Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-12-10 / 51. szám

KI), évfolyam. Szekszárd, 1921 december 10. 51. szám. és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 112. í88g^4«? Kv ,éIéVp 42 *' "'gyedérre 24 K. viaeten. «8 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára* 3 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden sznmbatm. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét ittet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. HIHrtéwk árai t A legkisebb blrdsMe dija 30 korona A hirdetés as aloisö oldalon égj 40 ■Uhaatar uélas hasábon »1 Hm éter soronként 3 korona, a ■ovagoldaloo 3 korona, a htnoratban elhelyezett raklimktr ealaadnt a nytlttér soronként 30 koronába kerül. Családi hírek és rffliit« Mr- datéssk HHtn árszabás sssrinL Mazek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Advent. A magyar nemzet homlokára síi- titt szégyenbélyeg az Isten kérlelhe­tetlen, szent igazsága. Mert vétkez­tünk azok ellen a magasztos eszmék ellen, amelyek hazánk fennmaradá­sának alaptételei. Megcsufoltuk a legfőbbet: a honszerelmet, a nemzeti létezés eme gerincét. Azért büntetett meg Isten ily szörnyűségesen, hogy as mtolsók között is a legutolsó le­gyünk. Fehér, ködös, letarolt, mint a téli táj. A hideg, élettelen hó alatt azon­ban megfeszített erővel forr az élet. A leboronált, föld alá jutott maghoz nem jut világosság és napsugár, még sem hal meg. Él és munkálkodik. A hideg kából meleget szí, a ned­ves földből kierőszakolja azokat az elemeket, melyek csirába hajtják, gyökerét erősítik. Küzd, harcol, táp- ■Ukozik, elhal és feléled. Az isteni saikra, mely minden létező ólet alap- tytétele- elolthatatlanul ég és világit a hótakaró sötétjében. Mikor azután ejjön a tavasz megváltó melege, el­törli a föld ábrázatáról a fehér ha­vat, elfmjja a ködöt, derékba Top­pantja a kemény jeget, csodálkozó szemeink előtt kibontakozik a pom­pás élet. Amit addig nem láttunk, észre nem vettünk, azt az idő a mindenség piacára veti közszemlére. Így van ez mivélünk is. Hideg, komor a táj. Ám ez a mi adventünk. Ebben adja számunkra latén a készülés, erősödés, önképes- ségünk, zárt élni akarásunk nagy, kemoly alkalmát. Itten, a hó' alatt kell kiforrni bennünk jövendőnk min­den szemlélhető értékének. Itten, a komor, naptalan sötétben kell meg­feszíteni izmainkat, eszünket, szivünk­nek tartalmát, harcolni, élni, lenni, megizmosodni. Napfény nem segit, meleg nem táplál, senki Bem ápol. Egyedül, elhagyva, eldobva, — de nem meghalva, vagyunk. Fejünkön az Ég haragja1 . . . . . . Advent, Jézus eljövetelének, a Szabadító, Megváltó megjelenésé­nek Tárása, de a magunkba szállás­nak is szent, Istentől való ideje. Advent, az Isten kegyelmeB Ígéretére felfakadó lelki felelet, segítségre se- gálykiáltás, irgalomra bünbánat, vi­gaszra feltörő remény, megnyitó bör­tönre hálaadó ima . . . Advent a lélek egyéni, zárt élete. — Isten látja azt és a maga idején, nemcsak ami­kor neki tetszik, hanem amikor az ó őrök rendje szerint kint és bent mindent érettnek talált, elküldi a valót, az igent, az áment: a Szaba- gitót, a Karácsonyt — a feltétlenül esedékes tavaszt. Babmagyarok 1 Babtestvéreim 1 Szálljunk magunkba. Akik minket ma karmaik között tartanak, azok­nak határozottan volt erejök, tulaj­donuk, értékük, melyek miatt és által felébünk kerekedtek. Ez az ő saját hazaszeretetükön kívül a .hősies­ség átérzésében is rejlik. Ezeréves hutánk drága köntösére könnyen vet­hettek sorsot, saját bűneink tetsz­halottja voltunk, semmit som dob­hattunk az ő értekeikkel szemben mérlegre , , . Szálljunk magunkba. Folytassuk a megtisztulásnak elkezdett útját, munkáját, folytassuk a romok meg­építését önmagunkon. Mennél erősebb az egyén, mennél szabadabb, ellen- állóbb, annál hatalmasabb a nemzet összessége. Mennél inkább Istené, annál inkább elvász a gonoszság, a bűn számára, — annál inkább joga, eszköze van a fennmaradáshoz. Tanuljuk meg, hogy minden el­múló nap közelebb visz a