Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-03-12 / 11. szám
III. évfolyam Szekszárdi 1921 március 12. 11. szám KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP SierkesztSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Ilflzatési ár: egész évre 80 K. félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érái: A legkisebb htrdsMs dt]a 30 koron* A hirdetés ss utolsó oldalon egy 60 mltlméter széles hasábon mlllméter soronként 1 kor. 20 f-, a szövegoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezett reklámhlr valamim a nyiltlér soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külön érszabás szertől. Néhány sző a vitézi rendről. A lezajlott forradalmi időszak alatt az állami és társadalmi read nagy megrázkódtatáson n eat kereszti!1. A súlyos megpróbáltatások. mán nincs, nem is lehet pihenés. A rombolás átkos nyomait el kell távolitanunk és fel kel építenünk újra Nagy- Magyarorszógot 1 És ez az nj Ma gyarország, meg nem szűnő és meg nem alkuvó hittel valljuk, csak a keresztény világnézet alapján és nemzeti alapon épülhet fel. Erre a két eszmére esküdtünk és ezt irtuk arra a lobogóra, amellyel áll, vagy bukik az ország, a nemzet. Éppen azért féltékeny gonddal kel’ megvédenünk és intézményesen biztosítanunk ennek a két eszmének az uralmát és a rajtuk újjá épülő állami életet és társadalmi rendet. Hiszen a nemzet rontó elemek polipkarjai még nincsenek mind lenyesve s még belül is a kis Csonka Magyarországon, itt-ott a nem rég letiport bolsevizmus zsarátnoka pislákol. Hogy szükség van nemzetvédelmi intézkedésekre, az nem kétséges, azt létfentartási ösztönünk, élni akarásunk sugallja. Ezt a célt szolgálja az a- törvényjavaslat is, a mellyel most foglalkozik a nemzet képviselete és nemzetvédelmi rendeltetése van annak az intézménynek, a Vitézi Rendnek is, amelyben jelenlegi államfőnk, Horthy Miklós kormányzó, izzó magyar leikéből fakadt eszme készül testet ölteni. Miként évszázadokkal előbb királyaink földbirtok adományozásával jutalmazták azokat a vitéz eleinket, akik hazafíui erényeikkel, kimagaaló, harcos vitézségükkel a haza védelmében kitűntek s a századok viharaiban nemzeti létünk biztos támaszai voltak, úgy ma a világháború vérea csataterein nemzethüség és a magyar vitézség ragyogó példáival szolgáló kései unokák kapnak földet, hogy testőrsége, gárdaesapatja legyenek a keresztény és nemzeti eszmét hirdető lobogónak, a mely alatt az uj honalapitás küzdelmes, de dicsőséges munkájába indulunk. A kormányzónak a szép éz nemez gondolat megvalósítására buzdító szavai nem hangzottak el hatástalanul. Vagy történelmi nevek viselői, akiknek ősei szintén királyi donációsek voltak és mások, akik felfogták a vitézi rendnek nemzetvédelmi szempontból való nagy hivatását, az ország minden egyes vármegyéjében egymásntán jelentkeznek éz a nemez önzetlenségnek, a hazafias áldozat- készségnek követésre érdemes, megragadó példáit nyújtják akkor, amidőn földet ajánlanak fel vitézi telek •éljára. Hogy ezek az eddigi adományozásokból a nagyobbakat említsük, Szolnokvármegyéből 175, Békésvármegyéből 786, Szabelcsvárme- gyéből 542, Pestvármegyéből 475 holdat ajánlottak fel eddig. De az adakozások még nem zárultak le, mert egyre jelentkeznek azok, akik szivükben áldozatkész hfi magyarok s akik átérzik, bogy a nemzőt,' a haza szolgálatában npire kötelez a Uév, a vagyon z az igaz hasafizág. A vitézi reid létesítésének eszméje vármegyénkben iz megértésre talált; a kermányző ő főméltóságá- uak lelkes szavai itt sem hullottak terméketlen talajra. A felajánlásokról még adatokkal nem rendelkezünk ugyan, reméljük, hogy Tolnavármegye földesurai, a történelmi nevek viselői épp úgy, mint azok, akik kitartó munka gyümölcseként szereztek földbirtokot, kellő megértéssel fogadjak | vitézi rend eszméjét és nem késnek vitézi telkek felajánlásával tettekben is tanúbizonyságot tenni arról, hogy bű és áldozatkész fiai a hazának. — Kedvező alkalom nyílik erre a törvényhatóságunk közeledd tavaszi közgyűlésén, ahol ez az ügy is szőnyegre