Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-11-26 / 49. szám
2 1921 november 29. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Mindenféle mérlegek és vas-sulyok pontos kijavításit hitelesitva vállaljuk. Szekér* és marhamérlegek a helyszínén javíttatnak. UJ mérlegek gyártása. Title Testvérek Szekszárd, Imre utca 624 Telefon 91. szám. A polgári leányiskola mögfttt. kész Sági György háaának éa a vezetőség a báró Auguaz-utciban lévő Simon-féle vendéglő helyiségeit bérelte ki a kör számára. A kér lelke. libben as időben került Seek- szárára hittanárnak Szabó Géza a nemrég elhnnyt szászvári esperes- plcbános, akinek lelkes buzgalmát, kiváló akaraterejét és szervező képességét azonnal felismerték és az innen eltávozott Virág Ferenc helyébe őt állították a kör élére. A lángoló hazafias érzésű fiatal pap nagy elfoglaltsága mellett is csodálatos munkabírással dolgozott a kör fellendítésén és szinte csodálatra méltóan rövid idő alatt saját hajlékot szerzett a körnek. A régi „Oroszlán vendéglő0 helyén épült helyiség eleinte szerény volt, de Szabó Géza nem állt meg félúton. Addig buzgói- kodott, addig lelkesítette a tagokat, amíg hamarosan meg nem építtette . a Katholikus Körnek mostani pom pás székházát, amely nemcsak a tagok szórakoztatását és a műveltség terjesztését mozdítja elő, hanem Szekszárd városának is egyik ékessége. -Szabó Géza papi és tanári hivatá sának példás teljesítése mellett rajongó szeretettel vitte a kör ügyeit. 'Tiszteled parancsoló egyénisége lebilincselő szeretptteljességgel párosult és az ő agilitása olyan életet teremtett a körben, amilyenre példát máshol alig találhatunk. Akkoriban ez volt a legkedveltebb szórakozó hely, ahol nemcsak a kathoiikusok ^jöttek össze, hanem szép számmal láttunk a tagok között protestáns vallásunkat is. Bár Szabó Gézát a pécsi püspök kegye érdemeiért magasabb állásba emelte: a kör az 5 eltávozása után is tovább virágzott az istenfélelem és a hazaszeretet jegyében. A háború alatt. Az 1914. év nyarán kiütött a háború. A kör 746 tagja közül több mint a fele bevonult katonának és mint minden társas egyesületbén, itt is vége szakadt a gondtalan, derűs szórakozásoknak, mert az ország soréinak mindennél fontosabb gondja foglalt le mindenkit. A kör helyiségeit átengedték a katonaság céljaira -és elmaradtak a kedélyes összejövetelek, megszűntek a vetítőgép képeivel tarkított ismeretterjesztő előadások és nem ismétlődtek a messze földön hires műkedvelői előadások. A színjátékok bősei a hullarabló osztrák szövetséges határait védve áldozták fel fiatal életüket és a szépségükről hires szekszárdi leányok, .itthon búsultak azok után, akikkel együtt aratták a tapsokat a katholikus kör színpadán. A kör hősi halottal*. A kör tagjai közül Bóváry János Takler, Bencsik Kálmán, ifj. Fergel Mátyás, Főglein János Nyéki, Gróf József Gyüsztt István Horváth, Szabó Imre Klézli, lzlsteeker János Török, Klézli József Bóvári, Kardos Ferenc Zemán, Kovács József Takáes, Kol- deisz György, László Ferenc Takler, Markír art János Steiner, Német János, Nagy JánoB Bóvári, Nagy János Kecskés, Posta István, Prantner Ferenc, ifj. Preimajer József, Rábel- hofifer Géza, Kibling József Frei, Sági György, Steiner Mihály Tatai, ifj. Siuorovics József, Simon János Nedók, Szóin- Józeef, ifj. Török József, Till Mihály, Ujkéry Antal, Markus István és Leodvai György & négy éves háború alatt hősi halált haltak az orosz, az olasz, a román •és a francia frontokon és a hazáért egykor oly forrón dobogó szivük most távol a magyar hontól idegen főidben pihen. A vörös uralom alatt Az októberi forradalom után a kör még mindig m m tndia eredeti rendeltetését szolgálni, mert a proletár- diktatúra kikiáltása után a földmive- sek szakszervezetének helyisége gyanánt elrekvirálták. A vörös uralom alatt azonban ez a szakszervezet csak névleges volt és az iskolákból kitiltott hittanárok a kör nagytermében gyűjtötték össze a katholikus gyermekeket, akiket a vallás tanaira itt oktattak. Itt gyűltek össze a kommun alatt Szekszárd hithü emberei, akik egyházuk fentartása végett