkálásának volt eddigi plébániáján a hirdetője, múltja pedig biztosíték arra, hogy az lesz a jövőben is. Boldogult emlékű dr. Fent Ferencnek méltó utódja lesz, szeretettel köszöntjük, szeretettel várjuk. — Virág Ferenc 1869 augusztus hó 22-én született, 1892-ben szenteltetett pappá, 1896 ban a szekszárdi főgimnázium első hittanára volt, amely időben lelkes munkával megalapította a később hatalmassá lett Katholikus Kört. 1901. évben Pécsett a kisszeminárium lelki vezetője, a hittudományi főiskolán a szociológia, a főreáliskolában a hittan tanára volt Ezen időben tette le a plóbánosi vizsgát is. A következő évben a nagy szeminárium lelki igazgatójává lett. Az 1907. évben X. Pius pápa érdemei elismeréséül pápai káp- i lánná, 1909-ben a pécsi püspök szent- , széki jegyzővé nevezte ki. Paksi I plébánossá 1912-ben neveztetett ki.

1915-ben XV. Benedek pápai kamarássá és ugyanezen évben a püspök a dunaföldvári kerület esperesévé nevezte ki. — Három évtizedes buzgó munkálkodása után kerültaz anyagilag jelenleg nem fényes, de erkölcsi szempontból megyénk első plébániájára. Munkaerejének teljében van, buzgó működésétől Szekszárd katholikus hitéletének felvirágozását reméljük.

— A vármegyei közigazgatási bizottság Ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 11-én tartotta október havi lilékét, amelyen Forster Zoltán főispán elnöklete alatt dr. Éri Márton alispán, Fördős Mihály vm. másodfőjegyző, Steinfeld Béla árvaszéki elnök, dr. Drágíts Imre vm. t.. főorvos, dr. Őrffy Gyula vm. t. főügyész, Lantos Ferenc kir. pénz ügyigazgató helyettes, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, László Aladár kir. műszaki tanácsos, dr. Ko- zacsek József kir. ügyészségi elnök, Elekes Imre kir. gazdasági felügyelő, Jung Miklós kir. segédtanfelügyelő, br. Fiáth Tibor bizottsági tag vettek részt a fontos tárgyalásokon. Az ülés megnyitása után a főispán bejelentette, hogy gr. Apponyi Géza és Sass László bizottsági tagok egészségi okokból e tisztségükről lemondtak. Lemondásukat a bizottság sajnálattal vette tudomásul s hosszú dőn át kifejtett buzgó működésükért elismeréssel adózott. A bizottság ezután elintézte a napirendre tűzött ügyeket és meghallgatta az egyes közigazgatási ágazatok főnökeinek havi jelentéseit. A teljes ülés után még a gazdasági albizottság ülésezett.

— Dr. Ravasz László püspök tolnai egyházmegyei útja. Szeptember hó 12-én d. e. a korai reggeli órákban érkezett a főpásztor és kísérete Becht Ödön főszolgabíró kalauzolása mellett a gerjeni gyülekezetbe. Itt is prédikált és presbiteri gyűlést tartott, majd a község képviselőtestületének és a környék birtokosainak küldöttségét fogadta, d. u. 3 óra előtt már el is távozott, hogy a faddi gyülekezetét látogassa meg. Rövid, de áldott volt az az idő, amelyet itt eltöltött. Az itteni püspök-nap lefolyásáról már előzőleg hoztunk kimerítő tudósítást. 13 án d. e. 10 óra volt, mikór a nagy püspök Dunaszent- györgyre érkezett Ez akart lenni az utolsó állomás. Befejezője egy fáradsággal és áldással teljes munkának, Az egyházmegye lelkészeinek nagy része és azokon kívül Haypál Benő budapesti lelkész, dr. Kovács

J. István theol. tanár és Simon Lajos rózsafai lelkész palástba öltözve vették kőiül a főpásztort váró esperest, aki mellett kedves jelenségképen és a magas látogatónak kellemes meglepetésül állott dr. Ravasz Lászlóné méltó- ságos asszony. Dunaszentgyörgyre ő is lejött, hogy részt vegyen a püspöklátogató gyülekezet örömében. Délelőtt folyt le a látogatás hivatalos része, az istentisztelet és a presbiteri gyűlés. Délben gazdag lakoma volt Kátai Endre esperes kedves házánál. Délután a püspök végre egy kis pihenéshez jutott. Este az óvoda helyiségeiben társas vacsora volt. 14 én d. e. a főpásztor látogatásokat tett. Délben Takács Gyula