karácsony­hoz, a mi megszabadulásunkhoz és I minden kivetett bűn helyét, erény tölti be. Tudom és látom,' hogy nem soká fog késni a mi megváltásunk. Várjuk imádkozó, bízó, munkás hit­tel. Isten megteszi a magáét, Isten igaz, Isten szent, — mi is tegyük meg a rai kötelességünket. Jánosi György nf. lelkész. — Az uj kormány. A hetekig tartó kormányválság man Bettiién István gróf miniszterelnök megalakit otta kormányát, amely szerdán be is mutatkozott a nemzetgyűlésen. — A kormány tagjai, a következők: Miniszterelnök: Bethlen István gróf. Külügyminiszter: Bán ff g Miklós gróf. Hadügyminiszter Belitska Sándor. Pénzügyminiszter: Kállag Tibor. Belügyminiszter: Klebelsberg Kunó gróf. Kereskedelemügyi mi­niszter: Hegyeshalmg Lajos. Vall. és közoktatásügyi miniszter: Vass József. Földmivelésügyi miniszter: Mager János. Igazságügyminiszter: Tomcsángi Vilmos Pál. Népjóléti miniszter: Bernolák Nándor. Köz­élelmezésügyi, tárcanéiküli miniszter: Térfi Béla. Az üresedésben levő belügyminiszteri államtitkári állásra Koszé Istvánt, a földmivelésügyi államtitkári állásra Schandl Károlyt nevezték ki. A közélelmezéstigyi minisztert egyidejűleg a Közélelme­zési Tanács elnökségével is megbízták. Mivel Nagyatádi Szabó István nem akart az uj kabinetben tárcát vál­lalni és munkásságát teljesen pártja vezetésének kivánja szentelni, a kormányzó igen meleghangú felmentő kéziratban köszönte meg eddigi nagy- értékű működését. A kabinetben uj emberek : Kállay Tibor, Klebersberg Kunó gróf, Mayer János, Térfi Béla miniszterek, továbbá Kóbzó István és Schandl Károly államtitkárok. Bár Kállay, Klebels­berg, Mayer és Térfi eddigi hivatali működése ismert a nagyközönség előtt: Schandl Károly sem lép isme­retlenül hivatali állásába. Mayer Jánosról tudjuk, hogy hevesmegyei kisgazda és megindítója a Magyar Gazdaszövetség hevesmegyei szervez­kedésének. Schandl Károly a gazda­társadalom és a szövetkezeti mozga­lom egyik kiváló vezéregyénisége, lelkes munkása szóval, tollai, tettel. Pályafutását a Magyar Gazdaszövet­ségben kezdte és nagy érdemei van­nak a földmi velő nép megszervezése körül. Mint az „Uj Barázda“ szer­kesztője, országos népszerűségre tott szert és mint képviselő is, a legnép­szerűbbek egyike. A magyar mező- gazdaság történetében, a mezőgazda- I sági mozgalmak fejlődésében uj irányt I jelent Mayer és Sehandl kinevezése. A Jegyzők Országos Aroaház Egyesülete november hó 17-én Budapesten tar­totta meg évi közgyűlését. Helyszűke miatt nem ismértethetjük a lelkes közgyűlésnek határozatait és kiemel­kedő mozzanatait, csak röviden kö­zöljük azt a szép eredményt, amely­ről az egyesület igazgatósága a köz­gyűlésnek beszámolt. Ezt megelőző­leg nem tartjuk feleslegesnek Dobess Gábor elnöki megnyitója következő szavainak közlését, amelyeket a mos­tani időkben minden magyar ember nek megszívlelni és követni érde­mesnek kell, hogy találjon „Amíg a társadalom különböző ré­tegei nemzetbontó viszályban vesz­tegették és merítették ki erejüket, az alatt mi jegyzők egy hatalmas szociális intézménynek tettük le alapjait ég kezdtünk annak kiépíté­séhez. Megmutattuk, hogyau kell a hazát szolgálni, hogyau lehet a 'ma­gyarnak egymást megérteni és sze­retni. Munkánk eredménye im ez a virágzó, életerőtől duzzadó egyesület, amely — és est büszkén állithathat- juk — a sorvasztó időkben is fejló- dött, gyarapodott, anélkül, -hogy egy percre is elvesztette volna remény­ségét és megingott velna a jobb jö­vőbe vetett hitében. Ha a magyar társadalom példát vett volna tőlünk, ha úgy összetartott volna az önzetlen munkában, mint ahegy mi dolgoztunk egymásért, ha az egyéni érdeket a közérdeknek és a nemzet magasabb céljainak alárendelte volna, ma a mienkhez hasonló sok olyan kis oázisa lenne ennek az árva ország­nak, a hová a vész és a viharok piszkos hullámai nem értek éB a bol zavartalanul folyik az országmentés ernyedetlen munkája.“ A hatalmas arányokban fejlődő egyesületnek a budapesti József-kör- uti palotáján kívül, amelyben a la­kásviszonyok jobbrafordultával nagy­szabású jegyzői árvaház és interná- tus fog megnyílni, Sárospatakon ég Egerben van egy-egy virágzó inter- nátusa. Az egyesület az 1921—22. tan­évben 20 leányárva és 9 fiaárva ne­veltetésére, 1 műegyetemi hallgató jegyzőárva neveltetésére és nevelte­tési segélyekre 362.000 koronát, jegyző özvegyek és árvák segélye­zésére és ruházattal ellátására 157,330 koronát fordított. Valóban, a mai viszonyok között és a horribilis adminisztraeiós költ­ségek mellett fényes eredmény és illusztris példája annak, mennyire képes egy még a fejlődés stádiumá­ban levő emberbaráti egyesület ma gasztos feladatának megfelelni, ha olyan összetartás, olyan egyetértés) és együtérzés vezeti működésében, mint ez a jegyzők részéről árvaházi egyesületük vezetése és támogatása körül megvan és ha intézményei „a becsület erős alapján becsületes szán­dékkal létesülnek“. A közgyűlés elhatározta, hogy az egyesület megalapítójának, kedves emlékű földiák, Klimes Antal volt hőgyészi főjegyzőnek, az egyesület első érdemekben gazdag igazgatójá­nak arcképét az egyesület költségén az egyesület részére megfesteti. Kívánjuk, hogy a Jegyzők Orszá­gos Arvaház Egyesülete az eddigi­ekhez hasonló hatalmmas arányek- I ban fejlődve, mielőbb az ország egyik legnagyobb szociális intézmé­nyévé küzdje fel magát. HÍREK. Csóska Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — Az Nj belügyminiszter, Klebels­berg Kunó gróf a közéletnek régi kipróbált munkása úgy az állaas- szolgálatbon, mint a társadalom kul- turmunkájában. Mint a miniszter­elnökség politikai államtitkára a há­ború nehéz napjaiban bizalmas mun­katársa volt Tisza Istvánnak és emel­lett a Rokkantttgyi és Hadigondecó Hivatalt is vezette. A nemzetgyűlési általános választásokon Sopronban vállalt mandátumot a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának prog- ramtnjával. A keresztény megbéké­lést, a társadalmi békét, az összefogó alkotó munkát hirdette programon- beszédében s épen azért, mert mé­lyen járó keresztény érzületével és országunk szomorú helyzetével nem tudta összeegyeztetni azt a társadé- lombonté szélsőséges irányt, amelyet pártjának egynémely tagja hirdetett: a Keresztény -Nemzeti Egyesülés Pártjából többedmagával kilépett. Azóta a disszidenseknsk volt a ve­zére s ezekkel együtt a békés, al­kotó munkának érvényesülést nem kereső támogatója s emellett a nem­zetet érintő kulturmunkának fáradt­ságot nem ismerd tényezője. Mint a Történelmi Társulat elnöke, szemé­lyes agitáeiójával milliókat gyűjtött össze a magyar társadalom régi, te­hetős és áldozatkész polgáraitól, begy a társulat kulturmunkájával erősítse maroknyi nemzetét. A hazáért dol­gozni, békét és rendet teremteni: azok az ideálok, amelyek után szé­les látkörü európai műveltségével, nemesen érző emberbaráti leikével tör. Megvan benne tehát minden fel­tétel arra, hogy a reábizott minisz­teri tárcát a legjobban töltse be 8 közérdeket képez, hogy az ország mai nehéz helyzetében minden oldal­ról megértésben és támogatásban ré­szesüljön. — A Tolnamegyei Újság közjogász^ A „Tolnamegyei Nemzedék“ hírrova­tában előszeretettel propagálja Szüli- man György urat. Ehhez nekünk nincs szavunk, elvégre az mindig a szerkesztő egyéni Ízlésétől függ, hogy kit reklamiroz, kitjnem. Azt azonban szó nélkül nem kagyhaljük, hogy Szuliman ur szerepléseit mindig úgy reprodukálja, bogy azzal lapunkat kivánja oldalba vágni. Kérjük lap­társunkat, ha valamelyes baja van velünk, szíveskedjék Szuliman ur kihagyásával, — akinek kedvteléseit nem akarjuk zavarni, — egyenesen hozzánk intézni Borait, készséggel állunk rendelkezésére. — Mi egy cseppet sem resteljük, hogy Taksonyi János, a kis bankszolga irogat lapunk­ban. Mi nem azt nézzük á hozzánk küldött írásoknál, hogy írója mily társadalmi állást tölt be, hanem hogy az iró kifogástalan multu-e és h<>sy írása megfelelő-e. Taksonyi János, igaz, nem diplomás ember, hanem csak egy moesoktalan múltú, értei-

Next

/
Thumbnails
Contents