Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-09-02 / 36. szám
I TOLNAMEGYEI ÚJSÁG felekezetek közti békességnek ezen * klasszikus földjén, Bezerédj István Ennek » hálának és kegyeletnek lerovást módja Bezerédj I tván nemes emlékéhez akkor lesz méltó, ha mindnyájan úgy ragaszko- vallásunkhoz, mint ragaszko tdott ő 8 b51 mindnyájan úgy tiszteltük a mások vallásos meggyőződését, int tisztelte ő Ez lesz a keresztény iyházak együttműködésének s a felekezetek közötti békének legbiztosabb záloga, melynek jegyében az üsszes megjelenteket szivem egész melegével üdvözlöm. A felolvasást óriási tetszésnyilvánítással kísérte, a közönség, jeléül annak, hogy az elmélkedő, a magyarságnak ez a kiváló .tudásu és lelkes hive, eltalálta azt a hangot, amely minden ember szivéhez ér, aki nem szóval, de becsületes munkával I romokból építeni akar. Oly kevesen vagyunk, nem engedhetjük meg I aet a lukBzust, hogy ne szeressük j egymást csak azért, mert más for- 1 mák mellett imádjuk az Istent. A nagyhatású felolvasás után Kuoczer Jenő ügyvéd, R^ichl Géza orvosnöveodék és Stein Miklós építészmérnök, Bo!du8 Magda zongorakisé rete mellett Beethoven egy gyönyörű qaartettjét adták elő nagy. pracizitás- gal és a müérlők nagy élvezetére. Bodnár István, a megyei Írógárda 1 legelsője „A gályarabok“ c., lapunk más helyén közölt gyönyörű irredenta költeményét olvasta fel,óriási tapsot Ljfrdemelvén ki. Or. Orffy Lajosné [ nagy tetszés mellett néhány Gold- marck dalt adott elő zongorán. Ezután következett Ravasz László püspök Szekszárdon mondott beszé deinek leghatalmasabb]», amelyet Németh Gyula ev. lelkész ur szívességéből, aki a beszédet gyorsírással lejegyezte, egész terjedelmében közlünk, hogy azok, akik nem lehettek, I vagy nem voltak jelen, ha nem is élvezhették a szónokiás remekével előadott beszédet, legalább olvashassák a magyar haza fájdalmas szeretetóvel telitett remek gondolatokat, megszívlelhessék és követhessenek az abba ügyesen beleszőtt intelmeket. Dr. Ravasz püspök beszéde. Mélyen tisztelt Közönség ! Hölgyeim és Uraira ! Sok embert hallottam már panasz kodni amiatt, hogy nem látja a holnapi napot. Emberi gyarlóságunkhoz köttetve nem tudjuk, hogy mit hoz a jövendő. Mennyi mindent máskép tudtunk volna csinálni, akár a közel múltban, akár evvel a nagy világháborúval kapcsolatban, hogyha előre láttuk volna és tudtuk volna, hogy mi a jövendő Azt hiszem, a tisztelt közönség körében sok olyan ember van, aki rövid idő alatt gazdag emberré válna, ha az árfolyamok emelkedése és esése tárgyában világo- * «abban látna előre, mint ahogy átlag lehet látni. Csak egyetlenegy ember rŐl olvastam, hogy Ő meg csak azért az egy dologért panaszkodott, hogy az ember előre lát. Azt mondta, hogy minden nyomorúságunknak, szerencsétlenségünknek, egész emberi végzetünknek és átkunknak az az oka, hogy mi előre tudunk látni, bele tudunk nézni' a holnapba, hogy van ránk nézve jövő. Ez az ember nagyon 1922 szeptember 2. _______ ok os ember volt. A legújabb idők ®gyik legkiválóbb lélekbúvára és bozzá-bölcselője. Egy egész rendszert épített arra a gondolatra, hogy az ember, miután rémülten látja, hogy miféle veszedelmek közelgetnek reá, mindenek felett pedig milyen halálos végső bizonyossággal támad reá az elmúlás és a halál, önvédelemből teremt magának menekvési lehetőséget, hogy kiszabaduljon ebből a fekete gyűrűből. Es ezek a menekvési lehetőségek az eszmények, a művészet, a hit, a vallás. Nem fogadom el az elméletet, bár alapgondolatát ötletül érdekesnek tartom. Vegyük most csak azt, hogy nekünk embereknek kiváltságunk, vagy mondjuk, végzetünk, hogy előre látunk és ránk