Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-09-09 / 37. szám
Ara 8 korona. IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 szeptember 9. * 37. szám. TOLNANEGYEI ÜJSÍG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Iterkeszttaeg es kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épOletében. Telefonszám 85 és 102. » Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 60 korona. Egyes szám ára: 8 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton, előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések arait A icgklieöo hirdetés dija 50 korona A hirdetés as a tol tó oldalon egy 60 mlllmatar szélű hasábon mlllmátcr soronként 3 korona- ■ izövegoldalon 5 korom. VállalaH hirdetések 8 korona. Állást keresik, nek 50 százaléa engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámbír, el]agy- zéel hír, valamint a aytlttár soronként 50 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Liszt Ferenc bora.* Kétségtelen, hogy egyes termelő vidékek fejlődése a piacra kerülő cikkeket illetően nagyon sokféle körülménytől függ. És az is biztos, hogy mint minden termelési ágra, úgy a magyar bortermelésre is nagy és nyomasztó súllyal nehezednek azok a politikai és gazdasági eltolódások, amelyeket a trianoni béke teremtett. Ismeretesek azok a nagy nehézségek, amelyek a kitűnő magyar borok kivitelet részben politikai, részben valutáris okokból akadályozzák. A velünk békés és barátságos politikai érzelmeket tápláló országok a gyönge valutájuk miatt nem tudnák, a magas valutájú államok pedig nem akarnak tőlünk bort vásárolni. Ezen általános, mondjuk nemzetközi okokon kivül vannak még különleges helyi szokások is, amelyek az epyes borvidékeken a borok értékesítését megnehezítik. A szekszárdi bor már az árpád- házi királyok idején az egész országban hires volt. A meghonosított fekete kádárka édeskés vörösbort adott, magas szesztartalommal, amely a legjobb hazai borokkal szemben is megállta helyét. Mi az oka tehát, hogy a szekszárdi boroknak kereslete oly mér sékelt? Készben az, bogy a múlt század kilencvenes éveiben, a filloxera pusztítása alatt egyes lelkiismeretlen emberek meghamisították a szekszárdi bort és gyatra lapi szőlő ned vét hozták forgalomba és igy pár év alatt lejáratták a régi évszázados jóhirnevét. Hála a bortörvénynek és egyes kedvező évjáratnak, ezt a csorbát lassan kiköszörültük és e* tekintetben a helyzet lényegesen javult. Megmaradt azonban egy nagy hiba, hogy nem sikerült borvidékünkön egységes, kevés változásnak kitett bortypust teremteni. Ennek pedig főoka, hogy nagyobb szőlő- gazdaságaink nincsenek, a gazdálkodási területek elaprózottak, egységes szüretelésekre és más, az egységes bortypus szempontjából fontos állami, helyhatósági vagy hegyközségi gondoskodás nem történt. Nagy haladásnak kell tekintenem' ugyan, hogy újabb időben ismét megbízható és jóhirnévnek örvendő cégek gyűjtőhelyeket létesítenek, amelyek biztosítékot nyújtanak arra, bogy a szekszárdi borok hamisítatlan minőségben kerüljenek forgalomba, de mégis fájó szívvel kell megállapítanom, hogy egy tényleg nagyszabású, hatalmas tőkeerejű vállalkozás még sincs, bár állíthatom, hogy idegen * Dr. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőnk az OMKE németül, franciául és angolul megjelent szept. 