Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-04-23 / 17. szám

III. évfolyam. Szekszárd, 1921 április 23. 17. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Tel efon szám 85 és K)2. Előfizetési ir: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés ax utolsó oldalon .egy 60 ailllmcter széles basébbn mlllméler soronként 2 korona, a szöveffoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamint a nylliter soronként 20 koronéba kerül. Családi bírák és vállalati hir­detések külön árszabás szerint. KormfiRyproiramiii. A nemzetgyűlés keddi ülésén, mu­tatta be Bethlen miniszterelnöki kor­mány programmját. A magyar ^poli­tikai élet forrongó, még mindig ki nem alakult voltának tudható bé, hogy Friedrichtől—Bethlenig igen sok beköszöntő programmot volt al-> kalma a nemzetgyűlésnek végig hall-1 gatní és az ország ki nem válasz­tottjainak végig olvasni. Szinesék, hangzatosak voltak ezek a programmok, de nem éreztük ki belőle, akik csak a távol ság“hullám- gyürüinek retortáin átment szónok­latokat hallhattuk, a meggyőző erőt, a határozottságot és sokszor úgy vél­tük, hogy frázisokba burkolták a gon­dolatot, hogy elrejtsék a tulajdonké­pein tartalmat. Bethlen István gróf felé remény­kedve tekintettünk a vörös uralom rémnapjaiban. Az ő bécsi hazafias ipunfeájától reméltük, vártuk a meg­szabadítást. Rajta kívül álló okok­ból éz?n reményünk nem teljesedett, a román megszállás lealázó, végtelen káros tényével szabadulhattunk csak meg a vörösök őrült uralmától. A király-puccs által felidézett hul­lámverés emelte Bethlen grófot most a miniszterelnöki székbe. Az a gyor­saság, az a határozottság, amellyel. megalakitotta kormányát, határozott férfiasságra vall, az a programra, amit elmondott — amelyben minden tak­tikázás nélkül, őszintén szögezte le a múltnak és jellennek kilengéseit és ezekkel szemben elfoglalt álláspont­ját —- biztosíték arra, hogy a ma­gyar politikai élet, a zavarosban ha­lászni szeretők mesterkedései és fon- dorkodásai dacára, a konszolidáció, a salaktól megtisztult, frázismentes, de annál erősebb meggyőződésen fel­épült, nyugvó pontra jutott. A miniszterelnök leszögezte, hogy ezt a romokban heverő owzágot nem mágnás konzervatizmu8sa], nem pa­raszt demagógiával és nem zsidó li­beralizmussal Tehet felépíteni, hanem a kereszténység magasztos érzésével, az értelmiséget és gazdát magába foglaló, áldozatokat hozni akaró és tudó, maradiságot feladó, szélsőséges kilengésektől mentes, de jogkiterjeBz- tést nynjtó, megértő, kitartó mun­kával. A zsidókérdést, nem gyűléseken elhangzó frázisokkal kívánja megol­dani, hanem gazdasági tömörüléssel, a gazdasági pályán a vezetésnek ke­zünkbe vételével, öntudatos, nem -csüggedő munkával. .Demokráciát akar, demagógia nél­kül, a becsületes munkássággal való megértő munkát. Üldözni kívánja a destrukciót, de nem akarja megen­gedni, hogy eme szót kurznslovagok, hangos törtetők ker.eseti és előmene­teli forrásnak használják fel és a konszolidáció felé való Dyugodt ha­ladást megakadályozzák. El kívánja törölni a monopolisz- tikus intézményeket, amelyek annyi visszaélésnek és sok nélkülözésnek Toltak szülői, biztosítani kívánja a szabad forgalmat, de úgy, hogy a kenyérre szorulók korgó gyomrát ne használhassa ki senki uzsorásko­dásra. Távol akarja tartani ennek az or szágnak most teljes szétzüllését és szét- szaggatását jelentő király kérdést, biztósitani kívánja, hogy ebben az országban mindenki leírhassa szaba­don gondolatát, elmondhassa vélemé­nyét, de ezzel szemben az eddigiek­énél hatékonyabb megtorló intézke­déseket kiván a sajtótörvénybe fel­venni. Megvédi a megyék tradícióit. Re­formálja ugyan a több mint bárom évtizedes törvényt, az eddiginél több {demokráciát visz a megyék gytílés- termeibe, de a demokrácia jelszavá­val nem engedi oda bevonulni a tu­datlanságot és a demagógiát. Re­formja néni' jogfosztást fog tartal­mazni, hanem jogkiterjesztést. Ezek azok a sarkalatos pontok, amiket Bethlen miniszterelnök pro- grammja