Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-05-07 / 19. szám

III. évfolyam. Szekszárd, 1921 május 7. 19. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teleionszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre42 K, negyedévre24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szára ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 mlllmeter széles hasébon mlllraétet soronként 2 korona, a szövegoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémblr valamint a nyilttér soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hir­detések külön árszabás szerint. Mozduljunk meg. Mait szombaton a főgimnázium tornatermében az ifjúság egy ünnep-' ségón vettünk részt. Ez a tornaün- nepély juttatta eszünkbe, hogy a múlt évben nagy lelkesedéssel meg- alakittatott az egész megyére egy sportegyesület, amelynek legneme­sebb célja ép testű, erős hazafias lelkű ifjakkal felépíteni az aj Magyar- országot. Lázszerü hevességű volt a lelkesedés az első érákban, de amint tellettek az órák, peregtek & napok, a lelkesedés alább szállt és ma csak az ifjúság nemesen szép ünnepélye hozza emlékezetünkbe, bogy elmúlt egy év eredmény nélkül. Pedig mint mindenütt, agy ennek az egyesület­nek életében is, az időnek nagy értéke van. Ha ez a sportegyesület össze akarja hozni a különféle tár­sadalmi osztályok ifjait, megértésnek és szeretetnek magjait akarja elvetni sziveikbe, ha a háború szenvedései és szörnyűségeivel, a forradalmak szenryével kioltott, elhamvasztott nemes, áldozni képes és akaró haza­szeretet tüzét ismét felakarja gyúj­tani, ha testben estiekben megerő­sített aj nemzedéket akar elővará­zsolni a megalkuvó, a közönyös, önző embertömegből, akkor minden pillanat rombadöntött nemzetünk újra épitésének gigászi munkájában óriási súllyal és jelentőséggel bir. A Területvédő Liga szekszárdi körének szerdai estélyén és a tegnapi közgyűlésén hallhatták azok, akik nem távolmaradásukkal tüntettek, hogy mily kétségbeejtő, minő sok szenvedést jelentő, nemcsak rabság­ban sínylődő testvéreinkre, de a meg­csonkított országunk lakóira is a trianoni béke és annak végrehajtása. Megérthették a szónokok szavaiból, hogy ez a nemzet, ha megalkuszik jelenlegi helyzetével, ha csak egy­mást tudja marni, de megérteni nőm, akkor elpusztul." Ha ezek a sorsdöntő órák nem tudják kiirtani, kitépni a magyar ember szivéből a turáni átok egye netlenségét és nem tudunk egybe­forrni hatalmas érzésben, ha az ur, a polgár, az iparos, a kereskedő, a napszámozó egymás ellen tör, ahelyett, hogy egymás kezét fogná meg a meg­értő, a hazafias nagy munkában, ha csak azt^keresi, mi hoz neki pilla­natnyi anyagi előnyt és nem hogy mi szolgál a köznek, a hazának a javára, akkor nem lesz többé feltá­madás. A Területvédő Liga munkája a szívre és a* észre appellál, elengedhe­tetlen kiegészítője tehát az a sport, amely a test és a szellem kitartó közös munkájával össze akarja dob­bantani a magyar nemzetnek a szivét az egymás megértésében és megbe" csülésében, a hazának áldozó szére- tetében és megvédésében. 1 A lelkek finomodására, az érzések fdkozására, az izmok erősítésére ki­válóan alkalmas bosszú téli hónapokat elengédtünk tétlenül telleni. A nagy, a nemes célra hivatkozva, nagyon kérjük a „Turul Sport-Egyesület“ megyei, járási és községi szerveit és vezetőit, ne engedjék kialudni a múlt évben hatalmasan fellángolt nemes lüzet, ne várják, mig a hatalmas sport­pályák kiépítésére alkalmas és elég­séges tőkék csigalassúsággal össze­gyűlnek, hanem szerényen, a kellő anyagi ei;őt nélkülözve is, fogjanak [ hozzá a munkához, állítsanak meg- 1 felelő szakembereket a technikai vezetés élére, mert ennek a nemzet­nek gyorsan, nagyon gyorsan van szüksége erős izmokra, megtántorit- hatatlan férfias telkekre. A főgimnázium tornaünnepólye megmutatta, hogy miként lehet a cél felé haladni szűk anyagiak mellett is. El bennünk a hit, ba látják azok, akik anyagiakkal rendelkeznek, hogy ez az egyesület munkába fogott, nem engedik ezt. a nemaetmentő