Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-02-12 / 7. szám
UK. évfolyam Szekszárd, 1921 február 12. 7. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 és 102. Kifizetés! ár: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai i A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés ax utolsó oldalon egy 60 mlliméter széles hasábos mlllméter soronként 1 kor. 20 f-, a sxöregoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezeti reklémblr valamiéi a nyilltér toronként 20 koronába kerül. Családi hírek ét vállalall hirdetések külön árszabás szerint Jegyzetek. Vége a farsangnak. Karneval herceg földhöz vágta farsangi bohokás ruházatát, eltilt a zene, a vidámság, a megrendszabályozott tánc, a fiatalság igyekszik kipihenni a fáradni ínakat, a hívők siettek meghamv&z- kodni és ezzel kezdetét veszi a ma gunkbaszállás, megtartóztatás élvezetben és ételben, tisztítása testünknek, lelkűnknek, hogy méltók legyünk a nagypéntek szomorúságából születő dicsőséges feltámadás magasztos ünnepére. * De vájjon igy történik-e minden ? A politikában még mindig nem ült el a tánc, abban a drága szép kupolás palotában nem hatolt be a böjti szellő és nem ébresztette az embereket a magukbaszállásra. Rabló szomszédaink fenik agyarukat, bogy ezt a megmaradt csonka kis országot is ■zétszaggassák és a mi politikusainknak nincs nagyobb, fontosabb, égetőbb dolguk, mint hajhakapjanak a királyválasztáson. A nemzetek sorából kiakarnak törülni bennünket ás mi semmit sem hallunk, semmit sem látunk, a gyűlölködés ádáz dühével rontunk egymásnak,.... A nagypénteki keresztre feszítés kínjaiban vergődünk, de ezekben a rettenetes órákban §em szabunk magunkba. A széthúzás ördöge ül orgiát rajtunk, ahelyett, hogy kéz a kézbe fonódnék és a szivünkben fellobogó hazaszeretet tüzében megtisz- tultan az egyakarás nemzetmentő munkájában versenyeznénk. * A kommun bukása után a tárból, piszokból feltápászkodván, a múlt szenvedésétől és a felszabadulás örö métől még könnyes szemünk a Megváltó keresztjére szegződött. Az erkölcstelenség, a gazság, a hitetlenség poklából kikerülvén, lelkünket az Isten imádás magasztos érzése emelte. A kereszténység fenséges eszméjével fogtunk az undorító emlékek eltávolításához és az uj élet megkezdéséhez. Hivő lélekkel hittük, reméltük, hogy a keresztény erkölcs, felfogás és cselekedet diadalmas felvirágoztatásával ebből a boldogtalan nemzetből, szétszaggatott országbél újra boldog nemzetet, hatalmas országot tudunk felépíteni. Azt hittük, hogy az a hatalmas lángcsóva, amely varázsütésre fellobbant, ez egyszer nem azalmaláng, hanem egy öröktüz, a melyet nem tud kiégetni, elnyomni senki, mert ez a szenvedésekben megtisztult magyarság szivéből kapta a szikrát. Húsz hónap reménykedései, küzdelmei ntáu meginog bennünk a hit. •Azt látjuk, hogy a kereszténység eszméjét hangos szavú kufárob, törtetők, lelkiismeretlen szélhámosok tömege sajátította ki. A kereszt kezükben csak eszköz céljaik elérésére és hangos szavuk elnyomja a fórum ról és mindenünnen azokat, akik tisztult felfogással, valódi keresztény érzéssel szivükben dolgoznak és akarnak dolgozni a magyar nemzet politikai, gazdasági és társadalmi élete kiépítésében. Hiába derül azonban kárörömre azok arca, akik azt hiszik,' hogy visszajön nemsokára a régi idő. A mai hangos, látszólag könyörtelen, de megalkuvó, gyűlöletet hirdető >-a nem szeretetni éleszlő, külsőségekben megnyilatkozó, de át nem érzett mű kereszténység inegbukhatik, de ebből a bukásból nem a hitetlenség és 1 ra- dikálzmus erkölcstelensége emelkedik ki diadalmasan, hanem a senkit nem gyűlölő, senkit nem üldöző, minden kit, aki e hazának becsületes, munkás és dolgozó fia, egyaránt magához ölelő valódi kereszténység, amely tisztító erejével elnémítja, elpusztítja mindazokat, akik nem a szivükben, a lelkűkben, hanem csak hazug ajkukon