Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-05-25 / 22. szám
1922 május 25. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 A felekezeti béke. Nekünk erőseknek és összetartók- nak kell lennünk, nem szabad köztünk se széthúzásnak, se meghason- lásnak lenni. Mi itt nem tűrhetünk felekezeti izgatást. Ez a gyönge ország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy magyar ember magyar ellen izgathasson. Itt a nemzetnek kell uralkodnia és ha valaki őszinte magyarságáról tett tanúbizonyságot, azt be kell állítani az ország újjáépítésének a nehéz munkájába. A megbocsátás. ■5 Én, mint a magyar jogásznemzetség tagja, mindig pártatlan voltam s nem azt néztem, hogy ki, hanem hogy milyen ügyet képvisel, mindenkinek, mindent meg tudtam bocsátani és az volt a választások után az álláspontom, hogy az egész kerület képviselőjének tekintettem magam. Ha valaki ellenem korteskedett is, bátran jöhetett hozzám, nem tagadtam meg az illetőnek a kérését, mert hiszen nekem a* kerület minden egyes polgárának az érdekeit megvédenem kutya kötelességem volt. Bár sokan azt tartják, hogy a politikát csupán kaláccsal csinálni nem lehet, én mégsem dobom vissza a reám vetett követ. Mikor hozzám jött a decsi nincstelen, aki bevallotta, hogy nincs az én pártomon, a földreform ügyében épen úgy eljártam vele az illetékes helyeken, mint bármely más választómmal. Én ugyanis azt tartom, hogy a földreform nem kortes jelszó, hanem kötelesség, amelyet keresztény szeretettől áthatott szívvel meg kell csinálni. Itt nem szabad egymás ellen uszítani az embereket, itt földhöz kell juttatni mindenkit, aki ahhoz indokoltan jogot formál. A földmives munkások segítése. Én megértem a Bzegény földmives- i munkás rettenetesen nehéz helyzetét, a napszámos nyomorát, amelyet hamarosan -meg kell oldani. Nem lehet kívánni, hogy a népnek széles rétegei, a földmives munkások dolgozzanak a hazáért akkor, amikor a családjuk éhezik és a legnagyobb ínséggel küzd. Az ipari, a gyári munkás is igen nehezen és szűkösen él, azonban a legtöbbjének mégis állandó és folytatólagos a munkája és a keresete. Sajnos, nem mondható el ugyanez a földmives munkásról, akivel szemben úgy a földmives- és kisgazdapártnak, mint a nemzetnek is súlyos kötelezettségei vannak. A jó és helyes kormányzatnak meg kell találni a módokat arra, hogy az időszaki munkásnak meglegyen az állandó munkaalkalma, a rendes munkabeosztása, a biztos megélhetése és erre vonatkozóan hamarosan meg kell szervezni az oly óriási fontosságú háziipart. A kisgazdák érdekei. A kisgazda társadalom jogos követelései és kívánságai a gazdasági élet szabadságára vonatkozóan a teljes megvalósulás felé közelednek és a gazda nemsokára abban a helyzetben lesz, hogy terményeiért megkaphatja a gazdasági életben kialakuló árakat. Ebben a párt egy emberként állást foglal. Magam is feltétlen hive vagyok a szabad kereskedelemnek és a szabad forgalomnak, amelynek a terén semmi kikötést helyénvalónak nem tartok. A szabad forgalom rendszerén alapuló, Legrégibb is rekvirálásmentes piac teremti meg a versenyt, amelynek a folyamán mindenki megtalálhatja a maga számítását. Erőszakos intézkedésekkel gazdasági rendet teremteni nem lehet, csak elfojtani. A népbolonditó jelszavak. Ellenfeleink, akik a pártunk törekvéseit elgáncsolni igyekeznek, hamis cégért használnak a választási harcokban. Kitűzik a magyar földmives cégért, odateszik melléje a 48 as és függetlenségi jelzőket is és így akarják elbolonditani a választópolgárságot. Kiadják magukat kisgazdáknak, de sem a jelöltjeik között, sem a pártjuk intéző bizottságában nincs egyetlen kisgazda sem. A magyar polgárság nem ülhet fel ezeknek az izgatóknak, akik a földmivelő társa dal mat el akarják választani az értei miségtől. Soha még jobban egymásra szorulva nem volt az értelmiség és a földmives nép, mert ha szétválasztjuk őket, akkor a magyar