Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-09-09 / 37. szám

Ara 8 korona. IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 szeptember 9. * 37. szám. TOLNANEGYEI ÜJSÍG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Iterkeszttaeg es kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épOletében. Telefonszám 85 és 102. » Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 60 korona. Egyes szám ára: 8 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton, előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések arait A icgklieöo hirdetés dija 50 korona A hirdetés as a tol tó oldalon egy 60 mlllmatar szélű hasábon mlllmátcr soronként 3 korona- ■ izövegoldalon 5 korom. VállalaH hirdetések 8 korona. Állást keresik, nek 50 százaléa engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámbír, el]agy- zéel hír, valamint a aytlttár soronként 50 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Liszt Ferenc bora.* Kétségtelen, hogy egyes termelő vidékek fejlődése a piacra kerülő cikkeket illetően nagyon sokféle kö­rülménytől függ. És az is biztos, hogy mint minden termelési ágra, úgy a magyar bortermelésre is nagy és nyomasztó súllyal nehezednek azok a politikai és gazdasági eltolódások, amelyeket a trianoni béke teremtett. Ismeretesek azok a nagy nehéz­ségek, amelyek a kitűnő magyar borok kivitelet részben politikai, rész­ben valutáris okokból akadályozzák. A velünk békés és barátságos poli­tikai érzelmeket tápláló országok a gyönge valutájuk miatt nem tudnák, a magas valutájú államok pedig nem akarnak tőlünk bort vásárolni. Ezen általános, mondjuk nemzet­közi okokon kivül vannak még kü­lönleges helyi szokások is, amelyek az epyes borvidékeken a borok ér­tékesítését megnehezítik. A szekszárdi bor már az árpád- házi királyok idején az egész ország­ban hires volt. A meghonosított fe­kete kádárka édeskés vörösbort adott, magas szesztartalommal, amely a leg­jobb hazai borokkal szemben is meg­állta helyét. Mi az oka tehát, hogy a szek­szárdi boroknak kereslete oly mér sékelt? Készben az, bogy a múlt század kilencvenes éveiben, a filloxera pusztítása alatt egyes lelkiismeretlen emberek meghamisították a szek­szárdi bort és gyatra lapi szőlő ned vét hozták forgalomba és igy pár év alatt lejáratták a régi évszázados jóhirnevét. Hála a bortörvénynek és egyes kedvező évjáratnak, ezt a csorbát lassan kiköszörültük és e* tekintetben a helyzet lényegesen ja­vult. Megmaradt azonban egy nagy hiba, hogy nem sikerült borvidékün­kön egységes, kevés változásnak kitett bortypust teremteni. Ennek pedig főoka, hogy nagyobb szőlő- gazdaságaink nincsenek, a gazdál­kodási területek elaprózottak, egysé­ges szüretelésekre és más, az egy­séges bortypus szempontjából fontos állami, helyhatósági vagy hegyköz­ségi gondoskodás nem történt. Nagy haladásnak kell tekintenem' ugyan, hogy újabb időben ismét meg­bízható és jóhirnévnek örvendő cégek gyűjtőhelyeket létesítenek, amelyek biztosítékot nyújtanak arra, bogy a szekszárdi borok hamisítatlan minő­ségben kerüljenek forgalomba, de mégis fájó szívvel kell megállapíta­nom, hogy egy tényleg nagyszabású, hatalmas tőkeerejű vállalkozás még sincs, bár állíthatom, hogy idegen * Dr. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőnk az OMKE németül, franciául és angolul megjelent szept. 