2-iki számába irta és közöltette német nyelven az alábbi, a szekszárdi borra igen jelentős és fontos cikkét. tőkék is biztos és igen jövedelmező befektetést nyerhetnének. A szekszárdi borok össze nem hasonlítható zamatja, édessége és erős sége mellett 1—2 éven keresztül való céltudatos, főként egységes termelő és értékesítő politika segítse gév l rövid idő alatt túlszárnyalná régi jő birét, amelyet nem utolsó sorban köszönhet jó minőségén ki vül egy nagy barátjának, a kiváló nagy művésznek, Liszt Ferencnek, aki mindenhol, ahol a nagy világban csak megfordult, királyok, hercegek asztalánál mindenütt szekszárdi bort kért. Liszt Ferencünk, aki oly sok időt töltött Szekszárdon barátjainál, báró Augusz Antalnál, már nincs többé, de megvan még mindig jó borunk, tőlünk függ, hogy jó hírnevét helyreállítsuk és a világpiacot ismét részére meghódítsuk. óriási feladat vár ezen a téren a kereskedelemre. A kereslet felkutatása kérdésében már is jelentékeny lépések történtek, de a kínálat kifogástalansága és egy ségessége érdekében alig valami, pedig nézetem szerint ez a megoldás kulcsa. A termelő nehézkes, maradi, újítani nem akar, a modern, jövőbe néző kereskedőre tehát nagy feladat vár. Nem szabad egyedül csak arra szorítkozni, hogy borüzleteit egyik vagy másik évben eredményesen lebonyolítsa, hanem oda kell törekedni, hogy a bornak állandó vevőkört biztosítson, még pedig az által, hogy kifogástalan egységes kínálatot létesítsen és a keresletet nagy felkészült seggel felkutassa. Szekszárd és vidékének a világforgalomba leendő bekapcsolása szempontjából még igen kedvezőtlen a helyzet. Hiányzik az elsőrangú vasútvonal, a város mellett elhúzódó és a Dunába vezető Sió csatorna hajózhatóvá tétele szintén csak régi terv, amely aránylag csekély beruházással megvalósítható volna. A magyar pénzügyi kormánynak nehéz helyzete dacára sem szabad a magyar bortermelők megadóztatá sára oly mobóan törekednie, hiszen valamennyi mezőgazdasági termelési ág között a szőlőgazdaságban emelkedtek az előállítási költségek legnagyobb mértékben (szénkéneg, réz- gálic, kénpor stb.), ellenben a bor árak emelkedése, a kedvezőtlen órté- kesithetési viszonyok folytán sokkal aránytalanabbul kisebb, mint az egyéb mezőgazdasági terményeknél, különösen égyéb magvaknál. Csak még egyet említek meg. A szekszárdi bor elsőrendű szállítási képességgel bir. A múlt század 60-as éveiben báró Augusz, Liszt Ferenc barátja és kedvelt bortermelője, kísérletezett a szekszárdi bornak Amerikába való szállításává^ ami az akkori, hosszadalmas és kedvezőtlen szállítási viszonyok dacára, fényesen sikerült. A szekszárdi bor kiállotta a hosszú és ne héz szállítást, jenkik legnagyobb örömére. Mindezek megerősítenek abban a hitemben, hogy egy kevés akaratra és értelemre, főként a külföldnek egy csekély érdeklődésére volna szükség, hogy az eddiginél jobb sorsra érdemes szekszárdi bor forgalma fellendülhessen. Semmi sem u] az és alatt. Egyik gyönki munkatársunk Varsád nagyközség levéltárában érdekes és értékes régi könyvet talált, melynek cime: „Varsádi Helyiség Cur- rens— Protocolluma, Szerződött Mártin Tóbiás Bírósága alatt 1832 Ott Pal“ (ezen utóbbi név valószínűleg a jegyzőé). Ebben lapozgatva látjuk, hogy majdnem minden közigazgatási ténykedés hasonló formában már ősrégi időkben is megvolt. A Currens Pro- tokollumban ugyanis a jegyző szósze- rint bevezette a főszolgabiró körrendeletéit, amelyeket küldönc hordott körül a járásban. Most, hogy ínség-akcióról, a be gyűlt gabona tárolásáról hallunk beszélni, feltűnik például Visolyi János főszolgabírónak 1832 aug. 22-én ki adott rendelete, mely szerint „Az Jegyzők és Bírák most már a Lakosoktól lassan-lassan szedegessenek bé Gabonát az életes Tárnak való hozására.