Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-07-15 / 29. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1922 julius 15 két népünk ősfoglalkozásaiban használ, beszélnek. Beszélnek ma is, for* máikkal, rendeltetésükkel s a hozzájuk fűződő nyelvkinccsel visszavisznek Ázsiába, rávilágítanak az ott élt népek kultúrájára. Elmondják őseink ítéletét, erkölcsét s a körülöttük levő természet anyagát, elbeszélik a megtelepedett népektől átvett foglalkozásokat, melyeken keresztül kapcsolatot találunk Bokfelé. A néprajzi anyag szellemi része mellett, gyűjtő munkájukban mélyen tisztelt Uraim, helyezzenek súlyt a beszélő szerszámokra is .. •l" És jött utána Kovách Aladár. Ismertette a magyar népviseletet s szomorú tényként mutatott rá, hogy a nemzeti viseletben rejlő gazdagságunkra tulajdonképen vad ösztönü ellenfeleink figyelmeztettek először s e viseletét nem szabad — emberek — nem szabad nemzetközivé sülyeszte- nünk! Nekünk nemzeti, faji, szoros kötelességünk viseletűnk féltő megóvása I Össze is szidta egy kicsit a sárközieket, hogy levetkezve a régi szokást, a régi ruhát, rövidáru üzletek ízléstelenségében veszejtik el a szépanyák drága örökségét, az ízlést.“ Es mindenik előadónál az a nagy féltés, szorongás, aggódás 1 Siessünk, elkésünk! Mi lesz velünk . . . 1 Az ünnepély szépirodalmi részét impozáns styiusuan dr. Kramolin Gyula nyitotta meg „A decsi nemzetőr“ című balladájával. Az arcokra ráült a figyelem s csodálatosan simult az én lelkemre is e népnek növekvő kulturBzomja. Bodnár István a törökvilágból vett regényes történetében a régi sárközieket hozta kézfogásra az utódok felé. Mosoly és derű huncutkodott a sorokban s rálopta a szöveget az utódok barázdált, napsütötte arcára. Tenyérbe temetett fejek felejtették a napi gondot s a kalásztérlelő napot. A balkézben lehanyatlott a pipa s a jobbkéz is elfelejtkezett a homloktörlésről. A fehér falra nem mozgó árnyékok rajzolódtak, melyek hirtelen, bosszúsan mozzantak, ha az ablakokon át bekiváncsiskodó zörgés tompította a felolvasó író hangját. Gödé Lajos kedves, meleg lelkének visszhangjaként csengtek még rímes sorai, de a „Zuider tónál“ cimü költeményénél-már orgonát szólaltatott és én örülök, hogy igazi tónusát im, megtalálta! Dr. Berze Nagy János előterjesztésére nagy lelkesedéssel alakult meg a Néprajzi Társaság sárközi gyűjtő szövetsége, melyet pompás, magya- í ros lakomával pecsételtek meg. A számtalan felköszöntő nagy biztatásnak, nagy akarásnak tanúságát tette, melyekbe hamisan huncutkodott bele Dani János decsi bíró talpraesett szónoklata. Pap János alsónyéki gaz dában az öntudatos, értékes magyar tisztult példányát ismertem meg. És ugy-e derék sárköziek ? Az aggasztó jövőért tett fogadalom nem lesz délibábos ábránd, mely belepusztul a hétköznapok szürkeségébe ? Az önzetlen munka gyönyörű jegy az ösztönös élet előtt s a jövőhöz adtok reményes erőt, ha igy szegődtök el a nagy múlt szolgálatába! n. 8. A nagymányoki bányaszerencsétlenség. Lapunk múlt számában rövidesen hirt adtunk már arról, hogy az Esztergom—Szászvári kőszénbánya Rt. nagymányoki bányájában tűz ütött ki, amelynek — sajnos — halottai is vannak. A részvénytársaság a balesetről pár soros jelentést adott ki, elmondva, hogy a tüzet a kompresz- szor robbanása okozta és' hogy a bányában két munkás halt meg. Egy újságíró Nagymányokra utazott, hogy részletes híreket szerezzen a szerencsétlenségről. Beszélt a bánya főmérnökével, a munkásokkal, valamint a bányahatósággal. Az érdekes információkból az