Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-06-10 / 24. szám

IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 junius 10. _____________24. szám. TO LNAMEGYEI UJSÍfi KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP SzerfcesztBség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. | Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 és 102. j A lap megjelenik minden szombaton. EtÜlSzeiésI ár: Helyben és vidéken : egész évre 120 K, félévre Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét 65 K, negyedévre 35 K. Egyes szám ára 4 K. | illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés aa a tolat oldalon egy 60 mlllmeter szélei kátékon mlllméter toronként 2 korán«,, ■ izövegoldalon 3 korona, a hírrovatban nlhalvasett raklémhlr valautntt a ayllttar soronként 30 körönébe kerül. Családi hlrak és vállalati Mt • delések külön árszabás szerint. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Drozdy ur vendégel hozott. Vége a választásoknak, nem kor­teskedésből világítjuk meg tehát Drozdyéknak a legutóbbi választás alkalmávali eljárását, hanem csak azért, hogy felnyissuk azok szemét, akik a választások idejében nem akartak látni, nem akart hallani, ha­nem vakon és süketen rohantak a destruktív agitátorok után. A válasz­tás "előtti szombaton Drozdy Győző, & kiskomáromiak nagy dicsőségére, nemzetgyűlési .képviselő, táviratban arról értesítette a központi járás fő- szolgahiráját és a szekszárdi rendőr- kapitányt, hogy egy francia újság­íróval a szekszárdi kerületbe jön, kérte tehát a rendőrhatóságokat, hogy közegeiket minden atrocitástól való tartózkodásra utasítsák, nehogy nemzetünk jó hírneve csorbát szen­vedjen. „Az Újság“ szerdai számában Drozdy ur azt jelenti ki, hogy a vele utazó francia nem ujságiró volt, hanem egy szabadságon lévő francia kapitány. Nem tudjuk, nem is keres­sük, hogy táviratában, vagy nyilat­kozatában nem mondott-e igazat Drozdy ur, de joggal kérdezzük, hogy alkotmányos küzdelmeinkben mi jo­gon akart résztvenni,—mert Sebestyén kortesautóján volt az előkelő idegen,— annak a nemzetnek egy fia, főként katonája, amely nemzetnek kö­szönhető, hogy hazánkat szétdara­bolták, hogy sok-sok súlyos teher alatt nyögünk és amely nemzet kielégíthetetlen kapzsisága és kér­lelhetetlen bosszuállásának követ­kezménye, hogy ki kell szolgál­tatnunk a kisántántnak temérdek lovunkat és szarvasmarhánkat. Hát azok a nép barátjai, akik a nyomorúságban való vergődését cir­kuszi mutatványnak használják fel a büszke győző mulattatására ? \ agy talán azért hozta magával Drozdy ur az ujságiró vagy kapitány urat, hogy saját értékes személyét biztosítsa és demagóg népbolonditásait szabadab­ban űzhesse? Bármi okból tette, el­járására megvetéssel gondolhat min­denki, akiben csak csipetnyi magyar érzés, magyar büszkeség van. A távirat dacára úgy a rendőrség, mint a csendőrség kötelességszerüleg le­igazoltatta a francia urat, akit Francia- országban aligha engedtek volna sza­badon, ha akár magyar, akár német lett volna, mert összes igazolványa egy margitszigeti belépőjegy volt. Nem tudjuk, hogy kétségbeessünk, avagy kacagjunk, drámának vagy komédiának tekintsük-e, hogy a nép hangos vezére és társai ennyire tu­datlanoknak tartanak bennünket és ily durva módon mernek hazafias érzésünk­ben kigunyolni. Nyissátok ki szemeteket ti szek­szárdi, bátaszéki és bátai emberek, akiket korteseitek lelketlensége félre­vezetett, lássátok meg az őrvényt, amelybe dönteni akartak úgyneve­zett barátaitok és amelytől csak az isteni gondviselés mentett meg. Pútválasztás a szekszárdi kerületben. Pünkösd hétfője, a békesség ün­nepe, az emberi viaskodás napja volt a szekszárdi kerületben. Ekkor dön­tött a kerület, hogy dr. Őrffy Imrét küldi e ismét fel a nemzetgyűlésbe, aki két éven keresztül a legbecsü­letesebben szolgálta a haza és vá­lasztói érdekét, vagy dr. Sebestyén Jenőt, aki és akinek kortesei Órffyre szőrt hamis és gyalázatos vádakkal és bolonditó Ígéretekkel főként Szek- szárdon, Bátaszéken és Bátán az asszonyokat és a kevésbé vagyonos választókat annyira elkábitották, hogy szinte öntudatlanul tömörültek isme­retlen személye körül. Fékevesztett terrorral dolgozott a Sebestyén-párt, szőlők tönkret.