Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-10-07 / 41. szám
2 1922 október 7 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG támadást célzott, szerétéiből fakadt, védekezést akar. KeserU ítéletet mondok, de talán szabad, mert jobban tán senki nem szereti ezt a nemzetet nálam : a mi nemzetünk bukásának egyik főoka abban a torzsalkodásban, pár- toskodásban volt, amelyet nem nemes, kidomborodó egyéni érzések idéztek fel, hanem fájdalom, legtöbb esetben irigység. A magyar ember nem szereti eléggé a magyar embert. Én szeretném, ha közénk jönne egy messiási magyar lélek, amely megtanítana, hogy szeretni kell a magyarnak önmagát, mert minket ezen a világon senki sem szeret. És ha mi magunkat nem szeretjük, elmondhatjuk, hogy szeretetlenül járjuk a história útját. A szeretetet senki jobban meg nem tudja tanítani, mint az asszonyok. Férfiak és asszonyok szerintem egyenlő értékek a világon. A férfi a gondolatok ura, parancsolja és adója, de az éfzés, szeretet adója és parancsolója az asszony! A gondolatot a férfiaktól tanuljuk meg, de az érzést, szereletet a férfi tőlünk, asszonyoktól tanulja meg. Ezért kérlek benneteket, magyar asz- szonyok. ha hazatértek, ne feledjétek el, amit én mondtam, gondoljatok arra, hogy a mi hivatásunk kettős: hitet vinni a férfiak leikébe és szeretetre tanítani meg ezt a nemzetet. A MANSZ emellett a lelki munka mellett egy másik hatalmas munkára is vállalkozott. Mikor Szekszárd küszöbére értem, egy hang azt mondta nékem, hogy itt azt szeretnék tudni, mi a mi célunk, miért dolgozunk. Önök látják, ha a hazaszeretet s az Istenben való hit politika: úgy politizálunk, de ha ez nem politika, úgy mi nem politizálunk. Nem gyűlölködést, harcot hirdetünk, hanem azt akarjuk, hogy a magyar szeresse egymást. Munkánkban — okulva a múlt nagy tanulságain, hogy nemzetünk vesztét a szervezetlenség okozta — a szervezést akarjuk. A Mansz ma büszkén elmondhatja, hogy a magyarság legnagyobb élő és cselekvő szervezete, ötszáznyolc vidéki szervezetben, több mint egy millió magyar asszony, finom fehér és kérges munkás kezek fogtak össze annak a zászlónak a rudján, amelyikről a nemzeti szín világit és az ősi kettős kereszt. A mi munkánk kulturális téren is hatalmas eredményekre nézhet vissza. Ugy-e mikor Gutenbergre gondolnak Önök, arra, aki a könyvnyomtatást felfedezte, bizonyos hálával gondolnak reá és láthatják, hogy ezt a nemes gondolatot, hogy az Isten igéjét könyvekbe lehesen nyomtatni, a mi századunk mire használta fel. Sajtót teremtett, egy olyan sajtót, amelyik megmérgezi a lelket, segített csatát veszteni, forradalmat csinálni, amelyik ünnepelve üvöltött: béke—béke, amelyik nekünk ma megalkuvást, meghunyász- kodást akar tanitani. Mi küzdünk e sajtó ellen, amelyik ellensége a nemzetnek. Elismerem a szabadsajtó jogát, sőt minél több szabadságot kívánok, de börtönt annak, amelyik szabadságával visszaél s az emberi szabadságot akarja lerombolni. Tiltakozom ama sajtó ellen, amely a nemzet életének érdekei ellen tör. A keresztény magyar sajtót, a kommun bukása után mint első, én voltam szerencsés kérni József főhercegtől. Papirost, nyomdát, magyar keresztény sajtót kértünk, azóta folyton dolgozunk, visszük a házakba, a telkekbe azt a magyar sajtót, amely nem a nemzet érdekei ellen, hanem mellett dolgozik. Naptárt,' felvilágosító röpiratokat adtunk ki, bejártuk az országot, összekapcsoljuk az asz- szcnyok lelkét Tolnában, vagy Hajdú, vagy Sopron vármegyében. És nemcsak itthon dolgozunk, hanem elmondhatom a nagy, ellenséges, sötét külföld majdnem minden városában van néhány magyar, vagy külföldi asszony, aki barátunkká lett és aki a mi eszméinket terjeszti s a mi írásainknak he- . lyet talál a külföldi sajtóban. A mi