munkát.... anyagi eszközök hiánya miatt megállani. r. A TerfllMö Lisa szekszárdi estélye és közgyűlése. Közismert részvétlenségével és nagy közönyösségével tüntetett a szek­szárdi közönség a május 4-iki Tevéi estélyen, amelyet választékos műsor­ral a mozi helyiségében rendezett a helybeli kör lelkes vezetősége. Gödé Lajos ügyvezető-alelnök poetikus megnyitója után Boldus Magda pom­pásan adta elő Liszt „Liebesträume“ és Chován „Magyar hangulatképek“ című zongoraszámait, a tőle már meg­szokott művészettel. Nagyidai Ken- deffy Ferenc sok érzéssel énekelt néhány irredenta dalt, amelyhez a diszkrét zoDgorakiséretet Putz Jakab szolgáltatta. Három hegedüszám kö­vetkezett ezután. Wieniawsky „Ro- manze*‘-ját, Paul Juou „Schwedische Tanzk!änge“ jót és Ridley magyar ábrándját bravúrosan játszotta Dávid Sándor, akinek előadását Polgár Manci kisérte zongorán. Dr. Pongrác Aladár központi vá­lasztmányi tag lépett ezután a szín­padra és részletesen beszámolt arról a munkásságról, amelyet a Terület­védő Liga eddig végzett. A lelkes és szép beszéd után következett a műsor műyészi részének legértéke sebb száma. Schubert „F. moll im- promptu“-jét Polgár Manci olyan v magával ragadó művészettel játszotta, hogy a közönség percekig melegen ünnepelte őt. Nagyidai Ke%detfy Fe­renc a saját, csupa szív irredenta verseiből szavalt el két gyönyörű költeményt, majd Polgár István adta elő igen szépen Gyóni Gézának és Árokháty Bélának „Álom a sátorban“ cimü melodrámáját Boldus Magda I művészi zongorakiséretével. Másuap, csütörtökön délelőtt volt a Területvédő Liga szekszárdi köré­nek évi közgyűlése a városháza előtti téren, ahol óriási közönség hallgatta, a városháza nagytermének ablakából beszélő szónokokat. Dr. Pongrácz Aladár központi kiküldött a széles nóprótegeknek teljes részletességgel számolt be a liga működéséről, mig Gödé Lajos az itteni kör eredmé­nyeit ismertette. Délután választ­mányi ühs,s volt a megyeháza kister­mében, ahol Gödé Lajos mellé társ- alelnökül megválasztották Wendl Ist­ván b. polgármestert és Zsámboky Lajos titkárt felkérték, hogy maga mellé titkárságot szervezve irányítsa a propagandát, amelyre oly égetően szüksége van a nemzeti újjáépítés nagy munkájának, hogy minden idők legnagyobb veszedelmét imádott Ma­gyar Hazánkról elháríthassuk. Művészi torna. /a. tavaszi napsugár örömmel ra­gyogott be szombat délután főgim­náziumunk tornatermének ablakain: fehér inges fiatal fiuk üde izmai rit­mikusan játszottak s a meglett szem­lélők szivében élÓDkebben kezdett verni a vér. Láttán e fordított ana- chronizmusnak — klasszikus gépe­ken nőtt képzelet bizony könnyen Ó-Athén pompás palaestráira gondolt s a mozgást kisérő modern zongora zenéjét valóban attikai kithara tán­cos muzsikájának vélte. ^ Bizony, bizony, Periales korának eltemetett álmától csodálatos bosszú, monotón utón jött mozgalmas száza­dunkig a nevelés szekere. A közép­kor sötét erdejének lebajló ágai asz­kéta tüskével meg is tépték védő takaróját s a takaró fedte apró gyer­mekeknek még ide halljuk részvétet fakasztó sikoDgatását. Bizony, bizony, fáradt-inu öreg csontok vonják még mindig a hámot s hiába dübög alat­tuk a föld, sehogyan sem lesz táltos belőlük : a bakon is nagy üvegü ba­goly gubbaszt s rozsdás kapcsu írott kódexből prelegál elvet. Nincs, nincs itt Prometheus lopott tüzéből mi sem : uj Prometheusuak kell a világra jönni. ‘‘Művészi torna! Gyönyörű szép, széles perspektí­vát nyit ez a két szó nekünk. Mintha dicső Attika áldott humuszából év­ezredekig alvó virágbimbó fakadna ki és itt a mi drága turáni fajtánk anyaföldjében kérne helyet. Arauy pora porzik nyomán földnek s a természet lelke' belerezeghet az em­berek leikébe s mindenütt ott lehet a — rend, ritmus, dallam és össz­hang. Csak rajta, rajta, te megaján­dékozott, te bét törzs ivadéka, bontsd ki büszke energiáid szittya tömlőjét 8 önérzetednek Máriás lobogóját lob- bántsd magasra. Jóléted caoluakát már verik aranyból s magyar zseni költi, költögeti régi babonás nagy­ságod. Ivóid