Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-12-03 / 50. szám

2 1921 december 3. váltás előtt szokta minden évben pub­likálni a minisztérium. A gazdasági élet differenciálódása azonban immár két éve lehetetlenné tette a hivatalos tényezőknek, hogy a gubóvételárakat előre állapítsák meg. Hiszen mindenki ismeri a mait és jelen viszonyok között fennálló külömbségeket. Mindenki tudja, hogy koronánk értékingadozása minden kalkulációt lehetetlenné tesz éa hogy a valatánk állandósítására irányuló eddigi kísérletek meddők maradtak. Már pedig épen a selyemgubóárak megállapításánál ez a pénzingadozás nagy szerepet játszik és pedig a kö­vetkező okokból: A selyemtenyésztós ipari súlya hazánkban még egészen jelenték­telen, mert egy pár selyemszalag­szövő gyárat leszámítva, selyemszövő- déink még egyáltalán nincsenek. Egé­szen a hazai piacra tehát nem gravi- tálhatunk selymünkkel, hanem utalva vagyunk arra, hogy azt lefonva va- i gyis mint félgyártmányt a külföld­nek adjuk el. Nemcsak a selyemnek külföldi áralakulásával és az áruér* tékesités lehetőségével kell tehát szá­molnunk, hanem még pénzünk állandó értékingadozásával is, amely minden reális számítást kizár. A viszonyok e tekintetben olyanok, hogy semmilyen józan eszü gazda vagy üzletember nem mondhat árt olyan portékáért, amelyet csak egy hónap múlva is szállítanák le neki. Hogy tehetné tehát a közpénznek minden filléréről számadással tartozó állam, hogy már most határozza és pedig köteiezőleg határozza meg az árát annak a selyemgubónak, amelyet még csak egy félév után fognak neki beszolgáltatni ? Az ilyen eljárásnak pénzügyi vonatkozásai kiszámítha­tatlanok lennének. Bbben találhatják a selyemtenyész­tők a magyarázatát annak, hogy már két éve közvetlenül csak a gubó- beváltás előtt volt az akkori viszo­nyoknak megfelelő gnbóvételár kö­zölhető. Legyen azonban meggyőződve min­denki, .akit érdekel, hogy a jövő évi évi gubó árak megállapításánál is a teljes igazság és méltányosság fogja- vezérelni az államkormányzat illeté­kes tényezőit és hogy a selyemte­nyésztők munkájának méltó jutal­mát nyerik. Egyet mindenesetre ne feledjünk. Országunk jelen helyzetében a köz- gazdasági élet feltétlen szükségletei közé tartozik, hogy a viszonyaink között lehető gazdasági termelés min - gén ágát kultiváljuk. Ilyen gazda« sági ág a selvemtenyóssztés is, amely ugyancsak gyenge hajtás még Csonka- magyarország gazdasági életfáján, de higyjük és hisszük is, yogy e gyenge hajtású dús ággá fog növekedői. Csatár. Detronizáció' Provokálva érzem magam, hogy ismét ezen címet adjam cikkemnek, mert előbbeni cikkemet nem kis­mérvű rosBzakarattal, de annál na­gyobb önzéai szándékból ferde értel­mezéssel tették vita tárgyává oly egyének, kik azt vagy nem tudták, vagy nem akarták megérteni. Fájdalom, a magyar nemzetnek mindig voltak, ma is vannak külső és belső ellenségei, kik széthúzással és pártoskodással igyekeznek a sí­runkat megásni. Pokoli tervük ke­resztülviteléhez hangzatos, csábító jelszavakat is használnak, melyek titán a ritkán gondolkodó tömeg va­kon szókét rohanni, mint az éjjeli lepkék I s’Jtéfbm pislogó gyertya­láng után s csak mikor