Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-01-08 / 2. szám

ill. évfolyam. . Szekszárdi 1921 január 8. 2. szám.

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében.

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

T^fefonszám 85 és JD2.

Előfizetési ér: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 JC.4 — Egyes, szám ára 2 K.

A lap megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dlj'a 30 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 mllbnéter széles hasábon mlllméter soronként 1 ‘kor. 20 f-,1 a szfivejgoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamint a nyllttér soronként 20 koronába kerül. Családi hírek it vállalati hirdetések külön árszabás szerint

Baranya.*

Irta: Dr. Szappanos Gyula.*

Fogalommá vált ez a név. De olyan fogalommá, melyet nehány. szóval, alig lehetne kifejezni. A, sok ezfer kiüldözöttnek hontalanságot, a hóhérríiunkájuk után elmenekült terrorfiuknak „igéret- földjét“, a halálraverteknek jeltelen sirt, sok hazafinak szomorú börtönt, a vagyonukból kifosztottaknak nyomoíuságot jelent.

Ne csupán egy vármegyét értsünk e ' szón, ‘ hanem még Tolnának, Bácskának és Pestmegyének külön-kü!ön nem nagy, de együtt mégis jelentékeny területét.

És amig ez a fogalom egy nem a maga erejéből naggyá lett, hanem csak naggyá hivalkodott népnek gőgjét jelenti, addig nekünk szegény magyaroknak mérhetetlen megaláztatást, szégyent és gyalázatot jelent.

Karácsony előtt egy 'biztató reménysugár villant meg előttünk. A bécsi lapok adták hírül, hogy a szerbek januárban végleg kiürítik Baranyát. De ez a-reménység nem,sokáig tartott, mert ünnepek után njtár közölték a mi lapjaink a szerb sajtóirodának kategorikus cáfolatát, hogy a megszállóknak még jó sokáig eszükágában sincsen kivonulni Baranyából. Nekünk, a kik elszakítva családunktól, ott- hpnunktól vagy kifizettünk, vagy a bizonyos halál ejől kellett menekülnünk, a börtönben sinylő- dőknek, a kiraboltaknak erre a hírre csordultig megtelt keserűségtől a szivünk.- És nem tudunk honnét rperiteni vigasztalást, hiszen a miniszterelnök legulóbbi kijelentése szerint kormányunk már számtalanszor megkereste Baranya kiürítése" végett az antant főtanácsát, de hasztalanul. A'szerbek ellenállásán a magyar kormánynak minden buzgó ipar-6 kodása megtörik!

Nem úgy, nagy, jó urak! A hiba, a gyengeség mégis mi- bemtünk van, midőn engedékeny erélytelenségüi vkel elismerjük,/ sőt túlbecsüljük azt az erőt, mely odaát van.

Nos, a szerbek a megszállás ; első hónapjaiban — magasrangu tisztjeiktől hallottam^ ezt — ál- * "nukban sem gondoltak komoran még Bácskára sem, csu- án, mint kézizálogot vélték ke- ükben tartani, hogy Horvátj * E miaket közelről érdeklő lendületes ikket, amelyet földiáik, az Alsónyékről elidőzött református /lelkész irt, a «Szózat« anuár 5-iki számából vettük át.

országra, Boszniára vonatkozó igényeik teljesülését biztosítsák.

.És ime, ma már Baranyára is láj a foguk | Mi pedig gyöngén, nemtörődömséggel kezeltük elejétől kezdve ezt az ügyet. Nem jutott" eszünkbe, hogy ha már belé is nyügodtunk a megalázó trianoni^ békébe, még meg- gyalázóbb, ha azt az alamizsnát sem kapjuk vissza egészen, amelyet ez a béke nyújtott. — Nem lázitotta föl vérünket a bajai hóhérnak, Tomövicsnak kegyetlenkedése, nem hozta mozgásba vérünkét a Délvidékről felénk csengő magyarságnak segítségért nyújtott keze. Ebben minden magyar hibás. Hibás a közvélemény, de még hibásabb annak mozgatója a magyar sajtó.