meg bátran az uj taní­tások szivárvány bidját és te légy az első, ki oltárt emel az uj szent keresztyén Kalokagáthiának . . . A tavaszi napsugár örömmel vet gyogott be szombat délután a szek­szárdi palaestra ablakain: kedvesen simogatta az üde kipirult efebosz- arcokat s melegen köszöntő“ a ko­moly paidotribeszt, a mestert, ákinél jobbat, derekabbat nem kívánhat ma­gának egy gimnázium sem. * A szekszárdi áll. főgimnázium br. Eötvös József körének sport alosz­tálya április 30-án délután torna-ün­nepélyt rendezett. A mintaszerű fel­vonulás után az ifjúság a Himnuszt énekelte, majd egy a fiukból össze­állított pyramis tetejéről Rézbányái Jenő szavalta a „Magyar ne sírj“ c. költeményt. Pompás szabadgyakorla­tok következtek ezután zenére, utána az ifjúsági énekkar gyönyörűen adta elő a Bánk-bán opera imáját. A kö­zönség a nyújtón, korláton -és gyti- rühintán végzett csapattornázásbaD gyönyörködött, Sárossy László pedig a „Segítsetek“ cimü irredenta költe­ményt szavalta. A svéd tornaóra és korlátmutatváoyok bemutatása után Szabó Tóth István szavalt, majd hármas gúlákat állítottak össze a fiuk. Az ünnepség a „Nemi Nem! I Soha!“ eléneklésével végződött. Az ■ énekkarok betanításának nehéz mun­káját Klieber Gizella énektanár vé­gezte. Az ünnepély sport részének összeállítása és eredménye nagy dicsé­retére válikHaypál Benő tornatanár­nak, akinek sportpaedagogiai műkö­déséhez joggal füzünk nagy remé­nyeket. Hírek. A két halott.* Irta: Nagy Endre. Húsz esztendős volt csak talán A bősz csatákat vígan állta . S fenn északon egy rút golyó Bohó, meleg szivét találta. Anyjához sóhajtott szegény S betette már az életajtót. .. Hullott a hó ... s a táj fölött A szél panaszlón átsóhajtott. A jó pajtások eltemették Amint illik könnyezve ,.. szépen ., ■ És szarkaláb betűkkel Írva Leveleket leltek zsebében. A levél mellett kép húzódott Szegény... halódó ... gyönge néne ... S a bús bakák egymásra néztek: »Katonák ! valamit tenni kéne ...!« S írtak az elhunytnak nevében Szivük szelíd sugallatára: — Mért tudja meg az 6sz anya, Hogy sir borult iíju fiára. — í Aztán történt, hogy az anyóka Szén derült el egy őszi reggel. . . S most a szomszédok súgtak össze: »Istenem, mi lesz a gyerekkel ?« Utánozták a holt írását Szeretetük igaz hevében :m S a két halott tovább is él, ir, Az irgalmasság szent nevében ...-' — S fenn aj* mennynek pitvarában, Hol angyalkar táncol karöltve, Anya s fiú egymást ölelve Könnyek között lenéz a földre. — — Apponyi 75 éves. Gróf Apponyi Albert tisztelői é| barátai köréből bizottság alakult a nemes gróf szü­letése 75-ik, dicsőséges közéleti sze­replésének 50-ik évfordulója meg­ünneplésére folyó évi junius hó má­sodik felében. A bizottság tudja, hogy e szándéka fölveri a visszhan­got minden magyar szivében. Gróf Apponyi Albert a tiszta, önzetlen hazanság vigasztaló képét nyújtotta nekünk egy bosszú munkás életen át. Tehetségeinek fénye beragyogta az országot s ragyogó sugárkévéket lövet ki, messze idegen birodalmakba is. Az utolsó évek csapásai alatt pe­dig meg nem törve, 0 volt, akinek szavától a magyarra ismét fölfigyelt a világ, aki idegen nemzetek komor fóruma előtt — ha szabad azt mon­dani — szerencsétlenségünkhöz mél­tón, vérző sebeinket, sebzett jogain­kat, kegyetlen sérelmeinket férfiasán, méltósággal és megható erővel fel­tárta s aki itthon vigasztalója, remé­nye, példaadója lett a nemzetnek e borús és bus napokban. — Tudjuk, hogy szavaink minden szívbe bele­találnak s bogy a nemzet minden fia sietni fog magát megtisztelni azzal, hogy rósztvesz az ő ünneplésében. Bátran hívunk hát fel níinden ma­gyart a csatlakozásra: egyeseket, testületeket, egyesületeket, társasá­gokat, intézményeket, a .sajtót, az egész magyar nemzetet. Mindnyájan a nemzet halhatatlan, forgandó s megújuló anyaga, a test vagyunk. E testben a lélek, a nemzet nagyjai, akikben az összesség akarata, szel­* A szekszárdi Nőegylet 1921. évi február hó 2-iki Kaszinó estélyén felolvasta a szerző.

Next

/
Thumbnails
Contents