önként vállaltak magukra terheket. A katholikus körből indult el a kommun bukásakor az a lelkes csapat, amely a vármegyeházán gazdálkodó kommunista vezéreket letartóztatta és ártalmatlanná tette. A felszabadulás után a Nemzeti Hadsereg foglalta le tiszti étkezde céljaira a kör helyiségéit. A fokozatos leszereléssel kapcsolatban végül ez az épület is szabaddá lett és Visszaadatott eredeti rendeltetésének. Lassan-lassan visszatér a pompás falak közé az élet ée az uj vezetők lelkes vezetésével ismét megindul a munka a Keresztény Magyar- ország újjáépítésére. A Jubileumi ünnepségek. A huszonötéves jubileum alkalmából vasárnap reggel fél 10 órakor a kör tagjai zászló alatt ünnepi menetben vonultak a belvárosi róm. kath. templomba hálaadó istentiszteletre. A misét dr. Fent Ferenc apát celebrálta. A tagok azután a templomból a körbe mentek, ahol dr. Fent Ferenc apát, a kör egyházi elnöke tartott ünnepi beszédet, visszapillantást vetve azokra az eseményekre, amelyek a katholikus körök alapítását szükségessé tették és amelyek ezeket az egyesületeket megerősítették. Az apátur gyönyörű beszéde végén további megértő és összetartó munkára buzdította a tagokat, majd a díszközgyűlés táviratilag üdvözölte gróf Zichy Gyula pécsi püspököt, a kör védnökét, gróf Apponyi Géza diszelnököt, Dőry Pálné zászlóanyát és Virág Ferencet, a kör első Ugyvesetőjét. Horváth Károly szekszárd-belvárosi segédlelkész ismertette ezután a kör 25 éves múltját minden eseményre kiterjedő részletességgel. Az ő pompás előadása nyomán ismerteti cikkünk is a kör történetét. A hallgatóság a hálás megemlékezés jóleső érzésével vett tudomást Horváth ügyvezető' elnök előadásából arról is, hogy Szabó Géza emlékét a kör helyiségében márványtáblán fogják megörökíteni. A műsoros estély. Este 8 órakor műsoros táncestély volt r kör dísztermében. Az estély a pápai himnusz eléneklésável kezdődött. Bencze János és Taksonyi János a „Két vitéz“ cimü hazafias drámai jelenetet adták elő nagy hatással, majd dr. VérteBsy Frigyes főgimnáziumi hittanár tartott pompás előadást a keresztény világnézetről és a hitnek az emberiségre gyakorolt üdvös hatásairól. A Di- centy Gyula lelkész vezetése alatt álló vegyeskar gyönyörű énekeket adott elő, Polgár István vármegyei ■ ■■ aljegyző pedig frenetikus hatással szavalta el Végvárinak „Eredj — ha tudsz“ cimtt költeményét. Föglein JÖzBef gyönyörű hangján nagy tetszéssel fogadott irredenta-dalekat adott elő, majd a „Magyar anya“ cimü színmüvet adták elő az ügyes műkedvelők a körben már hagyományos művészettel. A kör helyiségeit zsúfolásig megtöltötte a lelkes ünneplő közönség, amely tanúságot tett arról, hogy ez az egyesülés nagyra hivatott és hogy az elmúlt negyedszázad eredménye csak kéz dete annak a hatalmas munkának, amelyet a Szekszárdi Katholikus Kör a jövőben végezni kíván. Harc a laktishlvatalért. Felkérettünk a következő nyilatkozat közzétételére: A „Tolnamegyei Nemzedék“ 1921. november 23-iki számában „Hare a iakáshivatalért“ cim alatt megjelent közleménnyel kapcsolatosan a városi polgárság tájékoztatása végett kijelentem, hogy a nevezett lapnak a városi adminisztrációt kritizáló, eddig megjelent összes közleményei a valóságot a legcsekélyebb mértékben sem fedik. A fenti közleménynek ez a kitétele pedig „amely egyik határozatát azzal a tréfával indokolta meg, hogy nevezettnek a négy szobás lakást ki kellett utalni már csak azért is, mert legalább 5 szoba bútora van“ a valóságot teljesen arcnl üti. Teszi ezt a cikkíró égy olyan eset firtatásánál, ahoi Schneider Gábor kúriai bíró, nyugalmazott soproni törvényszéki elnök lakásigénylővel szemben álló feleknek Bondi Lipót és Kramer József helybéli kereskedőknek épen dr. Dulin Jenő ügyvéd, a „Tolna- megyei Nemzedék* felelős szerkesztője volt a képviselője. A lakásigény!esi ügyben hozott és a „valóságot“ feltüntető határozat igy szól: „Szekszárd r. t. város lakásügyi hatósága a folyó évi juaius hó 18-án tartott tárgyalás alapján Kramer József háztulajdonosnak Sédpatak mellett levő megüresedő lakását Sobneider Gábor nyug. kúriai bíró, Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatója részére utalja ki azzal a kötelezettséggel, hogy igénylő tartozik az udvari szobát és alcoveut a lakásügyi hatóság áltál kijelölendő családnak (egyénnek) butorozottan albérletbe kiadni stb.