2-iki számába irta és közöl­tette német nyelven az alábbi, a szekszárdi borra igen jelentős és fontos cikkét. tőkék is biztos és igen jövedelmező befektetést nyerhetnének. A szekszárdi borok össze nem ha­sonlítható zamatja, édessége és erős sége mellett 1—2 éven keresztül való céltudatos, főként egységes ter­melő és értékesítő politika segítse gév l rövid idő alatt túlszárnyalná régi jő birét, amelyet nem utolsó sorban köszönhet jó minőségén ki vül egy nagy barátjának, a kiváló nagy művésznek, Liszt Ferencnek, aki mindenhol, ahol a nagy világ­ban csak megfordult, királyok, her­cegek asztalánál mindenütt szekszárdi bort kért. Liszt Ferencünk, aki oly sok időt töltött Szekszárdon barátjainál, báró Augusz Antalnál, már nincs többé, de megvan még mindig jó borunk, tőlünk függ, hogy jó hírnevét hely­reállítsuk és a világpiacot ismét ré­szére meghódítsuk. óriási feladat vár ezen a téren a kereskedelemre. A kereslet felkutatása kérdésében már is jelentékeny lépések történtek, de a kínálat kifogástalansága és egy ségessége érdekében alig valami, pe­dig nézetem szerint ez a megoldás kulcsa. A termelő nehézkes, maradi, újí­tani nem akar, a modern, jövőbe néző kereskedőre tehát nagy feladat vár. Nem szabad egyedül csak arra szorítkozni, hogy borüzleteit egyik vagy másik évben eredményesen le­bonyolítsa, hanem oda kell törekedni, hogy a bornak állandó vevőkört biz­tosítson, még pedig az által, hogy kifogástalan egységes kínálatot léte­sítsen és a keresletet nagy felkészült seggel felkutassa. Szekszárd és vidékének a világ­forgalomba leendő bekapcsolása szem­pontjából még igen kedvezőtlen a helyzet. Hiányzik az elsőrangú vas­útvonal, a város mellett elhúzódó és a Dunába vezető Sió csatorna hajóz­hatóvá tétele szintén csak régi terv, amely aránylag csekély beruházással megvalósítható volna. A magyar pénzügyi kormánynak nehéz helyzete dacára sem szabad a magyar bortermelők megadóztatá sára oly mobóan törekednie, hiszen valamennyi mezőgazdasági termelési ág között a szőlőgazdaságban emel­kedtek az előállítási költségek leg­nagyobb mértékben (szénkéneg, réz- gálic, kénpor stb.), ellenben a bor árak emelkedése, a kedvezőtlen órté- kesithetési viszonyok folytán sokkal aránytalanabbul kisebb, mint az egyéb mezőgazdasági terményeknél, különösen égyéb magvaknál. Csak még egyet említek meg. A szekszárdi bor elsőrendű szállí­tási képességgel bir. A múlt század 60-as éveiben báró Augusz, Liszt Ferenc barátja és ked­velt bortermelője, kísérletezett a szek­szárdi bornak Amerikába való szállí­tásává^ ami az akkori, hosszadalmas és kedvezőtlen szállítási viszonyok dacára, fényesen sikerült. A szek­szárdi bor kiállotta a hosszú és ne héz szállítást, jenkik legnagyobb örömére. Mindezek megerősítenek abban a hitemben, hogy egy kevés akaratra és értelemre, főként a külföldnek egy csekély érdeklődésére volna szükség, hogy az eddiginél jobb sorsra érdemes szekszárdi bor forgalma fellendül­hessen. Semmi sem u] az és alatt. Egyik gyönki munkatársunk Var­sád nagyközség levéltárában érdekes és értékes régi könyvet talált, mely­nek cime: „Varsádi Helyiség Cur- rens— Protocolluma, Szerződött Mártin Tóbiás Bírósága alatt 1832 Ott Pal“ (ezen utóbbi név valószínűleg a jegyzőé). Ebben lapozgatva látjuk, hogy majdnem minden közigazgatási tény­kedés hasonló formában már ősrégi időkben is megvolt. A Currens Pro- tokollumban ugyanis a jegyző szósze- rint bevezette a főszolgabiró körren­deletéit, amelyeket küldönc hordott körül a járásban. Most, hogy ínség-akcióról, a be gyűlt gabona tárolásáról hallunk be­szélni, feltűnik például Visolyi János főszolgabírónak 1832 aug. 22-én ki adott rendelete, mely szerint „Az Jegyzők és Bírák most már a Lako­soktól lassan-lassan szedegessenek bé Gabonát az életes Tárnak való hozására.