Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-07-01 / 27. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 2 erősödése hatalmas fegyver lesz a régi nagy Magyarországnak nemzeti érzületen alapuló kulturmunkával való visszaszerzésében. AnfUnt ellenőrző bizottságok járnak. A pécsi lapokból értesülünk, bogy a közeli napokban ántánt ellenőrző bizottság érkezik oda és így várhat* juk, hogy a legközelebbi időben nekünk is, vármegyénk lakóinak is szomorú alkalma lesz ezekkel a rettenetesen drága »jóakarókkal« találkozhatni. Minthogy igen sokan nem tudják, kik-mik ezek az ántánt ellenőrző bizottságok, mit akarnak és mily viselkedést kell velük Bzem- ben minden becsületes magyar embernek tanúsítani, nehogy ezek az urak kihasználhassák a magyar ember hiszékenységét és vendégszeretetét, szükségesnek tartjuk elmondani röviden, hogy ezek az ellenőrző bizottságok is leszegényedett országunk költségén (sok-sok millióba kerülnek) a legnagyobb kényelemben és fény- r' üzéssel élnek. Nem egy közlegénynek nagyobb havi zsoldja van, \ mint amit a legmagasabb fizetésű és legelső állásban lévő magyar hivatalnok egész évre kap, tellik tehát pezsgőre, szivarra, könnyű vérü hölgyekre és a legjobb ételekre, amikor a mi munkásnépünk egész napi' verejtékével nem tud annyit keresni, hogy kis családja legalább kenyeret ehessék. Ezek a bizottságok keresni, kutatni vannak itt. Keresik, hogy nin- csenek-e valahol fegyverek, lőszerek eldugva, amivel véletlenül eszibe jönne fennek a kirablásra Ítélt népnek ql- lentállani, amikor már utolsó lovát, 'tehenét, utolsó göncét is el akarják p jóvátétel fejében« veúni. Ezek a bizottságok behatolnak a magán lakásokba is, de még tovább mennek, be akarják lopni magukat a nép bizalmába, és ki akarnak tőlük olyan dolgokat csalni, amit esetleg fiel tudnának használni hazánk ellen. Hazaárulókat akarnak csinálni a bennük vendéget l£tó magyar népből. Ezért figyelmeztetjük olvasóinkat és mindenkit, hogy ezekkel a bizottságokkal ne álljanak szóba, ne közöljenek velük semmit, sem bajukról, sem kivánságukról, mert ezen az utón akarnak lelkükhöz férni. Vigyázzanak azokra, akikkel érintkeznek, mert megtalálják ezek a hazátlan, nemzetietlen elemek utján is az összeköttetést, hogy pusztító munkájukat jól végezhessék. Ha már nem kerülhető el a velük való érintkezés, az csak az összekötő magyar tiszt utján történjék, akinek élete legszomorubb kötelességei közé tar- tozhatik ez az állás. A magyar nép bármily vendégszerető is, a végrehajtót még sem nagyon szokta evésre- ivásra hívogatni. Ez a bizottság pedig végrehajtói szerepet tölt be, amit nem vitt még el az ántánt, ezek most kinézik, mi az, hogy később elvihessék. Korcsmárosaink sem mennek tönkre, ha sem konyhájuk, sem pincéjük nem nyílik meg ezeknek az uraknak a részére, mert ha nagyon jól tartják őket, úgy annyira jól találják érezni magukat, hogy még el sem mennek. Ez pedig temérdek pénzünkbe, de még több kö- nyűnkbe kerülne. Dr. ó’rffy Imre házszabály- lavaslato. A szekszárdi kerület nemzetgyűlési képviselője tudvalelőleg javaslatot nyújtott be a nemzetgyűléshez, az 1913. évi házszabályok életbeléptetésére. Hétfőn került sorra a javaslat indokolása, mely alkalommal azt a Ház tárgyalásra elfogadta. Dr. őrffy Imre nagy előtanulmányokra valló beszédét, amely felölelte a parlamenti jog minden részét és megvilágitotta a magyar par- lamentárizmus egész történetét, osztatlan figyelemmel hallgatták az egész nemzetgyűlésen és úgy adatai, mint meglepően érdekes következtetései általános tetszést keltettek, összehasonlította a mi házszabályainkat a külföldi parlamentek tanácskozási rendjével és meggyőzhetett énül kimutatta, hogy a mieink a legelávultab- bak, amelyeket a nemzetgyűlés munkarendjének a biztosítására feltétlenül meg kell változtatni. Csak üdvözölni tudjuk képviselőnk eljárását, aki bölcs előrelátással már jó régen rámutatott a hibára, amelynek kiküszöbölése megmenti az országot a meddő szószátyárkodás káros következményeitől. Dr. Őrffy indokoló beszédének eszmemenete a következő: A múlt nemzetgyűlésen