“ „Indokolás: Kötelezni kellett Schneider Gábor igénylőt arra, hogy a részére kiutalt lakásból az udvari szobát és alcovent albérletbe adja ki, mert családja 2 tagból áll és társadalmi állásánál fogva 2300/1921. M. E. számú kormányrendelet 14. §-a alapján csak 3 lakószobára és hozzátartozó mellékhelyiségekre leket igénye. Nevezettnek 5 szobás lakás berendezése van e ezért kellett részére a fenti kötelezettséggel a lakást kiutalni.“ A határozat vonatkozó részének szószerinti ismétlése után a közölt ■■ cikk feletti bírálatot a t. közönség ízlésére bízom. Megjegyezni kívánom azonban még act, bogy a tanács más egyéb temérdek elfoglaltsága folytán maga mm akarta a lakásügyek továbbvitelét és épen ezért kérte egy hangulsg legutóbb a város köeóhajának egyedüli hű és ily kérdésekben illetékes kifejezője, a képviselőtestület, a népjóléti minisztériumtól a szintén független lakásügyi hatóság felállítását. . Tekintettel a fentiekre, végül kijelentem, hegy a „Tolnamegyei Nemzedék “-nek a városi ügyvitel, támadó cikkeire a jövőben többé nem nyilatkozom. Ssekazárd, 1921 november 24. A városi tanács nevében: Vendl István, h. polgármester. HírekEmlékezzünk... Egy, a háborúban mindkét lábát és kezét vesztett nagy családdal biré rokkant hős: Gerencsér János Maj- samiklósvárró), egy pieiny kunyhót akar magának építeni, hogy a világ zajától elvonultan keresse meg saját otthonában háborgó lelkének nyugalmát. Mindnyájunk otthonáért adta oda mindenét s most szerényen kór magának is otthoni. Azt írja . . . „most már én is alamizsnáért kö- nyörgök nem magamnak, hisz nekem már semmire sincs szükségem, hanem árva családom részére . . .“ A kegyetlen végzet szörnyű borzalmai ! Az épités körülbelül 40—50 ezer koronába kerülne, melynek költségeit igen csekély részben a felsők b hadigondozó szerv is biztosította, többet a .legnagyobb méltánylás mellett sem tehet, tekintve azt, hogy számtalan rokkant igénylő Van. A szekszárdi hadigondozó népiroda bizalommal fordul Szekszárd váré s és Toluarármegye közönségéhez: adakozzék mindenki tehetségéhez képest, ki többet, ki kevesebbet e valóban nemes célhoz. Az egyéni önzés még nem dermeszthette meg a lelkiismo- ret és a magyar szív parancsoló kötelmeit. Szives adományok a Szekszárdi Népbankhoz küldendők, melyeket a. hadigondozö népiroda mindenkor nyilvánosan fog nyugtázni. „ . . . adjatok, adjátok, mit Isten adott.“ Erre a eéíra adakoztak: Egy rokkant 20 K, N. N* 20 K. — Halálozás. Perlaki Perlakg József oki. mérnök, nyug, M. A. V. felügyelő e hó 23-án hosszas betegség után 68 éve* „korában Szakszót- dón meghalt. Az elhunyt a zürichi műegyetemet végezve, a magyar királyi államvasutak szolgálatába lépett és résztvett a budapest—-győr— brucki, a csúcsa—kolozavár—brassói ós a sunja—doberlini vasutak építésénél. Azután a zágrábi üzletveze- tőség építési osztályában és a kar- lovaci osztálymérnökségnél teljesített szolgálatot. Egy ideig a rétszil&s— szekszárdi osztálymérnökségnek veit a főnöke, majd ennek megszüntetése után éveket töltött az államvasutak igazgatóságának építési és pályafea- tartási főosztályában Budapesten. Mikor a szekszárd—bátaszéki helyiérdekű vasutat kiépitették és a rét- szilas—szekszárd —bátaszék—dombóvári vonalakat egyesítve ismét felállították a szekszárdi osztály mérnökséget, 1897-ben újból Perlaky került a hivatal élére. Az ő vezetése alatt elsőrangusitották az ujdombó- vár—bátaszéki vonalat, amely évekre terjedő hatalmas munkát a forgalom minden zavara nélkül hajtotta végre. Az 19 ü. évben saját kérelmére nyugdíjazták. Perlaky fiatalabb éveiben a szekszárdi kaszinónak is igazgatója volt és élénk részt vett a város közéletében. Halálát özvegye és műegyetemi hallgató fia gyászolják. FEKETE HUGÓ SZEKSZÁRD Kaszinó-bazár épület Telefon 60. Karácsonyi játékáruk BflIBBIIII nagy választékba«. ■■■■■■■■■