alábbi részleteket közöljük : Heinrich bányafőmérnök a katasztrófáról. Jonius 28-án délután öt órakor történt a baleset. A kompresszor gyulladt ki eddig ismeretlen okból. A gép mellett a szerencsétlenség pillanatában egyedül a gépkezelő volt, aki mintán kikapcsolta a motort, menekülni igyekezett. Azonnal megadták a vészjelzést és hat órára 72 embert felszállitottunk a bányából. A kompresszor 160 méter mélységben van, az akna 200 méter mély b közvetlen a forduló közelében, az első stáción dolgozott két munkás, Prohászka János és Borha Péter. Valószinüleg nem vették észre az aknából betóduló gázt, a többiek pedig elfelejtették őket figyelmeztetni és amikor a menekülésre gondoltak, már minden késő volt. A kompresszor kigyulladása folytán lángra kapott olaj olyan fojtó gázt fejlesztett, hogy föltétlenül percek alatt halott volt mind a kettő. Amikor észrevették, hogy Prohászka és Borha lent rekedtek a tárnában, a bányamester egy segédmunkással, tel jes mentőkészülékkel leereszkedett a tárnába, de a fojtó gáztól mindössze 120 méter mélységre tudtak csak lehatolni. Olyan sürti füst gomoly- gott ekkor már az aknában, hogy a mentőlámpák két méternyire sem vált, intézkedés történt, hogy az egész bányát azonnal gátolják el. A munkások erre befalazták a bányának nemcsak a szállító, hanem a légnyilását is. A légnyilás falát az esetre három nappal, julius 1 ón felbontották, de ismét csak 120 méter mélységre juthattak le. Látták azonban hogy az egész akna izzik. Szombaton délután száll ki a telepen a bányahatóság és ismét megkísérlik, hogy lehatoljanak a bányába és felhozzák a két szerencsétlen munkás holttestét, ha ugyan teljesen szénné nem égtek. Megmagyarázta még a főmérnök, hogy a Rezső akna, helyesebben a nagymányoki telep, sujtóléges bánya, azért van szükség a kompresszorra, amely eddig kifogástalanul működött és a vizsgálat fogja megállapítani, hogy mi okozta a hirtelen gyulladást. öt év óta, mióta a főmérnök a társaság alkalmazottja, öt halálos baleset történt a bányában. A két testvéraknában összesen 750 ember dolgozik huszonnégy órás állandó üzemmel és a munkások nyolc órán ként váltják egymást. Mit mondanak a munkások? A bánya munkásai szerint a szerencsétlenséget egyedül az a körülmény okozta, hogy a kompresszor nem az akna nyílásánál, hanem 160 méter mélységben van és az olajjal táplált gép állandóan veszélyeztette a kétszáz méter mélységben dolgozó munkások életét. Az akna mesterséges léghuzata ugyanis olyaD erős, hogy a kompresszornál fejlődő gázokat percek alatt elviszi a legmesszebb fekvő tárnákba is. Határozottan tudják, hogy a bánya nem volt kellőképpen mentőkészülékkel felszerelve, a mentőlámpákat a szerencsétlenség után küldték el töltés végett Szász várra, de mire azok visszaérkeztek, természetesen mentési akcióról már szó sem lehetett. Az, hogy csak két ember pusztult oda, annak a körültudták bevilágítani a teret. Mintán minden mentési akció reménytelenné ménynek tudható be, hogy a munkások állandóan tartottak a veszélySelyemkendót látni — Bakhel csókját várni — Párduc módra odakúszik Történjék is bármi! Majd, lecsap az asszony Seiyem^endőjére, Viszi, fut, de egy üldöző Szerb golyó a bére. Felriad a tábor A lövöldözésre — „Hol az őrszem? — „Ábris— elmenti“ Most veszik csak észre. Görnyedezve megjön Alig van benn’ lélek, A kapitány hamar végez: „Halálra Ítéllek 1“ „Nem vagyok én Uram Se gyáva, se bamba, De megkaptam a golyómat Már — az oldalamba! Kapitány ur kérem — Instáüom alássan, Engedjen el, hogy mégegyszer A falumat lássam!