Mit következtetnek erélytelen- ségünkből a szerbek ? — Hogy annyira sülyedtünk, hogy nem törődünk és • nem akarunk törődni testvéreinkkel sem. Mit gondolhat és pedig jogosan az antant ? Hogy nekünk. Baranya, Baja megszállása nem is fájdalmas !

De ma a megkínzott és kiüldözött magyarok türelmének tizenkettedik órájában vagyunk. Félre a nemtörődömséggel! Vegye végre kezébe a dolgot a

sajtó, zörgessen, követeljen, kiáltson segítségért. Harsogja túl az odaát összeverődött, hazaáruló mtangok gyűlölködő vádjait, harsogja túl őket a jog és igazság hangoztatásávál. Hiszen Baranyának és a többi vármegye megszállott déli területeinek sürgős fölszabadítása van any- nyira fontos, mint bármely egyéb előtérbe állított kérdés vagy megoldásra váró föladat. x

Meg kell mozgatni minden lehetőséget és cselekvésre .birni minden erőt Baranya fölszabá- ditásáért. Meg kell fizetni érte minden árat, hiszen ittunk mi már ennél keserűbb pohárt is! Magyarokért, balsors alatt gör- nyedező honfitársainkért tesszük. Akik ma némák ugyan, mert szemük előtt a szerb szurony villog, akik * ma tehetetlenek ugyan, mert kezükön rablánc feszül, de szabadulásuk órájában kinyílik az ajkuk a haza- szeretet szent himnuszára és megmozdulnak az erős magyar karok.

Nem í Nem nézhetjük tovább tételnül magyar testvéreink gyötrelmeit. Elég volt már a gyalázatból 1 Baranyát követeljük 1 — Néni „majd“, hanem azonnat. A békeszerződés jogosít föl erre.

Dr. Örffy Imre képviselő beszámolója.

A szekszárdi kerület agilis képviselője múlt vasárnap 11 órakor tartotta a városháza udvarán több ezer választó előtt tizhónapos képviselői működéséről beszámolóját, egyben tájékoztatva választóit az általános politikai helyzetről.

Az egy órás, beszédet a választók minden társadalmi osztályhoz tartozó tagja nagy figyelemmel, és általános elismeréssel fogadta. Komoly, nagy és fáradhatatlan tevékenységet igénylő munkáról szólt, a beszámoló, amelynek higgadt, minden kérdést az {& ulatlanság nézőpontjából való is- i.Ártető hangja, nagy megnyugvást" ós őszinte megértési váltott ki mindenkiből. '

A helyszűke miatt, sajnos, nem közölhetjük elejétől végig magas nívón tartott lelkes beszédet, pedig abból a lényeg rovására alig szabadna valamit elhagynunk.

A nemzetgyűlés mérsékelt munkateljesítménye és a vele szemben támasztott túlzó igények folytán nehéz a helyzete — kezdte beszédét dr. őrffy Imre •— de megkönnyíti azt másfelől az a körülmény, hogy megválasztása előtt nyíltan kijelentette, hogy olyan idők előtt állunk, amikor arany hegyeket csak lelki- ismereilen emberek ígérhetnek. A mit ígért — a becsületes, szívós munkát — azt meg is tartotta > hogy az eredmények nem mindenben megfelelők, az nem rajta múlott. A keresztény és nemzeti irány tör- hotien harcosának vallja magát nia

is, de bevallja, hogy ezekkel a szent jelszavakkal sokan rútúl visszaéltek. Ma is azt mondja, hogy a zsidókérdés megoldásra váló probléma, annak létét letagadni vakääg, vagy gonoszság. De a megoldás csak ke resztényi lehet, annál inkább, mert a gyűlölet éB a jogos felháborodás idején már túl vagyunk : a keresztény valláserkölcsi és nemzeti alapra helyezkedni tudó és akaró zsidóság ajánlja fel fegyverbarátságát a nagy keresztény tömegeknek azokkal a fajrokonaikkal szemben, akik belső ^összetételüknél fogva nem tudnak, vagy nem akarnak a magyar nemzet eleven organizmusába beleolvadni.