perzaelődni kezdenek, akkor térnek észre. Hogy a nagy tömeg félrevezetése mily mér hetetlen kórt okoz úgy az egyes osz­tályoknak, mint a nemzetnek, azt a történelem nem csak Dózsa György idejéből bizonyítja, hanem a jelenkor te igazolni fogja, mert tulhajtósa az TOLNAMEGYEI U|SAG Mindenféle mérlegek és vas-sulyok pontos kijavítását hitelesítve vállaljuk. Szekér- és marha mérlegek a helyszínén javíttatnak. UJ mérlegek gyártása. Tltte Testvérek Szekszárd, Imre-utca 624 Telefon 91. szám. ' A polgári leányiskola mögött. elért sikerekuek, akár egyes szemé­lyekről, akár osztályokról lévén szó, mindig visszahatást szül. Ettől féltem a kisgazdatáre&dalmat. A régi idealizmust, a mi ma tes­tet öltött, illetéktelen faktorok ka­paszkodó létrának használják s fel- knszva az emberek vállán nem a közérdekért, hanem saját énjükért lépnek akcióba s igy segítik lejáratni az öntudatosnak ígérkező kisgazdák térfoglalását úgy a politikában, mint a társadalomban. Hogy osztályos tár­saim, a földmjves nép százezrei isz- szák meg ennek a levét, azzal nem törődnek, sőt ha az őket felemelő emberek észhez kapván a népszerű­ség csillogó, de egyébként bő köpe­nyéből kirázzák is őket, nép nyelvén szólva, az ajtón ha kilökik is, az ablakon próbálnak bemászni. A természetrajzból ismerek egy kis állatkát, a mit ha jói tudom kamé­leonnak neveznek s a melynek az a tulajdonsága, hogy bőrének a színét olyanra változtatja, a milyen a kör- nyezeté-é. Sajnos, ily kaméleonok az emberek között is sokan vannak. Most pedig áttérek ismét a detro- nizáció kérdésére, melyről a Tolna- megyei Újság október hó 12 iki szá­mában írtam és a mely cikkem oly élénk tárgya volt a múlt hó 20-án tartott úgynevezett „népgyü!és“-nek, melyen a résztvevők állítólag zsúfo­lásig megtöltötték ' a szekszárdi vá­rosház nagytermét. A gyűlésen azzal vádoltak, hogy cikkemben mélysé­gesen elsirattam a Habsburgokat... Erővel bele diktálták ami abban nem volt a elhallgatták arai beüt volt. Aki cikkemet elolvasta s megértette annak tartalmát, nem szükséges kü­lön magyarázattal szolgálnom, aki pedig nem értette, helyesebben nem akarta megérteni, amit ott megirtam, annak úgyis hiába magyarázóéin. Én ama cikknek minden betűjét magaménak vallom s fentartom azt az állításomat, hogy az egész király­kérdésben a külhatalmäk beavatko­zása jogtalan volt a ezzel a magyar nemzet szuverén jogán a szabad ki­rályválasztást illetőleg, rettenetes csor­bát ejtettek. Ezek után függetlenségről beszélni hiú ábránd, mert amit parancsszóra végrehajtattak velünk a legelső ma­gyar emberrel, ugyanazt végrehaj­tathatják a másodikkal, harmadikkal stb. Már pedig lehet valaki Karlista, szabad királyválasztó, sőt lehet köz- társasági párti is, de a mikor nem­zeti függetlenségünkről van szó, s ebben éri a nemzetet egy nagy sé­relem, akkor félre kell tenni minden visszavonást s a harag pírjának kell homlokunkra kiülni és ökölbe szorí­tott kézzel tiltakozni a sérelem ellen. Azt pedig senki el nem vitathatja, hogy IV. Károlynak, akkor még ma­gyar királynak diktatúra szerinti detronizálása és kiszolgáltatása a magyar történelem páratlanul álló egyik legszomorubb eseménye, s a