Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-05-13 / 20. szám

1922 május 13. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG kellett a közélelmezési minisztérium rendelkezésére bocsátani. Az Ítélet meghozataláig az 1920. I évi XX. te. is életbe lépett. Mivel azonban ezt a körülményt a mellékbüntetésekre tekintettel súlyo­sabbnak tartja a biréság az 1914. évi IX. t.-cikknól, ezért vádlottakkal szemben az utóbb emlitett törvényt alkalmazta. Szekszárd, 1922 február hó 8 án. Salamon Iván s. k. elnök, dr. Végess Ferenc s. k. kt. biró. A kiadmány hiteléül: Ozanics s. k. Ezen ítélet jogerős, végrehajtható. Salamon s. k. b. elnök. B. II. 1608/1922. 9. sz. A magyar állam nevében! A magyar királyi Kúria árdrá­gító visszaélés vétségével vádolt Szuliman György és társa ellen a szekszárdi kir. törvényszék, mint uzsorabiróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1922. évi február hó 8-ik napján B. I. 311/1922. 2. szám alatt elintézett bűnvádi pert á vádlottak semmiBégi panasza folytán 1922. évi április hó 19 ik napján tartott nyil­vános tárgyalás alapján, a korona­ügyésznek és Szuliman György vád­lott védőjének meghallgatása után vizsgálat alá vette és a következő végzést hozta. A kir. Kúria a vádlottaknak az írásbeli indokokban a Btkv. 92. §-ának nem alkalmazása miatt beje­lentett semmiségi panaszát vissza — a bűnösség megállapítása miatt hasz­nált semmiségi panaszát pedig el­utasítja. Indokolás: Az uzsorabiróság ítélete ellen annak kihirdetésekor a vádlottak bűnössé­güknek a megállapítása miatt éltek semmiségi panasszal. Az indokolásban azt is panasz tár­gyává tették, hogy az uzsorabiróság a büntetés kiszabásánál a Btkv. 92. §-át javukra nem alkalmazta. A kir. Kúria ez utóbbi, a Bp. 385. §. 3. pontjára alapitottnak tekin­tett panaszt, — mint elkésettet — a Bp. 434. §-ának 3 ik bekezdése értelmében visszautasitotta, * mert a Bp. 390. § ának rendel­kezései szerint a perorvoslat bejelen­tésekor meg kell jelölni, hogy a per­orvoslattal élő azt az itéletpek mily intézkedése ellen használja, mert továbbá az Ítélet kihirdetése­kor a vádlottak CBupán a bűnösség megállapítását jelölték meg semmi­ségi okul, igy tehát az indokolásban ettől eltérő más okra kiterjesztett panaszukat nyilvánvalóan elkésetten jelentettek be. A bűnösség kérdésében használt semmiségi panaszokat, melyeket a vádlottak védekezésére való tekin­Legolcsóbb bútorbeszerzés! forrás n TORO JÓZSEF mliaaztalos bútorüzletében SZEKSZÁRDON Sétatér éj Wosinszhg Mór-utca sarkon Hálószobák 15.000 K-tól feljebb a legfino­mabb kivitelig. — Kaphatók mindenféle bú­torok, egyenkénti darabok is. Ablakok és ajtók minden minőségben és méretben. Telefon 93a Műhely Rákóczi-ut 974a sza Állandó bútor vétel és eladás. Ha nem akap sokat kockáztatni,« de Ha máról-holnapra gazdag akar lenni és ennek dacéra Ha még nincs OSZTALYSORSJEGYE rendelje meg azt azonnal bankházunknál, amely • most lefolyt sorsjátékban Is stenzáclóe fő­nyereményeket fizetett ki felelnek. Egész 120'—, fél 60’— negyed 10’— korona. Jutalom esetleg~i millió. Nyeremény 2 millió, 1 millió, félmillió, 300 Hivatalos sorsjegyárak: | : a minit ezer, 200 ezer, több ezer korona stb. A nyereményeket már a húzás után való napon teljes összegben fizetjük ki. Dlscrét pontos lebonyolítás. Tőzsdemegblzáaok elintézése. Lombard hitel teleinknek. DEÁK és dr. ORDÓDY BANKHÁZA, a m. kir. ált. osztátysorsjáték fóelárusitója, Budapest, IV., Aranykéz-utca 3. n tettel a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapitottnak kellett tekinteni, a kir. Kúria alaptalanoknak találta s a Bpr. 36. § 1 bekezdése