Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-10-22 / 44. szám
III. évfolyam. Szekszárd, 1921 október 22. 44. szám KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. EISflzetésI ár: egész évre 80 K,félévre42K,negyedévre24K. Vidéken t 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 30 borona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 Bilimet er széles hasábon mlllméter soronként 2 korona, a szövegoldalon 3 korona, e hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamin! a nyllttér soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati bír* detések külön érszabás szerint Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Megfigyelések. Carlyle az emberiség múltját tanulmányozva arra a következtetésre iát, hogy a hősök döntik el a világ sorát a természet örök törvényei szerint. Már most akárki tárja is fel ezen örök értékű törvényeket, azt követni kell, „legyen az az orosz cár vagy a chartista-parlament, a canterbury érsek vagy a dalai láma“. Természetesen kissé bizarr sorok ezek a maguk korában. De aki az író izzó lelkét, a hősök iránti túlzó szeretetét ismeri, az meg fog bocsáj- tani a különös kifejezésért. És van ebben valami mély igazság ! A mi korunk uj hőskor, ahol •saknem minden talpalatnyi földet hősök pora szentel meg. A pogány római a maga nyersesége mellett is megihletődött egy pár percre : Adsta^ viator, heroes calcas! Állj meg, vándor, hősök porait tiprod! -A XX. század embere azonban valahogy nem érzi meg a történelmi légkört, amely körülötte leng. Folytatja a mindennapi kufár-, kalmáréletét és nem zavarja őt milliónyi testvérének hősi emléke. A kormány jóakaratu ren deletekkel sietteti a falunként felállítandó hősök emlékét. De minthogy a nervus rerum, a pénz mindenütt kevés, hát csak immel ámmal emelkednek a hősök kőbevésett emlékei! Pedig következik a halottak napja, a világháború befejezése óta immár negyedszer, a keresztény világnak eme pietásos, nagyon emberi ünnepe ; ki is fogunk menni a temetőbe, egykét gyertyát is égetünk, tán köny- nyezünk is kissé, de a Dolomitokban pihenő fiainkról, az orosz step- peken porladó hőseinkről nem beszél seholsem hozzánk egy emlék, egy tábla, egy fejfa, egy felkiáltó jel. És mi is mulanclók vagyunk. Jön a következő vasárnap — és mi ismét muzsikaszó mellett pazaroljuk a hősök védte filléreket. Kedves, jó uraim I Engedjék meg, hogy néhány szelíd megjegyzést tegyek. Az a nemzet, amely nem tudja megbecsülni hőseit, végét járja. Hullafoltok ezek. Hát nem volna jó, ha az összes lelkészek a borongós novemberi vasárnapok valamelyikén felráznák népüket a szószékről is? Ha a főbirák a falusi muzsikát csak bizonyos súlyos pénzek letétele után engednék meg; vagy egészen beszüntetnék abban a községben, ahol erre a célra nem adnak? Ha a busás falusi lakodalmakon csak a hősök emlékére leadott adó után lehetne három napig dáridózni? Azt hiszem, hogy igy csakhamar minden faluban volna alaptőke, amelyből a templomban vagy — még helyesebben — a temetőben, köztéren egy örökemlékü szobor vagy kereszt hirdetné hősi fiaink emlékét. Ezzel magunkat is megbecsülnénk. Es az elkényeztetett utód tán mégis meg- állana néha egy percre és lelkére prófétai imádság borulna! Sarajevoban, Ferencz Ferdinand halálos megsebesülésének helyén láttam egy szonoru, fekete kőemléket, mely előtt éjjel nappal egy vérszinü lámpa égett. És amikor csendes, esős novemberi éjszakán elmentem az emlék előtt — a lámpa fénye ott rezgett misztikusan a kövezet nedves felületén — és mindmeg- annyi kis piros vérfolt, a meghalt nak vére látszott. így képzelem el a bősök emlékét. Prédikációs, beszédes, művészi emléket, amely megszólal, tartja lelkemben a holtak esküjét: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában ! Viator. Dr. Ó'rffy Imre Mtaszékl beszámolója. A szekszárdi választókerületnek a szerb megszállás alól felszabadult polgársága egymás után meleg szeretettel üdvözli dr. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőt. É hó 9-én fejezte ki impozáns módon bizalmát az alsónyéki gyönyörű népgyülés, az elmúlt vasárnapon pedig a bátaszéki választók nyilvánították ki egyhangú lelkesedéssel, hogy a legteljesebb bizalommal viseltetnek a nagynevű fiatal politikus nemzetgyűlési munkálkodása iránt. Dr. Őrffy Várdomb érintésével ment le e hó 16-án reggel Báta- székre, ahová néhány várdombi kocsi is elkísérte. A képviselő prédikációt és szentmisét hallgatott a bátaszéki templomban, ahonnan előbb Hradek Károly pápai kamarás látogatására a plébániára ment, majd kíséretével együtt a népgyülés színhelyét, a városházár kereste fel. Ezrekre menő tömeg várta őt a városháza udvarán, ahol a népgyülést Pongrácz Lajos gyógyszerész nyitotta meg. ö üdvözölte Orffyt és a választó polgársá got felszólította, hogy zárt sorokban tömörüljön* képviselője köré, aki fényes emberi tulajdonságaival, becsületességével és nagy munkabírásával előkelő pozíciót foglal el a nemzetgyűlésen. Minden kalandor-politikától mentes edddigi működéséért a bátaszéki polgárság osztatlan bizalmát tolmácsolta a képviselőnek, akinek felelősségteljes, nehéz munkájához további kitartást kívánt. Szűnni nem akaró éljenzés közben kezdett beszélni dr. őrffy Imre, aki rámutatott azokra az alaptalan rágalmakra, amelyekkel az elnyomók és vörös cinkosaik a megszállott területek lakosságát az anyaország kormányától elidegeníteni törekedtek. Vázolta a politikai és gazdasági élet nehéz feladatait, amelyek teljesítését a rettenetes béke- szerződés követeli tőlünk. Súlyosak — úgymond a képviselő — az adóterhek, azonban ha nem teljesitjük kötelességünket, idegen megszállásban lesz ismét részünk és az könyörtelenül be fogja rajtunk hajtani a hadisarcot. Éppen azért mindenkinek kötelessége, hogy a törvény rendelkezéseinek eleget tegyen. Ismertette a földbirtok reformot, amelynek során a kormány a nincsteleneket házhelyhez és földhöz fogja juttatni. "Jí A királyság tántoríthatatlan hívének vallván magát, nyilatkozott a király kérdésről, amelyet a mostani időkben eldönteni még nem lehet, ő a maga részéről senkinek a személyéhez nem köti le magát és annak idején ahhoz fog állani, akinek a személye a legalkalmasabb lesz arra, ezt a pusztulásra Ítélt országot a virágzás útjára vezesse. Részletesen kitérj cszkedett a választójog és a főrendiház reformjának kérdésére és hangoztatta, hogy az országot csakis a keresztény morál alapján lehet újjá szervezni. A közéleti panamák fekélyét sürgősen kiirtandónak mondotta és kifejtette, hogy az évezred óta keresztény magyarság keresztény nemzeti államiságot és közéletet akar, mert ez a nemzeti jövendőnk formája. Majd rámutatott arra a fontos szerepre, amely az ország jövő megalapozásának munkájában a földmi vés társadalomra vár. Megállapításait sokszor megéljenezték. Különösen feszült figyelemmel hallgatták a zsidókérdésben el foglalt álláspontját, miután ez a kérdés a megszállás alól felszabadult vidéken meglehetősen ki van élezve. Álláspontját, melyet mi már ismerünk és amelynek a lényege az, hogy a zsidóságnak nem szabad a faji szolidaritást mindenek fölé, különösen pedig a nemzeti szolidaritás fölé helyezni s hogy a hazafias zsidóságnak szembe kell fordulni fajának destruktiv elemeivel, külömben egységes frontként találja magával szemben az egész történelmi magyar nemzetet — egyhangú helyeslésre talált. Végül azt hangoztatta, hogy ne engedjünk többé éket verni közénk, mert különben belezuhanunk abba a gödörbe, amely az ezeréves Magyar- ország sírja lesz és a magyarságot a lengyelek sorsára juttatja. A képviselő nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hradek Károly pápai kamarás, bátaszéki esperesplébános szólalt fel. Megköszönte dr. őrffy felvilágosításait és a választó polgárság szűnni nem akaró éljenzése között az egész