Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-10-29 / 45. szám
III. évfolyam. Szekszárd, 1921 október 29. 45. szám. TOLNAMEGYEI KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Efifizetésl ár: egész évre 80 K, félévre42K, negyedévre24 K. Vidéken: 88 It, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés az a tollú oldalon egy 60 Bilimetei széles hasábon mlllméter soronként 2 korona, a szöveeoldaloa 3 korona, a hírrovatban albalyezett reklémhlr valamint a nyilttér soronként 20 koronába kerül. Családi hlrak és vállalati hirdetések külön árszabás szerint Jesvzetek. A pécsi beszéd hatása alatt állunk. Ossze-vissza bogozott politikai életünkben Bethlen István hatalmas programmja egy megtisztultabb, egy Őszintébb irányt jelölt meg és mi, akik mindenkor a béke, a megértés, az összefogó munka hirdetői voltunk, nem pedig egyes politikai pártnak szócsövei, igaz örömmel, szilárd elhatározással csatlakoztunk a pécsi zászló alá. Bár a programmnak egyes pontjait a közeli napok vétkes és kimenetelében könnyen végzetessé válható^,kalandja“ meghaladottá tette, még is a belső egységet, erőt, jogrendet jelentő erős kormányt támogató pártban látjuk hazánk belső megerősödését, az alkotó munka megkezdését, a forradalmak végső bullám csapásainak az egység erős szikláján való összetörését és a nagyjelentőségű függő kérdések higgadt, túlzásoktól ment, bölcs megoldásában a magyar nemzetnek mai vazal- lusi helyzetéből való felszabadulását. Már az első pillanatokban egész lelkesedéssel csatlakoztunk lapunkkal a pécsi programúihoz, a közeli napok megpróbáltatásai után pedig még inkább. Programmja alapján követnénk Bethlen Istvánt akkor is, ha nem kormányelnök, hanem ellenzéki vezér volna. * $ Budapest közelében ismét magyar vér folyt. A pécsi beszéd megfestette a képét annak, hogy mi fog bekövetkezni akkor, ha a királykérdést akár' legitimista, akár szabad király választói szempontból erőszakkal, nem pedig törvénnyel kezünkben és kellő diplomáciai előkészülettel oldjuk meg. Még meg sem száradt a miniszter elnök programmját az országban szerte röpitő lapokon a nyomdafesték, már a legitimisták „Petur Bánjai“ megismételték a húsvéti puccsot. Rábírták a királyt, hogy jöjjön be az országba és sereggel a háta mögött, erőszakkal üljön a királyi hatalomba. Sajnos, a magyar történelemben nem ritka esemény, hogy ily módon akarták Szent István királyunk trónját elfoglalni. Megkezdődött a precedens már az Árpádházbelieknél és végig ment minden uralkodóházon, De soha nagyobbat nem vétkezett egyik tróntigénylő sem a hazája ellen, mint Károly, király és azok,- akik e reá végzetes lépésre rá bírták és kisérték, mert a trónkérdésnek egyik erőszakos megoldása se jelentette és jelenthette volna Magyarországnak azt a teljes megsemmisülését, mint ma. Ezt tudnia kellett volna a királynak és híveinek. Ha nem tudták, a kormányzó éB a kormány meggyőzően megvilágították azt és erre a megvilágításra gép- f egy ver ropogás, magyar vér hullása volt a válasz. Azoknak az elesett ifjaknak kihullott vére, — akik az első felhivásra hazaszeretetük szent tüzével siettek a Kamara-erdő ellen, — a nagy- és kisántánt minden tiltakozásánál hatalmasabb akadály, hogy Károly király kezébe vehesse ismét a jogart, mely Magyarország feletti hatalmat jelentené. sfr * A Kormányzó Őfőméltóságának és a kormánynak szilárd, határozott magatartása és fellépése, a hadsereg és a karhatalmi alakulatok hősiessége, a meggondolatlan puccs végzetes következményeitől megmentették az országot. Hiába volt külső ellenségeink gyors mozgósítása, a magyar nemzet vezetői bölcsessége, fiainak hazaszeretete és a nép higgadtsága megmentették az országot a „casus bellitől“, ezt a megmaradt csonka országot nem lehetett újabb kockavetéssel szétosztani. A népek önrendelkezési jogának a legfrivolabb arculcsapása a nagy- és kisántántnak a magyar királyság kérdésébe való beavatkozása és ez ellen mindenkinek, aki