értelmében elutasította. Ugyanis az uzsorabiróság, az ál­tala elfogadott és a Bpr. 33. § ának végbekezdése szerint. a kir. Kúria határozatának alapjául szolgáló tény­állásnak azon adataiból, 1. hogy Szuliman György vádlott nem a szekszárdi Kisgazdák Egye­sülete részére, hanem saját maga számára vásárolta meg kilogram­monként 14 korona árban a 100 métermázsa sót, tehát oly mennyisé get, mely az ő házi, vagy gazdasági szükségletét aránytalanul meghaladta, 2. hogy a nevezett vádlott, mint földművelő, ily közszükségleti cikk­nek a forgalomba hozatalával hivatás- szerüleg, vagy hivatásából folyólag nem foglalkozott, avagy annak for­galomba hozatala céljából való be­szerzésére hatósági engedélyt nem nyert végül 3. hogy a vádlott a kilogrammon­ként 14 koronás árban beszerzett sót kilogrammonként 20 koronáért áru­sította, bár annak hatóságilag meg­állapított legmagasabb ára kilogram­monként 3 korona volt, helyesen vonta le azt a jogi kö­vetkeztetést, hogy a vétel háború idején és nyerészkedés céljából történt. Ezek szerint tekintettel arra, hogy a vádlott cselekménye az árdrágí­tásra alkalmas módon való üzérke­dés tényelemeit is magában foglalja mert a közszükségleti cikknek az árát nem szükséges közbeneső keres­kedéssel drágította. hogy a só állami egyedáruság tárgya lévén, oly közszükségleti cikk volt, amelynek forgalmát törvényen alapuló rendelet korlátozta, igy a nyereséggel való továbbadást célzó megszerzés ezen korlátozás megszegé­sével történt; A vádlott cselekménye nemcsak az 1916. évi IX. te. 1. íjában meg­határozott árdrágító visszaélés vétsé­gének, hanem az időközben életbe­lépett 1920. évi XV. te. 1. §.4. pontjában, valamint 6. pontjának első mondatában meghatározott árdrágító visszaélés vétségének az összes tény­elemeit is kimeríti’ Tévedés nélkül állapította meg te­hát az uzsorabiróság, hogy Szuliman György vádlottnak a cselekménye bűn cselekmény. De nem tévedett az uzsorabiróság abban sem, hogy Horacskó Sándor vádlott cselekményét bűncselekmény­nek nyilvánította, mert azokból a tényekből, hogy Szuliman György vádlottat ismerte, ez egyáltalán nem említette előtte azt, hogy a szekszárdi kisgazdák egyesülete hozatta a sót, hogy ő nem az egyesületnek, hanem Szuliman Györgynek nyújtott személyes hitelt, helyesen vonta le azt a következte­tést, hogy ez a vádlott -tudta, hogy Szuliman György vádlottnak az em­lített közszükségleti cikknek nagy­ban való beszerzésére és magasabb áron való eladásira jogosultsága nem volt, továbbá azt is, hogy ez a vádlott a raktár áten­gedésben, a hitelnyújtásban és a ki­árusításban való tevékenységben meg­nyilvánult cselekményével Szuliman György vádlott cselekményének az elkövetését előzetes egyetértéssel szán­dékosan előmozdította és megköny- nyitotté, ami a bünsegédi bűnrészes- ségnek Összes tényelemeit magában foglalja. Nem osztja a kir. Kúria az uzsora- biróságnak azon jogi álláspontját, hogy az 1920. évi XV. tc.-ben fog­laltakkal szemben az 1916. évi IX. te. enyhébb rendelkezéseket tartal­maz, igy a Btkv. 2. §-ára való te­kintettel ezért kellett ez utóbb em­litett törvényt alkalmazni, mert az emlitett jogi álláspont in­dokolására felhozott azon érv, hogy az 1920. évi XV. t.-c.-ben meghatá­rozott mellékbüntetések súlyosabbak, egymagában nem mérvadó az össze­hasonlítás tekintetében. Ugyanis tény az, hogy nagyobb a mellékbüntetésként kiszabható pénz büntetés összege, mint az 1916. évi IX. tc.