munkánk egy uj ágra is kiterjed, amely hivatva tan egy napon Magyarországot talán, sőt majdnem biztosan mondhatom, gazdaságilag megmenteni. Az elmúlt esztendőben több mint 20 milliárd volt a külföldről importált áru. Több a behozatal, mint a kivitel. Ennek a behozatalnak több mint a/s-át a textil áru, a szőttesek képezték és ezek az áruk Csehországból jöttek be, abból, amely ellopta tőlünk a felföldet. A Mansz úgy gondolta, hogy azt a behozatalt nagy arányban csökkenteni lehetne és visszagondolt szépacyáinkra, elmúlt idők szövő székeire. Ma már Magyarországon a Mansz-nak sok szövőszéke dolgozik és ha a jó Isten megsegít, egy esztendő múlva 1000 magyar szövőszék fog küzdeni és győzni a cseh ipar fölött. Minden munkát a magunkévá akarunk tenni, amivel hazánkat szolgáljuk, amit nemzeti lelkiismeretünkkel és keresztény hitünkkel össze tudunk egyeztetni. Mert ennek az országnak a magyarokénak kell lenni, er ar j 0rszág a magyarok hazája; a mi elődeink hódították meg, foglalták el; ennek az or- | szágnak földjén egy ezredév óta magyar vér 1 folyt, ha védelemről volt szó. Senki el nem veheti, és jaj azoknak, akik hozzá nyúltak, hogy letörjenek egy-egy darabot belőle. De hogy ez a kép megvalósuljon, nekünk dolgoznunk kell, szeretnünk kell egymást, össze kell tartanunk. Tolnavármegye, ez a selyemviganós szép megye, garancia arra, hogy szavaim nem fognak elhangzani, ^anem tovább fognak rezegni az Önök szivében, mert azok a szavak nem az én szavaim, hanem mindannyiunk szivedobbanása. Mikor azt mondják, igaz az, amit én mondok, nem én mondom, csak kimondom, amit érzenek, amikor egyedül vannak gondtelt óráikban. Ezért értjük mi meg egymást. Mikor végig mentem az Önök szép városának utcáin, amelyhez engem gyermekemlékek meséi fűznek, mikor hallottam az Önök templomának harangját, mikor elhald- tam az országnak egyik talán legszebb megyeháza előtt, belenéztem az emberek szemébe. És ahogy belenéztem a szemekbe, valamit láttam ott. Ha festő lennék, Szekszárd képét úgy festeném meg, hogy szép lankái alatt, a dombok tövén, amelyeken a vörös magyar vért érleli meg a szőlő tőkéken a nyár, egy őrtüzet festenék és körülte őrszemeket, akik néznek és várakoznak. Pedig ebben a városban nem szabad tovább várakozni, nincs többé várakozásra való idő. Mert az a vármegye, amely Bezerédj Istvánt megtermetté, amelyiknek ez a nagy fia, mint első szabadította fel a jobbágyokat, az a vármegye nem tűrheti azt, hogy jobbágyi sorsnál gyalázatosabb sorsban éljenek Erdély, a Felvidék, Bácska és Nyugatmagyarország népei és fia. Annak a vármegyének nincs joga várakozni, habozni, tétovázni. Önökhöz fordulok testvéreim, Szekszárd és Tolnavármegye asszonyai és leányai. Dolgozzanak mindannyian. Mert minden kicsi tett, minden kicsi szó, amelyet kimondunk, hazánk érdekében s javára, egy rögöt szerez vissza az elveszett, megszentelt földből. Erre kérem Önöket; s kérem Önöket is mélyen Jisztelt uraim, akik megjelenni szívesek voftfck, segítsék és támogassák az asszonyok munkáját. Legyenek meggyőződve, hogy mi magyar asszonyok nem gondolunk feminizmusra. Mi magyar asszonyok azok közül valók vagyunk, akik a történelemben olykor feltűntek és megint évszázadokra eltűntek. És figyeljék meg, mindig akkor tűntek fel, mikor a haza veszedelemben volt. Kanizsay Dorottya a mohácsi mezőn eltemette a holtakat, mi magyar asszonyok a nagy Mohácson, egész Magyarországon fel akarjuk ébreszteni- az alvókat. Csak addig kívánunk mi igy dolgozni, ahogy most dolgozunk. A háború alatt elestek a nemzet legjobbjai, az ür tátong, amelyet hagytak. Ha nem is tudjuk úgy, mint ők, de valami módon igyekezzünk a nemzet életében azt az elveszett energiát pótolni. Ez a mi munkánk. Kérem Önöket támogassanak bennünket