étele, házfelgyujtás, gyümölcsfakivágás és | agyonütésekkel való fenyegetések j voltak fegyvereik és ezzel eredményt is értek el sokfelé. Szekszárdon, az ! újvárosban és alsóvárosban lakók kö- I zül legalább 100 őrffy-párti választó nem mert a fenyegetések hatása alatt újból szavazni. És mégis érdekes, hogy Sebestyénék a radikális újsá­gokban az őrffy-párt hallatlan ter­rorjával kiabálják teli a külföldet és ezt a csonka országot. A kerület józanul gondolkodó vá­lasztópolgárai a biztos győzelemre számitó Sebestyén pártnak megmu­tatták, hogy a többséget nem lehet becsületes meggyőződésétől semmi­féle eszközzel eltántorítani. Sebestyén és barátai láthatták, hogy a szenve­délyekre, a nyomorra és szegénységre, a jóhiszeműségre és tudatlanságra ügyesen épített tervük miként dűlt össze a hazafias érzéssel, a higgadt megfontolással szemben és a becsü­letes munkásember megbecsülésén. Hiába Csodálkoznak, hogy a kerület­ből 3 órakor beérkezett hírek szerint ők voltak még 300 szavazattal több­ségben, a 7 órai zárórakor pedig megbuktak 385 szóval. Az órffy-párt- nak tartalékai voltak, amelyeket 4—6 óráig mozgósított és a jó községek­ről: Sárpilisről és Decsről, csak a záróra lejártával adott híreket. Se­bestyénék ahhoz a taktikához folya­modtak, hogy a választókat a déli óráig vitték fel nagy erővel szavazni, ngy hogy a II. és III. szavazókör kivételével Szekszárdon, Bátán mind­két kerületben és Bátaszéken a III. és iV-ik kerületben teljesen kimerül­tek, mig az Őrffy párt az I., IV. és V-ik kerületben, Bátaszéken az I. és II. kerületben, Decsen és Öcsényben a délutáni órákban vezette fel a sza­vazókat. Az 5 órai értosülés szerint dr. őrffy már 105 szavazattal veze­tett, 7 órakor már 300 többség biz­tosítva volt, amelyet a decsi és Bárpilisi számításon felüli szép ered­mény 385 re emelt. Kimondhatatlan lelkesedést keltett a pártvezetőség mozgalmas helyiségében, amikor be­robogott Sárközből az autó és hozta a győzelem koronáját: a decsi 333 és a sárpilisi 301 többséget. Meglett férfiak szemében az öröm könnye fakadt fel, a megkínzott idegzetű ve­zetők néma meghatottsággal szorí­tottak kezet. Nem azért örültek, hogy ők kerültek ki a nehéz harc­ból győztesen, hanem, hogy a bosz- szutól, egyéni hiúságtól, anyagi érdé . kéktől hajtott különböző rangú és rendű, titkos és nyilt kortesek által félrevezetett választók meggondolat­lansága nem fosztotta meg a kerüle­tet attól a munkás, becsületes és te­hetséges képviselőtől, aki épen a sze­gény emberek érdekében oly sok és | eredményes munkát végezhet, mint megválasztott képviselő. A hétfői döntés dr. őrffy Imrét emelte a nemzetgyűlési képviselőség díszes tisztségébe. Örülünk neki, fő­ként azért, mert az ő megválasztá­sában a nemzeti érzés győzedelmes­kedett a destruktív, felforgató áram­lattal szemben. * A választási biztos és a választási elnök a Sebestyén-párt bizalmi em­bereinek jelenlétében és élénk ellen­őrzése mellett kedden állapította meg a vidékről is beérkezett szavazási jegyzőkönyvek alapján az eredményt, amelynek kihirdetését a városháza nagytermében déli 12 órára tűzték ki. A mandátum átadásának