Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-10-29 / 45. szám

2 1921 október 29. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG átázással megrakott három év, amely­nek minden pillanatában sóvárogva vártuk a kiengesztelődést bűneinkért és a béke olajágát és ehelyett újabb szenvedések, a forradalmak újabb veszélyei zúdultak reánk, feltépve a hegedt sebeket, közelebb vive ben­nünket a feltámadás helyett az örök pusztuláshoz. A szomorú gyászos év­forduló óráiban vergődő lélekkel né­zünk a Hermina utcai palota felé és a kegyeletes emlékezés fénysugáré val reá világítunk annak az izig- vérig férfinak a holttetemére, aki olyan nagy volt hazája szeretetében, hogy csak halála után tudtuk mi gyarlók, megérteni. A geszti sírbolt néma la­kójához nem zarándokolhatunk, ott oláh bocskor gázolja a magyar han­tot, de emlékezete szivünkben él és ebből az emlékezetből erőt tudunk meríteni a további szenvedésekre, a további küzdelemre, mert példája megmutatta, hogy miként kell küz­deni, élni a hazáért és miként meg­halni, hogy a halálból az örök élet és örök megdicsőülés fakadjon* $. — A miniszterelnök Hőgyészen. Folyó hó 30-án Pallavicini őrgróf Hőgyészre érkezik, hol beszámolóját fogja megtartani. Útjára elkíséri gróf Bethlen István miniszterelnök is. — Dr. őrfFy Imre Bálán. A kies fekvÓBü ősi kuruc falu népe maradt végsőnek azok között a felszabadult községek között, amelyeket dr. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő meg­látogatott, hogy beszámoljon válasz­tóinak eddigi működéséről. Vasárnap délelőtt 11 órára szorongásig meg­telt a községházának udvara, ahol a község nevében Sztrókay Kálmán fő­jegyző rövid beszédben üdvözölte őrffy t és eddigi munkálkodását mél­tatva, felkérte beszámoló beszédének elmondására. Az összes aktuális kér­désekre kiterjeszkedő és a nemzet­gyűlés végzett munkáját ismertető pompás beszédet többször félbeszakí­totta a tetszészaj és a választó pol­gárság lelkesen ünnepelte képviselő­jét. A hosszú beszéd után, amely a hallgatóság figyelmét mindvégig le­bilincselte, Takaró István községi pénztárnok üdvözölte őrffyt a vá­lasztópolgárság nevében és kijelen­tette, hogy az országos nevű és a nemzetgyűlés fárasztó munkájá­ban legszorgalmasabbnak ismert képviselő iránt Báta község vá­lasztói a legteljesebb ragaszkodás­sal és a legnagyobb bizalommal viseltetnek. A nagy éljenzéssel foga­dott bizalmi nyilatkozat enunciálása után a képviselő néhány látogatást tett, majd kíséretével együtt átment a Bokányi-féle vendéglőbe, ahol a polgárság halpaprikásos ünnepi ebé­det! rendezett a tiszteletére. Az ebéd folyamán elhangzott felköszöntőkben számos polgár hangoztatta, hogy Bátta község mennyire büszke kép­viselőjére, akinek személyéhez poli­tikai elvihez a legteljesebb mérték­ben ragaszkodnak. Az ebéden beszé­det mondott Wendl István szekszárdi h. polgármester, valamint Bajó Pál főszolgabíró is, aki mint a népgyülés hatósági biztosa volt jelen. A fő­szolgabíró Sümegi Mihály volt bátai bíró érdemeit méltatta, aki a köz­ügyek elvégzését mindenek előtt va­lónak tartotta és kötelességeit sok­szor még a saját egészsége kockáz­tatásával is mindig elvégezte. — A szekszárdi kórház gazdálko­dásé. A szekszárdi Ferenc-közkórház, amely mint az ország minden kór­háza, az utóbbi időkben folytonos deficittel küzdött, úgy igyekezett a kiadásait mérsékelni, hogy a bete­gek élelmezéséhez szükséges mező- gazdasági terményeket nem a keres­kedőktől vagy a termelőktől sze­rezte be, hanem a saját földbérletén termelte. A kórház földbérlete a mostani gazdasági év végével lejár­ván, a szekszárdi határban nem sike­rült olyan