“ Az életes tár valószínű leg gabonaraktárt, éléstárt, szükség­raktárt jelent. Éles eltérést mutat a „lassan-las­san“ kifejezés a mostani rendeletek tónusától, amelyek hemzsegnek a mielőbb, sürgősen, haladéktalanul, nyomban, rögtön, azonnal és tüstént szóktól, melyeknek következtében mindig több a gyorsaság az intézke­désben, mint az alaposság. Úgy látszik, hogy a községek szó- szerint vették a „lassan-lassan* való szedegetést és az életes tárak akkor is ép oly lassan teltek meg, mint most az ínség akció magtárai, mert Visolyi János főszolgabiró 1832 okt. 12-én azt írja: „Az életes Tárnak elkezdésére elébbi futói Levelem következésében a Bírák és Jegyzők tizenöt Nap alatt az iránt Jelentése két bé küldjék, hogy kiktől és hány mérőre, minő Gabonát szedegettek öszve és addig hova tették légyen“. Az árvizsgáló bizottság őse is je­lentkezik mindjárt a könyv első lap­ján, ahol is a következő közlemény olvasható (a könnyebbség kedvéért modern magyar írással hozzuk): „Limitáció. Az 1832. esztendő bőjtmás hava 26 -án ezen nemes Tolnavármegyében fekvő Szekszárd mezővárosában tar­tatott közgyűlés alkalmatosságával a marhahús ea az azzal járó szereknek ára e következőképpen batároztatott még, úgymint: A marbabusnak fontja: 11 krajcár, a borjúhúsnak dettó: 12 krajcár, birkahnsnak 7 krajcár, fagy- gyunak: 22 krajcár, öntött gyertyá­nak : 38 krajcár, mártottnak: 32 krajcár, szappannak fontja: 26 kraj­cár. A máj, száj, láb, pacal, a húsnak fele árán adatik, köteleztetnek a mészárosok kemény büntetés alatt jó bust igaz mértékkel adni. Ezen limi­táció kezdődik ápr. hónap 1-ső nap­ján. Kelt, mint feljebb. Olvasta és kiadta Bezerédi István m. kir. fő­jegyző, Visolyi János főszolgabiró.“ HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, . Egész Magyarország — mennyország. — A szekszárdi kir. törvényszék Uj elnöke. A Kormányzó Ur Őfőmél- tósága a dr. Pesthy Pál kúriai bíró képviselővé választásával megürült szekszárdi törvényszéki elnöki állásra kinevezte dr. Kelemen Imre buda­pesti kir. ítélőtáblái bírót, akinek egyidejűleg a kúriai bírói címet is adományozta. — Vitézi avatás. A kormányzó ur Ofőméltósága szenczi Feördeös Vilmos huszárezredest, Északpestvár- n*0gye vitézi szék kapitányát f. é. aug. 15 én vitézzé avatta. — Szekszárd város a nyomor- enyhitö akció érdekében. A városi képviselőtestület legutóbb tartott rend­kívüli közgyűlésén Tolnavármegye alispánjának felhívására 1.200000 koronát szavazott meg a Horthy Miklós kormányzó Ur Ofőméltósága által kezdeményezett nyomorenvbitő akció céljaira, amelynek fedezetéül 100 százalékos pótadót vetett ki. Fel­hatalmazta a képviselőtestület a város polgármesterét, hogy ezen összeget a helybeli pénzintézetektől hitel ntján vegye igénybe, mig a felemelt pót- adó a város pénztárába befolyik. Ezen összegből az ínségesek csak az esetben fognak részesülni, ha erejük­höz képest részt vesznek azokban a fontos közmunkákban, amelyeknek elvégzését a város feladatai tűzött ki. Amint értesülünk, a város pol­gármestere az inségakció érdekében nagyobb arányú propagandát szándé­kozik kifejteni s az erre vonatkozó tervei már készen állanak. Reméljük, hogy ezúttal a város mjnden egyes polgára, akinek az Isten anyagi lehetőséget adott, meg fogja hozni a maga nemes áldozatát a rettenetes tél előtt álló ínségesek megélhetése és munkaalkalom nyújtása érdekében. — Igazságügyi kinevezések. A kor­mányzó Ur Ofőméltósága dr. Kozacsek József ügyészségi elnöki címmel fel­ruházott szekszárdi kirá'yi ügyészt a szekszárdi kir. ügyészség elnökévé, Seb nrer Károly paksi kir. járásbirót a paksi kir. járásbiróság elnökévé, Kuziczky Ricbárd járás bírósági elnöki címmel felruházott bonyhádi kir. já rásbirót a bonyhádi kir. járásbiróság elnökévé, Takács Gyula keszthelyi kir. járáskirósági - titkárt a szék-

Next

/
Thumbnails
Contents