hasonló indítványt jegyzett be, de a megindokolás előtti napon Rakovszky István, a nemzetgyűlés akkori elnöke enunciációt tett s ezért indítványát visszavonta. A szigorított házszabályokra akkor még tényleg nem is volt Szükség, hiszen az ellenzék, ! Friedrich István pártja ultrakormánypártinak tartotta magát. Ma már sajnálja, hogy indítványát visszavonta, mert az ő igazát mutatták a később lejátszódott események. De ettől eltekintve is szükségesnek tartja, hogy a magyar parlament a nyugati parlamentek házszabályaival egy nivón álló házszabályt hozzon. Es különben is előre kell megcsinálni á házszabályok revízióját s nem akkor, amikor az alkalmazása lenne szükséges. Ezután a nemzetgyűlésnek a házszabályok reviziójára vonatkozó jogát biztosítja s egy fontos precedensre hivatkozik. Az 1908 as házszabályok 252. §-a kimondotta, hogy a sürgősségi szakaszok 1911 ig, az utolsó három ülésszak idejére vannak érvényben. Gaál Gaszton a múlt nemzetgyűlésen pedig indítványt terjesztett be a szakaszok érvényességére vonatkozólag s akkor a nemzetgyűlés ki is mondotta e szakaszok érvényességét. Részletesen kifejti, miért nem tartja alkalmasnak az 1908-as házszabályokat. Megszűntek az okok, melyek a szigorú házszabályok elleni harcot indokolták. Ez dualizmus, a Bécstől való félelem, a királyi hatalom tul- tengésétől való félelem s a legradikálisabb szélső baloldali vezér is azt mondta, ha ezek az okok nem forognak fenn s a népjogok kiterjesztése meg van, akkor jöhet a legszigorúbb házszabály. Meg kell nézni, hogy a külföldi államokban milyen házszabályok vannak érvényben. Sokkal szigorúbb, mint az. 1913-as. Hogy szükséges a házszabályszi- goritás, erre nézve azokat az indokokat sorakoztatja fel, melyek az akkori hatalmon levők, a koalíciós- kormány részéről hangzottak el: Andrássy például feltétlenül szükséritásra kell törekedoi. Ebben a véleményben voltak Rakovszky István és Kossuth Ferenc is. Andrássy a szocialisták ellen is kérte a szigorú házszabályokat, mert tartott tőle, hogy megjelennek a Házban. Apponyi beszédeiből citál ezután, aki szintén a házszabály-szigorítások mellett foglalt állást. Batthyány maga sem tartotta szükségesnek mindenütt a titkosságot. A házszabályok módosítása nem a pártnak kell, hanem a nemzetgyűlésnek. Ugrón Gábor azt mondta, ha Ausztriával való közjogi kapcsolatunk megszűnik, akkor lehet szó a házszabályok szigorításáról. A szociáldemokrata párt egyik vezető tagja meg- hotránkozva szólt a javaslatról. A kéidés tanulmányozásánál a kezei közé került a munkás-, katona és föld- mives-tanácsok tanácskozási rendje. Erre vonatkoztatva ezeket mondotta a szocialista képviselőknek: Az ügyrend 8 pontja azt mondja, hogy bármely tanácstagnak joga van indijványt tenni a vita idejére és azonnali berekesztésére. Az elnök ennek vita nélkül eleget tehet. Ezt akarták önök. Ha önöknek volt bátorságuk arra, hogy ilyen ügyrendet hozzanak, legyen bátorságuk a szigorúbb házszabályokat elfogadni. Nagy taps az egész Házban, a szociálisták gúnyos felkiáltásokkal igyekeztek gyengíteni az Őrffy által elért hatást. Majd igy folytatta dr. Őrffy: Á, klotür egy modern házszabály intézmény, mely minden házszabályban megvan. Gondolni kell az elkövetkezendő vitákra. A választójognál -vagy más javaslatoknál nem fog akadályt gördíteni a vita elé az 1913-as ház szabály, azonban most kizárólag az államháztartási szükséglet biztosításáról van szó, mely mindenkinek — az ellenzéknek is kötelessége. A kisebbségi jog nem terjed odáig, hogy a nemzetre sürgős javaslat megszavazását a vita nyújtásával megakadályozza. A mostani ellenzéki vezérek mind pálcát törtek a felett, hogy még a Nagy Emil-féle javaslat sem elég, pótlásra lesz szükség. Amint akkor a koalíció idején nem engedhették azt, hogy a kisebbség a többség akaratát megakadályozza, úgy most is szükség van arra, hogy mint Apponyi mondta: a tehetségtelenségnek és züllöttség- nek ne szolgáltassuk ki a parlamentet azáltal, hogy a korlátozásoktól tartózkodunk. Nagy tapssal fogadta a kormányzó párt őrffy beszédét, mely után az elnök szavazásra bocsátotta az indítványt : A Ház nagy többsége elhatározta, hogy a beterjesztett indítványt tárgyalás alapjául elfogadja. Eladó ház. Szekszárdon, a főutcán (Széchenyi-u. 169. sz. alatt) két vendéglő szomszédságában teljesen jókarban léVő ll szobás háZ) azonnal beköltözhető 4 szobás lakással és mellékhelyiségekkel, f. évi julius hó 2-án délután 2 Órakor dr. Kunczer Jenő ügyvédi irodájában önkéntes árverésen el adatik. Az árverési feltételek nevezett Dgyvéd irodájában a délutáni órákban megtekinthetők. 