kerül, s amikor bizonyára a mai nemzedék is méltónak fog bizonyulni az elődökhöz, akiknek képmásai a közgyűlési terem falait díszítik. A múltra visszatekintve, büszke seggel állapíthatják meg, hogy vármegyénk földesurai mindenkor minden nemes és hazafias eszmének készséges hívei és megvalósítói voltak és a múltból Örökségképen hagyott szent tradíciók bizonyára a hazafias áldozatkészség követésre érdemes megnyilatkozásaira ösztönzik a nemzet sorsdöntő napjaiban élő utódokat, hogy a hazafiui erények istápolásá ban mélték legyenek nevükhöz, nagy elődeikhez s ahhoz a várakozáshoz, amellyel a nemzet a nagy vagyonnal rendelkező fiainak hazafias áldozat készségéhez fűz. Mivel ennek ered méuyes megvalósulását rendületlenül h’ssxük, reméljük, hogy a vitézi rendnek vármegyénk területén is számos őrszeme lesz, nemes példaadóiként a haza önzetlen szolgálatának, a nem- zethüségnek, támaszai minden felforgató törekvéssel szemben a nemzeti létnek és társadalmi rendnek. ügy legyen 1 P» Barabás Samu kolozsvári esperes Szekszárdim. Az erdélyi magyarságnak egyik ülaeziris tagja, Barabás Samu kolozsvári esperes a folyó hó 4-én többszöri akadályoztatása után tényleg Szekszárdra érkezett. Magával hozta a déli, nyugoti, északi éB keleti letépett magyar részek magyar gyermekeinek mifelénk vágyódó sóvár gását, négy millió magyarnak költünk kisértő lelkét, négy millió magyarnak a mi irántuk való szere- tütünkbe, akarásunkba, szent elhatározásunkba vetett bizodalmát. Az egységes magyar haza gyermekeinek testvéri közösségébe, az egységes magyar baza feltámadásába vetett reDditbetetlen hite nyert kifejezést itt is, mi közöttünk, minden ténykedésében. Ez a hit vezette 5-én délután, mikor a nemzeti hadsereg szekszárdi katonáinak tartott előadást, este, mikor a Magyar-Székely Szövetségnek a Világ mozgókép szín ház vendéglőjében tartott ismerkedési estéjén mindnyájunk könnyei közt kívánt áldást Magyarország integritására. Ez a lángoló hit adott szavakat szájába, mikor 6 án délelőtt 11 órakor a Városháza nagytermében, este fél 8 órakor a Ssekszárd Szálló nagytermében a menekülteket és a váres közönségének impozáns sokaságát látta mag» előtt. Ez a lángoló hit fénylett szemében, mikor 6 án délelőtt 10 órakor a ref. templomban mondott imát Magyar- ersaág minden fiáért. Itt emelkedett ki különösen. Lát szott, hogy a templomi katedra sz ő otthona. János evangéliuma 5. részének 6. verséből vette az alapigét. „Akarsz-e meggyógyulni ?“ Két gyönyörű ivet festett. Jézust egyik alá, mint az emberiség orvosát, másik alá, mint az emberi lélek művészét helyezte, aki egyedül képes a beteg emberiséget és abban a beteg magyar nemzetet meggyógyítani és a meggyógyult nemzet minden fiát emberi ideállá változtatni. Mig könnyeinken át néztük a lelkes magyar pásztort, szivünkbe önkéntelenül megnyugvás érzése szállt. A melyik nemzetnek vannak ilyen el szánt, lelkes fiai, az a nemzet ismét élni fog, mert annak élnie kell. 7 én este Bodnár István kedves vendége volt, 8 án a Mezőgazdasági- Kereskedelmi Rt.-nál volt szívesen látott vendég. 8 án délután utazott el. Kisérje mindenüvé Isten áldása! Az ő és fáradhatatlan társai munká jának nyomában fakadjon boldogság ! Az a boldogság, melyet akkor érez át minden magyar szív, mikor beteljesül a bujdosók álma: Magyarj=, ország integritása! ellenfelének gyengeségében rejlettek, de modern felszerelések és jól szervezettellenséggel szemben tehetetlen. A fogolytáborok a legszomorubb képet nyújtják a szemlélőnek. Tavaly csupán 21 fogolytábor 17.000 fogolylyal létezett, most már 84 tábor 90.000 fogollyal, de nem hadi, hanem politikai foglyokkal. A terror következtében iskolátlan ugyan, de igen sok helyen paraszt- lázadások törtek ki, igy például dél Ukrajnában, Kiew környékén és sok más helyen. A lengyel-orosz hábonx befejezése óta Oroszország belsejében a zavargások és antibolsevista mozgalmak különben is egyre nagyobb mérveket öltenek, sőt Moszkvában is az utóbbi időben a nép hangulata szintén a szovjet ellen fordult. A már rég hirdetett