Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-07-08 / 28. szám
IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 Julius 8. 28. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Eléflzetésiir: Helyben és vidéken: egész évre 120 Rr félévre 65 R, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 4 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 50 korona A hirdetés as atoiwfc oldalon egy 60 mllhnétar széles hasébon millméter soronként Z korona, e ssövégoldslon 3 köröné, e hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamim a nyllttér soronként 30 körönébe kerül. Családi hírek és véllalaU hirdetések külön árszabás szériát. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. , ______________________ Amea. A láthatatlan piócák már megint szívják a magyar némáét vérét, a munkáját, a vagyonát. Faiánk éhséggel vetették magákat már hetekkel ezelőtt a zürichi tőzsdére és lenyomni igyekeznek pénzünknek, a magyar koronának az értékét. Folyton, napról-napra romlik a magyar pénz értéke és a korona, amelyet nemrégiben még 65 el jegyeztek, ma már csak 44 et ér a svájci fővárosban, amely a nemzetközi értékelést irányítja. Vesztett háborúk végnapjai, az ország legnagyobb pénzintézeteinek az összeomlása, katasztrófálisan rossz termések, jégkár, vagy árvíz szokták a pénznek egy harmadával való hirtelen elértéktelenedését okozni. Épen ezért a legnagyobb rejtély ez a mostani árzuhanás, amelynek kulisszatitkai között a szőrös kezet kell keresnünk. Gabonatermésünk, ha nem is valami nagyon jó, országos átlagban mégis közepesnek mondható, mert a dunántúli aratás a legszebb reményekre jogosít. Lisztből tehát fölöslegünk lesz és pár millió métermázsát átadhatunk majd Nyugateurópának is. Bortermésünk kilátásai az egész országban kitűnőek, ngy, hogy nagyon jelentékeny borkivitelre van kilátásunk úgy Svájcba, mint Németországba és Hollandiába. Kapás növényeinket, a tengerit, a burgonyát és a babot á múlt havi esőzés feljavította, úgy, hogy ezek exportálásával is igen jelentékeny nyereségre számíthat az ország. És akkor, amikor ilyen kecsegtetők a külkereskedelmi, a pénzjavitó kilátásaink, a koronánk csak zuhan, egyre zuhan, mintha az alvilág ördögei ráncigálnák a feneketlen mélységbe. Bontják, cibálják, koppasztják a mi szegény pénzünket, hogy annak értéktelenedásével még szegényebbé, még koldusabbá tegyék ennek a sokat szenvedett szerencsétlen országnak a nyomorult lakosságát, amely maholnap már azt sem tudja, honnan teremtse elő a megélhetéséhez szükséges értékeket. Hiszen az árak hirtelenében a leghihetetlenebb magasságba szöktek fel. Az árupiacokon pedig megindult az őrült hajsza. A rossznak hitt pénzétől mindenki szabadulni akar, árut vesz, akár van szüksége reá, akár nincsen, mert a hanyatló korona megélénkítette a közönség vótelkedvót. Szinte önkéntelenül az jut az ember eszébe, hogy a kartellek urai rendezik ezt a koronával való gonosz játékot azért, hogy a lisztet, a cukrot, a kávét, a szövetet, a kartont fokozott áron helyezzék ki raktáraikból a közönséghez, ök maguk pedig jókedvűen dörzsölik a kezüket amidőn a rémült tömeg utolsó garasait is hozzájuk hordja.. Erre kell a korona áresése, köz- vétlenül az aratás küszöbén, amikor a pénznek nálunk feltétlenül javul nia kellene. És arra kell a korona áresése, hogy a külföldiek az ő pénzük értékében számítva rongyos garasokért megvehessék, összevásárolhassák a mi gyárainkat, földjeinket, pompás házainkat és minden egyebet, ami csak valami értéket képvisel itt, ebben a