Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-04-30 / 18. szám
III. évfolyam. Szekszárd, lü21 április 30. 18. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévié 24 K. Vidéken' >88 K, 46 _K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkeszti: SCHNEIDER JÄNOS. A lap megjelenik mindén szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét - - illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Htrdattsek árat: A legkisebb hirdetés dl|a 30 korom A hirdetés ai atoll J oldalon egy 60 mtllmeier széle* hasábon mlllmétcr soronként 2 korona, • saSveeoldelon 3 korona, ■ hírrovatban albelyazatl reklémhlr valamlat a nyUtter soronként 20 koronába kerül. Családi bírák és véllalatt hirdetések külön árszabás szerint. A nufSynr selyemtenyésztés fejlesztése. Több ízben volt alkalmunk szóvá tenni azokat a körülményeket, amelyek a Belyemtenyésztésnek, Magyar- ország ezen szépen fellendült gazdasági ágának a további fejlődését gátolták éo az igazgatási munka ny u gedt menetét megakasztották. Néhai Bezerédj Pál vasakarattal élete céljául tűzte ki ennek az annyira jövedelmező foglalkozásnak hazánkban való meghonosítását és sok évtizedes munkával sikerült is neki meg teremteni azokat az előfeltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az okszerű- gazdasági politikában.. Azokon az alapokon, amelyeket ö;lerakott, tovább folytatható a megkezdett munka és egyelőre nagyjában el tehet fogadni azokat az elveket, amelyeket ő megállapított és amelyeket az ő minden elismerésre méltó munkatársai, a rajongó úttörők helyesnek felismertek. Az uj vezetető, Eszterhay Jenő miniszteri tanácsosra hárul | nehéz •„ feladat, hogy a selyemtenyésztés irányításánál már most életbe léptesse azokat az intézkedéseket, amelyek j nélkül a többtermeles- és | széles néprétegek kereseti lehetőségének áz -emelést? el sem képzelhet#. Viszont ki kell majd küszöbölni a fölösleges nek, sőt károsnak mutatkozott elveket, amelyekhez ez az intézmény dogmaszerüeD ragaszkodott, A személyzet anyagi és egyéb ügyeinek a méltányosság és a meg-- ■értés ezekemében való rendezésén kívül szükséges a sc’yemtenyésztési felügyelőség átszervezése olyförmán, hogy az intézet munkájába bekap- csolandék a ^ípgszáli’ott telkietekről menekült olyan tisztviselő*^ akiknek képzettsége, eddigi munkaköre és működése reményt nyújt arra, hogy as ügyet sikeresen fejleszthetik és szolgálhatják. — Az adminisztrációt modernizálni kell és Bulyt kell fektetni arra, Hogy a nangyar selyem necsak valutajavitó kiviteli cikk le gyen, hanem hsgy egy része a hazai kereskedelem számára itthon de’goz- . tassék fel készárukká. Minél előbb meg kell teremteni a selyemtenyéiztési kísérleti intézetet, amelyben rendszeres tudományos alapon feldolgozandók volnának az eddigi több évtizedes tapasztalati adatok: A kísérleti állomás hivatva volna a tenyésztés önálló tudományos irányítására. Eddig ugyanis ezen a téren alig történt valami és a selyemtenyésztés biolegiai részévei tudományosan nálunk alig foglalkozott valaki. Ha szellemi fensőbbséguaket a bennünket környező rabló balkán ál tárnokkal szemben fenn akarjuk'tartani, akkor nekünk kell irányítani a kárpáti medence, a régi, meg nem csonkított Magyarország selyewte- nyésztését. I É Propaganda osztályt kell létesíteni, «mely nagy apparátussal igyekezzék a köztudatba bevinni és ott ébren tartani a magyar selyemtermelés ♦zülttégességéf, hasznosságát, jövedelmezőségét és § földreform kapcsán módot kell találni arra, hegy minden községnek meglegyen a maga jól gondozott, modern epreskertje. Az eperfatenyésztésnek is uj esa- páíeken kei! haladnia. Az eddigi rendszer ugyanis nem számolt aszal, hogy a tenyésztő munka legfáradsá- gosabbrésze a lombszedés és hogy ez a munka es*k akkor fmetőd'k ki, ha kBfiriyüszerrel, gyorsaá'végezhető. A szervezés és a propaganda kérdésébe szervesen bekapcsolódik a selyemtenyésztési igazgatás szakértő személyzetének a. rendszeres nevelése, különös tekintettel az utánpótlásra, amelyet az eddigi vezetés jóformán teljésen figyelmen- kívül hagy ett. Mert kétséget sem szenved, hogy