Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-07-29 / 31. szám

1922 julius 29. 5 — Janusek mérleggyár Szekszárd, Pásztor-utca 506. sz. Telefons 95. sz. I Mindenfelé esd kellene. A nagy szárazság arra indít, hogy cikket írjak róla. Többször tapasz taltam, hogy m<re soraim napvilágot látDak, már elvesztették aktualitásu­kat. Remélem, hogy most is úgy lesz, vagyis mire cikkem megjelenik a T. U. ban, már országos eső fogja felüditeni a szomjas földet. Egyelőre azonban még „könnyű magyarban“ rovom e betűket egy kiszáradt szó morufüz alatt; mellettem a Koppány hullámain (?) néhány állati hulla úszik csendesen lefelé, mig meg nem akad a part bokrain. Földöntött lyu­kas fürdőkád szolgái íróasztalul, me­lyet a bádogos csak 3000 koronáért hajlandó kijavítani. Széchenyi oda­adta egy évi jövedelmét az akadé­miának, én azonban nem adhatom oda egész havi fizetésemet a bádo­gosnak, mert engem nem tartanak el a barátaim, mivelhogy kevesen vannak. Lehet, hogy ezen cikk el­olvasása után még fogy a számuk, bár rémitő burkoltan fogok írni, úgy hogy alig lehet ráismerni a szerep­lőkre. Szóval óriási a szárazság. A kör­nyékbeli falvak különböző módon próbálnak ellene védekezni. Halma község lakossága pl. jegyzője aján­latára meghívta dr. Buday Pétert beszámoló tartására, kiről egy bol­dogult laptárs azt irta, hogy esőt hoz. Mint lovas nemzethez illik, fé­nyes bandériummal fogadták, mely alkalommal az összes zugmének ki­vonultak. Vármegyénk ezen zugában ugyanis a lótenyésztési bizottság min­den zúgolódása dacára állítólag sok zug mén működik, de nem lehet sem- sit se csinálni, mert az összes lovas­ság megeBköszik rá, hogy az mind «sak „Zugpferd“ ! Dr. Buday kísé­retében volt véletlenül és kivételesen a szolgabiró is, bár nincs jó viszony­ban vele és a választáskor is erősen dolgozott ellene, holott minden har­madnap sürgönyt kapott Gombostól, hogy őt mint hivatalos jelöltet tá­mogassa. A szolgabiró épen azon gondolko­dott, hogy a harci méneken most en bloc végre lehetne hajtani azt a bizonyos műtétet, amikor erős köp- panást érzett a parafa napsisakján, amelyet csak a zsidótemplomban vesz le, máskor soha, mert nagyon félti a fejét a napsugaraktól. A koppanás onnan eredt, hogy a kocsi mellett ügető csődör agylátszik utegsejtette a sötét szándékot és egy rúgást intézett a járás fejének feje ellen. Kiderült azonban, hogy a pa­rafasisak nemcsak a napsugarak v ellen véd, hanem egyéni akciók el­len is. — Eső azonban nem lett! TOLNAMEGYEI ÚJSÁG A mogyorósbörényieknek azt aján­lotta a papjuk, menjenek Csicsókába búcsút járni A börényiek azonban nem jutottak fel a kápolnához, mert a hegyoldalon olyan sikos a fii a szárazságtól, hogy mindig lecsúsztak. Mikor a domb lábánál pihentek, az állomásról egy pesti ur jött közéjük és esőköpenyeket ajánlott nekik jutá nyos áron megvételre. Mikor az em­ber esőértakar könyörögni és e3Ő he­lyett köpenyeget kínálnak, nem csoda, ha froclizásnak veszi. A börényiek ennélfogva úgy ellátták a gummivi- gócet, hogy az apponyvári njjonnan szervezett a Ható rendőrség jelentése szerint sérülései csak 8 napon tnl fognak