és támogassák Tolnavármegye és Szekszárd asszonyait ebben a törekvésben. Végül szólok az ifjúsághoz. Egy képet akarok idézni. A kommunizmus alatt történt, akkor, amikor napról-napra gyalázatos megaláztatásban vártuk, hogy meneküljünk a leggyalázatosabb igától, amit ezer év alatt a magyar nemzet hordott. Mikor vártunk, vártunk, egyszer csak hire jött, Budapesten ellenforradalom van. Végre I S aztán összeomlott az egész, elfogták őket, kivégezték, börtönbe csukták, vagy elmenekült, aki futni tudott. S ebben az omlásban egymagában egy kis csoport maradt állva, egy fehér ruhás kis csoport, a Ludoviceum növendékei. Ez volt a jövő Magyarország. Ezt várom a megye és város ifjúságától; úgy maradjon állva ebben a viharzó korban, mint a Ludoviceum növendékei a vörös terror napjaiban, S akkor higyjék meg, Magyarország nagy és hatalmas lesz, hatalmasabb talán, mint volt valaha. Kérem Önöket, dolgozzanak mindannyian. Minden tett. minden szó a hazát szolgálja. És gondoljanak am. hogy a hazáért meghalni csak egyszer, de a hazáért élni minden nap lehet. Tormay Cecile gyönyörű beszédet Németh Gyula szekszárdi ev. lelkész gyorsírói feljegyzései alapján közölhetjük, aki sárszentlőrinci Petőfi ünnepély diszbeszédének a stenogramm- ját is volt szives lapunk múlt számában való közlésre átengedni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Gregersen Lujza szólalt fel. Nehéznek jelezte szerepét, Tormay után beszélni, de behízelgő hangjával, közvetlen előadásával csakhamar megnyerte a hallgatóság teljes rokonszenvét* Bornemissza Adél bárónő az erdélyiek üdvözletét tolmácsolta pár szpval. Dr. Pesthy Pál, a Mansz szekszárdi igazgatója fejtegette ezután röviden a Mansz feladatait és indítványára megválasztotta a j közgyűlés a tisztikart. Diszelnökök lettek: Sulkovszky Viktorné hercegné és Forster Zoltán főispánná, elnökök: dr. Éri Mártonná és Fejős Imréné, titkárok: Ujsághi Gézánó és Vinkovits Gábriella, igazgató dr. Pesthy Pál nemzetgyűlési képviselő. A megválasztottak közül Sulkovszky hercegné, Forster Zoltánná, Fejős Imréné és dr. Pesthy Pál megköszönték a megválasztást és ígérték,3hogy igyekezni fognak a Manszt céljai elérésében a legodaadóbb munkával támogatni. A közgyűlés a magyar ima eléneklésével ért véget. A közgyűlés után a vidéki vendégek látogatást tettek Forster Zoltán főispánnál és nejénél. Este 10 órakor kezdődött a Szekszárd Szálló nagytermében az estély, amelyen vidékről ugyan kevesen, de Szekszárdról igen nagy számmal jelentek meg. , A hangversenyt Visolyi Judit hegedüjátéka nyitotta meg. Visolyi Judit vérbeli, képzett hegedűs. Darabjait az utolsó részletig kidolgozta és muzikális, finom lélekre valló felfogással adta elő. Darabjai közül a Wréniawaky Legendájában meleg, tömör tónusa, Hubay: Mazurkájában precíz vonóvezetése, Hubay : Csárdajelenetében (Csak egy kislány van...) pedig egyenletes futamai és finom piánói emelkedtek ki. A közönség hosszan és szívből tapsolt neki. Visolyi Judit ünneplése után Tormay Cecile lépett a pódiumra, hogy egy régebben megirt, de főként ma igen aktuális tárcája felolvasásában bemutassa azt a reánk nehezedő örök átkot, hogy a magyarnak legnagyobb ellensége mindig — a magyar. Nemcsak a művészi tollal megrajzolt és élénken megszinezett esemény, de az előadás művészete is elragadta az estély hallgatóságát. Tormay Cecile írása, beszédje, megjelenése erősen kiválik a mindennaposból. Szelíd kék szemek, vonzó megjelenés, de a szemekből, a megjelenésből nem a női tétovázás, a férfias határozottság sugárzik ki. A kellemes alt hangban, a lelkes beszédben elszánt, bátor egyéniség tüze lángol. írásaiból nem a szentimentálizmns, hanem a melegen érző szívnek, a megfigyelő művész szemnek, a nem siránkozó, hanem