viselik a kereszténységet. Azok, akik e nehéz napokban a nemzet szekerét igyekeznek a feneketlen kátyúból kiemelni, egyértel müen folyton csak azt hangoztatják, j hogy a belső konszolidáció az alapja, I hogy a nagy politika útvesztőjéből | A keresztényszociális gondolatnak a gyakorlatban való megvalósításán oly lelkes tevékenységgel munkálkodó Szociális Missziótársulat f. ó. február 6 án a belvárosi kath. ol vasókör helyiségeiben sikerült műsoros tánceBtélyt rendezett. A kör színháztermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség hatalmas tömege, amely nagy vára kozással nézett a műsor elé, amelyet Vinkovits Flóra ügyes prológusa vezetett be. Az elsötétült színpadon egymásután három szoborszerü megkapó élőképben gyönyörködtünk : ha 'első az „Éj“ (személyesitői: Horváth Manci, Fekete Stefiké és Gockler Bandika), a második „Pajtások“ (dr. Gaol Dezsőné), a harmadik az „Incsel- kedés“ (Boldus Magda és Stetka Sári) cimü. A leghatásosabb az első kép volt. Az élőképek után következett a „Váljunk el“ cimü egy- felvonásos- vígjáték. Plank Lili a fiatal asszonyka szerepében jól megállta helyét, partnere a férj szerepében Csankő Vilmos volt Az előadás sok derültséget és tapsot váltott ki. Fzután került sorra a műsornak legnagyobb érdeklődéssel várt pontja: Farkas Imre „Bábubolt“ cimü egy- felvonásos operettje. — Egyszerre csak meseország színes világába tévedtünk, amikor Haypál Benő kincseket érő babaáruházában megelevenedni láttuk a kedves arcú bábukat és egy bájos kis történet játszódott le szemeink előtt. „Szent Iván éjjelén kis bábuk szivében forró vér áradt“ és a felhangzó, könnyed, fülbemászó melódiákra egymás után éledtek fél a bábuk,. A bájos párocska, a Pierot (Éry Bözsike) és a Pierette (Forster Györgyike) hamar egymásra leltek. Majd felébredt a magyar ruhás baba, Wächter Klárika és kecses mozdulatokkal, gyönyörű magyar táncot járt el. Ezután előjöttek a táncoló bábuk Mayer Manci, Steinfeld Magdi, Bajó Dóri, Mirth Sárika, Kiss Magdi, Káldi Ilka, Kliegl Marianne, I Spányi Editke, Major Manci, akik ■ közűi a rokok* bábu: Mayer Manci | és a gazdasági Összeomlás veszélyéből kikerülhessünk. De bármily tiszteletre méltó helyekről jön is az intelem, a Kormányzó Ofőméltáságának kegyelmi rendelete dacára még min dig nem tudaak az emberek a ki- engesztelődés. a megbocsájtás alap j.aira helyezkedni. Okokat keresnek, hogy -megalázzák, meggyaiázsák, a kétségbeesés karjaiba zavarják, sokszor magánboszuból, lokszor ke resztényi érzésük fitogtatásábó! és még többször érdemek szerzéséből azokat, akik esetleg bűnösük voltak a múltban, avagy csak a látszat szól elleoük. Álljunk meg! A kereszténység alapja a szeretet, a konszolidációé a pártatlan igazságosság, az ország társadalmi békéjének megszilárdulásához pedig a megbocsájtás útja vezet. Erre a társadalmi összeforrásra pedig a mi nemzetünknek most nagy; végtelen nagy szüksége van. Sa-előbb szép szólótáucot lejtett el. A kiváncsi -bábuknak az éneklő baba: Wolf Elli énekelt kellemes, csengő hangon kedves dalokat. De a bábuk katonákra „szomjuhozt&k“ és már jöttek is egy tüzes iuduló hangjaira a tiszt úrral (Flettner Tusi) az élén a fess tengerészek: Szászy Ella, Kreskay Mariska, Flettner Manci, Szabó Mariska, Székely Bözsike, Kliegl Kata, akik a dobozban levő japáni bábukat is kiszabadították, hogy teljes legyen a mulatság. Szaporán tipegve jöttek elő a festői szép ruhákban levő japáni Iá nyok, Bajó Matyi, Káldy Bebe, Hock Bellus, Mayer Márta és Fusz Mária, akik magukkal hozták Nippon gyöngyét, a bájos Cseresznyevirugot, akit Jannsek Tériké személyesített meg. Az elegáns tengerésztiszt és Cseresz ny e vi rág egyszerre megszeret fék el len állhatatlan szerelemmel egymást, de azután jött a szomorúság, Tmg-tyio (Kreskay Vilma) a távoli keletről .ellőtt Cseresznyevirágért, aki noha nem szerette, mégis