Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-09-30 / 40. szám

Ára 10 korona. IV. évfolyam,_______________Szekszárd, 1922 szeptember 30 _______________________________40. szám. TOLN AHEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épfiletében. Teleionszám 85 és 102. Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 80 korona. Egyes szám ára: 10 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai t A legkisebb hirdetés dija 50 korona A hirdetés as utolsó oldalon egy 60 mlllmétar széles hasábon mlllméter soronként 4 korona- a szövegoldalon 5 korona. Vállalati hirdetések 8 korona. Állási keresfk, nek 50 százaiét engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklátnhlr. eljegy­zési hír, valamint a nyíl ttér soronként 50 koronébn kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Tormay Cecil. Magyar hölgynek születtél, Tedd hivatásodat. Egy hon nemtője lenni, Mi szép egy gondolat 1 Oh hölgy, ki ezt betöltéd, Mi szép vagy és mi nagy, Rendeltetés az égből, A földön áldva vagy! . (Garay.) Szívesen várt, kedves vendégeket fogunk üdvözölni városunkban : a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­ségének kiküldötteit, élükön az egye­sület elnökével, Tormay Cecillel. Nagy örömmel és igaz lelkesedés­sel köszöntjük körünkben a magyar­ságnak ez igazi apostolait, akik a szörnyű összeomlás után azt a szent célt tűzték maguk elé, hogy a magyar társadalomnak keresztény és nemzeti alapon való megszervezésével és az országos munkába való beállításával hazánkat mostani szomorú helyzeté­ből kiemelni segítsék és magyar szivük egész lelkesedésével, fárad­ságot nem ismerve dolgoznak céljuk kivitelén. E lelkes női gárdának a veze­tője, irányítója, a Szövetség elnöke: Tormay Cecil. Van-e valaki közöttünk, aki ezt a nevet ma nem ismeri ? Ismertté tette őt szerte e hazában az ő magyar lelke, lángoló hazaszeretete, nemes szive, erős fajszeretete és írói quali- tásai egyaránt. Aki elolvasta az ő „Bujdosó könyv“ cimü munkáját, az megismeri az ő lelkét, egyéniségét teljesen s ha még addig nem ismerték volna a nevét: ez a munkája ismertté tette azt min­denki előtt. Nagy feltűnést keltett ez a mü miedjárt a megjelenése után, lázasan olvasta mindenki. Ez a lelkes magyar asszony min­den szavával bele akarja lehelni az ő izzó hazaszeretetét minden magyar szívbe, fel akarja rázni a nemzetetét a csüggedésbő), tettre, munkára, fá­radságot nem ismerő munkára akarja serkenteni a haza minden polgárát, hogy dolgozzék minden erejével és kitartásával, a haza jólétének elő­mozdításán ; bizalmat, reményt, tör­hetetlen hitet akar belecsepegtetni minden magyar szivhe, hogy bizto san és törhetetlenül higyjen a haza sorsának jobbrafordulásában. Ennek az erős, törhetetlen hitnek a lángját különösen az asszonyi szi­vekben akarja felgyújtani, hogy ők ezt a tüzet gondosan élesszék férjeik és gyermekeik szivében,- lelkében, hogy ennek a hitnek a fénye mellett bátran dolgozhassanak a sötétségben is a haza jólétének emelésén. Megkapóan mondja Tormay Cecil a „Bujdosó könyv “-ben: „A szét­lépett, a megcsufolt, a csüggedt hazában mi asszonyok vagyunk a hit Magam csak egy bolygó láng vagyok, vigyenek a iiizéből, hordják szét a sötétben, világítsa­nak be vele az otthonokba, hogy derengésénél átvirrasszuk az éj­szakát, mig újra magyar és ke­resztény lesz a reggel. Mert, Iste­nemre! eljön még a mi reggelünk!11 Igen, hiszünk, remélünk mi is, többi magyar asszonyok, hiszünk bizakodó szent hittel, aeljön még a mi reggelünk!