területet szereznie, amely a jelzett célnak megfelelt volna. Mi­vel a kórház ápoltjait a rendelke­zésre álló anyagi eszközökből mező- gazdasági bérlet nélkül élelmezni nem bírja, megkereste a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, hogy a Terézianumi uradalom bérgazda­ságából Sárbátát hasítsa ki és a 300 holdnyi területet adja át a szek­szárdi Ferenc-közkórháznak. A szek­szárdi közaiapitványi-felügyelőség a helyi viszonyok ismertetésével az egyedül helyes álláspontra helyez­kedve, pártoló előterjesztést tett a minisztériumnak és valószínű, hogy a kórház a bérletet rövidesen meg is kapja. — Beszámoló. Haypál István nem­zetgyűlési képviselő f. hó 23 án tar­totta nagyszámú hallgatóság rész vételével beszámolóját Miszlán és Udvariban. Beszámolójában foglal­kozott a királykérdéssel is és elitélte azt a törekvést, hogy IV. Károlyt visszahozzák a magyar trónra. Is­mertette a földbirtokreformot és fel­világosította a közönséget, hogy jogos igényeit ki-ki hogyan elégítheti ki. — Akik jól ériik az üzletet- A szomorúan végződött tamási ellen- forradalom leverése után, amikor az őrült Szamuely prihékjei számtalan embert legyilkoltak, a terroristák le­tartóztatták Szalai István tamásii lakost is, aki egyike volt az ellen- forradalom bátor szervezőinek. Szá­lait a szekszárdi fogházba csukták és Aranyos György, a népitélettel felakasztott vörös kormánybiztos a forradalmi törvényszék elé akarta állítani. Amig Szalai a kommunisták foglya volt, egyedül maradt felesé­gét Weisz Simonné és Goldner Li- pótné tamási lakosok .feljelentéssel fenyegették és folyton rémitgették, hogy őt is le fogják csukatni. Fe- nyegetésükkel csak akkor hagytak fel, amikor a rémitgetésektől kétség- beesett szegény asszony a birtoká­ban volt kék pénzt rossz fehér pénz ellenében nekik adta. A kommuniz­mus bukása után Weiszné és Gold* nemé ellen megindult az eljárás és I a szekszárdi kir. törvényszék zsaro­lás vétsége miatt mindkettőjüket két- két havi fogházra ítélte. A két üzlet­hölgy felebbezést jelentett be az ité let súlyossága ellen. — Eljegyzés, Fiischer József Szek- ezárdról eljegyezte Kohn Hedviget Csornáról. (Minden külön értesítés helyett.) — Orvosi hir. Dr. Schulhof Vil­mos hévízi fürdőorvos csuzos, kösz- vényes betegeket vtéleu át Buda­pesten a Park Sanatoriumban (VII., Aréna-ut 84/b) fogad, köznapokon d. u 3—5-ig. — Állat az emberben. Példátlanul durva, vadállatias kegyetlenséggel oltotta ki Szűcs Mihály jánoshalmi lakos a barátjának, Jacsó Sándor­nak az életét. A két ember a napok ban együtt poharazott és addig itták az idei szőlőtermés nehéz levét, amig mindketten berúgtak. Részeg álla­potukban vitatkozni, majd civakodni kezdtek. A civakodás vége. tettle gesség lett és Szűcs Mihály bicskája is kikerült a zsebből. Az italtól felbőszült ember Jacsót először hasba szúrta és miután a kését benne jól megforgatta, felhasitotta a hasát, majd mikor a szerencsétlen ember összeesett, felvágta a nyakütőereket. Borzalmas tettét azután akként vé­gezte, hogy ellenfelének az arcát egy vastag bottal a felismerhetetlen- ségig úgy ÖBSze-visBza verte, hogy az arc összes csontjai eltörtek. A csendőrség táviratilag jelentette az esetet a szekszárdi kir. ügyészség­nek, ahonnan dr. Hachsch Ferenc kir. ügyész dr. Joób Imre vizsgáló­bíróval azonnal kiszállott a helyszí­nére és a csendőrség által őrizetbe vett Szűcs Mihályt a helyszíni vizs­gálat adatai alapján letartóztatták és beBzállittatták a szekszárdi kir. ügy ész- ségi fogházba. — Köszönetnyilvánítás. A Tolna­megyei Takarék és Hitelbank paksi fiókja igazgatósága a Paksi Izraelita Aggok Háza javára 400 koronát