gyógyulni. A gummintazó emiatt feljelentést tett a gyöngyösi járásbírósághoz, ahol azonban biró- szüke miatt egyelőre ad akta tették az ügyet és csak a legközelebbi eső után fogják elővenni. (Addigra álli tóiag már lesz járásbiró). Nedvesd község derék lakói szin­tén a papjukhoz fordultak a szük­séges eső irányában. Az azonban ta­nács helyett megmagyarázta nekik, hogy a szárazság fogalmának kifeje­zésére már a török nyelvben is van egy ős turáni szó: „Assali“, vagyis magyarul „aszály“ ! Kellényben lett volna obő, de a plébános — elharangoztatta. A búcsú napján ugyanis vacsora után, amikor egy a rendesnél is sokkalta nagyobb, leginkább klerikális elemekből álló társaság már minden megehetőt el­fogyasztott, 9 aj vendég érkezett és vacsorát kért. Gyöngyösről jött meg az alkoholellenes klub egy különít­ménye, amelyet tréfásan „szovjet“ névvel ruháztak fel, mivel a proletár diktatúra alatt is tartózkodni kellett a szeszes italoktól. A plébános élénk tanácskozásokat folytatott kétségbe­esett gazdasszonyával, mert’egy csepp hast sem lehetett szerezni, más ételt pedig a szovjetgyomor nem igen vesz be. Végre egy mentő gondolata támadt a megakadt házigazdának. Hallotta ugyanis, hogy a társaságnak egy Jakab nnvü tagja (Honny sóit, qui mai y pense!) nagyon félti az aj 25000 koronás ruháját a nyugati ég­bolton tornyosodó fekete felhőktől. A tornyosodó szótól eszibejutott a torony és ebből fakadt a mentő ötlet: felküldte a harangozót a to­ronyba, hogy harangozzon a felhők elibe! A vacsorára váró társaság kérdezte, miért harangoznak ily szo­katlan időben és mikor megtudták, hogy zivatar jön, a ruháját féltő Jakab rémülten hazafelé indította a társaságot. Házigazda és gazdasszony fellélegzett 1! Eső azonban nem jött. Egyedül Apponyváron volt eső és mivel előtte való este a zsidótemplom­ban a rabbi esőért könyörgött, na­gyon emelkedett a zsidók ázsiója, ami ázsiai népnél nem is csoda. Ál­lítólag az összes környékbeli baptis­ták bé akarnak lépui a zsidó fele- kezeibe. j ÍJ * Szekszárd r. t. város tanácsától. 8309—1922. S SIS Hirdetmény a szekszárdi kereskedelmi iskola megnyitásáról. Szekszárd r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy ameny- nyiben a városi felsőkereskedelmi iskola immár kedvező irány­ban előhaladott államosítása bekövetkezik, f. évi szeptember 1-én megnyitja az intézet első és második fiúosztályát. Az előkészítő leánytanfolyamot csak folytatásában, azaz csak a második osztályát nyitja meg, ha arra legalább 15 leány­tanuló jelentkezik. Az első fiúosztályba jelentkező tanulók felvételi vizsgát kötelesek tenni, melynek dija 200 korona. Ezek a felvételi vizs gálatok augusztus 28. napján tartatnak meg. Az évi tandíj a fiuk részére 2000 korona, a leánytanfolyam növendékei részére 3000 korona, melynek fele az iskolába való felvételre jelentkezéskor lefizetendő. Azok a fiuk, akik a felvételi vizsgálaton nem felelnek meg, a tandíjnak már befizetett ösz- szegét visszakapják. A felvétel f. évi augusztus 14., 16. és 17. napjain délelőtt 8—12 óráig történik. Mivel párhuzamos osztályokat nyitni nem lehet, csak meghatározott számban vehetők fel tanulók. Azért az, aki fentjelzett időben nem jelentkezik, esetleg a felvétel le­hetőségét kockáztatja. A felvétel a főgimnázium második emeleti felsőkereskedelmi iskola tanári szobájában történik meg. Szekszárd, 1922 julius 28. Vendl István polgármester. «* $ ÍJ « $ ÍJ ÍJ « ÍJ íJ $ ÍJ 4* »% W Ül * ül # ül •1* •a? $ & 1 Magyar Élelmlszerszdllitő és ÁruKeresKedelmi R.