Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-05-13 / 20. szám

IV. évfolyam. Szekszárd, 1922 május 13. 20. szám-é 1 tiwiMztillég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Offtüetéslár: Helyben és vidéken: egész évre 120 K, félévre 65 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 4 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Befizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Itcklaabb hirdetés dija 30 korona A hirdetés at «tolst oldalon egy 60 mlllmeter Hirdetések árai: A ... __________________ sz éles hasábon mllbnéter soronként S korona, a (zövegoldaloa 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr ealamlnil a nyllttér soronként 30 koronába keilll. Családi hírek és vállalaH hit. datésak külön árszabás szerint. Választási mozgalmak. EszméUQnk fel! A választás nehéz küzdelmeinek utolsó heteit éljük. A hitegetés, a bolonditás, a félrevezetés minden esz­közeivel dolgoznak azok, akiknek fáj, bogy a magyar nép, ez az or­szág. az egységes párt zászlaja alá gyülekezik és keresi az utat, amely a forradalmi életből a politikai ki* bontakozáshoz, a gazdasági épitö •munkához vezet. A nép szegénysé­gét. munkaalkalomnélküliségét, föld utáni vágyakozását politikai céijai elérésére tagadhatatlan szívóssággal és rafinériával kihasználó dr. Sebes­tyén Jenő, a Drózdy-párt jelöltje, bátaszéki . programmbeszédében de­magógiájában odáig merészkedett, hogy a lezajlott erdélyi választáso kát, ahol a magyarság jelöltjeit a választási küzdelemből formálisan kiirtották, a most folyó magyarországi választásokkal egyenlőnek akarta fel­tüntetni. A főszolgabírói leintésre bár igye- kezeit másként magyarázni merész és bazafiatlan állítását, de tisztán áll előttünk az a harcmodor, amelyet ezek az urak itt bent és odakint egyaránt használnak, hogy felborít­sák a mostani politikai helyzetet, a mostani társadalmi rendet. Magyar- ország igaztalan szétdarabolásával a román rabságban nyögő testvéreink kel elkövetett választási gazságokat igyekezik igazolni egy ügyvéd em­ber, akinek magyar törvényhozói aspirációi vaunak és azzal kívánja menteni, hogy ezzel szemben az ő pártja magyarországi állítólagos elnyomását panaszolja fel. Megdöbbenve állunk meg és kér­dően tekintünk körül! Azt hittük, hogy az 1918. évi forradalom és az azt követő vörös kitörés már lecsillapí­totta a társadalmi háborgást, mint egv egy lávaömlés a tűzhányót. Azt hittük, hogy már reá léptünk arra az útra, amely az építő munkához, a társadalmi biztonsághoz vezet. A mostani politikai elszólások felnyitják szemeinket. A gyűlölet háborgását és tüzét nem oltotta el sem a törvény szigora, sem az amnestiák nagylel­kűsége, a gyűlölet lappangva ég és a földalatti csatornákban várja az alkalmas pillanatot, hogy fellobog- hasson és ismét vérpirosra festhesse a magyar eget, a magyar földet. Bátán a keresztet akarják sárba tiporni, Bátaszéken dicsőítik a ke­resztet, amelyre erdélyi testvéreinket feszítették. Vigyázzunk és eszméljünk tel! Mert ha közömbös tétlenséggel né­zünk ma is az események elé, ha széthúzva, pártoskodással közeledünk a választási urnához, könnyen meg­történhetik, hogy ismét más hajtja lovainkat, nem lesz házunk és földünk, mert ennek a gyűlöletnek nem toll kell, hogy irjon, hanem föld, ház, kocsi, ló, hogy dorbézol- hasson. Szekszárdi kerület. Dr. Orffy Imre múlt vasárnap délután őcsényben és Decsen tartotta programmbeszédét. Mindkét helyen a választók igen nagy számban jelentek meg a gyűlésen és dr. Orffy, szemé­lyeskedéstől mentes, higgadt, okos be­szédét igen nagy tetszéssel fogadták. Dr. Örffyt e kőrútjára elkísérték pártja szekszárdi vezető