nézve jövendő már a jelenben létezik. Lám, mikor a gólya madár útra kel, hogy átrepüljön a tengeren, nem látja a jövendőt; ösztönszerüleg, sejtelmesen, öntudatlanul cselekszik. Mikor a fecske madár visszajön és építeni kezdi a fészkét, valami ellen állhatatlan benső kényszer biztatja őt és állandóan a jelenben dolgozik, nincs meg rá nézve a jövőnek a képe, ihletése, biztatása; szakadatlanul a jelenben él. Mikor az első fűszál megzsendül és megindítja felséges szabadságharcát, a nyirkos hideg földből nem látja ő még a kék ibolyát vagy a nyiló marmancs virágot, amiért küzd, amit ki akar termelni; ösztönszerüleg, öntudatlanul a jelenben él és éppen azért van meg bennük az a bámulatos biztosság, gondtalanság és tékozlás. Milyea biztos a maga dolgában a költöző madár. Mennyire reálitás a gondviselés a fecskére nézve; hogy tudja ő azt, hogy ő tápláltatni fog, és láttak-e még diadalmasabb, büszkébb valakit, mint a földbe vetett gabonamag, amelyik megérzi, hogy egyszer kalász lesz,’napsugárban, szélben, mint egy aranyhaju királylány az élet igézeté vei és áldásával. Milyen boldog lenne az a mag, hogyha ő tudná, hogy ő kalász lesz, öntudatosan, programszerűen, tervképen valósítaná meg, művészi öntudatossággal alakítaná ki a jövendőjét. Milyen boldog és bizonyos lenne az a gólya, amely átszáll a messzi tengereken, tudván, hogy mért és akarván azt önön ihletése és vágya után indulva. A buzamagtól megkérdezi valaki, mi akarsz lenni, az meg tud felelni reá, hogy én kalász akarok lenni. És ha most én ebben a társaság ban egyen-egyen megkérdezném a jelenlevőket, hát te mi akarsz lenni, vájjon hány felelet érkezne be olyan, amelyik azt mondaná, én nj magyar nemzet akarok lenni. Uj magyar nemzet, mert a régi az már csak volt. Visszájára fordult a Széchenyi szava: csak volt, de nincs már magyar. Az, aki most van, már nem a régi, széttépve, darabokra szedve csonka vérző törzsével és ebben a törzsben annyi őrlő szu és annyi pusztító betegség. Sokszor úgy érzem, most, ezekben a napokban teljesedett be Vörös- martby prófétai látása, jóslata: „Népek hazája nagy világ, hozzád bátran kiált. Egy ezredévi szenvedés kór éltet .... vagy halált.“ É’et vagy halál kérdésével áll a jövendő kapujában a magyar nemzet és ez azt jelenti, hogy az én lelkemben sokszor annak a gondo-latnak rettentő árnyéka vonul végig, vaj - jou a magyar nemzet nem egy halott nemzet e ? nem oly nép, amely bevégezte történelmi pályafutását ? amelynek nincs több hivatása és tennivalója ezen a földön ? amelyik ép ngy lejárta már a maga életét, mint ahogy az emberek és egyének élete lejár V Mint ahogy vége van a római birodalomnak, annyi őskori hatalmas monarchiának, mint ahogy újabban omladozik és széjjelhullott szemünk láttára az európai török birodalom? És ez a kételkedés azért férkőzik a szivemhez közel, mert ha visszatekintek a múltra, minden nagy történelmi korszakban látom és láttam a magyar nemzetnek nagy hivatását. Mint a nép vándorlási mozgalmak utolsó, kései hullámverése a legtávo labbi keletről, a turáni fajtából vető dik ide a nyugati civilizáció bástyája mellé és hoz egy örök üzenetet, rej3 telmes örök keletről, felséges biztatást, előre küldött követet, évezredek múlva meginduló nagy uj epocháról. Ázsia álomhozó követe, Ígéretes beroldjakép jött ide, előrevetett indo- germán áramlat sövénye mellé oda plántálódott azzal az öntudattal és ígérettel, hogy fölóje nő minden teuton erdőnek. Aztán* láttam, hogy lett "ebből a kis magyar turáni civilizációból egy védő bástya, amely ott áll és testével védi a nyugatot önön testvérei, kelet ellen, hogy tékozolta a vérét, hogy tette le rá