tavaszi offen- zivától azért sem a lengyelek, sem a románok nem félnek, sőt mi több, a lengyelek hadseregüket féllétszámra csökkentették. Etek a valódi hírek az oroszországi állapotokról. Hírek Qroszorszűábúl. Egy népfelkelő tiszt, ki Przemysl elesténél fogságba jutott és csak most, nehéz küzdelmek és viszontagságok után tért vissza otthonába, érdekes és autentikus híreket közölt velünk az uroszországi állapotokról. Többek között a következőket zaandta el: A magyarországi lapok nincsenek kellően tájékoztatva az oroszországi állapotokról. Az orosz vörös hadseregben nem a kötelesség, hűség, lel- kezültség, hanem a kegyetlen terror tart nagy rendet fenn. A vörös hadseregben léteső „vasfeg jelemről* szóló hírek légből kapottak. Mint a világháborúban láttuk is, as oross hadsereg előnyomulás és támadás alkalmával, amikor a csapatok parancs sokaik kezében voltak, fegyelmezettebb volt, mint a visszavonuláskor, amikor ugyanis a fegyelem teljesen felbomlott. Esen jelenség a lengyelek ellen vívott offensivában szintén teljesen beigazolódott. Különben is a lengyelek ellen vívott harcokban a vörös hadsereg rettenetes' veszteséget szenvedett. As elesettek ssáma 25 000, a hadifogságba jutottaké 157.000 fő volt, 50.000 fő pedig porosz területre menekült át. A lengyeleknek bizonyára még jóval többen adták volna meg magukat, do a vörös propaganda, amely a len gyetek hallatlan kegyetlenségéről beszélt, megfélemlítette őket. Troekij a múlt év december hé 22-én Moszkvában megtartott 8-ik szovjet konferencián be is vallotta, hogy a 18. lövészesred fellázadt, egy politikai megbízottat felakasztottak, hetet pedig ismeretlen helyen elzártak. Witebskből küldött kínai segély- csapatok vonatát kisiklatták, kösü- iök sok katonát és tisztet leöltek. Az orosz lovasságtól csak annyit, hogy a fegyelem oly szilárd, hogy a legénység a lovak jó réssét eladta. Beért és élelmiszer hiány miatt kénytelen volt Troekij a lovasságot fehér Oroszországba „üdülni" küldeni. As orosz vörös hadsereg által ad- difi felmutatott eredmények csupán Hírek. ■^^^KTöziflazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgataBÍ bizottság folyó évi március hó 9 én tartotta rendes kavi,ülését, amelyen dr. Klein Antal főispán elnöklete alatt Forster Zoltán alispán, dr. Éri Márton vm. főjegyző, Steinfeld Béla érvaseéki elnök, dr. Drágíts Imre vm. t. főorvos, dr. örffy Gyula m. t. főügyész, Kaminazky János pénzügyigazgató helyettes, Tóth Henrik müBzaki főtanácsos, dr. Kozacsek József kir. ügyész, dr. Bérze Nagy János kir. tanfelügyelő, Jung Miklós kir. s. tan- felügyelő, Török Béla, Fekete Ágoston, id. Bernrieder József, br. Schell József, báró Fiáth Tibor és Sasa László bizottsági tagok vettek részt. A bizottság teljes ülése meghallgatta és tudomásul vette az alispánnak és az egyes közigazgatási ügyágazatok vezetőinek az elmúlt hónapban kifejtett közigazgatási tevékanységről szóló megnyugtató jelentéseit • elin- teste a napirendre tűzött folyó ügyeket. Ezután még a fegyelmi választmány és a gyámügyi felcbbviteli küldöttség tartott ülést. — Pénzintézetok országos kongresszusa. Hegedűs Loránd pénz Ugyminiszler által benyújtott adó- váitsági törvényjavaslatok tárgyiban március hó ö-en délután 4 órakor Budapesten a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében országos pénzintézeti kongresszus tartatott, amelyen a fővárosi és vidéki intézetek igen nagy számban — több, mint 250 pénzintézet volt képviselve — vettek résit. A kongresszuson Lukács László vbt. tanácsos, volt miniszterelnök, a Pénzintézetek Országos Egyesületének elnöke elnökölt s dr. Hantos Elemér államtitkár volt az előadó. A 'kongresszuson vármegyénkből résaiveU dr. Leopold Kornél a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója, aki hosszabb beszéd kíséretében határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kérte, ami elsősorban a vidéki pénzintézetekre nézve jelent különös nagg érdekei, hogy azok a pénzintézetek, amelyeknek alaptőkéjükhöz aráayitva jelentékeny hadikölesön van bárto-
