Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-10-08 / 42. szám
III. évfolyam, Szekszárdi 1921 október 8. 42. szám. keresztény politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség é8 kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. .Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K,félévre42K.negyedévre24K Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrdttéiek árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés as nlolsö oldalon egy 60 mlllmeter széles hasábon mlllméler soronként 2 korona, a szövegoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamint a nyíl ttér soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külön árszabás szerfalt. A kormányzó Bátaszéken. A szerb megszállás alól felszabadult területek meglátogatásából ma egy rövid, de emlékezetes félóra futott Bátaszéknek óé ez a félóra ünnep volt nemcsak a megyénk felszabadult részein lakók aprajának-nagyjának, de egész Tolnavármegyének. A magyar nép a múltban is a legmélyebb tisztelettel és hódolattal viseltetett a mindenkori államfő iránt. Ezen a hódolaton kívül az emberi érzések legbecsesebbje, a mélységes szeretet viharzott fel- Bátaszéken Horthy Miklós kormányzó mellett, amely igaz szeretet forrása az, hogy ennek a vidéknek lakói Horthy Miklós Ofőméltóságában nem csak azt a férfiút látják, akit az alkotmányozó ülés a legmagasabb közjogi méltóságba emelt, banem a vezért, akinek „kardjától és karjától“, — mint a pécsi püspök mondotta üdvözlő beszédében, — a régi dicsőségnek, a múlt nagyságának visszaszerzését fanatikus hittel remélik és várják. Mikor a bátaszéki lélekemelő ünnep lelkes benyomása alatt e sorokat a krónikás hűségével megrögzitjük, érezzük, hogy a fölszabadult területek meglátogatása több, mint Baranya-, Tolna- és Bácsmegyék lelkes ünnepe. Az egész csonka magyaf nemzet szeme az ünneplők felé irányul és ha nem csak a diszmagyarban álló főurakat, az ünneplőben kivonuló népet látjuk, de meghalljuk és átérezzük a kormányzó ajkáról elhangzott intelmet, hogy „azé a nemzeté a jövő, amely leghamarabb forr a nemzeti gondolat jegyében egy erős egységbe összeu és ha az államfő szavai be tudnak hatolni kastélyba, kunyhóba, gyárakba egyaránt és ott a mély hazafias érzés szította tisztitó tűzben a szivekről le tudja olvasztani azt a kérget, amit a háború és a forradalmak viharai vontak reá, ha átérzi mindenki, hogy „egy osztály jóléte sem épülhet mások elnyomásán, mások tönkretételén, hanem összefogva, egymást kiegészítve boldogulhatunk“, akkor a kormányzó Ofőméltóságának a felszabadult területen való látogatásából a magyar nemzetnek bűneiből való magába szállása, a torzsalkodásból a honszeretet érzésében való összeforrása ... a nemzetnek megújhodása, feltámadása fakad. A vezér megmutatta az utat, amely a régi dicsőséghez vezet. Hála, hódolat és szeretet Neki érte, azokat pedig, akik nem akarják meglátni a mutató ujjat és nem akarják meghallani az államfő bölcsességével, a hazájáért rajongó magyar ember szivével és parancsnoki ajkával hangoztatott igéket, azokat sújtsa le az elveszés kárhozatában sínylődő nemzet felzúgó, jogos haragja. S. * * » Az ünnepség lefolyásáról kiküldött Munkatársunk a következőket irja : A Kormányzó ur Őfőméltósága automobiljával pénteken délben érkezett Tolnavármegye területére, Báta község határába, ahol a báta—szék- esői-ut keresztezésénél gyönyörű diadalkapuval várta a Nagyurat Báta község ünnepi diszbe öltözött lelkes lakossága. A szives üdvözlés után a kormányzó tovább folytatta útját és kíséretével együtt az ünneplő közönség éljenzése közben robogott be a város végén felállított pompás diadalkapun keresztül a fellobogózott és fiSnyesen feldíszített bátaszéki templomtérre. Kíséretében voltak: gróf Ráday ftedeon belügyminiszter, Belitska Sándor honvédelmi . miniszter, bádoki Soós Károly tábornok, a déli végek parancsnoka, dr. Kiszely Gyula kormánybiztos, Bartha Richád, a kabinetiroda főnöke, Ambrózy osztály- tanácsos, báró Láng Boldizsár ezredes, a katonai iroda vezetője, Görgey #yörgy alezredes, testőrparancsnok, vitéz Igmándi Hegyessy Géza testőr- őrnagy, Magasbázy László őrnagy, első szárnysegéd, Koós és Hardy szárnysegédek, Nádosy Imre az ál- ktmrendőrség országos főkapitánya. A küldöttségek. A templom előtti téren, ahol a díszsátor állott, már a kora délelőtti őrákban ember-ember hátán szorongott, hogy szemtől szembe lássa á nagy férfiút, aki országunkat a kátyúból kivezette és hogy szívből üdvözölhesse azt, akitől a nemzet sorsának jobbra fordulását várjuk. A bátaszéki önkéntes tűzoltó egylet diszbe öltözött emberei tartották a kordont, amelyen belül foglaltak helyet a küldöttségek. A díszsátortól jobbra és balra foglaltak helyet a bátaszéki lövésztestület tagjai, a vár- megye községi elöljáróságai, továbbá Őc8ény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta festői népviseletükbe öltözött szép asszonyai és leányai, akiknek