nép vérét ismét ki akarja szívni az a telhetetlen szörnyeteg, amely még nemrégiben is vörös színnel volt bemázolva. Felidézem azokat az időket, amikor megfogadtuk, hogy csak a saját testünk, a saját vérünk árán fog a vörös rém megint úrrá lenni az orszádban. Az ellenpárt minden jelzőt, minden cégért magára vesz, de irtózik attól, hogy kereszténynek mondja magat. Ez a mindent ígérő párt leküld a vidékre, a nép boldogitására embereket, akikről azt se tudjuk, hogy kicsodák, micsodák, honnan jöttek, ki volt az apjuk, anyjuk. Hetet, havat beígérnek, csakhogy a nép bizalmát megszerezhessék. Ha azután megválasztják őket, akkor semmit sem tesznek, csak mennek a maguk utjaiu és még csak felelősségre sem lehet őket vonni. A képviselő felősségeÉn ilyen Ígérgetésekben nem követhetem az ellenpártot, mert engem a múltam, a családom, minden érdekszálam ideköt éB mert felelek minden tettemért. Nekem jól kell képviselnem ennek a kerületnek az érdekeit, mert nekem, aki idevaló vagyok, számitanom kell a nyugtalanságra és az elkeseredésre, amelyet a rossz sáfárkodásom a lakosságból kiválthatna. Akik ketté akarják hasítani a népet. Az ellenpárt vezére, Rassay Károly a legszélsőbb zsidógy ülő letet hirdette annak idején ób a kisgazdapárt ellen harcolt a végletekig, — most épen az ellenkezőjét teszi. Drozdy sokáig a Keresztény Kisgazda- és Földmivespárthoz tartozott, azonban frontot változtatva, most azok ellen dolgozik, akik meg akarják terem teni az egységes és erős Magyarországot. óva intem a kerület választópolgárságát, hogy ne üljön fel azok nak a nagyhangú ígérgetéseknek, amelyek el akarják őket tántorítani az őszinte, becsületes keresztényi sze- retetet hirdető és megvalósító párttól és annak vezérétől, nagyatádi Szabó Istvántól. ÍJszköt akarnak dobni a magyarság közé, pedig most magyar nem lehet magyarnak az ellensége, mikor a külső ellenség minden ol dalról leselkedik reánk. Hitvány az, aki ketté akarja hasítani a népet azzal, hogy a megértés helyett har legnagyobb gyár a cot hirdet. A legfőbb ideje már, hogy annyi torzsalkodás után végre értse meg a magyar a magyart, ne vágja a körmét egymás testébe. Ha most nem találunk össze, ha most nem dolgozunk együtt, ha a hazugságok áradatával igyekszünk egymásnak ártani, akkor bizony dűlőre nem juthatunk sohasem. A boradót nem ŐrflTy csinálta. A hazugságok áradatával akartak nekem, az én személyemnek is ártani és itt azt hiresztelték felőlem, hogy én emeltettem fel a bortermelési adót a nemzetgyűlésen. Ez a legalávalóbb hazugság, mert a bortermelési adó törvényjavaslatának nem én voltam az előadója, h nem dr. Erödi— Harrach Béla. Nekem akartak ezt a javaslatot kiosztani, de én visszautasítottam ezt a megtiszteltetést, mert nem vagyok huncut, hogy én, mint bortermelő vidéknek a képviselője a bortermelőt érdekei ellen dolgozzam. És ez ostobaság is lett volna tőlem, mert hisz ezzel a magam érdekei ellen is vétettem volna. Sőt az az igazság, hogy én magam indítottam akciót az adóleszállitások és az adó- mérséklések dolgában a szekszárdi kisgazdaegylettel karöltve és ebbén a tárgyban küldöttségeket is vezettem a minister hez. Én mindig szem előtt tartottam az 1920. évben kifejtett programmot és legjobb tudásom, legjobb lelkiismeretem szerint azon dolgoztam, hogy az adózás progresszív legyen és hogy a kis embert, az állam gerincét az egész vonalon, mindenben előnyökhöz juttathassuk. Tettem pedig ezt lelkiismeretem szaván kívül azért is, mert én, aki becsületes nevet, népszerű nevet örököltem, súlyt fektetek embertársaim becsülésere és nem szeretném, ha olyan okot adnék, ami miatt a nép bizalma elfordulna tőlem. A csoport. Azt is hangoztatják ellenem, hogy „őiffy csinálta a csoportot, ő akarja azt a tisztviselők számára tovább is fentartani 1“ Ez sem áll, mert hiszen én voltam a legelső, aki azt mondtam a pénzügyminiszternek, hogy a csoportot, amely sokba