híre gyor­san elterjedt a városban és a város­házi nagyterem hamarosan szűknek bi­zonyult a Szekszárdiul és akerület min­den községéből nagyszámban megj elent választók befogadására. Lelkes taps kisérte Schneider Gábor választási elnök kihirdető szavait, amelyben megállapította, hogy dr. őrffy Imre 385 szótöbbséggel a szekszárdi ke­rület képviselőjévé választatott meg. Indítványára egy küldöttség ment az uj képviselőért. A kerület választó- polgárai nevében^ Schneider János kérte pár szóval Orffyt, hogy vegye kezébe njra a kerület zászlaját és mandátumát, használja fel eredménye­sen a haza és a megtévesztett szegény- sorsú polgárok érdekében, hadd lás­sák, hogy boldogulásukat nem azon az utón kell kéresniök, amelyre a tág- lelkiismeretü kortesek vezették Őket, hanem azon, a melyen ő mint vezér kitartó munkával halad. Dr. őrffy Imre a küldöttség tagjai­val a városháza termébe ment, ahol zugó tapssal és éljenzéssel fogadták. Schneider Gábor választási elnök a mandátumot a következő általános I tetszéstkeltő beszéddel adta át: Midőn a szekszárdi választó kejü-, let bizalmát kifejező mandátumot, melyben nem kis küzdelem árán, az öntudatos választóközönség szabad megnyilatkozása adta meg a több­séget, — Neked — Kedves barátom átadom; szivemből üdvözöllek s kí­vánom, hogy adjon az Isten erőt, testi és lelki erőt a reád váró nagy feladatoknak betöltésére. A haza, a köznek szolgálata álljon munkádban mindenelőtt! Hazánk talán sohasem volt jobban ráutalva az önzetlen, a magasabb szempontok által irányított parla­menti tevékenységre, mint ma. Vajha ezt átérezné a parlament minden tagja! Miként bízunk benne, hogy Te, a mi képviselőnk, férfias erővel, a keresztényi szeretettől áthatottan, az egyenlően osztó jognak, az igaz­ságnak, konszolidációnak, hazánk belső nyugalmának, kifelé ható sú­lyának s tekintélyének leszel önfpl^ áldozás árán is a tényezője. ' n Mert szép és felemelő a beléd ^he­lyezett bizalom, de nagy és súlyos a vállaidra helyezett kötelesség !" / A nemzetgyűlés tevékenységében következzék el az egyetemes érdek igazságos szolgálata, akár népszerű az, akár nem, ha a haza jövője ugv kívánja! Az egyetemes érdek pár­tatlan szolgálata vezethet csak meg­nyugvásra s eredményezheti a leg­különbözőbb magánérdek tartós ki-~ elégitését, olyan kielégítését, mely nem elkeseredést, hanem megér­tést szül. .1 Hazánk lerongyolt helyzete foko­zott munkát, áldozatkészséget, köte­lesség teljesítést, tehérviselest kíván tisztviselőtől, munkástól, kis és nagy­birtokostól, a haza minden polgári­tól ! Hassa át énnek tudata a nem - zetgyülést, hogy előbbre vihesse azt az építő munkát, mely hivatva ykn romjaiból uj életre hívni, s ha még lehet, régi dicsőségre emelni a ma ­gyar nemzetet. Bizunk benne, bogy a mi képvi­selőnk férfias akaratán, jellemén, munkabírásán és dolgozni akafáéáa nem fog múlni. Az Isten úgy segítsen, az latén éltessen í ' A mélységes hazafias érzéstől át­hatott üdvözlő, szavak után Véneit István polgármester üdvözölte Szék- szárd lakói nevében az Uj képviselőt és kérte, hogy feledje el azt a éök keserűséget, amelyben, városa félreve­zetett polgárai részéről a választási harc alatt része volt s az eddigi lan­kadatlan buzgalommal és nemes me^ értéssel dolgozzék a kerület és e váróé összes lakói érdekében. Hiszi, hogy azok, akik tán most még elleúségeá érzülettel tekintenek e rögtönzött ünnepség felé, rövidesen örömmel gondolnak arra. hogy nem sikerülj! gálád módon való felizgatotfságttk hangulatában a saját érdekeik igáZi képviselőjét elbuktatni. A polgármes­ter nagy tetszéssel fogadott beszédé után drí Őrffy Imre fiiéit az üdvöz- lésekre.

Next

/
Thumbnails
Contents