magyar nemzet arcára mért csapá­sok legdurvábbja volt. Hogy nz a csattanás a Tolnamegyei Nemzedék egy némely sarjából nem váltott k1 keserű érzést, azon csak csodálkozni tudok. Múltkori vér télén cikkemet igazolja az a tény is, hogy a in. kir. kor­mány nevében is tiltakozás ment a Népszövetséghez a történtek „miatt. En a magam nevében is igen sok kisgazdatársam érzését tolmácsoltam akkor, s cikkemben nem a Habsbur­got, hanem a magyar királyt és a szerencsétlen a mélyen meggyötört s megalázott magyar nemzetet sirattam el s hiszem, hogy ezen könnyekkel szégyent nem hoztam sem a magyar, sem a kisgazdatársaim fejére. Végül kíváncsian várom, hogy fent jelzett népgyülés igen tisztelt szóvi­vője, s ki a népnek mindenkori ön­zetlen (?) harcosa, talál e szavakat, melyekkel védelmére keljen osztá­lyunknak, a földmives osztálynak, melyet a Tolnamegyei Nemzedék november 23-iki számában Bar tál Aurél ur „Levél a szerkesztőhöz“ cimü cikkében oly lenéző és leki­csinylő módon idézett . . . Vagy kiváló szervezőképességénél fogva talán már gyűjti is a Faddra vezetendő tiltakozó deputációt? Taksonyi János a Szekszárdi Kisgazdák Egyesületének ügyvezetője. Hírek. fissuku Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mewyarsság. Adakozzunk a szegénysorsu fő­városi egyetemi hallgatók javára. Hall a hő, vígan siklanak a ródíik. Itt vidéken kevesen gondolunk arra, hogy a hó és kísérője, az erős hideg, mit jelent a főváros fütetlen helyisé­geiben didergő és a hiányos étkezés­től elvértelenedett, kellő téliruhával nem rendelkező főiskolai hallgatókra, akik arra hivatottak, hogy az ország intelligenciáját pótolják. A múlt hó­nap eleján megindult fővárosi gyűjtés eredménye elszomorító volt. Ez okból lapunk vezetősége elhatározta, hogy a fővárosi szegénysorsu egyetemi hallgatók javára küldendő adományo­kat elfogadja, nyugtatja és illetékes helyre eljuttatja. Eddig következő adományok érkeztek hozzánk: Szekszárdi Népbank, Mezőgasági Kereskedelmi rt., . Schneider János, Tolnamegyei Újság 500—500 kor., Egy névtelen (Abay Béla emlékére) 100 kor., Szerafin Elemér 50 kor., a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 1000 koronát. Gyarapítsák ezen adományokat, akik szivükön viselik a jövő nemze­dék szellemi fejlődését és akik meg­értik azt a nagy veszedelmet, ame­lyet az rejt magában, ha a vezetésre hivatott jövő generáeió testileg el­csen érászod ik a sok nélkülözésben. Adjon aki adhat és akit szive vezet e nemzet jövőjét biztosító ember­baráti nemes célra. BBBB 9 BE2BIB .nmi Kaszinó bazár épület. Telefon 60. ♦♦♦ Karácsonyi jűtékúruk I BBBBBBBBB BBSSaBBBB nagy választékban. BBBBBBBBB — Illés 6yuta. Tolnavármegye régi jegyzői gárdájának egy kiváló tagját kitüntetés érte. A községi és körjegyzők országos egyesületének tagjai november hó 18-án tartott rendes' közgyűlésen az elhalálozás folytán megüresedett állásra egy. hangú lelkesedéssel alelnökké válasz­tották meg. Melegen köszöntjük őt ezen alkalommal mi is lapunk ha­sábjain, akik nem csak mint a köz­igazgatási gépezet legnehezebb ré­szének fáradhatatlan munkását is­merjük, hanem mint egyenes, szó­kimondó, igaz ügyért mindig bátran