Nemes, osztályok feletti politika volt és lesz ezután is ideálja s bár úgy érzi, hogy nagyon közel jutott a magyar földmives nép leikéhez, a hova szive és értelme. egyaránt vitte, nyugodt lelkiismerettel állja osztályok feletti működésének kritikáját, hivatkozva különösen a közszolgálati alkalmazottak és kisiparosok érdekében kifejtett működésére; igy számtalan elfogadott javaslatára a tisztviselők érdekében ; az iparosok országos bizottságának megalakítására, az Országos Iparos Szövetség tiszteletbeli elnökévé történt megválasztására stb.

Azután áttért általános vpolitikai működésének, különösen a két nagy párt sikerrel keresztül vitt egyesítésének ismertetésére, továbbá az ezt kiegészítő terveire: az egységes uj párt megtiBztitását és a nemzetgyűlés munkaképességének fokozását célzó akcióira, amelyet nem nagy zajjal, de annál szivósabb akarattal fog ezután is folytatni. Ismerteti a törvényhozói munkában való részvételét, megjegyezve, hogy hat törvényjavaslatnak volt előadója. Nehéz- ményezi, hogy a nemzetgyűlés az al- kotmányozó munkából nem végzett semmit, azt sürgette, sürgetni fogja, de szem előtt tartja -a konzervatív elvet a lehetőségig, Nem hive a tul- radikális választójognak, viszont a régi főrendiház feltámasztását lehetetlennek tartja Rendkívül szabatosan adta elő álláspontját a király- kérdésben, a melynek lényege az, bogy a megoldásnál csak a nemzet érdeke lehet irányadó, óva int tehát az idő előtti megoldástól a személyi kérdésben, mert azt csak a külpolitikai helyzet végleges kialakulása után tartja helyesen megoldhatónak, ó éppen ezért senkinek sem kötötte le magát, ha valakitől választói hallották volna, hogy ilyen, vagy olyan párti, nyugodtan hazugságnak bélyegezhetik. A magyar nemzet souva- rainitása alapján áll, kétségtelen tehát, hogy a nemzetgyűlés többsége által helyesnek Igrtott megoldást el kell fogadnia mindenkinek.

Lélekig markoló szavakkal szólt a béke ratifikálásának szomorú aktusáról,- egyben feihivta minden hallgatóját még a télen tett ünnepélyes fogadalmára, hogy Magyarország megcsonkításába soha bele nem nyugszunk.u

A nemzetgyűlés közgazdásági törvényhozása tekintetében kiemelte a szövetkezetekre s különösen pedig a birtokreformra vonatkozó törvényeket, mely évszázadokra kiható alkotás s a melytől különösen szociális szempontból igen sokat vár. Reméli, hogy a pénzügyi politika hibáit az uj pénzügyminiszter belére fogja hozni, de a legtöbb baj megszűnését ő is a szabad forgalom minél előbbi helyreállításában látja, úgy azonban, hogy a gazdaságilag gyengébb osztályok, tisztviselők, munkások létminimuma biztosittassék. Ezt egyáltalán nem tartja kivihetetlen nek, Beszédjének ez a része különösen nagy tetszést aratott az egész hallgatóságnál.

Befejezésül nagy hatás mellett megújította ígéretét, a melyet mandátuma. átvételekor tett, hogy azt moc8oktalan fehéren fogja, ha megbízatása lejárt, választói kezébe visz- szaadni. Egyben megemlékezett, mint olyan ember, a kinek becsületes nevén kívül a mnnkakedve a fő Öröksége — árról a mandátuma átvételekor tett kijelentésről is, hogy a munkájukból élő emberek mindig legközelebb fognak állni szivéhez.

A mindvégig feszült figyelemmel hallgatott beszéd nagy hatást tett a hallgatóságra, mely a beszéd végével lelkesen tüntetett képviselője mellett.

Utána a^Őldmivesek egyik agilis és kritikától egyébkor vissza nem riadó tagja, Tiídi József beszélt,. őszinte támogatásáról biztosította dr. Őrffy , Imrét a munkások és kisemberek ' részéről, mig az utolsó szónok: 9Taksonyi János,, a szekszárdi Kisgazda Egylet ügy vezey e,a kisgazdák nevében formás beszédben biztosítottá képviselőjüket ragaszkodásáról