felölel...... Bármily csekély értékű is a mi szavunk ennek a hatalmas programúi­nak elbírálásánál, mégis a kereszté­nyi szeretetek felépült hazafias érzé Bünkből kifolyólag a legnagyobb örömmel üdvözöljük: az uj kormányt és fogadjuk programmját. Húsz hónapi küzdelmünk alatt nem törődve gyanúsítással, rágalommal in­trikával, sőt bizonyos pártok presz- sziójával sem, egyenként azokért az eszmékért harcoltunk lapunk hasáb­jain, ami ma kormányprogramm. A magyarok megbocsájió Istenébe vetett tántoríthatatlan hittel hisszük, bogy ezzel a programmal, meg nem ingó férfias bátorsággal és határozott­sággal fel lehet építeni az uj Magyar- országot. S. 1521 április 18. 1521 »április 18. Milyen szürke naptári dátum. É9 mégis milyen so­kat jelent. Jelenti á reformációnak a világtörténelembe való belépését. Négyszáz évvel ezelőtt ezen a napon állott Luther Márton dr. wittenbergi tanár a wermsi birodalmi gyűlésen V. Károly császárral szemben, hogy igazolja magát eddigi működéséért. Az a. teuton óriás a világ hatalmas­ságai előtt ezen a napon tett bizony­ságot hitéről és a hivő embernek arról a bátorságáról, mely nem ret­ten vissza a haláltól sem. Este volt. 6 óra. A boltíves ablakokon át már halványan szűrődtek a búcsúzó nap fáradt sugarai. Az ódon teremre már reá borította fátyolát az alkonyat. A biborpalástok megbámulták, a fegy­verek csillogása eltompult. Es a csen­des homályban felhangoztak az egy­szerű barátnak szavai: Mig a szent- írásból, vagy észokokkal meg nem győznek, semmit vissza nem vonok, mert nem tanácsos, hogy az ember lelkiismerete ellen cselekedjék. Itt állok, mást nem tehetek. Isten le­gyen segítségem! Sokat mondó sza­vak. Sokat mondó jelenet. Jelenti ez az egyén felszabadulását, jelenti a szabad vizsgálódás megszületését. Az az alkonyat, amely a teremben bo­rongott, példázza azt az éjszakát, a mely elborítja a középkort örökre. Az egyszerű barátnak bátor szavai mutatják a jövőt, a hajnalt, mely felvirrad a világra, a napot, amely világítani fog a népek között, ra­gyogni fog magában a római egy­házban is. Ennek a nagy jelentőségű ese­ménynek négyszázados évfordulóját impozánsan ünnepelte meg a szek­szárdi ág. h. ev. gyülekezet A fő­gimnáziumnak templomul szolgáló dísztermében 17-én és 18-án isten­tiszteletet é8 műsoros estélyt tartott a következő tárgysorozattal: Az április 17-iki estét Sántha Ká­roly egy kedves vallásos himnuszá­nak eléneklésével kezdték; utána — az ünnepség jeligéjeként — Németh Gyula lelkész a nyolcadik zsoltárt és megnyitó imáját olvasta fel. Kurz Vilmos egybázfelügyelő egyszerű, ke­resetlen szavakkal üdvözölte az ima­termet szorongásig megtöltő gyüle­kezetét, amelynek soraiban nemcsak a helyi gyülekezet legtöbb tagja, ha- - nem más vallásnak, sőt — régi hit- buzgóságra emlékeztetőn — a kö- lesdi szomszédos .gyülekezet tagjai közül is számosán helyet foglaltak. Fábián Imre kölesdi lelkész a Luther Szövetség kiküldöttje 3 szakaszból álló szabad előadásának két első rész­letet tartotta meg ezután. „Az em­ber“ volt a tárgya ez eíőteljes, szé les látókörű, biblikus előadásnak. Közben Gaskó Vica : Grieg Frühlings liedjét zongorázta lebe letszerü finom­sággal, megértőn, továbbá Joób Imre olvasta fel Sántha Károlynak, az ősz költőnek, a szekszárdi gyülekezet számára régebben küldött három vég­telenül kedves, közvetlen versét, melyekre Őt a kicsi „unokalány“ felett érzett öröm és fájdalom ihlette. A gyülekezeti vegyeskar egy kuruc korbeli vallásos dalt énekelt. Még Schumann Abendlied és Träumerei c. darabja következett, melyet zongorán Kalith Andrásné, hegedűn Künsztler Károly dr., cellón Künsztler Kálmán dr., harmóniumon Németh Gyula ad­lak elő osztatlan figyelem és tetszés közepette. Az estét áldás, majd a vegyeskar éneke: „Erős vár a mi Istenünk“ zárta be. Április 18-án a gyülekezet ajkáról s szivéből rendült fel a reformáció hatalmas diadalmi éneke: Erős vár... Büki Jenő mekényesi lelkész, a- Lu­ther Szövetség másik kiküldöttje imádkozott s olvasta fel azt a