adományozott^ melyért hálás köszö­netét mond az egyesület vezetősége. — Statárium a gyújtogatásra. A szekszárdi törvényszék elnöke köz­hírré tette, hogy a m. kir. igazság­ügyminiszter 1921. évi október hó 20 án 55139—921. I. M. IV. számú rendeletével a rögtönbiráskodás ki­hirdetését a szekszárdi kir. törvény­szék «-területére is, a már kihirdetett hűtlenség és lázadás bűntettén kivül, a gyújtogatás bűntettére nézve is elrendelte. A törvényszéki elnök fel­hívta a polgári büntető bíráskodás alá tartozó összes egyéneket, hogy e bűncselekmény elkövetésétől a szek­szárdi kir. törvényszék területén főleg azért is óvakodjanak, mert különben rögtönitélő eljárás alá kerülnek és halállal bűnhődnek. — Szüreivégi románc. Hermann István szekszárdi mezőőr szüreti hangulatban volt és betért Barna István tanyájába. Ott megivott még néhány pohár bort, amelytől teljesen elkészült. Ilyen állapotában össze­szólalkozott a tanya egyik vendégé­vel, a rokkant Péter Bence István­nal, akivel verekedni kezdett. A ta­nyában levők kidobták az izgága mezőőrt, akit annyira felbőszített a szégyenteljes eltávolítás, hogy a szol­gálati fegyveréből háromszor reá lőtt a mulató társaságra. Szerencsére azonban egyiket sem találta el kö­zülök. Később lesbe állott és meg­várta Péter Bencze Istvánt, akit hazatérőben puskatussal ütlegelni kez­dett. Péter Bencze kiabálására segít­ségére jött a felesége. És a férj, meg a feleség lefegyverezték a dühöngő mezőőrt, akinek a puskáját beszol­gáltatták az államrendőrségnek. A szekszárdi kapitányság az ügyben megindította az eljárást. — A pécsi rablógyiikosság tettesei felett a szekszárdi kir. ügyészségtől vett értesülésünk szerint nem a szek­szárdi, hanem a pécsi királyi törvény­szék fog ítélkezni. Amíg a szerb megszállás tartott, addig Baranya- vármegye meg nem szállott területe a szekszárdi törvényszékhez tarto­zott. A felszabadulás után azonban a pécsi törvényszék illetékessége alá kerülnek az eddig elszakított részek is. A szekszárdi fogházban letartóz­tatott tettesek egyikét orvosi meg­figyelés végett Budapestre szállítot­ták, a többit nemsokára Pécsre viszik — Nyugdíjazás. Perczel Dezső vm, aljegyző nyugasomba helyezését kérte. — Körorvosválasztás. A nagy- mányoki körorvosi állásra dr. Gáger Emilt választották meg. — Követésre méltó példa. Szek- szárd város sportkedvelő fiatalsága f. hó 22 én a Kaszinó fehértermében kitünően sikerült társasvacsorát ren­dezett. Az összejövetel tulajdonképeni célja az volt, hogy minél több hívet toborozzanak az alakulóban levő „Turul Szövetséginek s igy a nem­zetvédelmi célokat szolgáló komoly testedzésnek. Hisszük, bogy ez sike­rült is, mert erről nemcsak szavak, hanem fiatalságunk áldozatkész sport- szeretetének szép példái is beszélnek. Ugyanis Bolgár Kálmár kir. törvény- széki jegyző lelkes szavak kíséreté ben a maga részéről egy éven át havi 50 koronát ajánlott fel a „Turul“ javára. Szavai nem hangzottak el hatás nélkül, mivel utána dr. Hodossy Sándor egy éven át havi 100, ifj. Szeghy Sándor havi 100, dr. Radő Artur havi 50, dr. Kamarás Géza havi 50, Nagy Endre egy évre 2000, F. Halász Béla 2000, Mósa Péter 1200, Síkos Gyula 1000, Mentz János j 200, dr. Künsztler Kálmán 100 ko-. rónát ajánlottak fel sportcélokra 1 En­nek az önmagában is becses áldozat- készségnek kimagasló értéke abban rejlik, hogy jórészben tisztviselők részéről nyilvánult meg, akik tehát nemzeti nagy célokért nemcsak lel­kesedni tudnak, hanem a lét nehéz küzdelmei közepette, maguktól el­vonva, még anyagi áldozatra is ké­pesek ! Éppen azért követésre méltó példaképen állítjuk fiainkat a bőség­ben úszók, ezerholdas és nagytőkés