a lelkét. Azután láttam, látom, hogy a legújabb korszakban és állami alakulatokban miképpen lett nyugati civilizációjával és európai berendezkedésével végső vára Európának a Balkánnal szemben. S most láttam s látom azt, hogy ez az ország, amelyet a természet és minden fijldrajzi előfeltétel, oiyan egységnek tervezett, gondolt és alakított, mint hullott szét darabokra. Körülötte mikép alakultak fiatal államok, amelyek eddig történelem előtti korszakot éltek, a hó alatt erősödő növényélet történetét élték le. Igaz, hogy a Balkánt feltolták Nagyváradig, de azt hirdették, hogy a mikor ők európaizálódnak, akkor meg a Balkán leszorul Galacon túlra. És itt a megmaradt magyarság, ebben a rettenetes egyenetlenségben szétforgácsolt erejével. Nem tud senki munkába kezdeni, mindenki vesz egy tégla darabot, hogy felépítsen egy templomromot, a másik nem egy másik tégladarabot vesz fel, hanem kiveszi amannak a kezéből s ha nem adja, fejéhez vágja a téglát. Minden törtéuik, csak az nem, hogy az épités folyna. Mi kell ide ? Mire van ennek a nemzetnek szüksége ?Mi menti meg ezt a nemzetet ? Uj magyar lélek ! Tisztelt közönség ! En nem láttam a történelemben nemzetet, amely annyira a lélek nemzete lett volna, mint a magyar. Ezt a nemzetet nem tartotta meg ezer esztendeig a szerencséje, mert szerencsétlenebb nemzete nem volt a földnek. Ezt a nemzetet nem a gazdagsága tartotta meg ezer esztendőn keresztül, mert szegényebb nemzet alig volt ezen a földön. Ezt nemzetet nem a hadserege és győztes háborúi tartották meg egyezer esztendőn keresztül, ennek a nemzetnek hadserege sem volt, vesztes háborúi voltak, önmagánál mindég százszorta erősebb ellenségekkel küzdött. Ezt a nemzetet eddig csak a lelke tartotta meg, amely láthatatlanul átitatta a földet, az alföld homokját, Benne volt rengetegeinkben, ott mosolygott, játszott a délibábbal, világított, messzire tekintett hófehér havasaink csúcsán, kizengett mint ábránd a tilinkó szavában, tárogató beszédében, sarkantyú pengésében, táncunk ritmusában, bölcső dalban, temetési énekben. Láthatatlanul, ki- szakithatatlanul ezt leheltük be és ezt sugároztuk ki. És mikor ez a lélek megromlott, akkor minden dicsősége magaslatáról egyszerre hogy alá- hanyatlóit. Mátyás király halálától a mohácsi vészig, egy emberöltő sem telt el s a legnagyobb magasságból a legnagyobb mélységbe szédült. Semmi más nem történt ezzel a nem- . zettel — mindene ’megvolt ugyanLAKÚ isGA2DAlitól ÉPÜLETEK ' építése előtt, kérjen díjtalan tájékoztató költségvetést ----------------- a szabadalmazott ---------------eg yszerű «a tartós SÍKOS-RENDSZERI), ÖREGES BETONFALAKRÍL száraz olcsó 1000 drb. téglát pótló ily betonkőnél 2000—2500 korona a megtakarítás, tehát egy közepes nagyságú lakóháznál kb. 100,000 korona takarítható meg. — Kőzségenkint közös építkezésre tömörült — házhelyjogosultak részére díjtalan típustervek és összehasonlítható költségvetések. E betonkövek kölcsön modelljeinkkel a helyszínén is önthetők, de úgy ezek, mint az, ugyancsak saját gyártmányú tetőcserép és cementlapok, -------------------—— raktárról is szállíthatók. -------------------------AP ÁTI CEHENTHOVER * BR. F1ÁTH ÉS SÍKOS síkos gyula építész Telefon: 84. SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 1081. sz. (a posta mellett] Telefon: 84. WMM HA1DEKKER JÁNOS oki. mérnök insatlanforsalmi és parcellázd irodája SZEKSZÁRD. Engedély O. F. B. 2016/921. sz. a. Eladó Szelcszárdon: a Bartinában lakÓháZj 350.000 koronáért. a Felső utcán 2 tanya pincével, szobával. Vízimalom földdel, lakással, gazd. épületekkel eladó. Irodai órák: 9—12 ig. Válaszbélyeg melléklendő. ’
