Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-12-03 / 50. szám
2 1921 december 3. váltás előtt szokta minden évben publikálni a minisztérium. A gazdasági élet differenciálódása azonban immár két éve lehetetlenné tette a hivatalos tényezőknek, hogy a gubóvételárakat előre állapítsák meg. Hiszen mindenki ismeri a mait és jelen viszonyok között fennálló külömbségeket. Mindenki tudja, hogy koronánk értékingadozása minden kalkulációt lehetetlenné tesz éa hogy a valatánk állandósítására irányuló eddigi kísérletek meddők maradtak. Már pedig épen a selyemgubóárak megállapításánál ez a pénzingadozás nagy szerepet játszik és pedig a következő okokból: A selyemtenyésztós ipari súlya hazánkban még egészen jelentéktelen, mert egy pár selyemszalagszövő gyárat leszámítva, selyemszövő- déink még egyáltalán nincsenek. Egészen a hazai piacra tehát nem gravi- tálhatunk selymünkkel, hanem utalva vagyunk arra, hogy azt lefonva va- i gyis mint félgyártmányt a külföldnek adjuk el. Nemcsak a selyemnek külföldi áralakulásával és az áruér* tékesités lehetőségével kell tehát számolnunk, hanem még pénzünk állandó értékingadozásával is, amely minden reális számítást kizár. A viszonyok e tekintetben olyanok, hogy semmilyen józan eszü gazda vagy üzletember nem mondhat árt olyan portékáért, amelyet csak egy hónap múlva is szállítanák le neki. Hogy tehetné tehát a közpénznek minden filléréről számadással tartozó állam, hogy már most határozza és pedig köteiezőleg határozza meg az árát annak a selyemgubónak, amelyet még csak egy félév után fognak neki beszolgáltatni ? Az ilyen eljárásnak pénzügyi vonatkozásai kiszámíthatatlanok lennének. Bbben találhatják a selyemtenyésztők a magyarázatát annak, hogy már két éve közvetlenül csak a gubó- beváltás előtt volt az akkori viszonyoknak megfelelő gnbóvételár közölhető. Legyen azonban meggyőződve mindenki, .akit érdekel, hogy a jövő évi évi gubó árak megállapításánál is a teljes igazság és méltányosság fogja- vezérelni az államkormányzat illetékes tényezőit és hogy a selyemtenyésztők munkájának méltó jutalmát nyerik. Egyet mindenesetre ne feledjünk. Országunk jelen helyzetében a köz- gazdasági élet feltétlen szükségletei közé tartozik, hogy a viszonyaink között lehető gazdasági termelés min - gén ágát kultiváljuk. Ilyen gazda« sági ág a selvemtenyóssztés is, amely ugyancsak gyenge hajtás még Csonka- magyarország gazdasági életfáján, de higyjük és hisszük is, yogy e gyenge hajtású dús ággá fog növekedői. Csatár. Detronizáció' Provokálva érzem magam, hogy ismét ezen címet adjam cikkemnek, mert előbbeni cikkemet nem kismérvű rosBzakarattal, de annál nagyobb önzéai szándékból ferde értelmezéssel tették vita tárgyává oly egyének, kik azt vagy nem tudták, vagy nem akarták megérteni. Fájdalom, a magyar nemzetnek mindig voltak, ma is vannak külső és belső ellenségei, kik széthúzással és pártoskodással igyekeznek a sírunkat megásni. Pokoli tervük keresztülviteléhez hangzatos, csábító jelszavakat is használnak, melyek titán a ritkán gondolkodó tömeg vakon szókét rohanni, mint az éjjeli lepkék I s’Jtéfbm pislogó gyertyaláng után s csak mikor perzaelődni kezdenek, akkor térnek észre. Hogy a nagy tömeg félrevezetése mily mér hetetlen kórt okoz úgy az egyes osztályoknak, mint a nemzetnek, azt a történelem nem csak Dózsa György idejéből bizonyítja, hanem a jelenkor te igazolni fogja, mert tulhajtósa az TOLNAMEGYEI U|SAG Mindenféle mérlegek és vas-sulyok pontos kijavítását hitelesítve vállaljuk. Szekér- és marha mérlegek a helyszínén javíttatnak. UJ mérlegek gyártása. Tltte Testvérek Szekszárd, Imre-utca 624 Telefon 91. szám. ' A polgári leányiskola mögött. elért sikerekuek, akár egyes személyekről, akár osztályokról lévén szó, mindig visszahatást szül. Ettől féltem a kisgazdatáre&dalmat. A régi idealizmust, a mi ma testet öltött, illetéktelen faktorok kapaszkodó létrának használják s fel- knszva az emberek vállán nem a közérdekért, hanem saját énjükért lépnek akcióba s igy segítik lejáratni az öntudatosnak ígérkező kisgazdák térfoglalását úgy a politikában, mint a társadalomban. Hogy osztályos társaim, a földmjves nép százezrei isz- szák meg ennek