csonka országban. Ezek a jelek azt matatják, hogy a korona romlása nem lehet tartós. A börzemanőver, amelyet néhány lelki- ismeretlen pióca rendez, nem tarthat soká, mert azt ők maguk sem akarják. Ha a közönség riadt pénze már összeterelődött az árdrágítók vasszekrényeiben, akkor egyszerre meg fog javulni a magyar korona. De akiiorra már rettenetes károkat okozott ez a játék nemcsak az országnak, hanem a legszegényebb lakosságnak is. A magyar testnevelési térvény. Irta : Kudelka Gyula várai. testnevelési vezető. III. Ä Tolnamegyei Nemzedék junius 8-ifci számában megemlékeztem az 1921. évi 53. testvevelósi törvény alapgondolatáról, első céljáról, az oktatók kiképzéséről, azok díjazásáról. Ugyanezen lap jnnius 14. számában a „Levente“ ifjúsági testedző egyletek megalakításáról, a foglalkozások megkezdéséről, a szerek kérelmezés! módjáról, azok átvétele és jókarban tartásáról, a társadalmi sportegyletek támogatásáról. A Tolnamegyei Nemzedék megszűnt s kérésemre a harmadik, befejező közleményemnek az olvasóközönség számára való kiadását, tekin tettel a nemzeti célra, a Tolnamegyei Újság volt szive3 vállalni. A testnevelői karról, az oktatói karról és a testnevelési bizottságokról szeretnék még megemlékezni. A nemzeti testnevelés a vallás és közoktatásügyi miniszter ur hatáskörébe tartozik. Mellette dolgozik az Országos Testnevelési Tanács, melynek három szakosztálya van. I. szakosztály az iskolák ifjúságának, a II. a társadalmi sportegyletek (athletikai clubok), a III. tehát a mienk,, az iskolán kivüli ifjúság testnevelésével foglalkozik. AIII. szakosztály végrehajtó szerve a testnevelői kar, mely a minden megye székhelyére beosztott vármegyei testnevelési vezetőből és a járási székhelyeken levő járási testnevelőkből áll (alispán és főbíróval együtt működnek, címük ugyanezen utón). . A testnevelői kar az egyletek megszervezésére, a munka megindítására, annak állandó terjesztésére, anyaggal való ellátására van hivatva. Az oktatói kart a f. évi augusz- I tusban a Duna melletti tanfolyamokban kiképzendő tanerők és sporterók alkotják, ők vezetik a helységekben a foglalkozást. A testnevelői és oktatói kar mögött, mint erkölcsi testület áll a községben a törvényhatóság vezető egyéneiből, sportemberekből, földmives, iparos, kereskedő osztály vezető embereiből álló bizottság, melyet a főispán javaslatára három évre a kultuszminiszter nevez ki. A bizottság feladata, hogy az ifjúság minden rétegében lelkesitsen, őket testük nevelésének fontosságé ról meggyőzze, a játékokon való részvételre serkentse. A községi bizottságok a felsőbb vagy a vármegyei bizottság rendeletéit végrehajtják. Testnevelési ügyben tanácsadók. Anyagi ügyekben teljesen önállóak. A bizottság gondoskodik játéktérről, (1921. 53. § 5. és 6 p.), oktatóul alkalmas egyénekről. Az ifjúságot nyilvántartja. Amint lehet, ifjú sági otthonokat, könyvtárakat rendez be. Ezekben az ifjúság szórakozás mellett a polgári életben hasznos elméleti ismeretekben és gyakorlati ünnepségekben lesz oktatandó. Gondoskodik az ifjúság orvosi felügyeletéről, korcsmaveszélytől való megóvásáról. Mindezekben első sorban az állam nyújt segélyt, másodsorban a teendők ellátására szükséges helyiség, személyzet • és egyéb szükségletek költségeiről a törvényhatósági és községi háztartások saját hatáskörben (pótadók kivetésével is) egy „Test- nevelési alap“ teremtése utján tartoznak gondoskodni. Ezen alapból a bizottság az oktatóknak az államtól kapott szerény díjazását, ott ahol erre igazi érdemek