Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-10-14 / 42. szám
!V. évfolyam. 42. szám. Ára 10 korona. Szekszárdi 1922 október 14. TOLNAMEGYEI UJSAfi KERESZTÉNY POLITIKA! ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SzerkeaztSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 80 korona. Egyes szám ára: 10 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 50 korona A hirdetés as aloisó oldalon egy 60 mlllmeter széles kasébon mlllméter soronként 4 korona* e szövegoldalon 5 korona. VéllaletI, közgyűlési stb. hirdetések 10 korona. Alléét keresiknek 50 százalék engedmény* A hírrovatban elhelyezett rek* lámhlf, eljegyzést hír, valamint a nyllttér soronként 50 koronabn kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Mezősnzdosási polgári fiúiskola. A polgári fiúiskolának gyakorlati irányú átszervezése iránti országos mozgalom végre az intézőköröket arra a nagyjelentőségű elhatározásra indi- totta, hogy az élet áltál kívánt gyakorlati irányt* az iskolai oktatás keretébe bevigye s ezzel a többtermelésre megfelelő, gyakorlatilag is képzett polgárságot neveljen. Intéző- köreink ezen elhatározására nemcsak a mai nyomasztó gazdasági helyzet adta meg az impulzust, hanem a nagy többségű mezőgazdasági termelő polgárság kulturszükséglétének még el nem késett felismerése. Nálunk, sajnos, egy-egy egészséges eszme igen nehezen érik meg s főleg nehezen valósul meg, ha a társadalmi elrétegeződós sziklafalait ostromolja. Mindig jobb időkre várunk; megvárjuk, míg az élet torkunkra teszi a kést, kérlelhetetlenül és megalkuvás nélkül állítja, elénk jogos követeléseit, önmaga és a szétdarabolt magyar haza ellen vét mindenki, aki a kul- turszükségletek kielégítésében akár hatalmi féltékenységből, akár egyéni érdekből a negáció álláspontjára helyezkedik. A város fogjon kezet a faluval és viszont, mert kölcsönös megértés, magasabb szellemi és gyakorlati képességek nélkül nincs többtermelés és nem lesz csonkaságunk- ból való feltámadás. Mezőgazdasági állam vagyunk, politikusaink egyre-másra többtermelésről beszélnek, de a legújabb időkig még mindig kevesen gondoltak arra, hogy a mezőgazdasági többtermelést csakis szakképzett gazdákkal érhetjük el. Ezt világosan látta a kisgazda- társadalom és saját kulturszükség- létének kielégítése céljából a legerősebb mozgalmakat indította meg. Olyan iskolaszervezetet kíván, mely a kisgazdákat úgy elméleti, mint gyakorlati téren megismerteti az okszerű gazdálkodással. Toldozás-foltozással, rövidebb-hosszabb ideig tartó kísérletezésekkel a kérdés gyakorlatilag meg nem oldható; itt csak a generális intézkedések sürgős végrehajtása vezethet nyugvópontra. Ezzel azonban sietnünk kell, nehogy a demagógia a népkultura fejletlenségét is, a sok között, politikai fegyverként használhassa ki. Ebben a fontos kulturális és nemzetgazdasági kérdésben egy év óta nagyobb erővel jeletkező mozgalmak anyagán sokat ankéteztek az intéző körök, míg végre egységes és országos megállapodásra jutottak. Az Országos Közoktatási Tanács, hosszas tárgyalás után megállapította és kidolgozta a mezőgazdasági irányban átszervezendő, nyolcosztályu polgári iskola tantervét. E tanterv szerint a mostani né£y alsó osztály anyaga lényegében nem változik, de bővül annyiban, bogy a mezőgazdasági elméleti és gyakorlati oktatás mintegy előkészitője lesz a felső tagozat V—VIII. osztályainak. A felső tagozat osztályaiban domborodik ki tulajdonképen a gyakorlati és gazdasági irány, ahol főleg a