kerül, s melyet a tisztviselők sem szeretnek, szüntesse meg és adjon a szorgalmas és arra érdemes tisztviselőknek olyan fizetést és nyugdijat, hogy a lisztjüket, zsírjukat, cukrukat, sójukat és a tüzelőjüket meg bírják vásárolni. Sokat megtámadták a becsületemet e választási harc folyamán olyanok, akiknek se Istenünk, se hazájuk, se törvényük, akik kéjjel és örömmel feketítettek be a választók előtt, azt mondván, hogy mit sem tettem az érdekükben. Képviselőségem tartama alatt körülbelül nyolcvanszor voltam idehaza Szekszárdon és mindig szívesen láttam mindenkit, pártállásra, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül igyekeztem mindenkinek az ügyes-bajos dolgát elintézni. Természetes, hogy aki nem jött hozzám, azon nem segíthettem, mert a néma gyereknek az anyja sem érti a sza vát. Ez az, amit Önöknek elmondani akartam, hogy pedig mindezek alap | ján joggal kérhetem e újra az Ooök Í bizalmát, azt döntsék el legjobb be | látásuk szerint. szakmában a Pyram Választási mozgalmak. A programmbeszédek utolsó határnapjain a vármegye összes kerületeiben mindenütt lázas volt a jelöltek és a kortesek tevékenysége. Részletes tudósítást nem adhatunk e mozgalomról, mert lapunk az ünnep miatt a rendes időnél előbb jelenik meg és vidéki munkatársaink jelentése ^kerületből nincs kezeink között. Tolnai kerület. Renczes János, a hivatalos jelölt vasárnap Felsőnánán, Kótyen, Mur- gán és Zombán tartott programra- beszédet. Választói mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták és hallgatták. — Dr. Klein Antal vasárnap reggel 8 órákkor To'nán tartotta óriási hallgatóság előtt programmjának ismertetését. A népszerű jelölt szónoklatát megzavarni igyekeztek a Spo- larits-párt Budapestről hozott emberei, néhány facér kávéházi pincér és két szeraült ügynök, akiket azonban a komoly válusztópo^gárok folyton leintettek. A zavargók egyike, aki Tolnán budapesti újságírónak adja ki magát, azt ordítozta, hogy az ezerholdas dr. Kleint és az ezerholdas barátait, akik a támogatására jöttek, ne hallgassák meg. Dr. Klein erre emelt hangon kijelentette, hogy úgy ő, mint a barátai megfeszített, becsületes munkával, egyenes utón szerezték a vagyonukat és mindig tudták és tudják a hazafias kötelességüket. Maga is röstelli és elitéli némely ezerholdasnak a hazafiatlan viselkedését ugyanúgy, mint ahogy megveti a háborús vagyonoknak azokat a tulajdonosait, akik bőrbakancs helyett papirost és liszt helyett korpát és fürészport szállítottak a harcterekre. Ezután a bevezetés után helyreállott a nyugalom és a népszerű jelöltet nagy figyelemmel hallgatták és nagyhatású beszéde befejezése után Bokáig igen meleg ünneplésben volt része. A beszéd után Kétyre ment dr. Klein Antal, akit a község határában lovas bandérium és rezes banda várt. Nagy melegséggel és szívélyességei fogadott hatásos beszéde után Zombára ment át, onnan pedig Ka- kasdra, ahonnan 16 gyönyörűen felvirágozott kocsival kisérték él a hívei Kétyre. Kétyen ott tartották ebédre és az emelkedett hangulatban elfogyasztott ünnepi lakoma után óriási kísérettel ment át Felsőnánára, ahol a választó polgárságnak sváb nyelven tartott frappáns hatású beszédet, amely a község összes polgárait meggyőzte arról, hogy a választásnál dr. Kteinra kell adni a szavazatukat. Óriási küldöttség jött elébe zenével, fehérruhás lányokkal és kocsikkal Murgáról és ott szinte sváb nyelven tartotta beszédét az aktuális politikai kérdésekről és politikai hitvallásáról. Kéty, Felsőnána és Murga egyértelműen csatlakoztak dr. Klein Antalhoz és ha pótválasztásra kerül a sor, akkor ezek feltétlenül eldöntik az ő javára a mandátum kérdését. Érdekes, hogy dr. Klein ezekben a községekben jelölő iveket senkivel sem íratott alá, mert arra annál kevésbé volt Bzüksége, minthogy e községek amúgy is kijelentették előtte, hogy zárt sorokban tömörülnek a zászlaja alá. cipőkrémgyár.