lakosság egyhangú bizalmát fejezte ki neki azért az értékes és hazafias működéseiért, amelynek hire már régen eljutott a demarkáción túlra is. Dr. őrffy meghatva mondott köszönetét a nyilatkozatért éB kijelentette, hogy jövő politikai működése is abból a bizalomból fog táplálkozni, amellyel hazafiasán érző derék választói megajándékozták és ez ad neki erőt a jövő nagy feladatainak a küzdelmében is. A képviselő ebéd után felkereste a bátaszéki összes társadalmi köröket és egyleteket, ahol mindenütt szeretetteljesen fogadták és meleg külsőségek között fejezték ki működése iránt érzett bizalmukat. A tolnamesyel földi Sűz Kérdéséhez. E lap utolsó számaiban polémia indult meg Gaál István dr. és Pávai Vájná Ferenc dr. között a tolnamegyei földi gáz tárgyában, s mivel mindketten vitatkozásukba az én szekszárdi földtani kutatásaim eredményét is belevonták, legyen szabad az érintett tárgyra vonatkozólag a következőket közölnöm. A letűnt nyáron alkalmam volt a m. kir. Földtani Intézet megbízásából Szekszárd közvetlen és távolabbi vidékét geológiai szempontból részletesen tanulmányoznom s úgy találtam, hogy e vidék uralkodó képződménye a lösz, vagyis az a sárga homokos agyag, melyben az ismert mély szakadékok és utbevágáBok (szurdikok) keletkeztek s melyben a jő szekszárdi szőllő terem. Szekszárd közvetlen környékén, a magasabb dombság területén egyes mély völgybevágásokban a löszön kívül s ez alatt még tengeri lerakodásokat is találunk, nevezetesen kékesszürke agyagot és finom homokot. Szekszárd város területén ezek a képződmények a református templom alatti Séd-patakban, a Bálint hid mellett vannak feltárva s arról nevezetesek, hogy bennük kagylók és apró csigák maradványai fordulnak elő. E kagylók és csigák egyes fajai még ma is élnek a Pontúéi tengerben; ezek tehát arról tanúskodnak, hogy a Pontusi tenger az őskorban Szekszárd vidékén is el volt terjedve s ezért ezeket a rétegeket pontusi képződményeknek nevezzük. Igen^ fontos, hogy ezek a rétegek e vidéken mindenütt vízszintesen fekszenek. E pontusi lerakodások különösen azért fontosak, mert helyenként petróleumot és földi gázt tartalmaznak. Ezek az anyagok azonban nem mindenütt találhatók ilyen rétegekben. Mrazeo Romániában, Böck Hugó pedig Magyarországon kiderítették, hogy a nevezett anyagokat főleg ott találjuk, ahol a pontusi rétegek hul- lámalaku redővonulatokban fejlődtek ki. Ez az elmélet tehát a Föld mélyében, a lösztakaró alatt, pontusikoru domb- és völgyvonulatokat tételez föl, melyek rendszerint nem egyeznek a felszíni domb- és völgy rendszerrel. Az ilyen mélyen fekvő redőknek a felkutatása ezért fontos, mert a pontusi rétegek között levő esetleges petróleum és földi gáz, mint könnyű anyagok a redők legfelsőbb részében, lazább homokrétegekben gyűlnek össze. Gyakori eset, hogy egyes redő- vonulatokon belül köröskörül zárt dombkúpok fejlődnek ki; ezek azután valóságos tartályok szoktak lenni. A petróleumot és földi gázt kutató geológusnak eszerint az első föladata, hogy a pontusi tenger üledékeit felkutassa s megállapítsa, vajon azok eredeti vízszintes helyzetben vagy pedig redők és kúpok alakjában fejlőd.ek-e ki? Hogy az- után a kideritett redőkben és kúpokban tényleg van-e valami, az más kérdés; ezt csak mély fúrásokkal állapítjuk meg, melyeket az illető kúpok legtetején alkalmazunk. Ismerve Szekszárd vidékének geológiai viszonyait, a mondottakból kitűnik, hogy itt egyelőre nem volna tanácsos petróleumra és földi gázra fúrni, mert, mint említettem, az itt előfordu ó pontusi rétegek vízszintesen települtek; itt tehát nincsenek sem redővonulatok, sem pedig dombkúpok, melyeket érdemes volna megfúrni. Ebből azonban nem következik, hogy a megye távolabbi területein ne legyen petróleum és földi gáz. Lehet, hogy a belső dombság felé a szekszárdi vízszintes rétegek I redőkké és kúpokká fejlődnek, csak. j hogy ezeket nem látjuk, mert vas.