természettudományi, mezőgazdasági elméleti tárgyak, rendszeres gazdasági gyakorlatok dominálnak. Az okszerű gazdálkodás minden ágának gyakorlása céljából az uj tipusu polgári iskolák mellé mintagazdaságok rendeztetnek be. A gyakorlati irányon kívül eléggé fel nem becsülhető érték a minősítő erő. Ugyanis az uj tipusu polgári iskola VIII. osztályáról szóló végbizonyítvány egyenlő értékű bármely középiskola érettségi bizonyítványával, mindazon pályákon, melyeken a latin nyelv ismerete nem szükséges. A polgári fiúiskolák mezőgazdasági irányú kifejlesztése a kisgazdatársadalom és kisexisztenciák érdekében történik. Épen azért a tervbevett iskolák csak oly helyeken szervestet nek meg, ahol a meglévő polgári iskolák tanulóinak szülői nagy többségben mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak s ahol úgy a belső berendezésben, mint a min tógazdaság beszervezésére minden feltétel megadódik. Az Alföld már megkapta a maga két új tipusu polgári iskoláját, most a Dunántúlra következett a sor. Megindult tehát e vidék városai között is a vetélkedés egy ilyen iskola megszervezése érdekében. Hogy állunk e tekintetben Szék- szárdon ? Nincsen a Dunántúlnak egyetlenegy városa, amely a feltételek kedvezősége tekintetével Szekszárd várossal felvehetné a versenyt. Van olyan polgári fiúiskolája, melynek 244 tanulója közül 75°/o kisgazda szülők gyermeke; van olyan iskola- épülete, mely a kívánalomnak megfelel ; a mintagazdaság berendezésének céljaira rendelkezésre állanak a város közvetlen közelében fekvő polgári iskolai aiapföldek; a város és vidék lakossága a mezőgazdaságon kívül szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozik. S ha ilyen kedvezőek Szék szárdon a viszonyok a polgári fiuskola mező gazdasági irányú kifejlesztésére, történt e valamelyes megmozdulás a szülők, a társadalom, hatóságok és egyesületek részéről aziránt, hogy a Dunántúlon szervezendő uj tipusu polgári iskolát Szekszárd város polgársága kapja meg? A szülők és a társadalmi szakegyesületek mozgalma egy év óta permanens. Jórészt ennek az állandó és kitartó mozgalomnak köszönhető, hogy úgy a földművelés- ügyi, mint a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából dr. Lo vassy Sándor gazdasági akadémiai igazgató múlt hó 18-án helyszíni szemlét tartott a szekszárdi polgári fiúiskolában és a mintagazdaság céljait szolgálandó polgári iskolai alapföldeken. A helyszíni szemle Szes* szárdot jelölte ki a Dunántúlon megszervezendő gazdasági iránya nyolc.- osztályu polgári iskola számára. Ez az eredménye a szülők és a társadalmi szakegyesületek eddigi mozgalmának. A továbbiakban az illetékes hatóságok és a társadalom széles rétegeiQazafias, szép ünnepségnek vo't színhelye f. hó 8-án Sióagárd köz ség, ahol ifj. Romlási József t. had- nagyot, Komlósi József földbirtokos bős katonafiát, vitézi birtokába beiktatták. A vendégek. Az ünnepség nagyszámú résztvevői között jelen voltak: Forster Zoltán főispán, vitéz Tihanyi Szilárd, Tolnavármegye vitézi székkapitánya, a vármegyei tisztikar részéről Bajó Pál főszolgabíró, Szongott Edvin szoigabiró és Polgár István vármegyei aljegyző, Babocsay Farkas huszár- őrnagy vezetésével a tolnai buszár- osztály, Arz százados vezetésével a tolnai tüzérosztály és Spielberger Gyula főhadnaggyal az ólén. a vármegyei m. kir. csendőrparancsnokság tiszti és altiszti küldöttségei, a tolna megyei vitézek közül vitéz Virányi Árpád főhadnagy és vitéz Magasy Antal, ott láttuk Jakab László