ennek a maroknyi kis magyar földnek függetlenségére ad valamit, a legeró- lyesebben tiltakoznia kell. Századokig küzdött ez a nép függetlenségéért, óriási szenvedések, megcsúfolások, az ország területe kétharmadának elvesztése után végre ehhez jutott a magyar nép és most, amikor felébred, látja, hogy ma minden európai nemzet, még a kínai mandarin is jogot formál legbensőbb ügyeibe való beavatkozásra. He He He Mig a kamarai-erdő és Budaörs hőseinek sebeit kötözték a kórházakban, azalatt egy másik csapat „nem kisebb hősiességgel* megostromolta hazánk legmodernebb nyomdáját és ott gépek felrobbantásával a nemzeti vagyonban sok millió kárt okoztak. Nem vagyunk az „Est“ barátjai. Ha mi dönthettünk volna az „Est“ forradalmi magatartása felett, akkor Miklós Andor nem élvezné szabadon millióit és az „Est“ nem volna kapható Magyarországon, de a legnagyobb megbotránkozásnak kell hogy kifejezést adjunk azon felelőtlen személyekkel szemben, akik a legváltságosabb perceket arra használják fel, hogy botránnyal, gazsággal szenyezzék be azt az eszmét, amelynek megvalósítási módozatairól lehetnek pro és kanra vélemények, de amelyeknek hirdetésére, életben tartására, a tisztulási folyamat érdekében talán még szükség van. Ezt az eszmét azonban furkós bottal hirdetni, életben tartani, ennek az -eszmének becsületet, tiszteletet vagyon- rongálással, fejbeveréssel, dinamittal és vasruddal nem lehet és nem szabad. A „felelőtlen elemektől“ meg kell szabadítani ezt a boteg órszágot, mert addig mig azok garázdálkodhatnak, még pedig megérdemelt büntetés nélkül, addig hiába a politikai párt- egység, nem lesz belső békesség, addig nem lesz talpraállásunkat biztositó munka és addig nem vergődhetünk ki a gazdasági összeomlás törmelékei alól, hanem mind több értékünk pusztul el és mindinkább távol esünk, a sokszor prófán ajkak-» kai is hirdetett, feltámadástól. Külföldi levél. Knittelfeld, 1921. X-19. Örülök, valahányszor magyar újságot látok és figyelemmel olvasom el az összes hireket; de különösen újabban, valami szorongó érzés vesz erőt rajtam az újságok olvasásakor, mert úgy látszik odahaza állandóan programmok kitalálásán törik az emberek a fejüket és rosszul esik az éjszakai nyugodalom, ha reggelen- kint nem lepi meg jó magyar népemet újabb programm, újabb párthatározat, állásfoglalás, 12 pont, stb. Mért nincs ez így vájjon más országokban, Németországban, Ausztriában ; ezeket is legyőzte „állítólag“ az entente és itt mégis komoly munka folyik, dolgozik minden épkézláb ember, mert úgy látszik, vele kell születni az emberrel a munka után való komoly törekvésnek és a vérében kell lennie minden embernek, hogy munka nélkül nincs . vagyon, érték; itt mindenki tisztában van azzal a közgazdasági alapfogalommal, hogy hiába a sok jelszó, programm, ígéret, ha nincs munka, nincs anyag, mely feldolgozásra vár és ezért nincs lakás, pang az ipar, drága minden, nyomorog a hivatalnok, a munkás és legfeljebb az őstermelő él jól. Pénzünknek nincs értéke. Egy magyar korona 0*8 centimest ér. Csak reális, kézzelfogható anyagi fedezettel biró pénz lehet értékmérő és ennek a pénznek a biztos bázisát még a termelő munkának éB természetesen a nemzet szellemi kincseinek, értékeinek is erősíteni kell. Termelés nélkül nincs vagyon, vagyon nélkül értéktelen az a papir- bankó, azért kell mást, például búzát értékmérőnek alapul venni; a termelést politikailag is biztosítani kell; értem ezalatt azt, hogy a kormány tudjon garanciát nyújtani arra nézve, hogy a produkció sima menetét nem zavarja meg bántóan sem kül- sem belpolitikai egyenetlenség, mert még mindig a bizonytalanság érzése vibrál az emberek keze munkájában és érezzük a bizalmatlanad got, mellyel a külföld viseltetik irán tunk. A korona árhullámzása két ségbeejtő volt az elmúlt hetekben Lassan, de biztosan lehet csak a hűl lámzásnak gátat vetni; céltudatos és kellő széles alappal bíró, gyakorlati pénzpolitikával