1922 julius 1 HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — A vármegyei főjegyző búcsúztatása Dombóváron. Szévald Oszkárt, vármegyénk uj főjegyzőjét ab- ból az alkalomból, hogy. Dombóvárról végleg elköltözött, Dombóvár és az egész járás közönsége a múlt vasárnap búcsúztatta el megható és impozánsan ünnepélyes keretek között. Szombaton este a 38 tagú dombóvári dalárda felvonult a fó. szolgabirói villa elé és a volt főbírónak és családjának ezrekre menő közönség jelenlétében szerenádot adott. Majd a dalkör elnöke szép beszéd- ben üdvözölte a főjegyzőt. Az ünnepelt meghatva válaszolt, egyetértésre, összetartásra és szeretetre buzdította a dombóváriakat,' akik közt annyi megértésre talált. — Vasárnap ^.délután a járási jegyzőegylet tartotta rendkívüli közgyűlését, melyen a megyei főjegyzőt örökös diszelnöké- nek választotta. Érdemeinek és nevének megörökítésére az országos jegyzői árvaházfcan nagyobb alapítványt tett. Szévald elfogódva válaszolt a jegyzőegylet szónokának, kifejtve, hogy büszke arra, miszerint a forradalomnak szennyes hullámai nemcsak hogy el nem árasztották a járást, de teljesen megkímélték. Este 8 órakor nagyszabású bankett volt, amelyen körülbelül százötvenen vettek részt a Korona szálló nagytermében. A dombóvári plébános volt az első hivatalos szónok: Elmondta, hogy a főszolgabíró szerénysége, szelídsége nemesebb volt a családfájánál, melyet anyai ágon Árpád fejedelemig vezetett vissza. Igazságszeretetéröl, valláskülönbség nélküli részrehajthatatlan- ságáról, ' jótékonyságáról és emberbaráti tevékenységéről, szorgalmáról, példás hivatali kötelességtudásárói szólt ezután nagy elismeréssel. A főjegyző köszönő válaszában kifejtette, hogy szent kötelességének ismeri dolgozni az uj honalapitás munkáján és pedig azzal a jelszóval: „alázattal az Isten előtt, önérzettel és felemelt fővei az emberek előtt“ és ezen hazafias munka teljesítésére hívta fel az egész közönséget.' Illés Gyula, a vármegyei, jegyzői egylet alelnöke felszólalása következett, aki pompás beszédben méltatta Szévaláné közéleti szereplését, megállapítván, hogy mint fő- szolgahiróné valóságos jótékony angyala volt Dombóvárnak. Majd a „Dombóvári Általános Közművelődési és Jótékonysági Egyesület4, melynek alapítása az ő nevéhez fűződik, a „Dombóvári Társaskör“, a „Hangya“, a „Vöröskereszt“, a „Dombóvár és Vidéke Termelőszövetkezet“ stb. stb. szónokai következtek. — Hétfőn délután vonult ki á főjegyző az állomásra. Útját egészen ellepte a közönség. Mire az állomásra ért, egész virágerdő borította kocsiját. Az állomáson a községi elöljáróság a fő* jegyzőnének hatalmas csokrot nyújtott át. Az egész búcsú és ünneplés visszasugározta azt , a közelismerést és közszeretetét, amelyben Szévaldék az egész járás közönsége előtt álla* nak és amelyet a búcsúzó főszolgabíró előzékeny, korrekt és igazságos hivatali működésével, neje pedig a társadalmi téren az emberbaráti és kulturális célok önzetlen szolgálatában kifejtett ép oly lelkes, mint áldásos és közhasznú tevékenységével kivívtak maguknak. — Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete folyó bó 28-án d. u. 3 órakor rendkívüli, közgyűlést tartott, amelyen letárgyal* ták: A vallás- és közoktatásügyi Támadjon fel a magyar büszkeség, mint a Bach-korszakban, áruló- J gesnek tartja a házszabályok szigo- nak érezze magát, de annak is tar- ritását. Nem elégedhetik meg a Nagy tassék, aki ennek a bizottságnak I Emil-féle javaslattal, tovább is kell saját magától szolgálatára áll. | menni és minden eszközzel a szigo-