sikraszálló férfit, rokonszenves szó­nokot és ragaszkodó barátot tisztel­jük és szeretjük is. A kartársi bi­zalom méltó férfiút ültetett & hatal­mas és a nemzeti munkában még fontos hivatással rendelkező egyesü­let alelnöki székébe, őszinte érzéssel kivánjuk, hogy lelkes munkásságá­ból az egyesületnek erősbödésa fa­kadjon. — Kinevezések. A herceg Ester­házy családi tanács legutóbb tartott ülésében a hercegi hitbizomány ügyé­szévé Schneider Gábor uy. ouriai biró, ügyvédet, a Tolnamegyei Ta­karék- éa Hitelbank igazgatóját Szak- szárd székhellyel nevezte ki. — A m. kir. államvasutak igazgatósága dr. Treer István szekszárdi kórházi orvost kinevezte pályaorvossá és megbízta a Szekszárdiéi—Kölese- tengelicig terjedő vonalrész egészség- ügyi szolgálatának ellátásával. — Nyugdíjazását kérte. Bajó János árvaszéki helyettes elnök nyugdija-' zását kérte. A kiváló szorgalmú ős képzettségű tisztviselő távoaása a megyei árvaszék ügymenetére hatá­rozott veszteséget jelent. — Megyebizottsági tagválasztás Szekszárdon. Szekszárdon holnap lesz az I-ső és II ik kerületben a megye­bizottsági tagválasztás. Az első kerü­letben Keiner József gazda, a mása-' dik kerületben Fejős Imre kir. tör­vényszéki tanácselnök a jelölt. — Szekszárdi tudás párisi és brüsszeli kutatásai. Pár hónappal ezelőtt hirt adtunk róla, hogy a Magyar Történelmi Társulat Párísba küldte ki főldinket, dr. Holub József budapesti egyetemi tanárt, aki az ottani levéltárakban a török korra vonatkozó magyar külpolitikai okmá­nyok után kutatott. Holub a mait héten ismét kiutazott Párisha és onnan, értesülésünk szerint, Brüss£ szelbe is át fog menni. Domanovszky Sándor egyetemi tanár, a Történelmi Társulat egyik vezeti embere Holub kiküldetéséről a következőket mon­dotta a nyilvánosság számára: A Tör­ténelmi Társulat sorozatos kiadását tervezi a török kor külpolitikai vonat-: kozásu kútfőinek. A külpolitika em­lékeinek gyűjtésére igen kevés súlyt fektettek eddig. Mi ezt a hiányt most — egyelőre a török korszakra vonat­koztatva — pótolni akarjak. Az első gyűjteményt dr. Szekfü Gyula állítja össze. ’Ebben lesznek a konatantiná- polyi orátorok jelentései, a török— magyar tárgyalások Ferdinánd kori­ban, a követjelentések. Ida kapcso­lódnak a velencei követek jelentései is, mert Velence akkor élesen figyelte. a mi állapotainkat. Ezek feldolgo­zása már szintén megkezdődött, do a munka — sajnos — félbeszakadt, mert a Bécsben levő anyagot az olaszok a békeszerződés alapján Ve­lencébe vitték és oda egyelőre valu-. táris nehézségek miatt nem igen me­hetünk. Holub József már ez év elején dolgozott a párisi Arehiv Na- tionalban és a külügyi levéltárban. Mivel egy spanyolországi kutató, dr. Szittyay jezsuita páter rájött arra, • hogy a simancasi spanyol levéltárnak egy része, többek közt igen értékes magyar vonatkozású anyaga a napó­leoni háborúk alatt Páriába került: ezt az anyagot feltétlenül fel kell dolgoztatni, mert ezeket magyar tudós még nem látta. Szittyay felfedezte - ennek az anyagnak a lajstromát és ebből megállapítható, hogy ott igen fontos adatok vannak Zápolya János korára vonatkozóan. Ennek az anyag­/

Next

/
Thumbnails
Contents