szolgálnak, pótolhatja. Előadottakban elmondottam nagy vonásokban azt, ami a munka megkezdéséhez szükséges. Részleteket majd elmondják az augusztusi tanfolyamra dicséretes nagy számmal je lentkezett tanerők és sportemberek. Munkájuknak hiszem meg is lesz az eredménye. Lő-és kocsiverseny Tolnán. A m. kir. 3-ik honvédhuszár osztály tisztikarának a tolnamegyei föld • birtokos urkocsisok 'bevonásával, f. hó 2 án Tolnán a lovassági gyakorlótéren rendezett ló- és kocsiversenye gyönyörű időben, a közönség óriási érdeklődése mellett folyt le. A vár- megye különböző részeiből megjelentek közül ott láttuk : gróf Apponyi Antalt és nejét, lovag Henri quez Yincenz ny. huszárkapitányt és nejét, Bartal Aurél ny. kormánybiztost és nejét, Dőry Ödön földbirtokost, báró Schell Józsefet nejével és leányával, báró Jeszenszky Andort nejével, báró Jeszenszky József földbirtokost, gróf Biszingen Nándor ny. lovassági tábornokot, báró Rud- nyánszky Rezsőné földbirtokost, ifj. Bernrieder József földbirtokost és nejét, Gőzsy Tibor földbirtokost nejével és fiával, Sárkány ny. huszárezredest, Szitányi Ferenc miniszteri titkárt, Vizsoly Ákosáét leányával, Csapó Vilmos kir. kamarást, Han- zély Jánost, Sztankovánszky János kir. kamarást, családjával, id. Bernrieder Józsefet, özv. Bezerédj Pálnóf. és fiát, Forster Zoltán főispánt, Kne fély Ödön földbirtokost, özv. Fónagy Józsefné földbirtokost, Dőry László kir. kamarás^ ny. huszárezredest, ár. Éry Márton alispánt, Bajé Pál fő- szolgabirót, Wéber János v. nemzetgyűlési képviselőt, Dőry Frigyes földbirtokost, özv. Kunífy Károlyná földbirtokost, Fekete Ágoston prépost plébánost, Návay Andor föld- birtokost, Linka Ottkmár főjegyzőt, dr. Dallmann Gusztávot, dr. Fischer Jánost és családját, stb. stb. Ezenkívül még jelenvoltak : a tolnai huszárosztály, a pécsi huszárszázad és a pécsi valamint a tolnai tüzérosztály tisztikara teljes számmal. Egyébként a verseny eredményéről — melyet Stépáo Ferenc főhad- nagy vezetdtt szakavatottan —- a következőkben számolunk be ; 1. Altiszti military. I. Kóringer Ferenc őrm., II. Szollár Aladár őrm , III. Kovács Ferenc szkv., mindhárman a buszárosztálytói. 2. Díjlovaglás. I. Stépán György „Árkász“ nevű lova, II. Kókai Pál „Ásvány“ nevű lova, III. Soóváry Zénó „Áldomás“ nevű lova. Mindhármat lovagolta a tulajdonosa. Versenyen kiväl. I. Báró Jeszenszky Andorné „Guszti“ nevű lova, lovagolta a tulajdonos, II. Balogh Aladár „Hóvirág“ nevű lova, lovagolta Mesterházy Edith. 3. Kettesfogata urkocsis verseny.. I. özv. báró Radnyánszkyné „Viktória“ és „Hatkusz“ lovai, hajtotta a tulajdonos, II. báró Jeszenszky József „Álom“ és „Kokoró<( nevű lovat, hajtotta Sárkány ezredesné, III. ifj,. Bernrieder József „Meghitt“ és „Tat- már ob“ nevű lovai, hajtotta ifj. Bernrieder Józsefné. 4. Vadászverseny legénységi. I. Ihász járőrv. lov. szd. h. o. 5. Könnyű díjugratás. I. Szása Endre „Ambrózia“ nevű lova, II. Hipp Sándor „Alligátor“ nevű lova, III. Kókay Pál „Adogató“ nevű lova, mindhármat lovagolta tulajdonosa. 6. Kettes fogatú urkocsis verseny. I. Vizsolyi Ákos „Csalfa“ és „Hullám“ nevű lovai, hajtotta Vizsolyi Anna Mária, II. Gözsy Tibor „Ganz“ és „Rezes“ nevű lovai, hajtotta ifj. Gőzsy Tibor, III. báró Jeszenszky Andor „Ella“ és „Szeles“ nevű lovai, haj totta báró Jeszenszky Andorné. 7. Vadászverseny tüzér-tisztek részére. I. Ravazdy György „Szívós“ nevű lova, II. Arz Gusztáv „Aggó- dalo“ nevű lova, III. Csaffai Tóth Géza „Akaratos“ nevű lova, mindhármat lovagolta a tulajdonosa. ii Zí If n II! iPf áií int lel ak