« Dolgozunk, fára­dunk lankadatlan kitartással és biz­tosan tudjuk, hogy hiába diktál nekünk most Trianon; hiába hall­gatják most idegenek a mi gyönyörű Tátránk hatalmas fenyőinek zúgását, hiába suttognak most a Szamos és Maros hömpölygő habjai idegen fülek­nek, hiába gyönyörködnek most ide­gen szemek a Bánát aranykalászai­Az országos katbolikus nagygyü lés előkészítő bizottsága a következő kiáltványt intézte a magyar katboli kusokhoz: A nagy rázkódtatások nyomán összedobált világrend nem tud nyu­govó pontra jutni, sőt mintha úgy lát­szanék, hogy a kilengések folyton mész- szebb lökik a helyétől. Nemcsak ál­talában, hanem még az egyes elha­tárolt részeken sem képes úrrá lenni egy egyetemes gondolat, amely a széthúzó erőket közös munkára ösz- szefogná. Pedig a diadalának útját egyengetni és a sikerét mielőbb meg­hozni kell. A kereszténység dönthe- tetlen igazságai szabályozzák 2000 éve az egész emberi közösség életét és ha abban zavar támad, az nem azok gyengülését, hanem az eltéve­lyedést bizonyítja. így volt mindig és százszorosán igy van ez ma. A katolicizmus erejét meg kell tehát mutatnunk, hogy észretéritsük az ingoványos talaj felé rohanó embert. Ezzel emelkedik ki a rendes ke retek megszokottságából az 1922 ok­tóber 8—10. napjain Budapesten le­zajló XIV. országos katholikus nagy­gyűlés, amelynek minél hatalmasabb megnyilatkozása a figyelmeztető, hogy hol keressük a siralmas helyzet meg­javításának módját. Erre hívunk ben­neteket magyar katholikusok, akik­nek egységes serege lesz az a szi­lárd pont, amely körül újra tömörré jegecesedik a poklok tüzével csepp­folyóssá olvasztott nemzet és társa­dalom. A XIV. Országos Katholikus Nagy gyűlés sorrendje a következő: Október 8-án, vasárnapon: Reg­gel 9 órakor szentséges körmenet a Ferencesek belvárosi templomától az Országház-térre, ahol ünnepies Veni Sancte-val Csernoch János bíboros, Magyarország hercegprímása szent misét, Boros Alán szent Benedek- I rendi főgimnáziumi igazgató szent- | beszédet mond. Délután 2 órakor a I németajkuak diszülése a Budai Viga- J nak himbálózásában és az Adria vizé nek tükrében : tadjuk, hogy mihoz- zánk is eljön nemsokára majd „Noé bárkája, Mely egy uj világot zár magába “ És bizonyosra vesszük, hogy „Lesz még egyszer ünnep a világon!“ El­jön az idő — és reméljük, nem so­kára —, hogy ez a magyar nemzet, amelyet a jó Isten — a kuruc legenda szerint — jókedvében az égnek leg­ragyogóbb, legfényesebb csillagjából teremtett, megint nagy és hatalmas és a mi most letiport, szétforgácsolt édes hazánk ismét a régi határai között lesz. Isten hozta ezt a lánglelkü magyar asszonyt és a többi lelkes társait kö rünkbe ! Legyen áldás munkájukon ! K.- né. dóban II. kér. Fő utca. Délután 3 órakor a tótajkuak diszülése a Kö­zépponti Katholikus Körben. Délután 4 órakor I. nyilvános (megnyitó) gyűlés a Székesfővárosi Vigadó ter­meiben. Beszédet mondanak: Zichy János gróf, az Országos Katholikus Szövetség elnöke, Schioppa Lőrinc pápai követ, Szabó József nemzet­gyűlési képviselő, Próhászka Ottokár székesfehérvári püskök. Október 9-én, hétfőn: Reggel 9 érakor szentmise az Orökimádási templomban, mondja Schioppa Lőrinc pápai nuncius, utána ugyanott Euka- risztikus diszgyülés. Délelőtt 11 óra­kor a Székesfővárosi Vigadó termei­ben a szakosztályok gyűlései. Dél­után 4 órakor II. nyilvános gyűlés a Székesfővárosi Vigadó termeiben. Beszédet mondanak: Wolkenberg Alajos egyetemi tanár, Patacsi Dé­nes nemzetgyűlési képviselő, Túri Béla a Szent István Társulat