Csonks-Magyarországon minden kezdvenő előfeltétele megvan egy nagyarányú selyemtenyés8t<>'s lehetőségének és eszel kapcsolatban as európai piaeon is számottevő magyar selyemipar létesítésének akkor, ba ezt; az ügyet megfelelően képzett, lelkes, munkás és jól fizetett tisztviselő gárda fogja szolgálni. b« fiz eüS »síyonoőllsős lovadat törvénnyé válása. A nemzetgyűlés az elmúlt héten letárgyalta a betétek -foly^számlakö- vetelásek, letétek, részvények és üzletrészekJva gyón váltságáról szóló tön- vényjavaslatot. — Amint említettük Or/Zy Imre képviselőnk kettős akciót indított. Az egyik az volt, hogy a tőzsdén, nem jegyzett részvények értékének kiszámítási módja megváltoztattassák, a másik, hogy a hadi- kölcsön jegyzésekben erejükön túl résztvett kisintézeték a lehetőségig megkiméltessenek. Első akciója még a kisgazdapárti értekesleten eredménnyel járt,, a másik pedig, mint örömmel értesülünk, a nemzetgyűlés plénumában vezetett sikerhez. A javaslat eredeti szövege ugyanis nem tett különbséget a között, vájjon az illető pénzintézet.összvsgyonának hányadrészét, illetve hányszorosát fektette hadikölcsön címletekbe. Ez a hiba a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának ülésén Örfiy javaslatára némileg korrigáltatott ugyan, de még mindig nem volt igazságos, egyrészt azért, mert azoknál az intézeteknél, melyek összvagyonuknál valamivel kevesebbet jegyeztek, a hadikölcsön- eimletben való fizetést nem engedte meg, másrészt nem vette tekintetbe azokat az eseteket, akot az intézetek anyagi erejüket sokszorosan felülmúlva jegyeztek. őrffy a helyes progresszió“ elvét szem előtt tartva a nemzetgyűlés előtt a következő indítványt tette : ha az intézet vagyonának legalább felét jegyezte, úgy vagyonváltságá- nak 20 százalékát, ha vagyonának egyenlő összegefcf'úgy 40 százalékát, ba kétszeresét 50 százalékát, ha háromszorosát GO százalékát, ha négyszeresét 70 százalékát, végül,, ha ötszörösét 80 százalékát fizetheti hadi kölcsönkötvényben, pénztárjegyben, vagy kénysZerkölesöa elismervényr ben. Kegy ez mit jelent, arra szolgáljon jellemzésül, bogy megyénkben nem egy oly pénzintézet lesz, mely vagyonváitságsnak 80 százalékát fizetheti ekként, megjegyezvén, hogy a hadikölcsöncimleiek teljes néuérlék’ ben fognak számíttatni.--, A törvényjavaslat tárgyalását megelőző szakértekezUten a Vidéki Intézetek Orazágea »Szövetségének elnöke,- Hantos Elemér volt államtitkár szeretett volna egy hasonló javaslatét a pénzügyminiszterrel elfogadtatni, ez azonban nem sikerült neki. Képviselőnk által elért siker tebát semmi tekintetben sem kicsinyelhető le. . A szekszárdi Kereskedelmi iskola Qsye. Régi kívánsága már a város és a* megye közönségének, hogy Szek- szärdon Kereskedelmi középiskola lé- tesittessék. A város képviselője utján és egyébként is régen szorgalmazza ezt a kérdést, amelyet a kormány a legnagyobb jóindulattal kezel ugyan, azonban a rossz pénzügyi viszonyok miatt anyagilag nem támogathat. Egyelőre Szekszárd városára hárul a nemes feladat, hogy ezt az annyira fontos és szükséges gyakorlati tanintézetet mielőbb felállítsa és megértéssel, jóindulattal, jóakarattal BÍessen segítségére a köz nek, az államnak. Ennek a városnak a képviselőtestülete és tanácsa, amely már annyiszor megmutatta, hogy bele tud és bele akar kapcsolódni a nemzeti újjáépítés nagy munkájába, most is bü lesz hagyományaihoz és példát adóan fogja mutatni az utat, amelyen Gsonka-Magyarország többi városainak is haladni kell. Mert kétséget sem szenved, hogy körülszab- dalt, megnyirbált országunk, a rabló ellenség gyűrűjébe zárva csak úgy állhat meg, úgy élhet tovább és csak úgy fejlődhetik, ha kultúrája, mü veitsége felsőbbségességét megőrizni, sőt fokozni tudja. Gyakorlati iskoláink jó része a megszállott területeken volt és fontos, hogy az elvesztett tanintézetek helyett a megmaradt országrészeken uj iskolák létesüljenek. XMcséretre méltó buzgóság- gal dolgozik ebben az ügyben Wendl István h. polgármester a tanáccsal egyetemben és hisszük, hogy nemes törekvéseiben a város közönségének áldozatkészsége a legteljesebb mértékben