festői csoportját Kovách Aladár vm. főlevéltárnok, múzeumi igazgató állította össze. A vármegye. Ott foglalt helyet a vármegyei tör vényhatósági bizottság küldöttsége, amelyben ott láttuk dr. őrffy Imrét, a kerület nemzetgyűlési képviselőjét, valamint a diszmagyarba öltözött al ispán vezetése mellett dr. Éri Márton vm. főjegyzőt, Bajó Pál -főszolgabírót, Wendl István h. polgármestert a szekszárdi képviselőtestület néhány tagjával, továbbá diszmagyar ruhában gróf Apponyi Sándort, gróf Ap- ponyj. Antalt, báró Schell Józsefet, báró Fiáth Tibort, dr. Gőzsy Tibort, Sztankovánszky Pált, Döry Hugót, báró Jeszenszky Andort, dr. Csapó Dánielt, báró Jeszenszky Józsefet, Döry Lászlót, Vizsoly Ákost, .Döry Frigyest és ifj. Perczel Bélát. A papság a másik oldalon foglalt helyett és soraikban ott láttuk dr. Fent Ferenc szekszárdi apátot, Fekete Ágoston tolnai prépost plébánost, Hradek Ká roly pápai kamarás, bátaszéki esperes plébánost és a vidék lelkészeit majdnem teljes számban. A községek elöljáróságainak küldöttségét a vendéglátó Bátaszék elöljárósága vezette, Purt Adolffal, Bátaszék kiváló főjegyzőjével az ólén. Az egyesületekA kordonon belül állottak fel a bátaszéki társadalom vezető fórfiai és hölgyei, továbbá zászlók alatt a bá taszéki Kaszinó, a Katholikus Legény egylet, a Katholikus Kör, a Tűzoltó Egylet és az Általános Ipartestület. A bevonulás. A templomtéren a kormányzó kíséretével együtt leszállott az automobiljáról és a tér kezdetén elhelye- ] zett hosszú szőnyegen keresztül ment a baldachin felé a közönség tolyto nos éljenzése közben. Mikor fölért a díszsátorba, s tűzoltó és lövészegyleti zenekarok rázenditettek a Himnuszra, amelyet az egéBZ közönség mély meghatottsággal énekelt. Nemzeti imánk végső taktusainak elhangzása után kezdődtek az üdvözlések. Az alispán üdvözlő beszéde. Forster Zoltán alispán lépett legelsőnek a Nagy ur elé és a következő beszédet mondotta : Főméltóságu Kormányzó Ur! Idegen uralom lelket ölő bilincseiből felszabadult magyar népnek, nemzeti történelmi emlékekben gazdag földjét érinti Főméltóságod, amidőn most e vidék és e hely talajára kiszállott. Nemzeti krónikáink tanúsága szerint, a honfoglaló ősök itt lépték át a Nagyfolyamot, a Dunántúl délvidékének elfoglalására $ II. Géza és Szent László'királyaink itt alapították egyrészről az ősi Széki, vagy Czikádori, valamint a bátai monostorokat s e két monostor közti vidék látta Hunyadi János és Gara László bánok villogó fegyvereit összemérni Ulászló és V. László királyaink érdekében ; ez utón vonult II. Lajos királyunk a gyásszal teli csatatérre s amott a bátai hegyormon volt kápolnában rebegte el tán utolsó imáját gyászos halála előtt s emitt az előttünk vonU'ó hegytetőkről rontott alá vakmerő bátorsággal béri Balogh Ádám a Nagyfejedelem dandárnoka maroknyi csapatával azokra a Szek- cső felől vonuló rác hadakra, akiknek késő ivadékai ime kétszáz év után ugyancsak idáig merészkedtek, jogtalanul előnyomulni a Dunántúlra. Lelki és testi szenvedésektől teljes három év múlt el e vidéknek — a magyar haza rögjét imádva szere tett igaz hazaszeretettől áthatott lakossága felett, mely imádkozva gyöt I rődő, de el nem csüggedő lélekkel I várta megszabaditóját, hogy öröm- I könnyei között mélységesen hálatelt szívvel köszönhesse meg felszabaditá- sát; a i me e történeti eseményekkel gaz • dag színhelyen Főméltóságod megjelenése Tolnavármegye történetét egy gyönyörű, örökké emlékezetes lappal ajándékozta meg: Magyar- ország harmadik kormányzójának: a „felszabadító“ nah neve és emléke örökké fog élni Tolnavármegye minden egyes lakosának és a késő unokáknak lelkében. Hála télt szívvel és örömmel üdvözlöm e történelmi színhelyen Főméltóságodat Tolnavármegye közönségének és egész lakosságának nevében. Adja meg a Mindenható nekünk, hogy Főméltóságod ép erőben és kitartással végezhesse nagy feladatát. És most ősi magyar szokás szerint kiáltsuk háromszor: Horthy Miklós kormányzó ur Őfőméltósága éljen, éljen, éljen 1 A lelkes éljenzések után a kormányzó válaszolt a vármegye első tisztviselőjének üdvözlésére, majd előállott Hrádek Béla pápai kamarás és a papság élén imigyen üdvözölte Horthy Miklóst: Főméltóságu Kormányzó Ur! Deák Ferenc a haza bölcse mondotta: „Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn a hazát“. Kereszt és kard a hatalom, a tekintély, a rend és törvény hordozói, őrei és jelképei. .Ezek nélkül nem állhat fenn Magyar- ország. Ezért tiporták sárba a keresztet, ezért nem akartak katonát, kardot látni a haza, a trón és az oltár ellenségei — a kommunisták és ha tervük sikerül, akkor elpusztul — talán örökre — az 1000 éves Magyarország 1 De az isteni gondviselés az utolsó órában vezért adott a nemzetnek, . vezért, ki nem dobta él a kardot, I hanem szétütött vele a felforgatók | között, ez által megmentette Magyar J országot és méltó helyére álitotta, I azt a keresztet, amely a haza fenn-