“ IV. Hazakerül Ábris A réginek romja — Fájó, vérző oldalára Azt a kendőt nyomja — Sűrűn tele szövi Vérvörös virággal, Szerelemmel, lemondással, Szent szomorúsággal. Holdvilágos este — Egy más legény karján — Ott találja a szép özvegy Az ő kertje alján. Végvonagló ajkai Csak annyit lehelnek: „Meghoztam a selyemkendőt Halotti lepelnek!“ V. Künn a decsi hegyen Düledező viskó — A vén, púpos koldusa8szouy Rákhelnek — az is jó. Alig nyitja száját Beragadt szemét se’ Csak a lelke sötétjében Él egy emlék mécse. Sóhajtást fakasztó Régi, kínos emlék, Amikor benn’ a faluban Az Ábrist temették. Fele keszkenőjét Terítette rája Másik fele —1 szivén hordva —• Az ő végét várja Eljön ez a vég is Egy ziinankós este: Kinyujtózik utoljára Összegörnyedt teste Rongygyá foszlott kendő Az a szemfedője Rongygyá foszlott két szép élet Gyászos hirdetője! — —n. ! tői és most is az első fojtó levegő- ! áramlatra az aknához rohantak. Két özvegy ée négy árva. A szerencsétlenségnek mind a két áldozata fiatal ember. Prohászka János huszonhét éves bonyhádi lakos özvegyet és három árvát, Borha Péter huszonnégy éves nagymányoki lakos özvegyet és egy kis fiút hagyott hátra. A bányahatóság nyilatkozata. A bányahatóság bányarendészeti szempontból a technikai szempontok figyelembevételével mindennemű bányagépezetnek elhelyezését és berendezését felülvizsgálja. Annak idején, amikor a nagymányoki bányába beszerelték a kompresszort, az illetékes hatóság nem talált kifogásolni valót. A kompresszorok elhelyezésének esetei igen különbözők, mert sok helyen a felszínen vaió felállitás technikailag meg nem oldható, mivel a légcsatornák és a villamosvezetékek elhelyezésének olyan akadályai lehetnek amelyek a kompresszor működését teljesen lehetetlenné teszik. Minden kompresszor magától érthetően nagy hőt fejleszt és ha az olajozás kiányos, akkor a csapágyak könnyen begyulladnak. A kompresz- szór begynlladását a hiányos olajozáson kívül teljesen kívül fekvő okok is- előidézhetik, amelyekre épp úgy nem lehet előre számítani, mint ahogy a múltkori vasutszerencsétlen- ségnél a sínek lerakásánál nem lehet előre gondolni a sintörósre. Valamilyen idegen anyagnak, kevéske földnek, vagy kis kavicsnak a csepágyba való kerülése elegendő, hogy előidézze a begyulladást, mely azután természetesen komoly következményeket von maga után. A vizsgálat majd ki fogja deríteni az okokat és a részleteket, amelyek közre játszottak a kompresszor begyuliadásá- nál, illetve a, bányaszerencsétlenség előidézésénél. A részvénytársaság a tűzről. Az Esztergom—Szászvéri kőszénbánya Rt. igazgatósága kijelentette, hogy a társaság a bányatechnika minden újabb vívmányával dolgozott a telepein. Az üzemekben a legelső bányamérnököket alkalmazták, akiknek a lelkiismeretességében nyugodtan megbízhatnak. A kompresszornak a felszínen való alkalmazása nem felel meg a technika 'mostani követelményeknek és ezért lent az aknában kellett alkalmazni. Teljesen ismeretlen okból gyulladt ki a csapágy, amely azután előidézte a szerencsétlenséget. A gépek, amint azt a társulat-ellenőrző közegei jelenÁRU-, TERMÉNY-, 9NG0- ÉS INGATLANÉRTÉKESÍTŐ ______ VÁLLALAT ______ Ig azgatóság: Székesfehérvár. Tolnamegyei üzletvezetőség: Szekszárd, Bezerédj-u. 15. Képviseletek az ország minden nagyobb városában. A „PIAC“ című ingyen-újság kiadója. MINDENNEMŰ termény-, ingó és ingatlan-vé te le k ÓS eladások leggyorsabb és legszolidabb lebonyolítása. Szíveskedjék figyeleihmel kísérni e lapban közölt hirdetéseinket..; ( i