emberei, akik az alsóváros, félsőváros és újváros tekin­télyes és népszerű polgáraiból kerültek ki és ezzel is bizonyságát adták, hogy Szekszárd város higgad­tan gondolkozó, a becsületes munkát elismerő és jelszavaktól el nem ká­bítható polgárságának óriási része tántoríthatatlan lelkesedéssel áll az ismert, tetteiért mindig helyt álló és kerületéért fáradhatatlanul dolgozó volt képviselője dr. Orffy Imre mel­lett Őcsényben a népgyülés d. u. 3 órakor volt, ahova a jelölt kísérete vasúton utazott. A vonatnál az őcsényi választók küldöttsége fogadta a nép- gyűlésre érkeroket. Bár az eső több­ször megeredt, azért a választók igen nagy számban végighallgatták dr. órffy részletes programmbeszédét és lelkesen éltették a jelöltet. A szek­szárdiakhoz az őcsényi választók te­kintélyes számban csatlakoztak és igy ment át a jelölt és nagyszámú kísérete gyalog Decsre, ahol a köz­ségházán már igen nagyszámú vá­lasztóközönség várta és lelkes éljen­nel fogadta. A községház közelében dr. őrffy és Sebestyén kíséreteikkel szembe jöttek egymással. Dr. Örffy oldalán a választók külsőben is tisz.- teletet keltő tömege, Sebestyén olda­lán egy-két pesti ujságirócska sze­repében tetszelgő fiatal legényke, alig egy két elhódított és szegénysé­gükben félrevezetett választó, főként gyerekek. Ez az összetalálkozás igen élénken domborítja ki a két párt ál­lását és a párthoz tartozók egyéni­ségét. Dr. Orffy Decsen több mint egy órás beszédben fej tette ki programmj át, türelmet és szeretetet hirdetett, mert ennek a szegény országnak most bé­kére, nem pedig belső harcra van szüksége, hogy átélhesse a mai na­pok nagy küzdelmeit. Beszédével igen nagy hatást ért el. Miután a választók nevében köszönetét mon­dottak a jelöltnek, Schneider János a kerület pártelnöke zárta be a nép- gyűlést, megköszönve a választóknak a szives fogadtatást és a programm figyelmes meghallgatását. Pár lelkes szóval kifejtette, hogy a május 28 ikán és junius elsején tartandó választások nem az egyes jelöltek győzelmének, hanem az országnak létkérdése. Ha Bethlen István zászlaja lehanyatlik, akkor a.magyarság bukik el. A programmbeszéd után a decsi választók egy tekintélyes része a ' nagy vendéglőbe ment, ahol több lelkes felköszöntőben éltették dr. Őrffy Imrét. Vasárnap, f. hó 14-én délelőtt 11 órakor Bátaszéken ésd.'u. 4 órakor Bátán tartja dr. Örffy programmbe­szédét. Bartha Albert folyó hó 7 én délelőtt 11 órakor tartotta prog­rammbeszédét a városháza udvarán. A választók szép számban vettek részt ezen a gyűlésen, de igen Bokán voltak köztük örffy pártiak, akik hallani óhajtották, hogy mit tud mondani annak a pártnak a jelöltje, amely pártnak vezére ma is büszkén, törvényeink hiányossága folytán sajnos büntetlenül hirdetheti magát októbristának, tehát olyannak, akik az őszi rózsás forradalommal majdnem a végpusztulásba vitték az országot és végtelen nyomorúságba ezt a népet, amelyet most ismét Kossuth Lajos szent nevével akarnak maguk köré csoportosítani. De ki nyílott már a nép szeme, hiába a legfurfangosabb kortes eszközöknek, nem hagyják magukat a választók félrevezetni, úgy hogy Bartha ur is, kortesei legnagyobb sajnálatára, rövi­desen elmegy Tolnay Lajos barátja után kipihenni a választási fáradal­makat. A minden szónoki képesség nélkül előadott beszédből néhány mondat ütötte meg fülünket, amelyet szó nélkül hagynunk nem lehet. Ok Irányi Dániel követői, elvük sem- mit sem változott. (Ha erre Irányi felelhetne!) Pártjuk égy tagja sincs a forradalmakban kompro- mitálva. (Károlyi, Lovászi meg­szöktek, Batthyány ellen hazaárulási per van folyamatban stb. stb.) A legbátrabb része a beszédnek