alel- nöke, Csiszarik János c. püspök, Haller István nemzetgy. képviselő. Október 10-én, kedden: Reggel 8 órakor Tedeumos szentmise a Szer­viták templomában, mondja Szmre- csányi Lajos egri érsek. Délelőtt a különböző katholikus egyesületek és intézmények diszgyülései. Délután fél 3 órakor zárt ülés a Középponti Katholikus Kör fehér termében IV. Molnár u. 11. Délután 4 érakor III. nyilvános (záré) gyűlés. Beszédet mondanak : Gerevich Tibor egyetemi tanár, Ernszt Sándor prelátus, P. Zadravec István tábori püspök, Wolff Károly a főudvarnagyi bíróság el­nöke, Csernoch János bíboros her­cegprímás. Este § órakor a Közép­ponti Katholikus Kör fehér termében diszlakoma. Az Országos Katholikus Nagygyű­lésen való részvételre vonatkozó tud­nivalók az Országos Katholikus Szö­vetség irodájában (Budapest, IV., Ferenciek Jere 7. III. lépcső, I. em. 8. Telefon : 101—58.) délután 9—1 ig és délután 4—7-ig megtudhatók. Országos Katholikus nagygyűlés. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetségének szekszárdi ünnepélye. Nagy buzgalommal folyik az elő- készitő munka, hogy a Mansz. disz- gyülése és estélye a legmagasabb kí­vánalmakat is kielégítse. Szombaton este fél 10 érakor érkeznek meg a budapesti vendégek, akiket a vas­útnál a Mansz. vezetősége vár éB kisér el szállásaikra. Az illusztris vendégek: Tormay Cecile írónő, a budapesti Mansz. elnöke, gróf Zichy Rafaelné, a Katholikus Nőszövetség elnöke, báró Bornemissza Adél, Hor­váth Gézáné, a Protestáns Nőszövet­ség alelnöke, dr. Raffay Sándorné, Ágoston Gézáné, Gregersen Lujza, a budapesti Mansz. vezetői, Bertha Ilona az Erzsébet Nőiskola volt igaz­gatója, Kiss Károly, a budapesti Mansz. főtitkára és még Bokán vidéki városokból a Mansz. képviseletében. Lejövetelük célja a Szekszárdon felállítandó szövőmühely megszerve­zése és a Mansz. Tolnamegyei akciója. Vasárnap délelőtt 9 órakor Garay JánoB szobránál kezdődik meg az ünnepély azzal, hogy az iskolás gyer­mekek és a szekszárdi ifjúság üdvöz- lik Tormay Cecilt, a kiváló írónőt és kegyelettel áldoznak Garay János emlékének. Az ünnepi beszédet Kovács Dá- vidaé polg. leányiskolái igazgatónő mondja. Egy polg. iskolás leány üd­vözli Tormay Cecilt és a vendége­ket. A továbbképző tanfolyam egyik növendéke és egy cserkész fiú Garay költeményeket szavalnak. A Himnusz eléneklése után a ven­dégek kocsikon a sárközi népviselet és háziipar megtekintésére őcsénybe mennek, ahonnan a déli 1 órás köz- ebédhez jönnek vissza a Kaszinó nagytermébe. Az őcsényi kirándu­lásra dr. Pestby Pál képviselő és Kovách Aladár múzeumi igazgató mint házigazdák kisérik el a vendé­geket. Délután fél 5 órakor veszi kezde­tét a diszgyülés a vármegyeház nagy­termében, amelyre a város közönsé­gét ez utón is meghívja a Mansz. vezetősége. A gyűlés sorrendje a következő : Elnöki megnyitó, tartja Fejős Imréné, a szekszárdi Mansz. elnöke. Forster főispán üdvözli Tormay Ceeilt a kor­mány és a megye nevében. Wendl polgármester üdvözli Tormay Cecilt és a vendégeket a város nevében. Káldi Ilonka üdvözli Tormay Cecilt a szekszárdi leányok nevében. Be­szédet mond: Tormay Cecil. Beszél­nek még: gróf Zichy Rafaelné, báró Bornemissza Adél, Gregersen Lujza. Az ekkor tartott diszgyülés választja meg a tolnamegye egész területén működő Mansz. megyei elnökét íb. A gyűlést bezárja dr. Pestby Pál, a Mansz. szekszárdi igazgatója. Gyűlés után a vendégek látogatást tesznek Forster Zoltán alispánnál és nejénél. A Mansz. estélye 9 órakor kezdő -

Next

/
Thumbnails
Contents