kir. pénzügyigazgatóhelyettest, Koch Alajos plébánost, Schneider Jánost, lapunk , szerkesztőjét, Holub János ny. polg. isk. igazgatót, Hock István szekszárdi máv. állomásfőnököt, Eördögh Zoltán járási m. kir. gazdasági felügyelőt, Schröder Géza pénzügyi tanácsost, Stockinger János, Faragó József, Uj János földbirtokosokat, Nemes Mihályt, a nagyhírű történelmi festőt és néprajzi tudóst, Biringer századost, Sióagárd, Dörypatlan és Zomba községek elöljáróságait stb.' A díszközgyűlés. Az ünnepség résztvevői előbb a díszbe öltözött agárdi tűzoltóság sorfalai között templomba vonultak, ahol Koch Alajos plébános mondott ünnepi nagymisét s előzőleg emelkedett szellemű szentbeszédet. Mise után Bajó Pál főszolgabíró elnöklete alatt a községi képviselőtestület díszközgyűlése kezdődött. Erre Navreczki János községi bíró vezetésével küldöttBégi- leg hivták meg a Kormányzó Ófő- méltósága képviseletében megjelent vitéz Tihanyi Szilárd vármegyei vitézi székkapitányt, vitéz Komlósi Józsefet és az ünnepség vendégeit, akik a lakosság tömött sorai között a Hymnus hangjai mellett jelentek meg a községházának ünnepi díszt öltött udvarán, ahol a díszközgyűlés lefolyt. Itt Óoody Géza községi ; másodjegyző lelkes szavakkal tidvö- j nek támogatása nélkül elhatározó intézkedések nem várhatók. A mező- gazdasági termeléssel foglalkozó polgárság méltán elvárhatja, hogy az ő érdekeit és a magyar kultúrát szolgáló intézmény megszervezésénél a városi és vármegyei hatóságok, társadalmi szervezetek a polgárságot kellő eréllyel és súllyal támogassák. S. K. I zölte Sióagárd község nevében a szélikapitányt s a vendégeket. Vitéz Tihanyi székkapitány az üdvözlésre a következőleg válaszolt: Vitéz Tihanyi székkapitány beszéde. Köszönöm a magam s a velem együtt ünnepelni jött többi vendégek nevében is a szép üdvözlő szavakat. Igaz örömmel teszek eleget a legfelsőbb parancsnak, hogy vitéz Komlósi József nemzetes arat, bü magyar hazafiságáért, rendíthetetlen bátorságáért és becsületes kitartásáért a haza soha el nem múló hálájáról biztosíthassam és neki azon földet, melyet a saját birtokából a Kormányzó ur Ő főméltósága által elfogadott alapitó levél élteimében vitózi- telké alakított — a Kormányzó ur ó főméltósága, nagybányai vitéz Horthy Miklós, a vitápek főkapitánya képviseletében, mint vitézi telket átadjam és felvételét a Vitézi Rendbe közhírré tegyem. Az uj vitéz vitézi érdemei. Bemutatom vitéz Komlósi József nemzetes urat — a vö'gységi járási vitézek hadnagyát, mint uj telkes vitézt, a díszközgyűlésnek! Követendő példáját adta ő a magyar katona és honfi erényeinek. Mint fiatal, alig serdülő ifjút szólította őt a haza annak idején fegyverfogásra a haza védelmére; büszke volt reá, hogy ily fiatalon már elkezdheti leróni a soha meg nem szűnő kötelességét a haza iránt. És megállotta a helyét! Az olasz harctér borzalmas árkai tanúskodhatnak róla, hogy mindenkor derék magyar katonához illő módon viselkedett. A hazát, Istent, vallást s mindent ami előttünk szent, meggyalázni igyekvő kommtin, ellenségére talált benne, tehát üldözte s halálra kereste, úgy, hogy egy jobb jövő reményében saját hazájában bujdosóvá kellett válnia. Kiváló egyéniség ő, ki érdemesnek találtatott arra, hogy felvétessék a Vitézi Rendbe, azon intézménybe, mely történelmi igazságok nyomán, mint a múltban, úgy a jelenben is, céljául a hazaszeretet istápolását, a harcoserények ébrentartását és a nemzetvédelmet tűzte ki. A sióagárd! vitézi ünnepség. Komlósi József beiktatása.
