Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-09-23 / 39. szám
39. szám. Ara ju Korona. IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 szeptember 23 «xerkesztóség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épQletében. Telefon szám 85 és 102. Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 80 korona. Egyes szám ára: 10 korona. Szerkeszt«; SCHNEIDER JÁNOS. • A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrdettsek Arai: A legkisebb hirdetés dija 50 korosé A blrdetée es utolsó oldalon egy 60 mlllmeler széles hasábon mlllméter soronként 4,korona* ■ sz&vegoldalos 5 korona. Vállalati hirdetések 8 korona, /filial keresők, nek 50 százaléa engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémblr, eljegyzési hír, valamint a nyllttér soronként 50 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A vármegyei inségaKcIó. A vármegyei Horthy-Bizottság az Országos Inségenyhitő Mozgalom megszervezésére folyó hó 16 án a főispán elnöklete alatt értekezletet tartott, hogy az akciót az egész megyére ki terjessze. Evégből határozatba ment, hogy minden községben megalakitas- sék a helyi (községi vagy városi) „Horthy-Bizottság. Csak helyeselnünk lehet a vármegyei bizottság ezen elhatározását, mert a nyomor nagy és teljes erővel, a legszélesebb mederben, a leglelkesebb propaganda bevezetésével kell összegyűjtenünk^ nélkülöző polgártársaink és családjuk számára a téli hónapokra szükséges betevő falatokat. A külső bizottságok munkáját egyébként a következő módon tartanók megszervezendőnek: Ezen bizottságok elnöke községekben a községi jegyző legyen, tagjai: a községi biró, ’ közgyám, hatósági orvos, jótékonyegyesületek vezetői, a lelkészség, tanítóság képviselői, továbbá a társadalom azon hölgy és férfi tagjai, akik befolyásuk, jótékony hajlamaik s rátermettségüknél fogva az ügynek jó szolgálatot tehetnek. A Bizottság tisztviselőit a szükséghez képest maga választja, azonban az előadói, ügyviteli, ügykezelési leendőket hivatalos felelősséggel tartozó egyén kell, hogy ellássa. A Bizottság mindennemű ténykedése ingyenes. , A mozgalom célja elsősorban az, hogy munkaalkalomnak nyújtása által lehetővé tétessék a munka nélkül maradt mezőgazdasági munkásoknak való élelem megszerzése, második cél az arra rászoruló munkanélkülieknek a mozgalom eredményéhez képest való anyagi támogatása. Minthogy az ország összes Ínségeseiről kell gondoskodni, a társadalom áldozatkészségének oly mértékben kell megnyilvánulnia, hogy a begy ülő adományokból a helyi és vármegyei szükséglet fedezése után az országos akció céljaira is maradjon. A mozgalom sikere érdekében fontos szerep betöltése vár a községek képviselőtestületére. A társadalom számottevő adományára ugyanis csak akkor lehet számítani, ha az egész vármegye területén a fő jövedelmi forrást képező földbirtok után egy egységes társadalmi adókulcs állapit- iatik meg és pedig kataszteri holdanként 2 kg. gabona, amelyet az egyes birtokosokra (bérlőkre) a képviselőtestület határozatilag kivet. Erre a célra a képviselőtestületi közgyűlést minden községben haladéktalanul meg kellene tartani. Nem merjük feltételezni, hogy akadna képviselőtestület, amely ezen társadalmi adógabona megszavazásától elzárkózik, ha kellően megvilágítják 1 előtte, hogy az ínségesek ellátásától függ az ország nyugalma és bel- békéje és hogy a szóbanforgó 2 kg. holdankénti gabonából begyülő meny nyiségre feltétlenül szükség van. Ez volna az adománygyűjtés egyik része. A másik a földbirtokosokon (bérlőkön) kivül a más szabadfoglalkozású ághoz tartozó osztályok önkéntes megadóztatása, úgy, hogy az illetők, mint