-ben megállapított legmaga­sabb mellékbüntetési tételé, — ámde az átváltoztatásnál mindkét esetben 1 (egy) év a legmagasabb határ, a mellyel a pénzbüntetés helyettesit hető, továbbá az 1921. évi XXVIII te. 5. §-a a 20—200 koronáig tér jedő összeget jelölvén meg átváltozta tási kulcs gyanánt, a nagyobb ősz Bzegü mellékbüntetés kiszabása mel lett is kisebb lehet a helyettesítő fogházbüntetés, mint az 1916. év IX. te, alapján, tény továbbá az is, hogy amig az 1916. évi IX. te. nem tartalmazott rendelkezést aziránt, hogy a pénz- büntetésen kívül álló egyéb mellék­büntetések kiszabása az eset körül­ményeinél fogva mellőzhető, — igy tehát e-tekintetben csakis a Btkv. általánoa szabályai nyertek alkalma­zást, — ezzel szemben az 1920. évi BURGONYA. Étkezési és vetési célokra kiválóan alkalmas, kézzel válogatott korai rőzsa % Pres. Krüger ♦ Proli. Weltmnnn-íéle burgonya waggontételekben, a mindenkori napiáron kapható. Földes Miksa A burgonyanagykereskedö, Klsvdrda. Interurbán telelőn 30. szám. XV. te. a mellőzés megengedésével a törvény szigorát lényegesen eny­hítette. így figyelemmel arra is, hogy az 1916, évi IX. te. 1. § a a főbünte­tés legmagasabb tartamát 2 évben, az 1920. évi XV.' te. 1. § 2-ik be­kezdése pedig csupán 1 évben álla­pította meg, a fentieket is tekintetbe véve a kir. Kúria az 1920. évi XV. te. intézkedéseit találja enyhébbek­nek. * , A felhozottak dacára azonban he­lyesnek tartja a kir. Kúria jelen ügynek az 1916. évi IX. te. alapján történt elbírálását és pedig azért, mert kétségtelen, hogy az állami egyedáruság tárgyát képező s ható­ságilag kgrkint 3 koronás árban forgalomba hozott sónak 100 méter­mázsa tételben való jogosulatlan meg­szerzése 8 a legszegényebb néposztály tagjai elől való elvonása a közellátás érdekeit súlyosan veszélyeztető mó­don elkövetett cselekménynek jelent­kezik, melyet az 1920. évi XXVI. te. 8. § a bűntettnek nyilvánított, mert a most emlitett bűntettnek legmagasabb büntetése 5 évi börtön- büntetésben van megállapítva, s >gy tekintettel arra, hogy az 1916. évi IX. te. 1. §-a alá eső cse­lekmények csak vétséget képeznek, nyilvánvaló, hogy a jelen esetben az 1916, évi IX. te. szabályai az enyhébbek, s ezért a Btkv. 2. § ára való tekintettel csakis ennek szabá­lyait lehetett alkalmazni. Kiemeli végül a kir. Kúria, hogy a pénzbüntetés az 1920. évi XV. te. 5. § ában meghatározott célra fordítandó. Budapest, 1922. évi április hó 19. Varga Ferenc s. k. Stocker Antal s. k. tanácselnök. előadó. Kiadó a »Tolnamegyei Újéig« hírlapkiadó rt BECORD Nemzetközi fuvarlevél felülvizsgáló és kár­térítéseket kieszközlő ______________vállalat. Fuvar levél - gyűjtés céljára képviselőt leeres Szekszárd és vidéke részére. Kevés fáradsággal kereskedőknél és Iparosok­nál összeköttetésekkel rendelkező urak 8.000-12.000 K-ig terjedő mellékjövedelemre tehetnek szert. Komoly és megbízható egyéneknek az aján­latai jöhetnek figyelembe. Budapest, IX., Ráday-u. 8. Tel. Józs. 35-60 Eladó ház. Szekszárdon, a Bartina-utcában 1314. ház- szám alatt levő 7 szoba, megfelelő mellék­helyiségekkel és nagy pincével biró »Pécsy«- iéle ház a folyó évi május hó 14-én dél­után 1/iA órakor a helyszínén utóajánlat folytán újból elárvereztetik. A feltételek a tulajdonosoknál az árverés előtti napokban megtudhatók. FOG- MÜTERME Szekszárd, Szekszárd-szálló mellett. Telefon: 107. MAUTNER GYULA Hölgyeknek ajánljuk az évtizedek óta elismert és kedvelt Kriegner féle szépitőszereket: Kriegner akácia-krém 2—3 nap> alatt fehérít, simít, fiatalít és szépít.. — Teljesen ártalmatlan. Kripgner akáciaszappan kellemes, tartós és üdítő. Kriegner akácia-puder védi a bőrt a nap és szél befolyása ellen. Kapható mindenütt. Egyedüli készítő: Kriegner gyógyszertár Budapest, Kálvin-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents