Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-12-10 / 51. szám
KI), évfolyam. Szekszárd, 1921 december 10. 51. szám. és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 112. í88g^4«? Kv ,éIéVp 42 *' "'gyedérre 24 K. viaeten. «8 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára* 3 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden sznmbatm. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét ittet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. HIHrtéwk árai t A legkisebb blrdsMe dija 30 korona A hirdetés as aloisö oldalon égj 40 ■Uhaatar uélas hasábon »1 Hm éter soronként 3 korona, a ■ovagoldaloo 3 korona, a htnoratban elhelyezett raklimktr ealaadnt a nytlttér soronként 30 koronába kerül. Családi hírek és rffliit« Mr- datéssk HHtn árszabás sssrinL Mazek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Advent. A magyar nemzet homlokára síi- titt szégyenbélyeg az Isten kérlelhetetlen, szent igazsága. Mert vétkeztünk azok ellen a magasztos eszmék ellen, amelyek hazánk fennmaradásának alaptételei. Megcsufoltuk a legfőbbet: a honszerelmet, a nemzeti létezés eme gerincét. Azért büntetett meg Isten ily szörnyűségesen, hogy as mtolsók között is a legutolsó legyünk. Fehér, ködös, letarolt, mint a téli táj. A hideg, élettelen hó alatt azonban megfeszített erővel forr az élet. A leboronált, föld alá jutott maghoz nem jut világosság és napsugár, még sem hal meg. Él és munkálkodik. A hideg kából meleget szí, a nedves földből kierőszakolja azokat az elemeket, melyek csirába hajtják, gyökerét erősítik. Küzd, harcol, táp- ■Ukozik, elhal és feléled. Az isteni saikra, mely minden létező ólet alap- tytétele- elolthatatlanul ég és világit a hótakaró sötétjében. Mikor azután ejjön a tavasz megváltó melege, eltörli a föld ábrázatáról a fehér havat, elfmjja a ködöt, derékba Toppantja a kemény jeget, csodálkozó szemeink előtt kibontakozik a pompás élet. Amit addig nem láttunk, észre nem vettünk, azt az idő a mindenség piacára veti közszemlére. Így van ez mivélünk is. Hideg, komor a táj. Ám ez a mi adventünk. Ebben adja számunkra latén a készülés, erősödés, önképes- ségünk, zárt élni akarásunk nagy, kemoly alkalmát. Itten, a hó' alatt kell kiforrni bennünk jövendőnk minden szemlélhető értékének. Itten, a komor, naptalan sötétben kell megfeszíteni izmainkat, eszünket, szivünknek tartalmát, harcolni, élni, lenni, megizmosodni. Napfény nem segit, meleg nem táplál, senki Bem ápol. Egyedül, elhagyva, eldobva, — de nem meghalva, vagyunk. Fejünkön az Ég haragja1 . . . . . . Advent, Jézus eljövetelének, a Szabadító, Megváltó megjelenésének Tárása, de a magunkba szállásnak is szent, Istentől való ideje. Advent, az Isten kegyelmeB Ígéretére felfakadó lelki felelet, segítségre se- gálykiáltás, irgalomra bünbánat, vigaszra feltörő remény, megnyitó börtönre hálaadó ima . . . Advent a lélek egyéni, zárt élete. — Isten látja azt és a maga idején, nemcsak amikor neki tetszik, hanem amikor az ó őrök rendje szerint kint és bent mindent érettnek talált, elküldi a valót, az igent, az áment: a Szaba- gitót, a Karácsonyt — a feltétlenül esedékes tavaszt. Babmagyarok 1 Babtestvéreim 1 Szálljunk magunkba. Akik minket ma karmaik között tartanak, azoknak határozottan volt erejök, tulajdonuk, értékük, melyek miatt és által felébünk kerekedtek. Ez az ő saját hazaszeretetükön kívül a .hősiesség átérzésében is rejlik. Ezeréves hutánk drága köntösére könnyen vethettek sorsot, saját bűneink tetszhalottja voltunk, semmit som dobhattunk az ő értekeikkel szemben mérlegre , , . Szálljunk magunkba. Folytassuk a megtisztulásnak elkezdett útját, munkáját, folytassuk a romok megépítését önmagunkon. Mennél erősebb az egyén, mennél szabadabb, ellen- állóbb, annál hatalmasabb a nemzet összessége. Mennél inkább Istené, annál inkább elvász a gonoszság, a bűn számára, — annál inkább joga, eszköze van a fennmaradáshoz. Tanuljuk meg, hogy minden elmúló nap közelebb visz a karácsonyhoz, a mi megszabadulásunkhoz és I minden kivetett bűn helyét, erény tölti be. Tudom és látom,' hogy nem soká fog késni a mi megváltásunk. Várjuk imádkozó, bízó, munkás hittel. Isten megteszi a magáét, Isten igaz, Isten szent, — mi is tegyük meg a rai kötelességünket. Jánosi György nf. lelkész. — Az uj kormány. A hetekig tartó kormányválság man Bettiién István gróf miniszterelnök megalakit otta kormányát, amely szerdán be is mutatkozott a nemzetgyűlésen. — A kormány tagjai, a következők: Miniszterelnök: Bethlen István gróf. Külügyminiszter: Bán ff g Miklós gróf. Hadügyminiszter Belitska Sándor. Pénzügyminiszter: Kállag Tibor. Belügyminiszter: Klebelsberg Kunó gróf. Kereskedelemügyi miniszter: Hegyeshalmg Lajos. Vall. és közoktatásügyi miniszter: Vass József. Földmivelésügyi miniszter: Mager János. Igazságügyminiszter: Tomcsángi Vilmos Pál. Népjóléti miniszter: Bernolák Nándor. Közélelmezésügyi, tárcanéiküli miniszter: Térfi Béla. Az üresedésben levő belügyminiszteri államtitkári állásra Koszé Istvánt, a földmivelésügyi államtitkári állásra Schandl Károlyt nevezték ki. A közélelmezéstigyi minisztert egyidejűleg a Közélelmezési Tanács elnökségével is megbízták. Mivel Nagyatádi Szabó István nem akart az uj kabinetben tárcát vállalni és munkásságát teljesen pártja vezetésének kivánja szentelni, a kormányzó igen meleghangú felmentő kéziratban köszönte meg eddigi nagy- értékű működését. A kabinetben uj emberek : Kállay Tibor, Klebersberg Kunó gróf, Mayer János, Térfi Béla miniszterek, továbbá Kóbzó István és Schandl Károly államtitkárok. Bár Kállay, Klebelsberg, Mayer és Térfi eddigi hivatali működése ismert a nagyközönség előtt: Schandl Károly sem lép ismeretlenül hivatali állásába. Mayer Jánosról tudjuk, hogy hevesmegyei kisgazda és megindítója a Magyar Gazdaszövetség hevesmegyei szervezkedésének. Schandl Károly a gazdatársadalom és a szövetkezeti mozgalom egyik kiváló vezéregyénisége, lelkes munkása szóval, tollai, tettel. Pályafutását a Magyar Gazdaszövetségben kezdte és nagy érdemei vannak a földmi velő nép megszervezése körül. Mint az „Uj Barázda“ szerkesztője, országos népszerűségre tott szert és mint képviselő is, a legnépszerűbbek egyike. A magyar mező- gazdaság történetében, a mezőgazda- I sági mozgalmak fejlődésében uj irányt I jelent Mayer és Sehandl kinevezése. A Jegyzők Országos Aroaház Egyesülete november hó 17-én Budapesten tartotta meg évi közgyűlését. Helyszűke miatt nem ismértethetjük a lelkes közgyűlésnek határozatait és kiemelkedő mozzanatait, csak röviden közöljük azt a szép eredményt, amelyről az egyesület igazgatósága a közgyűlésnek beszámolt. Ezt megelőzőleg nem tartjuk feleslegesnek Dobess Gábor elnöki megnyitója következő szavainak közlését, amelyeket a mostani időkben minden magyar ember nek megszívlelni és követni érdemesnek kell, hogy találjon „Amíg a társadalom különböző rétegei nemzetbontó viszályban vesztegették és merítették ki erejüket, az alatt mi jegyzők egy hatalmas szociális intézménynek tettük le alapjait ég kezdtünk annak kiépítéséhez. Megmutattuk, hogyau kell a hazát szolgálni, hogyau lehet a 'magyarnak egymást megérteni és szeretni. Munkánk eredménye im ez a virágzó, életerőtől duzzadó egyesület, amely — és est büszkén állithathat- juk — a sorvasztó időkben is fejló- dött, gyarapodott, anélkül, -hogy egy percre is elvesztette volna reménységét és megingott velna a jobb jövőbe vetett hitében. Ha a magyar társadalom példát vett volna tőlünk, ha úgy összetartott volna az önzetlen munkában, mint ahegy mi dolgoztunk egymásért, ha az egyéni érdeket a közérdeknek és a nemzet magasabb céljainak alárendelte volna, ma a mienkhez hasonló sok olyan kis oázisa lenne ennek az árva országnak, a hová a vész és a viharok piszkos hullámai nem értek éB a bol zavartalanul folyik az országmentés ernyedetlen munkája.