támogatni fogja Őt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az elmúlt héten Szekszárdra küldte dr. Benisch Arthur igazgatót, hogy a kereskedelmi iskola létesítéséről a- helyszínen tárgyaljon. A kérj dés leglénypgesebb pontja ugyanis ,annak az eldöntése, hogy a helybeli gimnázium és a polgári fiúiskola tanerőivel, helyiségeivel és felszet elésé vei át lehetue-e segíteni az ősszel megnyitandó intézetet a kezdet nehézségein. A miniszteri kiküldött megérkezése után Wendl István h. polgármester értekezletre hívta össze «.mértékadó egyéniségekét, köztük Reach Aurél dr. főgimn. és S-ii’ossy Károly polg. iskolai igazgatókat, hogy a fel merülő kérdéseket megtárgyalják és a kormánynak elfogadható javaslatokat tegyenek Felmerült az az eszme, hogy a polgári fiúiskola alakíttassák át kereskedelmi középiskolává. Ez az ötlet, azonban egyelőre meg nem valósittíaló, mert a szekszárdi polgári iskola alapja erre nem elegendő, sőt ilyen célra csak- felsőbb jóváhagyás után volttá felhasználható. Foglalkoztak azzal is, hogy a város és a megye -igényeinek nem volna-« jobban rasgfelelő olyan új típus«. H osztályú közgazdasági közép, iskola, am«ly»ek földmivelési, ipari és kereskedelmi' tagozatairól a kor- fúány tóóit készítteti a törvényjavaslatot. Mivel kétséges, bogy a javaslatból mikor lesz törvény, az értekezlet két alternatívában állapodott /meg. Az egyik szerint a polgári iskola ötödik és hatodik osztályát ka- reskedelmiszerü osztályokká alakítanák át olyan formán, hogy a II. osztály elvégzése után felvételi vizsgával át lehetne lépni a kereskedelmi iskola III. évfolyamába. A másik terv szerint az ősszel azonnal megnyílna sz V. és a VI. osztály helyett fokozatosan az L és | II. kereskedelmi iskolai osztály. Ebből azután felvételi vizsga nélkül lehetne átlépni á kereskedelmi iskola III. osztályába. Ez a módozat volna a megfelelőbb és az értekezlet ezt ajánlotta a minisztériumnak is. Ebben az esetben egy igazgató és két szaktanár kinevezése volna szükséges és ezeknek az illetményeit egyelőre a város fizetné. A kereskedelmi szaktantárgyakon kívül eső tantárgyakat a gimnázium és > polgári iskola tauárai, mint óraadók tanítanák. . A kereskedelmi iskola elhelyezése nehézségbe nem ütköznék, mert erre a célra fel lehetne használni a polgári fiúiskola épületének azt a részét, amelyben azelőtt a polgári leányiskola tantermei voltak. Viszont a helybeli intézetek gyűjtemény tárai szintén az uj iskola rendelkezésére állhatnak. Hisszük, hogy Szekszárd város közönsége megérti az idők szavát és a háza, valamint a nemzet jövője iránt való kötelessége tudatában rendelkezésre fogja bocsátani azokat az anyagi eszközöket, amelyek e n^gy- fontosságu tanintézet felállításához múlhatatlanul szükségesek. A mezőgazdasági intéző bizottság megválasztása. E hó 25-én és 26 án folyt le Szek- szárdon a mezőgazdaság, a mezőgazdasági lakosság és a mezőgazdaságimunkásság egyetemes érdekeinek képviseletére rendelt városi mezőgazdasági intéző bizottság megválasztása. A bizottság az 1920. évi XVIÍI. t. c. értelmében jogosítva lesz tárgyalás alá venni azokat | kérdésekét, amelyek a város területén a mező- gazdasági munkások és cselédek helyzetét, egymáshoz való viszonyukat, a gazda-társadalmi és a népjóléti viszonyokat érintik.1 Az említett ügyekben a közigazgatási hatóságoknak a mezőgazdasági intéző bizottság véleményét ki kell kérniük. A mezőgazdasági munkások, cselédek és alkalmazottak csoportjában-, kevés volt az érdeklődés. Leidtak 5- szavazatot és rendes tagokul megf- válaszlattak 1 Purger József, Szües József, Pintér György és Lengyel János ; póttagokul: Kaszler Ferene, Bőgi György .Runyai, Ltndvai; József, Győri István. A második csoportban, akik közé azok tartoznak, akiknek a birtoka a 10 kát. holdat nem. haladj a m*g, továbbá az ilyen birtokok haszonélvezői és haszonbérlői: nagy volt a küzdelem. E csoportba» össszeaen 557 szavazatot adtak le és rendes-tagokul meg választattak r Bóvári János Steinér 338, Frey Jakab P rajon »jer 336, Posta— Ferenc Schmidt 3í4, Szujimán Görgy SIS t2ar«z;attal. _ Póttagok, lettek- u