-T. j : bizományosa ! m ■ ; DESULAY BÉLA, Szekszárd \ ■ Telefon 135. sz. Hazeum mellen, j : Vásárol napi áron: " M , ■ ; Gabcsnanemüeket, mindenféle terményt, j - borsót, mákot és gyapjút. Eső nem jön, a bádogos drága, tehát jobbnak hiányában légfürdőt veszek most. Lég az van elég, elég az ember ebben a melegben. Elég is volt az írásból . . . Nyilttér.* Tolnán engemet személyemben súlyosan sértő, kvalifikálatlau cédulák szerzői és terjesztői ellen a büntető feljelentést a kir. ügyészségnél meg­tettem, remélvén, hogy az ismeretlen tettesek kiléte feldorittetik, melynek megtörténte után el fogják venni méltó büntetésüket. Rótb Adói, Tolna _____ Ferencz József-utca 55* * E rovat alatt közlöttekért a szerkesztő­ség nem vállal felelősséget. Kiadó a »Tolnamegyei Újság* hírlapkiadó rt. Mindazok, kik felejthetetlen jó férjem temetésén megjelené­sükkel 8 részvétnyilvánitásuk- kal fájdalmamat enyhíteni ipar­kodtak, fogadják halás köszö­netéin. özv. Szélyes Sándorné. Megállapodási A minden téren mutatkozó fokozatos drá­gulás okozta nehéz megélhetési viszonyok kényszerének hatása alatt a szekszárdi álta­lános ipartestület szabó iparos mesterei 1922. évi julius hó 24-én a kővetkező munkabér megállapodásra jutottak s azt magukra nézve kötelező erejűnek jelentik ki. Az úri szabók részéről: 1. Saco öltöny elkészítési ára (kel­lékek nélkül) _____ 3000 K 2. Salon ruha, sportöltöny, gyér- ruha és különleges munkák a rendelővel külön megállapodás tárgyát képezik. 3. Olcsóbb mosó ruha elkészítési ára _ _ _ _ _ _ 2600 K 4. Saco elkészítési ára_ _ _ 1500 K 5. Nadrág * » 750 K 6. Mellény » » 750 K 7. Felöltő vagy mikádó elkészítési ára _ _ _ _ _ _ 3000 K 8. Télibabát elkészítési ára_ _ 3500 K Fordít ás 20°/o’kal drágább. — A 3% for­galmi adót a megrendelő fizeti. Közalkalmazottak l0u/o kedvezményben részesülnek. Magyar szabók részéről: 1. Elsőrendű magyar öltöny elké­szítési ára _ _ _ _ _ 2400 K 2. Másodrendű magyar öltöny el­készítési ára _ _ _ _ 2000 K 3. Elsőrendű téli kabát elk. ára 1500 K 4. Másodrendű téli kabát elk. ára 1200 K Ezen megállapodása mai naptól érvénybe lépett. Szekszárd, 1922 julius hó 24. Ozánics Viktor André István ipartest, jegyző. ipartest, elnök. Itta tisztviselő keres egyszerű butorzatu szobát esetleg házi koszttal. Értesítések-t Bezerédj-utca 24. sz. alá kérünk. Használt, jó karban lévő fűszer- és rövidáru ízleli berendezés egészben vagy részletben is eladó. Bővebbet vasútállomással szemben özv. Kovács Istvánná házában. IMiszíigyrs igazolványos fényképek a legrövidebb időn belül készülnek Borsain műtermien Szekszárdon 1 Felvételek minden nap, ünnep- és vasárnap is reggel 8-tól este 10-ig. Címre ügyeljen! /

Next

/
Thumbnails
Contents