“ A hatalmas arányokban fejlődő egyesületnek a budapesti József-kör- uti palotáján kívül, amelyben a lakásviszonyok jobbrafordultával nagyszabású jegyzői árvaház és interná- tus fog megnyílni, Sárospatakon ég Egerben van egy-egy virágzó inter- nátusa. Az egyesület az 1921—22. tanévben 20 leányárva és 9 fiaárva neveltetésére, 1 műegyetemi hallgató jegyzőárva neveltetésére és neveltetési segélyekre 362.000 koronát, jegyző özvegyek és árvák segélyezésére és ruházattal ellátására 157,330 koronát fordított. Valóban, a mai viszonyok között és a horribilis adminisztraeiós költségek mellett fényes eredmény és illusztris példája annak, mennyire képes egy még a fejlődés stádiumában levő emberbaráti egyesület ma gasztos feladatának megfelelni, ha olyan összetartás, olyan egyetértés) és együtérzés vezeti működésében, mint ez a jegyzők részéről árvaházi egyesületük vezetése és támogatása körül megvan és ha intézményei „a becsület erős alapján becsületes szándékkal létesülnek“. A közgyűlés elhatározta, hogy az egyesület megalapítójának, kedves emlékű földiák, Klimes Antal volt hőgyészi főjegyzőnek, az egyesület első érdemekben gazdag igazgatójának arcképét az egyesület költségén az egyesület részére megfesteti. Kívánjuk, hogy a Jegyzők Országos Arvaház Egyesülete az eddigiekhez hasonló hatalmmas arányek- I ban fejlődve, mielőbb az ország egyik legnagyobb szociális intézményévé küzdje fel magát. HÍREK. Csóska Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — Az Nj belügyminiszter, Klebelsberg Kunó gróf a közéletnek régi kipróbált munkása úgy az állaas- szolgálatbon, mint a társadalom kul- turmunkájában. Mint a miniszterelnökség politikai államtitkára a háború nehéz napjaiban bizalmas munkatársa volt Tisza Istvánnak és emellett a Rokkantttgyi és Hadigondecó Hivatalt is vezette. A nemzetgyűlési általános választásokon Sopronban vállalt mandátumot a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának prog- ramtnjával. A keresztény megbékélést, a társadalmi békét, az összefogó alkotó munkát hirdette programon- beszédében s épen azért, mert mélyen járó keresztény érzületével és országunk szomorú helyzetével nem tudta összeegyeztetni azt a társadé- lombonté szélsőséges irányt, amelyet pártjának egynémely tagja hirdetett: a Keresztény -Nemzeti Egyesülés Pártjából többedmagával kilépett. Azóta a disszidenseknsk volt a vezére s ezekkel együtt a békés, alkotó munkának érvényesülést nem kereső támogatója s emellett a nemzetet érintő kulturmunkának fáradtságot nem ismerd tényezője. Mint a Történelmi Társulat elnöke, személyes agitáeiójával milliókat gyűjtött össze a magyar társadalom régi, tehetős és áldozatkész polgáraitól, begy a társulat kulturmunkájával erősítse maroknyi nemzetét. A hazáért dolgozni, békét és rendet teremteni: azok az ideálok, amelyek után széles látkörü európai műveltségével, nemesen érző emberbaráti leikével tör. Megvan benne tehát minden feltétel arra, hogy a reábizott miniszteri tárcát a legjobban töltse be 8 közérdeket képez, hogy az ország mai nehéz helyzetében minden oldalról megértésben és támogatásban részesüljön. — A Tolnamegyei Újság közjogász^ A „Tolnamegyei Nemzedék“ hírrovatában előszeretettel propagálja Szüli- man György urat. Ehhez nekünk nincs szavunk, elvégre az mindig a szerkesztő egyéni Ízlésétől függ, hogy kit reklamiroz, kitjnem. Azt azonban szó nélkül nem kagyhaljük, hogy Szuliman ur szerepléseit mindig úgy reprodukálja, bogy azzal lapunkat kivánja oldalba vágni. Kérjük laptársunkat, ha valamelyes baja van velünk, szíveskedjék Szuliman ur kihagyásával, — akinek kedvteléseit nem akarjuk zavarni, — egyenesen hozzánk intézni Borait, készséggel állunk rendelkezésére. — Mi egy cseppet sem resteljük, hogy Taksonyi János, a kis bankszolga irogat lapunkban. Mi nem azt nézzük á hozzánk küldött írásoknál, hogy írója mily társadalmi állást tölt be, hanem hogy az iró kifogástalan multu-e és h<>sy írása megfelelő-e. Taksonyi János, igaz, nem diplomás ember, hanem csak egy moesoktalan múltú, értei-