egymás vagyoni viszonyainak ismerői, maguk között vegyék számításba s vessék ki azt az összeget, amelyet az egyese^ anyagi erejükhöz mérten a mozga-. lom céljaira adományozhatnak. Az a körülmény, hogy egyes kép viselőtestületek a mozgalom céljára a pótadó egy bizonyos hányadát már megszavazták, egyesek pedig e célra már adakoztak, a földbirtokosok (bérlők) s a más szabad foglalkozásúak most vázolt mód szerinti társadalmi utón történő megadóztatását csak annyiban érintheti, hogy az egyesekre eső pótadó mennyiség, illetve az eddigi adomány a társadalmi adó beszedésénél figyelembe vehető. A bizottságok a megalakulás , után nyomban hozzáláthatnak az ínségesek pontos kataszterének elkészítéséhez. Evégből csoportokra osztva, 'házról- házra fognak járni és házszám szerint külön névjegyzékbe foglalják a munkanélkül maradt s szükségmunkára vállalkozó családfőket, ezek eltartásra szoruló családtagjait, az egész családnak a téli hónapokra (november-~március) fejenként és havonként 6 kgr.-mal számított lisztszükségletét s a névjegyzékben feltüntetik azt is, hogy a családtagok között vannak e és hányán olyanok, akik szükségmunkára vállalkoznak. Ugyancsak házszám szerint külön névjegyzékbe veszik a munkára képtelen vagyontalan s így a társadalom támogatására szoruló egyéneket. A bizottságok számbaveszik és a főispánnak jelentik a területükön el-, végzendő közmunkákat* Ezen közmunkákon oly útjavítási, csatornázási munkálatok értendők, amelyeknek egyszerű földmunkája különleges szakképzettséget nem igényel. Az ily egyszerű földmunkát igénylő utsza kaszok a vármegye területén oly méretűek, hogy azok megjavítása elegendő munkaalkalmat nyújt. A társadalmi adó behajtása úgy történjék, hogy a képviselőtestület határozatának meghozatala, illetve a kivetés után a bizottság összeállítja a társadalmi adóval megróttak névsorát, beszedi tőlük a rájuk eső, illetőleg kivetett gabonát és készpénzt. Fontos, hogy ez az akció kudarcot ne valljon, épen ezért mi azt véljük, hogy a bizottságnak a legnagyobb eréflyel kell megtörni a közönyt, a rideg, elzárkózottságot. És ha már semmi sem használ, a fukarokkal szemben el kell menni az erkölcsi megbélyegzés legszélső határáig. Reméljük azznban, hogy ilyesmire nem leszen szükség és nem kell majd éreztetni senkivel a helyi bizottság rosszalását azért, hogy az akcióból magát kivonni törekedett. A tervbe vett szükségmunkákat mielőbb meg kell kezdeni, hogy az ínségesek segélyezése mielőbb m ‘gkezdhető legyen. Ezért a társadalmi adót a legrövidebb idő alatt ki kell vetni és október közepéig be is kell hajtani. A helyi bizottságoknak adományokat is kell gyűjteni. Ilyen adományok elsősorban gabona, azután a tüzelőanyag, ruhanemű, gyors romlásnak ki nem tett élelmiszerek és készpénz lehetnek. A bizottságok ezenkívül szórakoztató előadásokat, táncmulatságokat rendezzenek, amelyeknek jövedelme a mozgalom céljaira fordittatik. Buzovalutűs építő részuény- társasfis. , Érdekes és ötletes javaslatot terjesztett Síkos Gyula szekszárdi építész a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elé az építkezés megkönnyítésére. Tudvalevő, hogy akik építeni akarnak, rendesen hitelt szoktak igénybe venni. A pénz kiszámíthatatlan értékingadozása folytán azonban a kölcsönpénzzel építkező eset leg nagyon rosszul járhat. Ha a ko róna tovább esik, akkor esetleg negyven százalékos kamatozással sem találja meg a számítását a hitelező. Ha azonban a korona javul, akkor a hitelt „éluezőu tönkre mehet a kamatok megdagadása folytán. A külföldi valnták sem lehetnek az építési hitel alapjai, mert hisz erre vonatkozóan már szomorú tapasztalataink