polgártársaink elé, akik — tisztelet a kivételeknek — de sokszor fázósan gombolkoznak össze, ha társadalmi és nemzeti nagy célok érdekében nemcsak szárnyas szavakra, de anyagi erejükhöz mérten áldozatokra is szük­ség lenne. Bárcsak ifjaink gyönyörű példája vármegyénk területén a mág­nes vonzó erejét éreztetné és ver­sengve követnék hasonló áldozatok ! Akkor a „Turul“ hatalmas szárny- csapásokkal indulna útjára és a ma­gasba emelkedését a vármegyében mindenütt testben megedzett, lélek­ben erős iQak ezrei figyelnék. — Hangverseny. Rég nem láttunk együtt oly gyér számú közönséget, mint f. hó 26-án este a szekszárdi Világ mozgóban tartott hanversenyen, amelyet az idegenben sínylődő hadi- foglyaink hazahozatala céljára ren­deztek müvészlelkü székely fiuk. Minden, amit nyújtottak, izig-vérig magyar volt, az elszakított bérces Erdéíyország fájdalmát megszólaltató irredenta dalok, a mély átérzéssei elő­adott Hubay-darabok s a lázongó magyarságu irredenta költemények. A kicsiny, de annál lelkesebb hallga­tóság soraiban Tóth Bála érces bari­tonja, Baczó László szép technikai készültséget eláruló hegedüjátéka s főleg a poétalelkü Szilágyi Béla köl­teményei s muzsikája általános nagy tetszést és sok tapsot aratott, őszin­tén sajnáljuk, hogy a város közön­sége részéről oly szokatlanul nagy réBZVÓtienség nyilatkozott meg a hangulatos, lelkes magyar est iránt. — A Magyar Nemzeti Szövetség (volt Tevéi) 1922-ik évi évkönyve naptárral a napokban kerül ki a sajté alól. Szorosan a szövetséget érintő közleményeken kivül gazdag illusztrá­cióval és bő társadalomtudományi s szépirodalmi tartalommal, díszes ki­állításban jelenik meg. Bolti ára 50 korona a könyvkereskedelemben szó • kásos 10 százalék felárral együtt, a szövetségi tagok azonban, ha egy-egy vidéki kör több példányt rendel, 30 koronás kedvezményes árban kaphat­ják. A Magyar Nemzeti Szövetség (ezelőtt Tevéi) szekszárdi körének elnöksége ezt a nemzetvédelmi célt szolgáló művet úgy a tagoknak, mint minden hazafias érzésű magyar em­bernek melegen figyelmébe ajánlja. A megrendeléseket a kör titkársága (vármegyeház, em. 6. sz.) fogadja él. — Jegymegváltások. A Szekszárdi önkéntes Tűzoltó-Egylet folyó évi október 9 én tartott táncmulatságán jegyeiket megváltották: dr. Pesthy Pál 300, Szabó János 100, Wolf Arnold 100, Göde Lajos 50, Fekete Ferenc 50 és Gottlieb Ármin 50 ko­ronával. — Babakelengye a gyermekeknek, A Szociális Missió anya- és csecse­mővédő szakosztálya a helybeli lapok utján nemrégen arra kérte a város jobbmódu lakosait, hogy a teljesen vagyontalan szülő anyák segélyezése céljából juttassák el a szakosztály­hoz azokat a csecsemő kelengyéhez feldolgozható ruhadarabokat, ame­lyeket már nélkülözhetnek. E felhí­vás azonban teljesen eredménytelen volt, miért is anya- és csecsemővédő szakosztály a Pedlow féle adományok szétosztásával megbízott bizottsághoz fordult, hogy a szeretetadományokból részesítse. A bizottság — mint érte­sülünk — a szakosztály utján fogja a Pedlow féle adományokban része­síteni azokat a vagyontalan szülőket, akiknek gyermekei a közeljövőben születnek meg. — Halálozás. Dr, del Medico Pé­ter köiesdi orvos 31 éves korában rövid szenvedés után október 26-án elhunyt és 27 én helyezték örök nyugalomra, — Veszedelmes bicskázás. Sánta György jánoshalmi lakos összeveszett Horváth Istvánnal, akit a vita hevé­ben hasba szúrt. A szerencsétlen áldozatot életveszedelmes sebesülésé­vel felszállitották a budapesti klini­kára, Sánta Györgyöt pedig letar­tóztatták és a szekszárdi kir. ügyészség távirati rendeletére beszállították A szekszárdi fogházba.

Next

/
Thumbnails
Contents