a kö­vetkező kérdés volt: „Mi van meg abból, amit Kossuth Lajos akart ?u Hát nem ennek a pártnak köszönheti az ország, hogy nem sza­bad, nem független, nincs nemzeti hadserege, akik évek óta tartó izga­tásukkal, lelkiismeretlen szélsőséges­ségükkel forradalomba, majd a kom­munizmus karjaiba dobták a magyar népet. Ma minden gyermek tudja, hogy az ország határát játszva meg lehetett volna védeni a fegyvertelen oláhtól és szerbtől, a gyáva csehtől, ha Linder (úgy vagyunk informálva, hogy Bartha ur 1918 december 10-én még a „legnagyobb barátságban“ állott Linderrel) „nem akarok ka­tonát látfiiu, könnyelmű jelszavával szét nem szórja a még érintetlen magyar ezredeket. Ha Kossuth Lajos élne, lángszavával Ő mondaná a leg­szigorúbb, a leglesujtóbb ítéletet azokról, akik ma az ö szent képé­vel, az ö fenséges eszméivel taka- ródznak és meg akarják hódítani, önző politikai törekvésük szekere elé fogni újból a hiszékeny magyar I népet. Horváth Károly az Ébredő Ma­I gyárok Országos Egyesületének igaz- • • . gatósági tagja pártonkivüli program­mal kísérletezik. Vasárnap délután tartott programmbeszédét a város­háza udvarán, támadta a kormányt és az egységes pártot. Igen erős szavakkal kelt ki a zsidóság és ellen- jelöltjei közül Bartha és Sebestyén ellen. Hallgatója sok volt, jó szónok, de beszédje támadó hangja igea sokakban rossz hatást keltett. A szélsőségeknek mi sohasem voltunk barátai, mi a kereszténységünket nem gyűlölködésben, hanem szeretetben szoktuk kifejezésre juttatni. A mi polgárságunk sem szereti azt a hang­nemet, amelyet Horváth használt, mert nekik is az az álláspontjuk, hogy minden becsületes polgár munkájára szükség van az ország felépítésében, az szolgálja tehát a magyar nemzet ügyét, aki megér­tést, Bzeretetet és nem felekezeti gyülölséget hirdet. Dr. Sebestyén Jenő a Drózdy- párt jelöltje, vasárnap Bátaszéken tartotta programmbeszédét, amelyen a kőművesek, ácsok és más szervezett szocialisták jelentékeny számban vet­tek részt és a szájuk ize szerint be­szélő Sebestyént erősen éljenezték. Sebestyén erős színészi pózzal beszél, ígéretekben nem fösvény és a sze­gény nép nyomorúságát, föld utáni vágyódását tág lelkiismerettel hasz­nálja fel képviselői aspirációi támo­gatására. (Mig ő hitegeti és izgatja a népet, azalatt dr. örffy közben­járására Alsónána, Várdomb, Decs földnélküliei összesen 409 kát. hold kisbérletet kaptak.) Elvakitott hívei lassan észbe kapnak és reá jönnek, hogy ez a budapesti ügyvéd még­sem az az apostol, aki ígéreteit be is tudná váltani. A szekszárdi kerületben a hangu­lat igen lelkes dr. őrffy mellett, úgy hogy fényes győzelme ellenjelöltjeivei Bzemben minden kétségen felül áll. Gyönki kerület. Haypál István, az egységes párt hivatalos jelöltje május 7-én Kesző- hidegkuton kezdte programmbeszédei sorozatát. A község egész lakossága már a bevonuláskor melegen tünte­tett mellette, a községháza udvarán pedig Bauch János községi bíró üdvözölte, szívélyes szavakban biz­tosítván őt a község egész lakossá­gának támogatásáról, mert a kerület most feltűnt jelöltjei közül egyedül a volt képviselőjükben van a bizal­muk. Amint a törvényhozás nehéz munkájában eddig is megállotta a helyét, úgy ezután is ott kívánják látni értékes munkaerejét, amellyel mindig a nép, a kisgazda osztály érdekeit szolgálta. A képviselőjelölt programmbeszédében rámutatott arra, hogy az országnak minden téren összefogó munkára van szüksége, : mert csak úgy lehet az országot újjáépíteni. A kisgazda és fóldmives társadalom az az alap, amelyre a nemzet és a haza fundamentumát le kell rakni és tovább iéhet épiteni az

Next

/
Thumbnails
Contents