kell a fokozott mértékű termelésnek párosulnia, hogy a stabilizáció sikerrel elérhető legyen. A márkát, sterlinget, az osztrák koronát nem akarják javítani, mert akkor vége a kivitelnek, ami pedig életfeltétel a nemzetek kölcsönös egymásrautaltságában. Egész Csehország a knittelfeldi email gyárban rendeli ilynemű szükségletét. Az itteni gőzfürésztelepek ugyancsak alig győzik lebonyolitani az épület és bu- torfa megrendeléseket; úgyszintén a cementgy árak. Az építőipar nagyon fellendült. Olcsó és gyors és amellett tartós, masszív építkezés folyik Ausztria és Németországban beton és vasbetonból. Ez a közeljövő építőanyaga. Mióta az építkezési vállalat megbízásából itt tartózkodom, az osztrák szövetségi vasutak 3 egyemeletes lakóházat 35 lakással, 3 kétemeleteset 48 lakással, 6 földszintes, kis lakást és „nőtlenek otthonát“ képező betonalapu favázas házat épitettek. így van ez a többi nagy eégnél is, melyek mindegyike el van halmozva munkával. Érdekes, hogy újabban sok mozit építtetnek. Még Budapestről és kértek ajánlatot, mert a német Groffits és az osztrák Schnell-féle betontég- lákkal való építkezés gyorsabb, olcsóbb és minden tekintetben praktikusabb a téglaépitkezésnél, már azért is, mert a tégla égetéséhez szükséges nagy mennyiségű szenet ilykép- pen más hasznos célra lehet fordítani; kavics és homok van bőven a folyók medrében. A mozi egész szerkezete az operatőr kamrától a legalsó lépcsőfokig vasbetonból készül; ablakok, ajtók felett nem alkalmazzuk a régi és drága u. n. vastraverzeket, hanem vasbetontartók hordják a felettük levő faltestet. Válaszfalak, melyek megterhelve nincsenek, a még olcsóbb salakbetonból készülnek és jól választott keverési aránnyal elérhető az ilyen betonfalak szegelhetősége és ezzel megoldódik a betonnak lakásépítésre való alkalmazása minden aggodalom kizárásával; a minimális vastagságra szoritássai pedig jobb térkihasználást érhetünk el. Csatornázásnál, a drága öntött vascsövek helyett, formák segélyével betonáljuk a szükséges méretű, rendesen tojásszelvényű csatornát. A munkások nagyszerűen értik a dolgukat. Van akkord munkásunk, aki 3 óra alatt elvégezte egyik mozi operatőr- kamra fedelének a betonál ását armi- rozásaal együtt és keresett ily rövid idő alatt 1370 magyar koronát. Munkás, ki egy 40—60 cm. méretű salakbeton téglát 3 perc alatt kó- Szit el: 4 koronát keres ez idő alatt. Heti jövedelme egy közepes kőművesnek 2000 magyar korona (a mai zürichi jegyzés alapul vételével). Az építőmesterek és mérnökök elég jól vannak fizetve; kezdő mérnök felmegy havonta 5000 magyar koronára, de ez itt persze több, mint otthon, mert az ipari cikkek sokkal olcsóbbak. Az emberek általában meg vannak elégedve és ami a fő, nem sokat politizálnak, legalább is nem annyit, mint odahaza. És ez igen fontos. Kevesebbet politizáljunk és többet dolgozzunk, mutassuk meg a németnek, hogy mi sem maradunk el mögöttük nemzetünk régi nagyságának helyreállítását célzó hatalmas, rengeteg fáradságot és kitartást követelő nagy munkában. Haidekker János mérnök. Hírek. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. 11918 október 31. | napon döntöttek az őrültek és gazok Magyarországot abba a sírba, amelyben ma is vergődik és ezen a napon ölték meg most a már minden párt előtt igazolt, minden magyar ember emlékezetében kegyelettel felmagasztosult Tisza István grófot. Az esti szürkületben eldördült mannlicherek golyói megállították bárom évvel ezelőtt dobogásában azt a szivet, amely televolt királyhüséggel, de még inkább a magyar baza szeretetével, erőtlenné tették a hatalmas, izmos, küzdelemtől vissza nem riadó, kormányzásra, vezetésre hivatott kezet, amelyre azokban a végzetes érákban a legnagyobb szükség lett volna. Bénultan hanyatlott le az a fő, amelynek hatalmas agyveleje ki tadta volna fürkészni, meg tadta volna jelölni a nagy zűrzavarból a kivezető ntat. Három év 1 Minden szenvedéssel, minden meg-