vannak. Mivel azonban építkezni kell, fel tétlenül meg kell találnunk azt a módot, amellyel e kérdést meg lehet oldani. Azt hisszük, hogy Síkos építész ötlete, amely nemcsak a helybeli, hanem a fővárosi szakkörök élénk érdeklődését is felkeltette, ha talmas lökést ad majd az építési akció megindításának, ha a termelő osztályok a saját legfontosabb érdekükben valóra váltják az érdekes« és értékes eszmét, amely abból az alap tételből indul ki, hogy a mi búzánk a mi pénzünk, a mi legs'abilabb valutánk. De ne „valutánk“, ne is ke reskedelmi folyamatnak alávetett árucikk legyen a búzánk, hanem kizárólag „csereeszköz“ abban a vonatkozásban, hogy építő alapul szolgáljon. Síkos Gyűl» javaslata ugyanis egy építőanyag beszerző és építő részvény- társaság alapítását célozza búza valuta alapon. E részvénytársaság tőkéje tehát búza volna, még pedig a következő természetű búza: a gazdasági alkalmazottak búzákonvenciója, az aratók és cséplők gabona része, gabonában fizetett párbérek, vámőrlő malmok vámgabonája, a gazdaságok minden kori gabonakészlete, amelyet előre nem látható hiányok pótlására, az instrukció javítására, kielégitésére, fejlesztésére tartalékolnak. E gabonatételek évről-évre meglehetősen állándó csereértéküek. Ugyanannyi búzáért ugyanoly gépet, gépjavítást, építést vagy renoválást állandóan és évék óta lehet megkapni. Ha tehát ezek a buzatételek önkéntesen bekapcsolódnának, akkor a bu* zavalutás hitelműveleteknek szilárd bázisai lehetnének. A javaslat konkrét formában ez : Alakíttassák egy építőanyagokat termelő építő részvénytársaság oly célból, hogy építési hitelre szorulókat buzakölcsönnel támogasson. A részvénytársaság alaptőkéje egyszáz vaggon búza. Részvények száma 10,000, egyen- kint egy q búza névértékkel. A részvénytársaság három szakosztályra: építőanyag, épitő és takarmányosztályra tagozódjék. Az építőanyag osztály téglát, betonkövet, tetőcserepet saját telepén gyárt, felszerelési tárgyakat, ajtókat, ablakokat raktáron tart. Kölcsönt csak azok nyerhetnek, akik épitő ügyeiket a részvénytársaság anyagával és munkájával bonyolítják 4e. Az épitő-osztály mindenféle építést elvállal. A termény osztály a természetben kiadott és beszerzett gabonafélék malomszertji átvételét, raktározását, kezelését és értékesítését végzi. Az egyes kölcsönt igénylő építtetők részére kiadott buzaköl- csönnek, buzakamatjának mértékét az igazgatóság állapítja meg. A kiadott kölcsönök törlesztési időtartama legföljebb tiz év. A részvénytársaság tiszta nyeresége azokból a jövedelmekből áll, amelyek az összes veszteségek, leirások és a költségek levonása után maradnak. A nyereség hovaforditása az alapszabályokban lenne meghatározandó, az osztalék nagysága felől pedig a közgyűlés határoz. A részvénytársaság határozatlan időre alakulna és a fennálló törvények betartása mellett mindaddig fennállna, amíg ezt a gazdasági helyzet célszerűvé teBzi, vagyis amig feloszlatását valamely közgyűlés az előkészítendő alapszabályok rendelkezései szerint el nem határozza. A részvénytársaság közgyűlési határozat következtében való fel-' oszlása esetén a közgyűlés határoz a a felszámolás módja felett, amelynek foganatosítására névvé a kereskedelmi törvény idevonatkozó batározmányai mérvadók. Menjünk végig most már egy bu- zavalutás épitési hitelműveleten, hogy betekintést nyerhessünk a részletekbe. A buzakölcBönnel' dolgozó építtetőnek kétségtelenül kedvező helyzete eleve is minden indokolás nélkül leszögezhető. Az építkezési szükség előtt álló termelőt nemcsak a hitel e módjának igen egyszerű és bizalmat keltő volta ösztökéli az építkezésre, hanem az a kézenfekvő tény