a levét, azzal nem törődnek, sőt ha az őket felemelő emberek észhez kapván a népszerűség csillogó, de egyébként bő köpenyéből kirázzák is őket, nép nyelvén szólva, az ajtón ha kilökik is, az ablakon próbálnak bemászni. A természetrajzból ismerek egy kis állatkát, a mit ha jói tudom kaméleonnak neveznek s a melynek az a tulajdonsága, hogy bőrének a színét olyanra változtatja, a milyen a kör- nyezeté-é. Sajnos, ily kaméleonok az emberek között is sokan vannak. Most pedig áttérek ismét a detro- nizáció kérdésére, melyről a Tolna- megyei Újság október hó 12 iki számában írtam és a mely cikkem oly élénk tárgya volt a múlt hó 20-án tartott úgynevezett „népgyü!és“-nek, melyen a résztvevők állítólag zsúfolásig megtöltötték ' a szekszárdi városház nagytermét. A gyűlésen azzal vádoltak, hogy cikkemben mélységesen elsirattam a Habsburgokat... Erővel bele diktálták ami abban nem volt a elhallgatták arai beüt volt. Aki cikkemet elolvasta s megértette annak tartalmát, nem szükséges külön magyarázattal szolgálnom, aki pedig nem értette, helyesebben nem akarta megérteni, amit ott megirtam, annak úgyis hiába magyarázóéin. Én ama cikknek minden betűjét magaménak vallom s fentartom azt az állításomat, hogy az egész királykérdésben a külhatalmäk beavatkozása jogtalan volt a ezzel a magyar nemzet szuverén jogán a szabad királyválasztást illetőleg, rettenetes csorbát ejtettek. Ezek után függetlenségről beszélni hiú ábránd, mert amit parancsszóra végrehajtattak velünk a legelső magyar emberrel, ugyanazt végrehajtathatják a másodikkal, harmadikkal stb. Már pedig lehet valaki Karlista, szabad királyválasztó, sőt lehet köz- társasági párti is, de a mikor nemzeti függetlenségünkről van szó, s ebben éri a nemzetet egy nagy sérelem, akkor félre kell tenni minden visszavonást s a harag pírjának kell homlokunkra kiülni és ökölbe szorított kézzel tiltakozni a sérelem ellen. Azt pedig senki el nem vitathatja, hogy IV. Károlynak, akkor még magyar királynak diktatúra szerinti detronizálása és kiszolgáltatása a magyar történelem páratlanul álló egyik legszomorubb eseménye, s a magyar nemzet arcára mért csapások legdurvábbja volt. Hogy nz a csattanás a Tolnamegyei Nemzedék egy némely sarjából nem váltott k1 keserű érzést, azon csak csodálkozni tudok. Múltkori vér télén cikkemet igazolja az a tény is, hogy a in. kir. kormány nevében is tiltakozás ment a Népszövetséghez a történtek „miatt. En a magam nevében is igen sok kisgazdatársam érzését tolmácsoltam akkor, s cikkemben nem a Habsburgot, hanem a magyar királyt és a szerencsétlen a mélyen meggyötört s megalázott magyar nemzetet sirattam el s hiszem, hogy ezen könnyekkel szégyent nem hoztam sem a magyar, sem a kisgazdatársaim fejére. Végül kíváncsian várom, hogy fent jelzett népgyülés igen tisztelt szóvivője, s ki a népnek mindenkori önzetlen (?) harcosa, talál e szavakat, melyekkel védelmére keljen osztályunknak, a földmives osztálynak, melyet a Tolnamegyei Nemzedék november 23-iki számában Bar tál Aurél ur „Levél a szerkesztőhöz“ cimü cikkében oly lenéző és lekicsinylő módon idézett . . . Vagy kiváló szervezőképességénél fogva talán már gyűjti is a Faddra vezetendő tiltakozó deputációt? Taksonyi János a Szekszárdi Kisgazdák Egyesületének ügyvezetője. Hírek. fissuku Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mewyarsság. Adakozzunk a szegénysorsu fővárosi egyetemi hallgatók javára. Hall a hő, vígan siklanak a ródíik. Itt vidéken kevesen gondolunk arra, hogy a hó és kísérője, az erős hideg, mit jelent a főváros fütetlen helyiségeiben didergő és a hiányos étkezéstől elvértelenedett, kellő téliruhával nem rendelkező főiskolai hallgatókra, akik arra hivatottak, hogy az ország intelligenciáját pótolják. A múlt hónap eleján megindult fővárosi gyűjtés eredménye elszomorító volt. Ez okból lapunk vezetősége elhatározta, hogy a fővárosi szegénysorsu egyetemi hallgatók javára küldendő adományokat elfogadja, nyugtatja és illetékes helyre eljuttatja. Eddig következő adományok érkeztek hozzánk: Szekszárdi Népbank, Mezőgasági Kereskedelmi rt., . Schneider János, Tolnamegyei Újság 500—500 kor., Egy névtelen (Abay Béla emlékére) 100 kor., Szerafin