reménykedő, hivő, a szenvedéseket megadással tűrő női léleknek finomsága bontakozik ki. Tormay Cecile az estélyi és az egész napi szereplésével Szekszárd város közönségének meleg rokonszenvét és bámuló tiszteletét nyerte el és reméljük, hogy ebből a nem pillanatnyi lelkesedésből a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nemes törekvéseinek igazi megértése és eredményes támogatása fakad. Ezután Polgár Margit Schubert: (F-moll) Impromtu-jét. játszotta el. Az ö zongorajátékát már többször méltattuk. Most is brilliáns technikával és helyes értelmezéssel ját szotta el nehéz darabját. A közönség melegen megtapsolta kedvenc zongoristáját. Az utolsó számban Ritter Olga énekelt, ki ez idén végzett a zeneművészeti főiskolán. Hangja érces, tele erővel és mégis lágy, in- tonálása biztos, pianói leheiletszerüen finomak. Általában az éneklés .nehéz technikáját teljesen uralja, mint azt a Gluck: Páris és Helena c. operájából énékelt ária bizonyítja, hol a legnehezebb lélokzetvételeket is köny- nyedén oldotta meg. Énekelte méjg Grieg: Leventék c. dalát, Hoor— Tempis Erzsébet: Piros, fehér, zöld Válaszbélyeget kérek! Eladó. Házak (Szekszárdon): A város központján gazdálkodásra alkalmas nagy ház. Ara 2l/2 millió kor. 71. sz. A vasút felé, fél házrész 100 Oöl kerttel. Ára 300.000 korona. .70 sz. A kórházhoz közel gazdálkodásra nem alkalmas 4 szobás ház circa 3 hónap múlva beköltözhető. 73. sz, Föld: Jobbparásztai 4500 öles szőlő teljes felszereléssel, 2 tanyával. Bencze-völgyben 1808 O öl á 50 K és 1045 öl á 40 K szőlő és szőlőföld eladó. Ezidén circa 6 hl bor és 20 mm. kukorica- termés várható róla, valamint 5000 szál vadvessző. 23. sz. 680 D-öl szántó, jobbremetei hegytetőn- Ára 80 kor. n-ölenként. 63. sz. Házak (vidéken): Sióagárdon üzletnek és gazdálkodásra is alkalmas uj cseréptetős épület. 73 sz. Várdombon lakásnak is 'átalakítható cseréptetős tanya 1 szobával, 300 hl. befogadó képességű pincével. 49 sz. Tolnamegyében, járási székhelyen minden üzlet (gabona, deszka, bor) kereskedés üzésére alkalmas nagy épületek, nagy udvarral, sok raktárral rendelkező ház eladó. Hozzá tartozik circa 7000 □ öl föld és minden egyéb gazdasági felszerelés. 63 sz. Keresek megvételre: Mellékutcában fekvő 2 szobás-konyhás házat cserébe ráfizetéssel, — ugyancsak 2—3 szobás házat Duna-utca környékén. B. sz. Keresek Szekszárdtól Bátáig korcsmát vételre. Malmot 8 millióig. Könnyű gazdasági hajtókocsit. Vételre keresek megbízóim részére Szekszárdon, Őcsényben, Decsen, Pilisen, Bátaszéken földeket, szőlőket. Vidéki megbízóim részére keresek Szék- szárdon házat, lehet örökös lakással is, vagy az eladó 1—2 évig lakhatja az eladott házat. 52. sz. Különfélék (vidéken): Pestmegyében 105 kisholdas birtok. Fele szántó, 14 hold szőlő, 14 hold gyümölcsös, 12 hold akácos. Uj 3 szobás épülettel. Várostól 6 kilóméterre. Ara 6 millió korona. 74. sz. ingóságok: „ Egy teljesen jókarban levő phaeton-kocsi. Ara 30.000 K. 75. sz. Egy nagyobb javítást igénylő, teljesén jó vasalkatrészekkel biró könnyű fedeles hintó. Ára 16.000 K. W. sz. 2 ruhaszekrény és 2 ebédlő asztal eladó. 5 sz. 2 circa 2 hl erős vasüst eladó. KülöriÖ-' sen uradalmak részére alkalmas. S. sz, 1 kerek zöldre festett asztal 1 álló esztergályozott fogas 3 drb zöld lécroletta 95 cm, széles 1 festett szekrény 1 konyhába való ládaalaku kihuzós escédágy. 84. sz, 2 villamos kályha eladó. Pénz: Keresek magántőkét, jövedelmező elhelyezésre, nagy haszon- részesedéssel. VESZ BORKÖVET, gereznákat, (nyúl, róka, vidra, ayest, görény, borz). ingatlan és áruforgalmi irodája SahaM bn. Augusz lmre-u. 628. sz. Telefon: lüf. | MOLifAR ruliőknt oegyileg fest és tisztit úgy cgtiznen, mint feltett állqiotlimi Szekszárd, Telefon szám: 26 |