elment hozzá, mivel reghatotta annak bü-éges sze retete, mig ellenben a délceg tengerésztiszt a kardját sem tudta érte kihúzni. A bábuk életében is vannak kis tragédiák. Az az álom, e? a valóság, állapította meg a kis japáni bábu. S itt külön is ki kell emelnünk Janusek Tériké játékát, aki tökéletesen átérezve valósággal meg játszotta szerepét. Kiváló alakitasi tehetségről tanúskodó játékával és kellemes hangján előadott énekszámaival méltán aratott nagy sikert. A közönség elejétől végig élvezettel nézte a megelevenedett babasereg bájos, látványos képét. A sikerült előadás ügyes sok fáradsággal járt rendezése Ujságby Gézáné érdeme, akit szintén a Iáin pák elé hívtak a közönség tapsai. Az énekek betanításának vesződséges munkáját, valamint az operett zongorák iséret ét nagy hozzáértéssel s sok finomsággal dr. Deák Ferenc látta el, akit ezért valóban a legnagyobb elismerés illet meg. A műsor után a fiatalság táncra kerekedett s a farsangzáró mulatság jókedvű résztvevői közül bizony soknak már a jó öreg Nap világította meg hazafelé az utat. Sietünk még feljegyezni, bogy itt láttuk első ízben a palotást és a körmagyart táncolni. Reméljük, hogy a jövőbeli mulatságokon sem fognak hiányozni ezek az igazi szép magyar táncok. Az estély bruttó jövedelme, mint halljuk, 28671 koronával zárult s igy az elért nagy erkölcsi és anyagi sikerrel meg lehet elégedve a missio lelkes, tevékeny vezetősége. Hírek. — Hegedűs miniszter levele. Hege- dús Lóránt pénzügyminiszter Leopold Kornél dr. jubiláris ünnepélye alkalmával a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatóságához intézett meleghangú levélben köszöntötte íz intézet „kiváló vezérigazgatóját“ és egyúttal örömmel állapította meg, hogy az intézet az eUők között volt a Magyar Tudományos Akadémiának juttatott adományával. Dr. Leopold- hoz 10 éves vezérigazgatói jubileuma alkalmából még egyre érkeznek az üdvözletek. Többek között gratuláltak még: Sztankovánszky János kamarás, nagybirtokos, báró Fiáth Pál a Gazdasági Egyesület elnöke, ifj. Perczol Béla dr. nagybirtokos Bonybád, Széwald Oszkárék Dombóvár, Magyar Általános Takarék- pénztár igazgatósága Budapest, Egrg Aurél udvari tanácsos Budapest, Leszl József a Pénzintézeti Központ igazgatója, Boczán Károly a Pénzintézeti Központ cégvezetője, dr. Horváth Lipót vezérigazgató Budapest, a Wiener Bank Verein magyarországi igazgatósága, Budapest, Hollós Ödön a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója, hámoa- falvi Hámos Róbert a Hermes vezér- igazgatója, Szende Fülöp, Szemere Jenő, Nádas Jenő a Hermes igazgatói, Köhler József az Osztrák- Magyar Bank székesfehérvári főnöke, Winkler Nándor gyárigazgató Budapest, Gerber Miklós a Magyar Általános Hitelbank igazgatója, Schwartz Alfréd vezérigazgató Budapest, dr. Haidekker Béla földbirtokos Szekszárd, Csikós Andor a Székesfehérvári Takarék vezérigazgatója, dr. Karczag Sándor a Tiszavidéki Hitel- intézet vezérigazgatója, a .Tolnai Polg. Tak. igazgatósává, Bereczk István a Simontornyai Takarékpénztár vezérigazgatója, Veszprémi Győző igazgató Tolna, Sipos Ernő igazgató Dunaföldvár, Pásztor Miksa, a Pénzint. Központ b. vezérigazgatója stb.- — Haypál István képviselő beszámolója tiuypul István a gyönki választókerület népszerű képviselője folytatólagos beszámolóját január bó 30 án délelőtt Varsádon, délután Kistormáson, fé.br 2 án Kalaznón, D ós- berénybeuésSzakadáiou tartotta. Mindenhol nagy lelkesedéssel fogadták. Beszámolt a nemzetgyűlés eddigi működéséről és ismertette a fontosabb törvényjavaslatokat. Reá tért a köz- élelmezésre és annak nehéz helyzetére. Kérte a gazdákat,: hogy minden nélkü özbető feleslegüket adják be az államnak, hogy ab*>ól a munkásságot és a tisz viselői kart elláthassa. Kifejtette, hogy az országban A Szociális Misszió Társulat szekszárdi szervezetének műsoros táacestélye.