szent- irásbeli szakaszt, melynek végső szava: Ecce homo . . . Zsámboki Lajos gim­náziumi tanár a wormsi világtörté­nelmi napról s annak hőséről, Lu­therről emlékezett a látó lélek mély­ségével, közvetlenségével és költői- ségével. Előadásának és az ünnepnek hatását és hangulatát rezegtette to­vább a lelkekben a vegyeskar éneke: Mint kószál a tengerben s Szent- királyi Zoltán szavalata: „Luther“ Porkoláb Gyulától. Fábián Imre be fejezte előadását, reámntatva lelkének mély meggyőződésével arra, aki az egyetlen igaz ember: Jézus Krisz­tusra ... Beethoven ötödik symphoniájának, melyben a nagy zeneköltő hatalmas erkölcsi ereje és bátorsága zeng és zug, első tételét zongorázták Kopetzky Béláné és Gaskó Vica, nemcsak gyö­nyörűséget szereztek játékukkal, de fel is emeltek, áhítatra hangoltak. Büki Jenő a Luther Szövetség hatalmas, a nemzet keresztyén tár­sadalma és jövője szempontjából ki­válóan fontos munkájáról tervéről, terményeiről beszélt még. Aztán a gyülekezet lelkésze megilletődötteu mondott köszönetét a hallgatóknak, munkásoknak; az Úri imádság és az „Erős vár . . .“ második versének mélységes áhítata, alázata éB bizodalma volt az utolsó bang, az utolsó akkord az ajkakon és a szivek mélyén. A termet mindenik alkalommal zsúfolásig megtöltötte a közönség, amely áhítattal párosult gyönyörtt- séggel hallgatta végig a remek prog­ramúinak szebbnél szebb számait, amelyek olyan szép harmóniában ölelkeztek össze, mint egy remekbe készített csőkor. És a csokornak minden szirma és minden levele olyan szépei} és ékesén beszélt az egésznek szerény, mindnyájunk előtt kedves, ékesBzavu rendezőjéről, a fáradhatat­lan IJémeth Gyuláról. n|. A Jegyzők Országos Árvaház Egyesületének közgyűlése. Magyarország községi jegyzői ka­rának 1921. évi április 14 én Buda­pesten zajlott le, eddig még soha sem tapasztalt szép és hatalmas ke­retek között a folyó évi rendes köz­gyűlése. A közgyűlést a Nemzeti Hitelin­tézet palotájának dísztermében tar­tották meg és emelte a gyűlés fényét a megjelent szebbnél szebb jegyzőnk asszonyokon és leányokon kivül dr. Ruffy Pál államtitkár, Pokoly Lajos, dr. Császár Károly, dr. Blaha Sán­dor miniszteri tanácsosok, valamint dr. Kuncz Endre és dr. Waltner Jenő miniszteri osztálytanácsosok, dr. Weis István miniszteri titkár, Törö88 Rezső főszámtanácsos, nem különben Katona Imre nemzetgyűlési képviselő, a jegyzők igaz barátainak és jóakaróinak a jelenléte is. Az ország jegyzői karának színe- java ott volt a gyűlésen és valóban megindító módon nyilvánult meg nemcsak az elhangzott, a jegyzőktől megszokott remek felszólalásokban, * hanem a közgyűlés által hozott ha­tározatokban is az egész jegyzői kar­nak az az akarata, hogy a jegyző árvák és özvegyek nyomorán minél nagyobb mértékben és minél gyor­sabban segíthessen. A nagyjelentőségű és talán így is mondhatnánk, a jegyzőtársadalom életében korszakalkotó határozatok ezek voltak: 1. A községi jegyzői kar a Buda­pesten, a Juzsef körúton levő 41. számú diszes palotájában berendezi: a) a jegyző árvák és özvegyek otthonát; b) a jegyzők Budapesten tanuló fiúgyermekeinek internátusát; c) az egyesület hivatalos helyisé- geit; d) az egyesület tisztviselőinek ter­mészetbeni lakást ad ’x e) a jegyző otthont a Budapestre feljövő jegyzők és családtagjaik szá­mára. Az árvák és özvegyek és a főis­kolai fiúgyermekek otthona berende zésének előteremtésére országos moz­galmat indít és a siker érdekében belevonja ezen nagyarányú akcióba i jegyzőfeleségeket is, akik ugyan­ezen teremben, a jegyzők közgyűlé­sének bezárása után tartották meg gyűlésüket és megalakították a jegyző­feleségek országos bölgybizottságát. A hölgybizottság szeretettel, lelke- [ sedéssel vállalta magára az árvaház | és internátus berendezéséhez szűkéé- I ges ágy és íehérnemüekDek országos i gyűjtés utján való beszerzését és a j tapasztalt lelkesedésből ós a gyűlésen ! jelen volt jegyzőfe'eségék nagy szá- I mát tekintve, kétségtelenül sikerűin i‘

Next

/
Thumbnails
Contents