“ Az életes tár valószínű leg gabonaraktárt, éléstárt, szükségraktárt jelent. Éles eltérést mutat a „lassan-lassan“ kifejezés a mostani rendeletek tónusától, amelyek hemzsegnek a mielőbb, sürgősen, haladéktalanul, nyomban, rögtön, azonnal és tüstént szóktól, melyeknek következtében mindig több a gyorsaság az intézkedésben, mint az alaposság. Úgy látszik, hogy a községek szó- szerint vették a „lassan-lassan* való szedegetést és az életes tárak akkor is ép oly lassan teltek meg, mint most az ínség akció magtárai, mert Visolyi János főszolgabiró 1832 okt. 12-én azt írja: „Az életes Tárnak elkezdésére elébbi futói Levelem következésében a Bírák és Jegyzők tizenöt Nap alatt az iránt Jelentése két bé küldjék, hogy kiktől és hány mérőre, minő Gabonát szedegettek öszve és addig hova tették légyen“. Az árvizsgáló bizottság őse is jelentkezik mindjárt a könyv első lapján, ahol is a következő közlemény olvasható (a könnyebbség kedvéért modern magyar írással hozzuk): „Limitáció. Az 1832. esztendő bőjtmás hava 26 -án ezen nemes Tolnavármegyében fekvő Szekszárd mezővárosában tartatott közgyűlés alkalmatosságával a marhahús ea az azzal járó szereknek ára e következőképpen batároztatott még, úgymint: A marbabusnak fontja: 11 krajcár, a borjúhúsnak dettó: 12 krajcár, birkahnsnak 7 krajcár, fagy- gyunak: 22 krajcár, öntött gyertyának : 38 krajcár, mártottnak: 32 krajcár, szappannak fontja: 26 krajcár. A máj, száj, láb, pacal, a húsnak fele árán adatik, köteleztetnek a mészárosok kemény büntetés alatt jó bust igaz mértékkel adni. Ezen limitáció kezdődik ápr. hónap 1-ső napján. Kelt, mint feljebb. Olvasta és kiadta Bezerédi István m. kir. főjegyző, Visolyi János főszolgabiró.“ HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, . Egész Magyarország — mennyország. — A szekszárdi kir. törvényszék Uj elnöke. A Kormányzó Ur Őfőmél- tósága a dr. Pesthy Pál kúriai bíró képviselővé választásával megürült szekszárdi törvényszéki elnöki állásra kinevezte dr. Kelemen Imre budapesti kir. ítélőtáblái bírót, akinek egyidejűleg a kúriai bírói címet is adományozta. — Vitézi avatás. A kormányzó ur Ofőméltósága szenczi Feördeös Vilmos huszárezredest, Északpestvár- n*0gye vitézi szék kapitányát f. é. aug. 15 én vitézzé avatta. — Szekszárd város a nyomor- enyhitö akció érdekében. A városi képviselőtestület legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén Tolnavármegye alispánjának felhívására 1.200000 koronát szavazott meg a Horthy Miklós kormányzó Ur Ofőméltósága által kezdeményezett nyomorenvbitő akció céljaira, amelynek fedezetéül 100 százalékos pótadót vetett ki. Felhatalmazta a képviselőtestület a város polgármesterét, hogy ezen összeget a helybeli pénzintézetektől hitel ntján vegye igénybe, mig a felemelt pót- adó a város pénztárába befolyik. Ezen összegből az ínségesek csak az esetben fognak részesülni, ha erejükhöz képest részt vesznek azokban a fontos közmunkákban, amelyeknek elvégzését a város feladatai tűzött ki. Amint értesülünk, a város polgármestere az inségakció érdekében nagyobb arányú propagandát szándékozik kifejteni s az erre vonatkozó tervei már készen állanak. Reméljük, hogy ezúttal a város mjnden egyes polgára, akinek az Isten anyagi lehetőséget adott, meg fogja hozni a maga nemes áldozatát a rettenetes tél előtt álló ínségesek megélhetése és munkaalkalom nyújtása érdekében. — Igazságügyi kinevezések. A kormányzó Ur Ofőméltósága dr. Kozacsek József ügyészségi elnöki címmel felruházott szekszárdi kirá'yi ügyészt a szekszárdi kir. ügyészség elnökévé, Seb nrer Károly paksi kir. járásbirót a paksi kir. járásbiróság elnökévé, Kuziczky Ricbárd járás bírósági elnöki címmel felruházott bonyhádi kir. já rásbirót a bonyhádi kir. járásbiróság elnökévé, Takács Gyula keszthelyi kir. járáskirósági - titkárt a szék-