Elemér 50 kor., a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 1000 koronát. Gyarapítsák ezen adományokat, akik szivükön viselik a jövő nemzedék szellemi fejlődését és akik megértik azt a nagy veszedelmet, amelyet az rejt magában, ha a vezetésre hivatott jövő generáeió testileg elcsen érászod ik a sok nélkülözésben. Adjon aki adhat és akit szive vezet e nemzet jövőjét biztosító emberbaráti nemes célra. BBBB 9 BE2BIB .nmi Kaszinó bazár épület. Telefon 60. ♦♦♦ Karácsonyi jűtékúruk I BBBBBBBBB BBSSaBBBB nagy választékban. BBBBBBBBB — Illés 6yuta. Tolnavármegye régi jegyzői gárdájának egy kiváló tagját kitüntetés érte. A községi és körjegyzők országos egyesületének tagjai november hó 18-án tartott rendes' közgyűlésen az elhalálozás folytán megüresedett állásra egy. hangú lelkesedéssel alelnökké választották meg. Melegen köszöntjük őt ezen alkalommal mi is lapunk hasábjain, akik nem csak mint a közigazgatási gépezet legnehezebb részének fáradhatatlan munkását ismerjük, hanem mint egyenes, szókimondó, igaz ügyért mindig bátran sikraszálló férfit, rokonszenves szónokot és ragaszkodó barátot tiszteljük és szeretjük is. A kartársi bizalom méltó férfiút ültetett & hatalmas és a nemzeti munkában még fontos hivatással rendelkező egyesület alelnöki székébe, őszinte érzéssel kivánjuk, hogy lelkes munkásságából az egyesületnek erősbödésa fakadjon. — Kinevezések. A herceg Esterházy családi tanács legutóbb tartott ülésében a hercegi hitbizomány ügyészévé Schneider Gábor uy. ouriai biró, ügyvédet, a Tolnamegyei Takarék- éa Hitelbank igazgatóját Szak- szárd székhellyel nevezte ki. — A m. kir. államvasutak igazgatósága dr. Treer István szekszárdi kórházi orvost kinevezte pályaorvossá és megbízta a Szekszárdiéi—Kölese- tengelicig terjedő vonalrész egészség- ügyi szolgálatának ellátásával. — Nyugdíjazását kérte. Bajó János árvaszéki helyettes elnök nyugdija-' zását kérte. A kiváló szorgalmú ős képzettségű tisztviselő távoaása a megyei árvaszék ügymenetére határozott veszteséget jelent. — Megyebizottsági tagválasztás Szekszárdon. Szekszárdon holnap lesz az I-ső és II ik kerületben a megyebizottsági tagválasztás. Az első kerületben Keiner József gazda, a mása-' dik kerületben Fejős Imre kir. törvényszéki tanácselnök a jelölt. — Szekszárdi tudás párisi és brüsszeli kutatásai. Pár hónappal ezelőtt hirt adtunk róla, hogy a Magyar Történelmi Társulat Párísba küldte ki főldinket, dr. Holub József budapesti egyetemi tanárt, aki az ottani levéltárakban a török korra vonatkozó magyar külpolitikai okmányok után kutatott. Holub a mait héten ismét kiutazott Párisha és onnan, értesülésünk szerint, Brüss£ szelbe is át fog menni. Domanovszky Sándor egyetemi tanár, a Történelmi Társulat egyik vezeti embere Holub kiküldetéséről a következőket mondotta a nyilvánosság számára: A Történelmi Társulat sorozatos kiadását tervezi a török kor külpolitikai vonat-: kozásu kútfőinek. A külpolitika emlékeinek gyűjtésére igen kevés súlyt fektettek eddig. Mi ezt a hiányt most — egyelőre a török korszakra vonatkoztatva — pótolni akarjak. Az első gyűjteményt dr. Szekfü Gyula állítja össze. ’Ebben lesznek a konatantiná- polyi orátorok jelentései, a török— magyar tárgyalások Ferdinánd koriban, a követjelentések. Ida kapcsolódnak a velencei követek jelentései is, mert Velence akkor élesen figyelte. a mi állapotainkat. Ezek feldolgozása már szintén megkezdődött, do a munka — sajnos — félbeszakadt, mert a Bécsben levő anyagot az olaszok a békeszerződés alapján Velencébe vitték és oda egyelőre valu-. táris nehézségek miatt nem igen mehetünk. Holub József már ez év elején dolgozott a párisi Arehiv Na- tionalban és a külügyi levéltárban. Mivel egy spanyolországi kutató, dr. Szittyay jezsuita páter rájött arra, • hogy a simancasi spanyol levéltárnak egy része, többek közt igen értékes magyar vonatkozású anyaga a napóleoni háborúk alatt Páriába került: ezt az anyagot feltétlenül fel kell dolgoztatni, mert ezeket magyar tudós még nem látta. Szittyay felfedezte - ennek az anyagnak a lajstromát és ebből megállapítható, hogy ott igen fontos adatok vannak Zápolya János korára vonatkozóan. Ennek az anyag/
